Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-23 / 165. szám

1929. julius 21. JNÍYÍRYIDÉK. 13 meghitt baráti körben el-elmesélte a szabadságküzdelmeik epizódjait, felelevenedett a lelkesítő mult. Elmondotta azoknak a lesujtóan szomorú napoknak az eseményeit, amikor a király eltávolodott nemzetétől és gonosz tanácsadókra hallgatott. Hogy voltak magukról megfeledkezett sötét emlékű emberek, akik vállalkoztak a hatalomra, kormányzásra, de voltak a nemzeti ideálok mellett kitartó, becsületes, lelkes magyar emberek is. Ugy hallgatták a harcok emberét, mintha legendát mondana, legendás idők történetét mesélné. Most már nem mondja el többé amit annyiszor hallottak tőle. De él a legendás mult, él a harcos idők szelleme és ennek a koporsónak némaságán áttör a diadalmas ígéret: feltámadunk... A lelkes búcsúztató után a ref. énekkar Benkő György tanító dirigálásával előadja a Miért oly borús... kezdetű gyászdalt, a koporsót szolgabirák emelik a halottas kocsira, azután megindult az impozáns menet a temetőbe, ahol Korocz berceli ref. jyrp mond mindenkit mélyen megható búcsúbeszédet. Azután ott marad az örök csend ölén, suttogó akácok árnyékában Szikszay Pál alispán, akinek koporsóját áldva öleli körül minden magyar rög, mert az áldott magyar föld minden porsze7 mét a szabadsághősök olthatatlan I rajongásával szerette. Mégis találtak vizet Lillafüreden Egészen különös fajtája vizet találtak Amint értesülünk, Lillafüreden 28 és fél fokos vizet találtak, amilyen némely tekintetben a vegyeiemzés szerint sehol máshol az országban nem fordult még elő, de ugy léhet másfelé sem. A kut <ma még csak 734 méter mély s^igy bízvást remélhető, hogy ha legalább olyan mélyre fúrják fe, mint a hajdúszoboszlói »csodakutat« — 1090 m. —, a hőfoka is jóval' melegebb lesz a mainál. — Értesülésünk szerint a lillafüredi viz különleges lúgos vegyhatására a figyelmet az hivta feí, hogy benne a cement nem kötött s a kut fenekére eresztett műszerek parafadugója összezsugorodott, ahelyett, hogy megputfadt volna. Egy bizonyos, s ez az, hogy van viz a lillafüredi 'kútban és a fúrás nem végződött kudarccal. — Megemlítjük, hogy ennek a vizkutatásnak a helyét is Pávai Vajna Ferenc dr. főgeológus tűzte ki, akinek nevéhez a nagymélységü alföldi földgázas és forró sósjódos vizű kutak felfedezése is fűződik. Hol töltötték a nyíregyháziak az első szép, nyári vasárnapot 2000 ember fürdött az ököritói strandon. — Este a Kioszk ban a katonazenekar játéka mellett (A »Nyírvidck« tudósítójától.) Az idén talán tegnap volt az első igazán szép, nyári mefeg nap. Az égen egyetlen felhő sem mutatkozott, alig érzhető enyhe szellő borzongatta meg olykor a fák koronáit és a nap izzó heves fényben fürdette meg a várost koí,a reggeltől késő estig. Vasárnap volt a pihenés napja. A boldog kirándulók már hajnalban csoportosultak, hogy ezt a szép napot a szabad természetben tölthessék. I 1 Délután az ököritói strandon több mint 2000 ember lubickolt vidáman a hüs habokban, de a bujtosi strandon is alig lehetett helyet kapni. A nap aranyló, izzó sugarában a Károlyi-kert mint egy pompás hüs sziget árnyas menedéke volt a közönségnek. A katonazenekar délután 6 óratói este fél 12 óráig nagyszerű játékávai szórakoztatta az előkelő hallgatóságot, akik a kioszk fehér asztalait zsúfolásig megtöltötték. Ha Kiss János karnagy egy büvölően szép klasszikus zenemű élvezetes előadása után néhány percre letette a dirigenspálcát, Mantu Aladár kapta fel hegedűjét és varázslatos szép magyar melódiák zokogtak fel nyűtt vonója alói. A ma fáradt, meggyötört, súlyos gondokkal küzdő embere e poétikus hangulat mámorában a békeiidők boldog illúzióját érzi, ha esténkint néhány órát a kioszkban tölt . Szabolcsvármegye iparosainak és kereskedőinek érdekképviselete vidéki bázépitési akciót sürget A Kamara előterjesztése A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter ur az Országos Társadalombiztosító Intézet öregségi és rokkantsági biztosítási ágazatának tartalékalapjából az 1928. XL. tc. 133. szakaszában kapott felhatalmazás alapján Albertfalván U. n. családi házakat épittet és tervbe vette az Országos Társadalombiztosító Intézet budapesti székházának felépítését is. Vitán kivül áll az, hogy ezek az építkezések egy rendkívül nehéz, súlyos gondokká/ telt időben kerülnek megvalósításra és az építőipar, de közvetve az egész gazdasági élet csak nyer vele, hogy a magyar iparosoknak széles rétegei "jutnak ezekkel az építkezésekkel" munkaalkalomhoz. Meg kell állapitanunk azonban azt, hogy az építőiparosok munkához juttatása és közvetve a gazdasági keletnek megsegítése sehol sem annyira kívánatos és szükséges, mint a Tiszántúlon, amelyet közismerten sújtott egy olyan téli fagy, amilyenre az emberek emberemlékezet óta nem emlékeznek. Minden darab tégla, amit ezen a vidéken beépítenek, kenyérgondok tói barázdált arcot simit ki. De nftnesak ez a szempont szól a vidéken, különösen a Tiszántuton való építkezés mellett, hanem a lakásszükség is. Debrecenben, Szolnokon, Nyíregyházán még mindig nagy szükség van lakásokban, ugy, hogy az épitendő házaknak bőven akadna bérlőjük. Végűi azt is figyelembe kell venni, hogy a Társadalombiztosító Intézethez befolyó járulékok jelentékeny része a vidékről ««foépp cüf diváM lyik be, minek következtében az . érdekeltség joggal elvárhatja azt, hogy az építkezés egy része vidékre essék. A lapokban olvastunk is már arrói híradást, hogy vidékre is kiterjesztik az építkezést, azonban iez a hiradás a jövő évre tolja ki a vidéki építkezéseket. A hír szerint ugyanis ez évben a vidék csak arra számithat, hogy polgármestereit meghívják a már kész albertfalvai házak megszemlélésére. Pedig ha valamikor, ugy most áll a Tiszántúl vidékeire az a mondás, hogy »kétszer ad, aki korán ad.« A debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamara megérti ennek a súlyos és igaz mondásnak a jelenben' megnyilatkozó élő és parancsoló követelését, melynek teljesítése sem mellőzést, sem halasztást nem tűr. Ép ezért felterjesztéssel fordult a m

v kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz, melyben kérte, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet tartalékalapjából fedezett u. n. családi házépítés még az év fofyamán terjesztessék ki a Tiszántúl vidékeire • is. Ismerve 3 népjóléti és munkaügyi miniszter ur mélyen szántó és az élet követelményeihez alkalmazkodó szoriálpolitikáját, meg vagyunk győződve arról, hogy a felterjesztésben foglalt kérelemnek hamarosan foganatja lesz . Nyíregyházán az Angolkisasszonyok négy éves kereskedelmi leányiskolája mellett megmarad a városi kereskedelmi egy éves női tanfolyama is Margócsy Emil igazgatótól a következő információt kapta szerkesztőségünk : A Nyirvidék julius 18-iki számában a lap tudósítójától közlemény jelent meg az Angolkisaszszonyok szeptemberben megnyíló női felső ker. iskolájáról. A cikkben foglaltakra vonatkozólag közöljük, hogy az evang. leánygimnáziummal kapcsolatos felsőkereskedelmi leányiskola csak egy évig állott fenn. Az .1918—19. első tanév után a fenntartó azt beszüntette. A városi felsőkeresk. iskola segített ezeken az iskola nélkül maradt növendékeken s egy külön leányosztály felállításával lehetővé tette ezen egy évfolyamnak az érettségi vizsgálat letevését. 1919. szeptemberében átvette az igen kedvelt egyéves női keresk. szaktanfolyam fenntartását is. A tanfolyam anynyira keresett volt. hogy több esztendőben párhuzamos osztályt kellett felállítani s a mult évben is 52 növendéke volt. Téves a cikkíró azon állítása, hogy az egyéves tanfolyamokat beszüntették, sőt ellenkezőleg, ezek száma évről-évre növekszik,<gy a mult évben állított fel a budapesti kereskedelmi akadémia is ilyen női tanfolyamot. A budapesti állami gyakorló felső kereskedelmi iskolának is van ilyen tagozata. — Nyíregyházán is továbbra fog működni a városi fiu felső kereskedelmi iskolával kapcsolatban az egyéves tanfolyam, — mert erre szükség van. Más a célja és rendeltetése a négyéves női . felső keresk. iskolának s más az egyéves tanfolyamnak. — Az első ugyanazt a képesítést adja, mint a a űu felső keresk. iskolák, az érettségi bizonyítvány, mit négy év után nyernek, képesít a közgazdasági egyetemre és egyéb főiskolákba való felvételre. Két idegen nyelvet tanulnak itt a növendékek s heti 32 óra az elfoglaltság. Ezzel szemben a tanfolyamra azok iratkoznak be, akik a legszükségesebb ismereteket egy év alatt óhajtják megszerezni, akik a gyakorlati életben kisebb munkakörrel, de — gyorsan óhajtanak elhelyeződni. A tanfolyam a fősúlyt a gyorsírásra, (

gépírásra, szépírásra fekteti. Heti 6 órában tanítják itt a gyorsírást,