Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-04 / 149. szám

J^TÍRYIDBK. 1929. julius 4. Szeged és Nyíregyháza A vidéki várospolitika integráns része a kultura hathatós támogatása. Már támogatják is a kulturát minden kis mezővárosban. Bár sajnos sok helyen mégcsak olyanformán, hogy először jól eltángálják, hogy azután legyen mit támogatni. Hála Istennek nem sok helyen van azért igy. A vidék nagyobb városai céltudatos kultúrpolitikával "igyekeznek jóvátenni mindazt, amit a legendás békeidők aranykorában elmulasztottak. A közelmúltban is több jelentős kulturkérdés megvitatására gyűltek össze Miskolczon. Más helyen a színtársulatok, a vidéki színészet felsegélyezésének égető fontosságú problémája nyert kielégítő megoldást. Sőt arra is van példa, hogy vidéki város országos szociális bajok eliminálására tett kezdeményező lé pést. Csak arra nem volt még példa, amit most Szeged egyetemi város tett. Tudniillik ezer pengőt szavaztak meg újságírók külföldi tanulmányutjára, ami egyértelmű azzal, jjogy Szegedről minden évben kiutazhat egy újságíró külföldre a gazdasági, kulturális és egyéb viszonyok tanulmányozására Ennek pedig óriási jelentősége van egy város kulturéletében, mert éppen az újságíró az a fajta ember, aki ha valóban újságíró, különös tehetséggel rendelkezik a gyors tapasztalatszerzés terén és kitűnő érzékkel minden iránt, ami hasznos, eredeti dolog a jövő, de különösen a jelen szemszögéből nézve. Friss látásával, gyors felfogásával és gyakorlati gondolkozásával igen sok olyan dolgot tud kiragadni, az idegen világ jelenségei közül, ami az úgynevezett szakembernek fel sem tűnik, tudniillik, azért, mert vagy túlságosan elfogultan nézi az idegen viszonyokat, vagy mert egyáltalán nem is nagyon erőlteti meg magát a tanulmányozással. Egy harmadik eset az, és ez a leggyakoribb, hogy a teoretikus gondolkozás lassúságával az §.dott idő rövidségénél fogva szinte egészen tehetetlen az idegen, uj '.dolgok megítélésében, mert ahhoz van szokva, hogy csak hosszabb elmélyedés, n^egfontolás után tud Ítéletet mondáni. A lassú fontolva-latolgató gondolkozás pedig igen sok időt és ebből kifofyólag igen sok pénzt igényei. Ugy, hogy nagyon kétséges vájjon megéri-e a pénzt az ilyen kirándulás, ami legtöbbször inkább csak szórakozás és kéjutazás jellegével bir. Az újságírónak viszont elég egy pár óra minden városban ahhoz hogy például a közigazgatás boszorkánykonyhájába bepillantást nyerjen, j»agy a gazdasági bajok mélyére pillantson. Ha nem is tudja űtajd mindig precízen definiálni hogy mit látott, de intenzív uton mégis meglátja, amit meg kell látni s összehasonlítást téve a hazai .viszonyokkal, tapasztalatait mégis gyümölcsözővé tudja tenni. Éppen ezért maghajthatjuk az elismerés zászlaját Szeged varos előtt. Hálásak vagyunk azért, hogy példát adott ezen a téren a többi vidéki városnak, felismerve az újságíró társadalomban rejlő hatalmas értékeket és megmutatta, hogy a haladás tekintetében is ö Budapest után az ország legnagyobb városa. Nyíregyháza sok mindenben tanulhat a Trianon-menti nagy mettropolistól, ahol jól tudják, hogy a nagyáfejlődésnek, a komoly kulturáltságnak színház, irodalom, mü vészét es — last non Ieast — az újságírás is hatalmas tényezője. Parkok, terek, virágok városa, Nyíregyháza, hittel és várakozással néznek a városházára a kultura robotosai, piktorok, írogatok, a Ha nem rögzítik meg az állam kiadási tételeit, elvérzik a magángazdaság - mondotta Bogdán Ferenc a Kamara közgyűlésén (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza iparának és kereskedelmének legfőbb érdekképviselete, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara most tartotta közgyűlését, amelyen Sesztina Jenő elnökölt. Az elnök meleg szavakkal emlékezett meg a Kamara két elhunyt tagjáról: Horváth Jánosról és Baruch Arthurról. Emléküket a Kamara Jegyzőkönyvbe foglalta és a Kamara tagjai felállással áldoztak az elhunyt tagok emlékezetének. A Kamara háztartási ügyeinek letárgyalása után megalakította a közgyűlés az állandó bizottságokat, majd meghirdette az 1929. évi ösztöndijakat, kiirta a munkásjutalmakat és odaítélte a jeles eredménnyel végzett 105 ^noncnak a tanonckitüntetését. Dr. Radó Rezső főtitkár Ipartestületi jegyző tartalmas beszámolója után elhatározta a közgyűlés, hogy augusztus hó 1—4 napjai között megrendezi az ipartestületi jegyzői tanfolyamot, amelyen kizárólag gyakorlati alapon az ipartörvény és ipari közigazgatási jog a kamara tisztviselőinek előadásában kerül ismertetésre Kereskedelmi iskolai tanárok segítése. A debreceni fiu és női, valamint a nyíregyházi és szolnoki kereskedelmi iskolák egy-egy tanárát külföldi tanulmányutjukban, va lamint az iparostanonciskolai tanerők nyári tanfolyamán résztvevő 3 tanerőket a kamara anyagilag támogatja. Bogdán Ferenc mérsékletet sürget a kiadások terén. A kamara zárószámadásainak tárgyalása előtt Bogdán Ferenc nyíregyházi kültag a rendkívül nagy figyelmet és érdeklődést keltett felszólalásában a kamara működésére vetett visszapillantást és azt hangoztatta, hogy ennek a kamarai ciklusnak a tagjai becsületesen eleget tettek tisztségüknek. Mély szomorúsággal szólott azonban arról, hogy az államháztartásban a kiadási politika terén még mindig nem érvényesül a mérséklet és ahelyett, hogy a kiadások lefaragására törekednének állami költségelőirányzatunk kiadási oldala folytonos extanzivitást mutat, ami al^tt előbb-utóbb el kell vérezni. A kamara közgyűlésének keh tehát hangot adni abban a tekintetben, hogy egy bizonyos időre az állami költségvetés kiadási oldala rqgzittessék meg, mert különben a folyvást emelkedő kiadások alatt a magángazdaság teljesen el fog vérezni. Bogdán Ferenc kültag beszéde általános tetszéssel és helyesléssel találkozott. Ezután dr. Radó Rezső főtitkár Nyíregyházi lt es htiszárok, 65-ös és 11-es szabolcsi bakák, l-es, 30-as honvédek, egri, debreceni, miskolci, a székely Károly bakák, budapesti 32-es, 38 as molinári bakák magyar tüzérek BELGRÁD, KÁRPÁTOK, GORLICE, PRZEMYSLi, 1S0NZ0, DOBERDO, UGYE OTT VOLTATOK? A„VILÁGHÁBORU" FILMNÉL UGYE MEGINT OTT LESZTEK szombaton—vasárnap az Aoo!l6tan ? Szerdán Csütörtökön fl NÉGY FIVÉR Egy anyának és négy hadbavonult fiának története 10 felv. JAMES HALL a ..Hotel Imperial" Almási hadnagyával a főszerepben él a. ,.Fox" kisérő műsor Pénteken csak 1 napig! A HÁREM TITKA Kelsti szerelmi regény 12 felvonásban LEON MATHOT, LUIS LEGRANGE a főszerepekben Előadások kezdete ; hétköznap 5, 7 és 9 órakor I tm > A ismertette a kamara 1928. évi zárószámadásait és rámutatott arra, hogy a kamarai mérleg a becsületes sáfárkodást mutatja. A Kamara a kézműves kamarák ellen. Ugyancsak ő számolt be az ipartestületi szavazások eredményéről amelyek az mutatták, hogy ' Magyarország kézmüiparosságának 10 százaléka szavazott csak az uj kézműipari szerv felállítása mellett igy a kamara elképzelhetetlennek tartja, hogy legyen olyan kereskedelemügyi miniszter, aki az egytized akaratát a kilenctizedre reá akarná oktrojálni, épen olyan időben, amikor az iparosság k^iyérgondja a legnagyobb. Nem' uj gyermekcipőkben járó intézmé nyek kellenek akkor, amikor az eddigi intézmények is megteszik a magukét. Szeptemberben lesznek a kamarai választások. Dr. Radó Rezső főtitkár javaslatára a kamara az államvasuti beruházások mielőbbi tető alá hozása érdekében előterjesztésser' él a Miniszterelnök Úrhoz. Dr. Harsányi Imre ügyvezető titkár számolt be azután a kamara újjáalakulása érdekében megtett in tézkedésékről, melyek <^redményeképen szeptemberben a kamarai választások a kamara egyész kerületében meg fognak történni. Egy millió hitel a kiskereskedőknek. A kiskereskedelmi hitelakció lebonyolításának közeli megkezdését helyesléssel fogadta s megélgedésseí vett tudomást arról, hogy az eredetileg hitelkeretnek szánt 100 ezer pengős összeg veszteség tartalékalap lesz s igy a kamara kerületére 1,000.000 pengős kiskeres, kedelmi hitel fog jutni. A kisipari hitelakció Dr. Diczlg Alajos h. .titkár előadásában foglalkozott a kamara kisipari hitelakció kérdésével, amelynek keretét 10,000.000 pengőre kívánja felemelni. A forgalm/'adó ellen Állást foglalt a kamara a kisegzisztenciáknak a forgalmi adó alól való mentesítése mellett és a fényűzési adó alá tartozó cikkek közül a közszükségleti cikkeket sürgősen kivenni kéri. A fagykárosult vidékek adóterheinek enyhítése érdekében a pénz ügyminisztert küldöttségileg fogja felkeresni. Dr. Olasz Viimos h. titkár előadásában foglalkozott a közüzemek kérdésével és egy országos egységes demonstratív naggyülés tartásához hozzájárult. Sürgetik a közmunkák kiírását. A tiszántúli munkanélküliség enyhítése érdekében a kamara közgyűlése kívánja azt, hogy a tervezett .közmunkákat sürgősen kezdjék meg és különösen az útépítést erőteljesebb tempóban és mérvben végezzék. A törvényhatósági és helyhatósági szabályrendeletek, valamint a kereskedelmi és iparjogi vélemények letárgyalása után az elnöklést időközben átvett Békés Lajos alelnök a közgyűlést bezárta. » — \ -S könyv, a toll szerelmesei, várják a hajnalodását a szegedi lendületnek, Szeged példája követésének.