Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-23 / 165. szám

6 J^ÍRYIDÉK. 1929. julius 22. Értesítők szemléje VI. Leánykálvineum A nyíregyházi Leánykálvineum harmadik értesítőjét Dobai Sán­dorné igazgató szerkeszettte s be­számol benne az intézet polgári iskolájának továbbképző tanfolya­mának és internátusának 1928—29. évi állapotáról. Az Értesítő első lapja az igazga­tónak egy kis értekezésével kez­dődik, amelyben a ma gyermeké­nek lelkivilágára akar fényt vet­ni s rávilágít arra az útra, ame­lyen vezetve a gyermeklelkeket, az élettel szemben erősen megálló egyéniségeket tudunk nevelni min­den gyermekből. . A harmadik év története a fájó emlékezés szavával "kezdődik s emléket állit egy korán elhunyt elköltözött kis leánynak, Litkey Sárikának. Az elmúlt iskolai év egyébként is többször tette pró­bára a tanulók testi erejét s az influenza-járvány miatt ^z iskola március folyamán 9 napon át nem is teljesítette feladatát. Az orvosi ellenőrzés azonban mintaszerű volt sőt az általában szokásos orvosi vizsgálatokon felül az intézet köte­lezővé tette a fogkezelést is min­den növendékre nézve, ami nem­csak esztétikailag, hanem az egész ség szempontjából is nagyon üd­vös dolog. Az intézet nevelő munkájának mozzanatai voltak a »szerda dél­atánok«. Ezekről a délutánokról alkalmunk volt minden egyes esetben beszámolni olvasóink előtt, azonban azok is inkább csak halvány tükörképei voltak annak a páratlanul szép s nemcsak az intézet növendékeinek lelkét épí­tő és nevelő munkának, hanem amelyeken okult, művelődött az érett korúak lelke is. Ezeknek délutánoknak az előadói a ret. egyházi élet jelesei sorából ke­rültek ki. Az előadások tárgya a hitélet, szociális élet, történelem, művészet, közgazdaság köréből vett aktuális kérdések megvilágí­tására volt alkalmas. Ezeknek az előadásoknak gondolatmenetét is közli az Értesítő. Amilyen jelentősek voltak ezek a Iiceális előadások, époly nagy gonddal igyekezett ápolni az in­tézet) a gondjaira bízott gyermekek léikét is a bibliakor és vasárnapi iskola által. Az iskolának ezirányu -tevékenységét a szakfelügyelők minden alkalommal dicsérettel ér­tékelték. A gazdasági viszonyok miatt ez az intézet is csak kisebb kirándu­lás rendezésére szorítkozhatott s egy kirándulást rendezett Sáros­patakra. Az önképzés munkáját az ifj. ön­képzőkör, a vereskereszt egylet és a dalkör szolgálta nagy sikerrel. AZ iskolai évzáró ünnep junius 21-én volt. Tankönyvsegélyben és tandíj­kedvezményben 5005 pengővel se­gélyezte az iskola az arra érdemes tanulókat. A továbbiakban felsorolja az Értesítő az igazgatótanács és ta­nári kar névsorát, tevékenységük körét, majd részletes képet nyújt a .továbbképző tanfolyam két évé­nek tananyagáról. A négy osztályú polgári isko­lának és két évfolyamú továbbkép­zőnek 228 beirt tanulója közül vizsgálatot tett 207. Figyelemre­méltó tény az, hogy a növendékek között mindössze csak 10 volt olyan,aki elégtelen érdemjegyet kapott az év végén. Az intézet nevolőmunkájának leghathatósabb támogatója az in­.ternátús volt. A csendes falak kö­zött valóban az evangelium szö­vétneke világolt s igazi otthont ta­láltak a gyermekek. Az internátus anyagi gondjaival Ferenczy Ká­roly dr. törődött nagy buzgóság­gal. Nagy elismeréssel szól az Értesítő azokról a vice mamákról, akik egy-egy kis árva szivébe vit­tek boldogító melegséget s pótol­ni igyekeztek a pótolhatatlan édesanya szeretetét. á bánok se nem magyarok, se nem székelyek Irta: Cserép József dr. VII. A székelyeket én a Messiani né­ven emlegetett myzok származé­kainak tartom, akiket Thrákiában Iaktükkor »hires lófejők«-ként em­lít Homeros. Hogy 3 ezer évvei későbben más fogalomkörbe so­rozta Szt. László királyunk ez a Iófeő és lófő alakban máig fenn­maradt jelzőjüket, az nem ront­hatja az eredetére vonatkozó kö­vetkeztetésem erejét; hiszen ma­nap, a sokkal csekélyebb időbeli távolság ellenére, lehet akár rend­beli, akár társadalmi lovag valaki ló nélkül, sőt, ha soha nem látott is fovat. A székely átok is, »Ver­jen meg a Napisten! őshitük ma­radványa, a Napkultuszé, amely okozta a kiüldözésüket Egyip­tomból. A beszédükben észlelt nyeívjárásbeli eltérések miatt sem tehető fel, hogy egész elütő népfaj volnának. Az ő tömegük­ben és helyzetükben idégen népfaj nem is vállhatott volna oíy törzsö­kös magyarrá nyelvben és érzés­ben.Helyesen véli Grexa Gyula dr., aki »A Csába-monda és a székely hunhagyomány« c. müvé­ben ritka éles históriai érzékkei kezeli tárgyát, hogy a székelynek, ha a magyartól különböző nyelve volt volna, sokkal inkább oláhhá kellett volna válnia, mint ma­gyarrá. Az Egyiptomból kiszorí­tott ibér és pelaszg népek ama hadi szövetségében, mely Egyp­tomba való visszatelepülésük ér­dekében Kr. e. 1232-ben utolsó, de kudarccal járt kísérletre vál­lalkozott Kísázsiából, a myzokon s a libyaiakon, vagy — egy'ip­tomiasan — a masuasán és íebun, vállalat főszereplőin kívül, a többi szövetséges, u. m. sekelsa, tursa, achauasa, sardana, praecidáltnak van megjelölve III. Ramses győ­zelmi-tábláján. Ha az eddig még gazdátlannak mondható sekelsa a székelység egyiptomias neve, ak­kor a névbeli különböztetésre okot talán a círcumcisio adott, mely különben Herodot szerint erede­tileg aethiop és egyiptomi szokás. További kutatás céljára érdemes megjegyezni, hogy a Csaba név vonatkozásai kapcsolatot sejtet­nek a székelyek meg Emathion népe, a matyók között. (Folytatjuk.) — Légmentesen zár, nem sza­kad a Penészmentes Pergament Papír kapható az Ujságboltban. Előkelő régi magyar biztosító in­tézet keres azonnali belépésre jó összeköttetésekkel biró kütíisziuiselöket, fix és jutalék javadalmazás mel­lett. Kezdőket kioktatunk. Cim a kiadóhivatalban. 3533-3 Italmérések részére szükséges 502—922. népjóléti miniszteri rendelet az egészségügyi és tisztasági rendszabályokról már kapható a Jóba-nyomdában, Nyíregyházán, Széehenyi-út 9. sz. 4405—2 Férfiak örök ifjúsága biztosítva) 80 fillér postabélyeg eilenében dUkréten kapja egy szenz. találmány szakorvosi leírását, melynek azonnali fplJpo (TarütlPlát tlVIlít f fényes eredményéért cégem IC1JC» gardllClal UyUJl I Keleti J. o'vossebészeti műszergyár Budapest, PetSfi S.-ntca 17. sz. Alap. 1878, Visszapillantás Alapi Nándor Kamara­színházának hat esztendős iraüfirtörekvéseire álapi Nándor nj magyar tehetségeket fedezett íei (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Alapi Nándornak az Országos Kamara színház igazgatójának ko­moly kulturtörekvéseit Nyíregyhá­za színházlátogató közönsége lel­kes megértéssel pártfogolta min­dig, valahányszor a művészi együt tes városunkba látogatott. A ma­gyar vidéki városok joggal hálá­sak lehetnek Afapi Nándornak, aki nagy elhivatottsággal, szívós aka­rattal a szinházirodalom legérté­kesebb termékeit ismertette meg velünk, aki meglátta, megsejtette, hogy a selejtes tucatdarabokkal elárasztott vidéknek igenis van ér­zéke a komoly művészetek iránt, csak komoly művészétté'kell azo­kat bemutatni. Ezzel a rögös misszióval indult ei rögös útjára Alapi Nándor hat íívvei ezelőtt és a hat hosszú, néha szenvedésteli esztendő alatt 22 vá­rosban 2000 előadást tartott. Pirandelló, Klabund és Strind­berg egy-egy müvét ők adták elő­ször magyarul és a hát év alatt nyolc eredeti bemutatóval lepték meg a magyar szinmüírodalmat. Alapi Nándor uj magyar te­hetségeket fedezett fel. Érdekes bepillantani e hat esz­tendő nagy kulturmunkájába. — Alapi Nándor előszeretettel kut­tatott uj, magyar tehetségek után és sok értéket emelt ki buzgó ku­tatásával az ismeretlenség homá­lyából. De emellett a régi neves szerzőket sem hanyagolta ef. Dicső nevek, kiváló darabok szerepeltek válogatott műsorán, íme egy részlet Alapi Nándor be­számolójóbál: Magyar szerzők müvei: Gárdo­nyi Géza: Annuska 10 előadásban Herczeg Ferenc: Ezredes 20, Kék róka 6, A költő és a halál 2 elő­adásban, Molnár Ferenc: Liliom 10, Játék a kastélyban 5, Doktor ur 3 előadásban. Hevesi Sándor: Elzevir 15, Görögtűz 12 előadás­ban. Csathó Kálmán: Házasságok az égben köttetnek 44 előadásban. Drégely Gábor: Kisasszony Térje 26 előadásban. Szenes Béla: Buta ember 32 előadásban és ifj. Hege­dűs Sándor: A rab. 12 előadásban. Uj magyar szerzők eredeti da­rabjai: Kőrös Andor: Szürkehá­lyog. 'A pénz 3 előadásban. Reitz /ános: A szerző 4 előadásban, Po­hárnok Jenő: Judit 7 Előadásban. Mészáros Sándor: Tavasz 12, Tí­toK 3 előadásban, Boross Mihály: Keresztespók 3 előadásban és Be­recz Dezső Attak 1 előadásban. £.zeniavül a klassz^Kus és leg­kiválóbb modern külföldi müvek sorozatát közli a beszámoló. Nyíregyháza 16 napig látta vendégül a társulatot. Édekes a beszámolónak az a része is, amely az egyes városok ban megtartott előadások számát ismerteti. Ebből megtudjuk, hogy a hatodik esztendőben vagyis 1928—29. évben Győr 43, Sopron 28, Székesfehérvár 25, Debrecen 21, Nyíregyháza Í6, Kaposvár 16, Pées 15, Szentes 15, Kisvárda 14, Orosháza 14, Makó 14, Kecskemét 1^3, Békéscsaba 12, Kőszeg 12, Pápa 11, Berettyóújfalu 10, Mező­túr 9, Budapest 8 (7 este a Nem­zeti 'Színház Kamaraszínházában és egy alkalommal a Stúdióban), Sá­toraljaújhely 6 és Csongrád 4 na­pig látta vendégül a társulatot. A nagyobb városok jövő esz­tendőre előre biztosították ven­dégjátékukat. Bevezető beszédet tartottak: Ju­hász Gyula Békéscsabán (Tolstoj centennáriumára), Boross Mihály, Vj. Hegedűs Sándor és Mészáros Sándor Győrött a Magyar Héten darabjaik első előadása alkalmá­val dr. Lehóczky Brúnó Kapos­várott, Pünkösti Andor Székesfe­hérvárott, Sopronban a kamara­játékpályázat kihirdetésekor • és Győrött az Országos Kamara­színház kétezredik előadásán ás dr. Esperzik János Makón. Uj magyar kamarajátékra 1000 pengős pályadíj 1929. április 4-én Győrött meg­tartották kétezredik előadásukat. Erre az alkalomra Alapi Nándor 1000 pengős pályadijat tűzött ki magyar kamara játékra, no pálya­mű érkezett be. A biráló bizott­ság Alapi Nándoron kívül "Dr. Sal­Iay Géza, a magyar vidéki színé­szet orsz. felügyelője, Bálint La­jos, a Nemzeti Színház drama­turja és Pünkösti Andor fővárosi' iró és esztétikus hónapokig dol­goztak a beérkezett anyagon s vé­gül a dijat kétfelé osztva Kőrös An­dor a Szürkehályog szerzője és Reitz János A szerző c. kamara­játék irói nyerték el. Színre ke­rült még a pályázaton feltűnt da­rabok közül Judit, Pohárnok Je­nő színmüve. Hevesi Sándor, a Nemzeti Szín­ház igazgatója, aki szeretetteljes tanácsaival elindulásuk óta egyen­geti rögös utjukat: az idén is mó­dot nyújtott, hog a Kamaraszín­ház kapuzárása után Budapesten bemutathassa uj darabjait a fő­városi közönségnek. Az idei ven­dégjátékuk különös tanulsággal járt. A fővárosi lapok legelső kri­tikusai beható komolysággal 'fog­lalkoztak előadásaikkal és taná­csaikat megszívlelve fokozottabban teljesítették a magyar vidék mű­vészi kiszolgálását. Szerzőik is egészségesebb fejlődés útjára lép­nek, ha megedződnek a fővárosi kritika tüzében. Jövő esztendőben is uj magyar és külföldi szerzőket hoz Alapi Nándor, de a klassszikus értékek továbbra is műsorának gerince marad, mert igy lesz továbbra is az Országos Kammaraszinház a magyar vidéki városok Nemzeti Színháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom