Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-23 / 165. szám

6 J^ÍRYIDÉK. 1929. julius 22. Értesítők szemléje VI. Leánykálvineum A nyíregyházi Leánykálvineum harmadik értesítőjét Dobai Sándorné igazgató szerkeszettte s beszámol benne az intézet polgári iskolájának továbbképző tanfolyamának és internátusának 1928—29. évi állapotáról. Az Értesítő első lapja az igazgatónak egy kis értekezésével kezdődik, amelyben a ma gyermekének lelkivilágára akar fényt vetni s rávilágít arra az útra, amelyen vezetve a gyermeklelkeket, az élettel szemben erősen megálló egyéniségeket tudunk nevelni minden gyermekből. . A harmadik év története a fájó emlékezés szavával "kezdődik s emléket állit egy korán elhunyt elköltözött kis leánynak, Litkey Sárikának. Az elmúlt iskolai év egyébként is többször tette próbára a tanulók testi erejét s az influenza-járvány miatt ^z iskola március folyamán 9 napon át nem is teljesítette feladatát. Az orvosi ellenőrzés azonban mintaszerű volt sőt az általában szokásos orvosi vizsgálatokon felül az intézet kötelezővé tette a fogkezelést is minden növendékre nézve, ami nemcsak esztétikailag, hanem az egész ség szempontjából is nagyon üdvös dolog. Az intézet nevelő munkájának mozzanatai voltak a »szerda délatánok«. Ezekről a délutánokról alkalmunk volt minden egyes esetben beszámolni olvasóink előtt, azonban azok is inkább csak halvány tükörképei voltak annak a páratlanul szép s nemcsak az intézet növendékeinek lelkét építő és nevelő munkának, hanem amelyeken okult, művelődött az érett korúak lelke is. Ezeknek délutánoknak az előadói a ret. egyházi élet jelesei sorából kerültek ki. Az előadások tárgya a hitélet, szociális élet, történelem, művészet, közgazdaság köréből vett aktuális kérdések megvilágítására volt alkalmas. Ezeknek az előadásoknak gondolatmenetét is közli az Értesítő. Amilyen jelentősek voltak ezek a Iiceális előadások, époly nagy gonddal igyekezett ápolni az intézet) a gondjaira bízott gyermekek léikét is a bibliakor és vasárnapi iskola által. Az iskolának ezirányu -tevékenységét a szakfelügyelők minden alkalommal dicsérettel értékelték. A gazdasági viszonyok miatt ez az intézet is csak kisebb kirándulás rendezésére szorítkozhatott s egy kirándulást rendezett Sárospatakra. Az önképzés munkáját az ifj. önképzőkör, a vereskereszt egylet és a dalkör szolgálta nagy sikerrel. AZ iskolai évzáró ünnep junius 21-én volt. Tankönyvsegélyben és tandíjkedvezményben 5005 pengővel segélyezte az iskola az arra érdemes tanulókat. A továbbiakban felsorolja az Értesítő az igazgatótanács és tanári kar névsorát, tevékenységük körét, majd részletes képet nyújt a .továbbképző tanfolyam két évének tananyagáról. A négy osztályú polgári iskolának és két évfolyamú továbbképzőnek 228 beirt tanulója közül vizsgálatot tett 207. Figyelemreméltó tény az, hogy a növendékek között mindössze csak 10 volt olyan,aki elégtelen érdemjegyet kapott az év végén. Az intézet nevolőmunkájának leghathatósabb támogatója az in.ternátús volt. A csendes falak között valóban az evangelium szövétneke világolt s igazi otthont találtak a gyermekek. Az internátus anyagi gondjaival Ferenczy Károly dr. törődött nagy buzgósággal. Nagy elismeréssel szól az Értesítő azokról a vice mamákról, akik egy-egy kis árva szivébe vittek boldogító melegséget s pótolni igyekeztek a pótolhatatlan édesanya szeretetét. á bánok se nem magyarok, se nem székelyek Irta: Cserép József dr. VII. A székelyeket én a Messiani néven emlegetett myzok származékainak tartom, akiket Thrákiában Iaktükkor »hires lófejők«-ként említ Homeros. Hogy 3 ezer évvei későbben más fogalomkörbe sorozta Szt. László királyunk ez a Iófeő és lófő alakban máig fennmaradt jelzőjüket, az nem ronthatja az eredetére vonatkozó következtetésem erejét; hiszen manap, a sokkal csekélyebb időbeli távolság ellenére, lehet akár rendbeli, akár társadalmi lovag valaki ló nélkül, sőt, ha soha nem látott is fovat. A székely átok is, »Verjen meg a Napisten! őshitük maradványa, a Napkultuszé, amely okozta a kiüldözésüket Egyiptomból. A beszédükben észlelt nyeívjárásbeli eltérések miatt sem tehető fel, hogy egész elütő népfaj volnának. Az ő tömegükben és helyzetükben idégen népfaj nem is vállhatott volna oíy törzsökös magyarrá nyelvben és érzésben.Helyesen véli Grexa Gyula dr., aki »A Csába-monda és a székely hunhagyomány« c. müvében ritka éles históriai érzékkei kezeli tárgyát, hogy a székelynek, ha a magyartól különböző nyelve volt volna, sokkal inkább oláhhá kellett volna válnia, mint magyarrá. Az Egyiptomból kiszorított ibér és pelaszg népek ama hadi szövetségében, mely Egyptomba való visszatelepülésük érdekében Kr. e. 1232-ben utolsó, de kudarccal járt kísérletre vállalkozott Kísázsiából, a myzokon s a libyaiakon, vagy — egy'iptomiasan — a masuasán és íebun, vállalat főszereplőin kívül, a többi szövetséges, u. m. sekelsa, tursa, achauasa, sardana, praecidáltnak van megjelölve III. Ramses győzelmi-tábláján. Ha az eddig még gazdátlannak mondható sekelsa a székelység egyiptomias neve, akkor a névbeli különböztetésre okot talán a círcumcisio adott, mely különben Herodot szerint eredetileg aethiop és egyiptomi szokás. További kutatás céljára érdemes megjegyezni, hogy a Csaba név vonatkozásai kapcsolatot sejtetnek a székelyek meg Emathion népe, a matyók között. (Folytatjuk.) — Légmentesen zár, nem szakad a Penészmentes Pergament Papír kapható az Ujságboltban. Előkelő régi magyar biztosító intézet keres azonnali belépésre jó összeköttetésekkel biró kütíisziuiselöket, fix és jutalék javadalmazás mellett. Kezdőket kioktatunk. Cim a kiadóhivatalban. 3533-3 Italmérések részére szükséges 502—922. népjóléti miniszteri rendelet az egészségügyi és tisztasági rendszabályokról már kapható a Jóba-nyomdában, Nyíregyházán, Széehenyi-út 9. sz. 4405—2 Férfiak örök ifjúsága biztosítva) 80 fillér postabélyeg eilenében dUkréten kapja egy szenz. találmány szakorvosi leírását, melynek azonnali fplJpo (TarütlPlát tlVIlít f fényes eredményéért cégem IC1JC» gardllClal UyUJl I Keleti J. o'vossebészeti műszergyár Budapest, PetSfi S.-ntca 17. sz. Alap. 1878, Visszapillantás Alapi Nándor Kamaraszínházának hat esztendős iraüfirtörekvéseire álapi Nándor nj magyar tehetségeket fedezett íei (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Alapi Nándornak az Országos Kamara színház igazgatójának komoly kulturtörekvéseit Nyíregyháza színházlátogató közönsége lelkes megértéssel pártfogolta mindig, valahányszor a művészi együt tes városunkba látogatott. A magyar vidéki városok joggal hálásak lehetnek Afapi Nándornak, aki nagy elhivatottsággal, szívós akarattal a szinházirodalom legértékesebb termékeit ismertette meg velünk, aki meglátta, megsejtette, hogy a selejtes tucatdarabokkal elárasztott vidéknek igenis van érzéke a komoly művészetek iránt, csak komoly művészétté'kell azokat bemutatni. Ezzel a rögös misszióval indult ei rögös útjára Alapi Nándor hat íívvei ezelőtt és a hat hosszú, néha szenvedésteli esztendő alatt 22 városban 2000 előadást tartott. Pirandelló, Klabund és Strindberg egy-egy müvét ők adták először magyarul és a hát év alatt nyolc eredeti bemutatóval lepték meg a magyar szinmüírodalmat. Alapi Nándor uj magyar tehetségeket fedezett fel. Érdekes bepillantani e hat esztendő nagy kulturmunkájába. — Alapi Nándor előszeretettel kuttatott uj, magyar tehetségek után és sok értéket emelt ki buzgó kutatásával az ismeretlenség homályából. De emellett a régi neves szerzőket sem hanyagolta ef. Dicső nevek, kiváló darabok szerepeltek válogatott műsorán, íme egy részlet Alapi Nándor beszámolójóbál: Magyar szerzők müvei: Gárdonyi Géza: Annuska 10 előadásban Herczeg Ferenc: Ezredes 20, Kék róka 6, A költő és a halál 2 előadásban, Molnár Ferenc: Liliom 10, Játék a kastélyban 5, Doktor ur 3 előadásban. Hevesi Sándor: Elzevir 15, Görögtűz 12 előadásban. Csathó Kálmán: Házasságok az égben köttetnek 44 előadásban. Drégely Gábor: Kisasszony Térje 26 előadásban. Szenes Béla: Buta ember 32 előadásban és ifj. Hegedűs Sándor: A rab. 12 előadásban. Uj magyar szerzők eredeti darabjai: Kőrös Andor: Szürkehályog. 'A pénz 3 előadásban. Reitz /ános: A szerző 4 előadásban, Pohárnok Jenő: Judit 7 Előadásban. Mészáros Sándor: Tavasz 12, TítoK 3 előadásban, Boross Mihály: Keresztespók 3 előadásban és Berecz Dezső Attak 1 előadásban. £.zeniavül a klassz^Kus és legkiválóbb modern külföldi müvek sorozatát közli a beszámoló. Nyíregyháza 16 napig látta vendégül a társulatot. Édekes a beszámolónak az a része is, amely az egyes városok ban megtartott előadások számát ismerteti. Ebből megtudjuk, hogy a hatodik esztendőben vagyis 1928—29. évben Győr 43, Sopron 28, Székesfehérvár 25, Debrecen 21, Nyíregyháza Í6, Kaposvár 16, Pées 15, Szentes 15, Kisvárda 14, Orosháza 14, Makó 14, Kecskemét 1^3, Békéscsaba 12, Kőszeg 12, Pápa 11, Berettyóújfalu 10, Mezőtúr 9, Budapest 8 (7 este a Nemzeti 'Színház Kamaraszínházában és egy alkalommal a Stúdióban), Sátoraljaújhely 6 és Csongrád 4 napig látta vendégül a társulatot. A nagyobb városok jövő esztendőre előre biztosították vendégjátékukat. Bevezető beszédet tartottak: Juhász Gyula Békéscsabán (Tolstoj centennáriumára), Boross Mihály, Vj. Hegedűs Sándor és Mészáros Sándor Győrött a Magyar Héten darabjaik első előadása alkalmával dr. Lehóczky Brúnó Kaposvárott, Pünkösti Andor Székesfehérvárott, Sopronban a kamarajátékpályázat kihirdetésekor • és Győrött az Országos Kamaraszínház kétezredik előadásán ás dr. Esperzik János Makón. Uj magyar kamarajátékra 1000 pengős pályadíj 1929. április 4-én Győrött megtartották kétezredik előadásukat. Erre az alkalomra Alapi Nándor 1000 pengős pályadijat tűzött ki magyar kamara játékra, no pályamű érkezett be. A biráló bizottság Alapi Nándoron kívül "Dr. SalIay Géza, a magyar vidéki színészet orsz. felügyelője, Bálint Lajos, a Nemzeti Színház dramaturja és Pünkösti Andor fővárosi' iró és esztétikus hónapokig dolgoztak a beérkezett anyagon s végül a dijat kétfelé osztva Kőrös Andor a Szürkehályog szerzője és Reitz János A szerző c. kamarajáték irói nyerték el. Színre került még a pályázaton feltűnt darabok közül Judit, Pohárnok Jenő színmüve. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, aki szeretetteljes tanácsaival elindulásuk óta egyengeti rögös utjukat: az idén is módot nyújtott, hog a Kamaraszínház kapuzárása után Budapesten bemutathassa uj darabjait a fővárosi közönségnek. Az idei vendégjátékuk különös tanulsággal járt. A fővárosi lapok legelső kritikusai beható komolysággal 'foglalkoztak előadásaikkal és tanácsaikat megszívlelve fokozottabban teljesítették a magyar vidék művészi kiszolgálását. Szerzőik is egészségesebb fejlődés útjára lépnek, ha megedződnek a fővárosi kritika tüzében. Jövő esztendőben is uj magyar és külföldi szerzőket hoz Alapi Nándor, de a klassszikus értékek továbbra is műsorának gerince marad, mert igy lesz továbbra is az Országos Kammaraszinház a magyar vidéki városok Nemzeti Színháza.