Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-26 / 168. szám

6 JHÍYÍRYIDBK. 1929- julius 26. Pályázat pedagógiai tétel kidolgozására A Szabolcsvármegyei Általános Tanítótestület választmánya a kö­vetkező pedagógiai tételt tűzi ki: A népiskola szerepe a magyar népdal védelmében és terjesztésé­ben. Kifejtendő: a) mint védje meg az iskola a magyar nép ifjúságát az idegen, gyakran torz és érték­telen zenei termékektől? b) a tanulóifjúság, leventék, nép körében szervezendő dalegyletek­kei mint lehetne gyönyörű zenei ének és daltermékeinket közkincsé tenni ? Betartandó feltétefek: A pályamunka idegen kézzel, lehetőleg gépírással írandó és a zárt horitékkaí ellátott jeligés le­vélkével legkésőbb október 25-ig a Szabolcsvármegyei Általános Ta­nítóegyesület elnökségéhez: Nyír­egyháza, KáJvin-tér 10. postán nyújtandó be. Fenti határidőn tul érkezett munkákat nem fogadunk el. Csak egyesületi tagok pályáz­hatnak. Az abszolút becsű munka szer­zője (a munka az egyesület tu­.ajclonát képezi) 100 pengő juta­lombari részesül, amely összeg az ősszel megtartandó közgyűlésen adatik át. Nyiregyháza, 1929. julius 24. Szabó Pál egyesületi elnök. Pisszer János épiti a lakns­bokori iskolát (A Nyirvidék tudósítójától.) A Jakus-bokori községi iskola építésére beérkezett ajánlatokat a városi mérnöki hivatal átszámítot­ta és ennek megfelelően előter­jesztést tett a polgármester az is­kola épitkezésenek kiadására vo­natkozólag. A számításokból ki­tűnt, hogy Pisszer János építész ajánlata a legolcsóbb. Pisszer 28 ezer 578 pengőért épiti fel az is­kolát. A szakosztályi gyűlésen Énekes János prelátus kanonok sürgős szükségnek mondotta az épitkezés megkezdését, hogy a tanítás piég ebben az esztendőben kezdetét ve­gye. Minthogy a jóváhagyás bevá­rása már késleltetné az épitkezés megkezdését, a szerződés bemuta­tása után kiutalásra kerülő állam­segély megérkezése esetén nyom­ban hozzákezd Pisszer János az uj iskola megépítéséhez. nyíregyháza tiz, a Tármegye négy ágyfelszereléssel járni a Eossnth reálgimnázium internátusához (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a Kossuth reálgimnáziummal kapcso­latos internátus berendezése folya­matban van, ugy hogy a vidéki szü­lők és diákok szempontjából oly nagyjelentőségű intézmény még eb­ben az évben megnyílik. Az inter­nátus városi és megyei érdek is, azért mind a vármegye, mind pe­dig Nyiregyháza hozzájárulnak az internátus felszerelési költségeihez. A vármegye négy, Nyiregyháza vá­ros pedig a szakosztályok együt­tes ülésén tegnap elhangzott javas­lat szerint tiz ágyalapitvánnyal já­rul hozzá a költségekhez. Egy ágy­felszerelés 250 pengő. A város a szükséges 2500 pengőt az 1920. évi költségvetésre irányozta elő. Jóváhagyták a város 1929. évi Költségvetését (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nyiregyháza város 1929. évi költségvetését tegnap küldte le a vármegyeházára a belügyminisz­térium. A költségvetést csekély módosítással jóváhagyólag tudo­másuk vették és igy annak végre­hajtása most már minden tekin tetben keresztül vihető. Érdekes, hogy mig az 1929. évi költségvetés leérkezett, az 1928 évi, amelyet már régen végrehaj­tottak, még mindig ott van a mi­nisztériumban . / Yarjass Antal hírneves nótaköltő és ének­művész nagysikerű vendégszereplése a Lengyel-kioszkban Mátészalkán született, ott itatódott lelkébe a magyar nép költészete. — Még ma és holnap este lép fel Varjass Antsl hírps niMakirálv krrikalnrajst. aki a Lengyel k :os*kbgn szerepel. (A vNyírvidék« tudósítójától.' Szerda este a Károlyi-kertben csodálatos szép, sohasem hallott magyar nóták zengtek fel, hol szivbemardosó busongással, hol derűt keltő humorraf, vagy tüzes szilájsággal. A Károlyi kertnek az idén még nem volt annyi látoga­tója. Százan és százan siettek Lengyel Nándor kioszkjába, hogy meghallgassák Varjass Antalt, a magyar nóták utólérhetetíen mes­terét, akinek nagy hire kisebb, mint tudása. Varjass Antal ez a deresedő hajú, markáns arcú, izzig-vérig bohém, művészember lágyan s mégis ércesen csengő baritonjá­val szinte megbűvölte hallgatósá­gát. De érthető is. Magyar nótát igy énekelni, ilyen töl»*letes átér­zéssel, ennyi lélekkel szinte ma­gasztosságos áhítattal kevesen tudnak ma Magyarországon. Var­jass Antal a régi magyar nóták, regősénekek kurucballadák élet­rehivó, büvöletes erejű meste­re, de hivatott tolmácsolója az ujabb hires nótaszerzők dalainak is. Gazdag műsorában Balázs Ár­pád, dr. Sándor Jenő, Nádor Jós­ka, Fráter Ernő, Pápai Molnár Károly és Erős Béla legsikerül­tebb nótái szerepelnek. Azonkívül a bilincsekben vergődő mai ma­gyarság jaját, sikolyát, kottázta le Varjass Antal vérző irredenta dalokban, amelyeket szinte fana­tizáló erővei 'énekel ef. Szinte játszott ez a nagy mű­vész a közönség érzéseivel, hangu­latával. "Egy-egy fájdalmas, bá­natos nótánál sirt ő is és köny­nyezett a közönség is. Aztán hir­telen, szilajon, tüzes temperamen­tummai csendült fel a csárdás, a § magyar néplélek sajátos humora I és ez a sugárzó derű ellenállha- <5 tatlanui átcsapott a hallgatóság- e ra is, hogy aztán szűnni nem aka- t ró lelkesedés, frenetikus tapsor­kán zúgjon fel a dal végső akkordé jai után. Szünet közben volt alkalmunk beszélgetni Varjas Antallaí. Elra­gadtatással nyilatkozott a nyiregy­házi közönségről. — Végre egy város, ahol még tudnak lelkesedni a magyar nó­táért — mondotta örömtől csil­logó szemekkel. Budapestnek teve kell, egy pu­pu meg két pupu, jazz-band mu­zsika, meg az alantas kéjjel hör­gő szaxofon. De visszahódítom a magyar népet a magyar muzsiká­nak, ha belehalok is. Arcán lázrózsák gyúltak ki és szemében a fanatikusok titokzatos tüze lobbant. Mátészalkán született, ott ita­tódott lelkébe a magyar nép sa­játos költészete. Legjobban a régi magyar nótákat szereti- — Páros: csillag az ég alján. Mikor ugy ta­vasszal a Tisza virágzik — van a ezeknél a világon szebb nóta — kérdezi, de be sem várja feleletün­ket, hegediit ragad és tragikusan, borús szépséggel felzendül ajká­ról "a »Mátészalka gyászba van« kezdetű ballada. — Nincs Antal bácsi, igaza van, nincs a magyar nótának párja szé­Ies-e világon. » Varjass Antal még ma és hol­nap este lép fel a kioszkban, még ma és holnap este- gyönyörködhe­tünk babonázó játékában. Sen­ki se mulassza el meghallgatni, mert ki tudja lesz-e még Nyíregy­házának alkalma Varjass Antalt vendégül "látni r á barakklakók a lakbér elengedését kérik a Tárostól, mert nincs kereset, nem tndnak fizetni A város szigorú adatgyűjtés alap­ján a fizetni tudókat elkülöníti a fizetésképtelen barakkFakóktóI. — DezinficiáJni fogják a zsúfolt ba­rakklakásokat (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A barakklakók jóideje nem fi­zetnek bért a városnak- Némelyik­nek már szép kis összegre rug a lakbértartozás.. Peres uton nem lehet tőlük behajtani a tartozást, mert nincs a világon semmijök, amit le lehetne foglalni; Azzal pe-« dig, hogy a város kilakoltatja őket nem sokat ér, mert valahol csak el kei őket utoljára is helyezni. A. barakklakók rendes viszonyok kö­zött keresnek valamit- Napszámo­sok, munkás családok, takarító asszonyok laknak itt, akik keres­ik rendig annyit', hogy megél­hettek szűkösen.. Mostanában azonban nem kerestek ^emmit­Nyomortanyákat találunk a bara­kokban és nem csodáljuk, ha a lakbérre nem jut pénz ott, ahol betevő falat sincs. A baraklakók most beadványt: intéztek a városhoz és egyetemle­gesen kérik lakbértartozásuk elen­gedését- A polgármester adatokat gyűjtött minden egyes baraklakó­ról és a szakosztályok javasolni fogják a képviselőtestületnek, hogy azoknak, ákik fizetni tudnak, ne­engedje eí a bért, csupán a tel­jesen keresetképtelen családok­kal szemben gyakoroljon messze­menő méltányosságot. — Légmentesen zár, nem sza­kad a Penészmentes Pergament Papír kapható az Ujságboltban.. I Nem segit más ebben a kánikulában, csak egy jó sóstói halvacsora Nyíregyháza menekül a ká­nikula elől strandra, parkokba, iagylaltozó asztalhoz, aztán csak panaszkodik mindenki az elvisel­hetetlen "hőség ellen. Este 11 óra tájban megelevenedik a város és megkezdődik a hűs szabolcsi nyári estéken a korzó. Péntek estéken kihalnak a városi sétahelyek, a kö­zönséget a sóstói halest vonza. Nincs idillikusabb, mint a szines ernyős asztalok mellett, a sóstói tölgyek lombjai alatt, Rácz Marci muzsikájának varázsában hűsölni és a nyáresthez stílusosan illő könnyű és izes halvacsorát elfo­gyasztva megbékélni a világgal. Ma a szokottnál is többen készül­nek a péntek esti halvacsorára a. Sóstóra. Kocsikon és autókon a közelebbi v'idék is bejön ilyenkor és a. sóstói terasz ugy fest, mint­ha valami kongresszusi bankét impozáns képe volna. Külön asz­talokat kell elhelyezni, a felszol­gálók számszerinti, elrendezettség­ben, katonásan állanak a rendelke­zésre. Mindenben kényelem és csin, minden a közönség kedvét keresi. És ezt a.. kedvet a péntek esti halvacsorán meg is találja min­denki. Már pedig ma kedvrontó, az élet, kedvet ölők a keserű em­berek, Hogy ne sietnének százá­val a nyíregyháziak oda, ahol fellángol az élet kedve, a. sóstói halvacsorára- fa ' Üzleti könyvelésben több évi gya­korlattal biró mérlegképes könyvelő vagy könyvelőnö felvétetik. Ajánlatok személyesen folyó hó 27-ig a Korona-szálloda iiodájába nyújtandók be. 4575-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom