Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-20 / 163. szám

1929. julius 20. JTÁRFLTYIDÉK. 3 A bánok se nem magyarok, se nem székelyek ' Irta: Cserép József dr. VI. A médok vagy magyarok neve­zete alá tartozó pannóniai népek Anonymusnál »populi Athile regis«. Ettől a helyes megjelöléstől dté­rőleg a Budai Krónika már ex Hunis-t s a hunok maradványai­nak mondja a székelyeket. Ily té­ves erteimezés okozta, hogy idő­vé/ nemcsak a székelyeket véltéK hun eredeteknek, hanem vahót­ták — hirdették a magyarok és hunok rokonságát, sőt azonossá­gát is. Pedig a hun krónika eme Kiefjezése, »non se Hungaros, sed Siculos alio nomine vocaverunt«, nem azt jelenti, mintha azért ne­vezték volna magukat a hungarok­tól eltérően székely-eknek, mivel ők nem magyarok voltak, hanem azért, mert nem illette őket a hun­garok elnevezés, mint amely az onogurokról csupán az Árpád-féle magyarsághoz tapadt. Ép ezért nem hungarok a pannon magyarok sem. Ámde a székelyek tudták, hogy ők is Myrina'ibér népének, a xhires lófejő« myzoknak tartozé­ka, mint a médok; ezért mentek Árpád magyarjai elé Ruthéniába; ezért állottak melléjük addigi fe­jedelmüktől, Maróttói, akinek a népe szintén magyar volt ugyan, de nem ibér, hanem szikán-pe­laszg, nem gigász, hanem titán. — Ezért kapta Marót a Menu meg­különböztető jelzőt, miután a vérontás helyett békésen egyezett ki Árrpád magyarságával s egye­sülésük megpecsételéséül nőül ad­ta leányát Árpád Solt (v. Csát; nevü fiához. Teljes megnyugvást azonban ez sem hozott közéjük, mert Soltnak már nem volt meg az a korlátlan fővezéri és kor­mányzói hatalma, mint atyjának, Árpádnak és Solt után nem az ő, hanem a bátyja fia lett a fejede­lem, névszerint Fáncs, csak ez­után lett Soltnak Taksony (v. Szakcs) nevü fia. A leszármazás ilyetén megzavarása sok pártos tü­lekedést és sok vérontást okozott. (Folytatjuk.) TISZTA RONGYOT minden mennyiségben vesz kiadóhivatalunk Nagyszabású memorandum készül a nyíregyházi Idegenforgalmi Hivatal felállításának tervéről Az Idegenforgalmi hivatal a város égisze alatt, de a menet­jegyiroda összeköttetéseit felhasználva működne KERT-MOZGO Előadásokat 6 órakor a Városi Színházban, 9 órakor a Kert-Mozgóban tartjuk rrep. Előadások kezdete vasárnap 3, 5, 7 órakor, 9 órakor a Kert-MocgOban. Kedvelőtlen időben az összes előadások a tere mben lesznek megtartva. Julius 19-én, pénteken P9" Csak X nap! 1 sivatag árvája Regényes szerelmi történet 9 felv. Főszerepben: Bánky Vilma és Ronald Colman legv dámabb özvegy Egy ravasz fruska vidám- kalandjai 7 felv. — Főszerepben: L aura La Plante és Tom Moore Előadásainkat saját zenekarunk kíséri. Jön ! Jön ! Emil Jannings: Oroszország (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza rohamos fejlődése mellett már régóta nélkülözi az Idegenforgalmi Hivatal fontos, a város forgalmára, kereskedelmi és ipari életre előnyösen kiható pro­pagandisztikus működését. Ennek a nagyjelentőségű hivatalnak fel­állítását a város már régen tervbe vette, de mindezideig nem realizál­hatta egyrészt a költségek, más­részt'a megfelelő megoldás hiánya miatt. Illetékes helyről nyert értesülé­sünk szerint most újból előtérbe került az Idegenforgalmi Hivatal felállításának gondolata egy me­morandummal kapcsolatban, ame­lyet e kérdés alapos ismerője és szakértője dolgozott ki. A memorandum rámutat arra, hogy a város tulajdonát képező természeti kincsek jövedelmezőbb kihasználását csak ugy érheti e>, [ ha az Idegenforgalmi Hivatalt fel- ~ állítja.. — Különösen a Sóstó­gyógyfürdő országos propagálása volna halaszthatatlanul fontos, amelynek gyönyörű fekvése meg*, felelő agitatív munka után nagyon sok idegent csábitana városunkba. De a memorandum a nyíregyhá­zi Idegenforgalmi Hivatalt teljeáen függetleníteni akarja az ország többi hivatalaitól, mert — mint ahogy igen világosan kimutatja — a Nyíregyházán felállítandó hiva­tal érdeke homlokegyenest ellen­kező, mint például a miskolci, vagy debreceni hivatalé, amelyek váro­suk érdekeit képviselik elsősorban s az ottani fürdőhelyeket és neve­zetességeket puszirozzák mindenek előtt. ^"Ezzei szemben a memorandum egy sokkal nagyobb és külföldre is kiterjedő hálózattal, összeköt­tetéssel rendelkező intézménnyel, a Menet jegyirodával akarja össze­kapcsolni a nyíregyházi idegenfor­galmi hivatalt, amely a menetjegy­iroda hálózatát, összeköttetéseit felhasználva a város égisze alatt fejtené ki üdvös működését. Kétségtelen, hogy ez az eredeti gondolat hatalmas előnyökkei jár­na, mert hiszen a város egy már nagyszerűen kiépített, az egész vi­lágra kiterjeszkedő intézmény szer veit és propaganda eszközeit kap­ná, amely óriási költségmegtakari tást jelentene. Ha a jövő messzi perspektívá­jából "nézzük e tervet és mond­juk Nyíregyháza valamely ünnep­ség, nagyszabású kiállítás központ­jába kerülne, a menetjegy iroda ré­vén, annak internacionális nexu­saival az e^ész világ figyelmét fei lehetne kelteni. De ha csak orszá­gos viszonylatból bíráljuk a dol­got, akkor is elgondolhatjuk, hogy a város idegenforgalmának fejlesz­tése szempontjából mit jelentene például az, ha az ország valameny­nyi menetjegyirodájában kifüggesz tenék a Sóstógyógyfürdő reklám­plakátját, illetőleg fényképfelvéte­leit és a "kollégiális kapcsolat'miatt a menetjegy irodák hivatalnokai az üdülőhelyék után érdeklődőket ide iráinyitanák. Bizonyosra vesszük, hogy a memorandumban foglalt nagykon­cepcióju, de csekély költséggel rea lizáiható tervet a város magáévá teszi és a nyíregyházi Idegenfor­gafmi Hivatal még ebben az évben megkezdi * eredményes működését. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Most már a legkomolyabb orvosi intelem i sürgeti a Kallói ntca rendszeres és alapos öntözését Reggel is, este is öntözni kell a betegek és orvosok ntcáját A Nyirvidék több izben hangot adott a közönség legsúlyosabb pa­naszának, amelyet el vitáihatatlan közegészségügyi szempontok sür­gettek és tettek jogosulttá: annak, hogy a város egészségügyi tekin­tetben legérzékenyebb utcájában, a Kállói-utcában nagy a por és hiá­nyos az öntözés. Rösteljük, hogy egy életbevágóan komoly panaszt a hatóságok nem akceptálnak, — vagy talán ha meg is történtek a vezetőség részéről a megfelelő ko­moly intézkedések, azok, akik a végrehajtásért felelősek, nem tet­tek meg mindent, amit ez a vá­ros életében olyan eminenter je­lentős ügy kíván, sőt követel. A közönség előtt lapunk a Kállai-utca öntözése tekintetében nem vádol­ható nemtörődömséggel. Elő tud­juk venni azdkat a lapszámokat, amelyekben kértük a közönség szó­szólójaként a poros utca gyakori öntözését. Mi adtuk hírül a pol­gármester urnák azt a határozottan erélyes intézkedését, amellyel a for­galmas ut olajozását rendelte el, 1 sőt már azt is megírhattuk, hogy az olajozást melyik vállalat kapta meg. Azt hittük, hogy ezzei misz­sziónk véget ért. Arra már nem is mertünk gondolni, hogy újra pa­nasz tárgyává kell tennünk ezt á kérdést. Pedig igy van. Sajnos, ma újra a rendszeres locsolás ér­dekében kell szót emelnünk. Most már nem a közönség in­terveniált. Egyik előkelő orvosunk jelent meg a szerkesztőségünkben és nagyon komoly érvekkel indí­tott bennünket a nyilvánosság elé a kényes ügyben. Ha valaki azt kérdezné a vá­rosházán az öntözést intéző ténye­zőktől, vájjon melyik utca öntözésé­vel kellene kezdeni Nyíregyházán a portalanítást, félünk, hogy ezen a téren is a városszépészeti elv volna az irányadó és azt válaszol­nák nekünk, hogy a Széchenyi-ut­ca az első. Pedig nem ugy van. ön­tözni kell a virágos Széchenyi-ut­cát, amelynek látása olyan elragad­tatásra hangolja a más városból — Nyíregyházára érkezőt. De nem en­nek az utcának van a legnagyobb szüksége a portalanításra, hanem a Kállai-utcának. Ez az utca a be­tegek és orvosok utcája. Az volna a szerencse, ha fasoros, csendes, parkos miliőben a város forgalmá­tól elrejtetten húzódnának meg a rendelők és a kórház épületei, a szanatórium pavillonjai. De — Nyíregyházán ez másként van. Itt a legforgalmasabb és a legporo­sabb országút mentén vannak ezek a közegészségügyi épületek. — A Kállai-utcában van a kórház, itt vaannak a szanatóriumi épületek, itt van a Társadalombiztosító In­tézet rendelője, erre jár a legtöbb beteg kocsin vagy gyalogosan, itt lakik egész sor orvos. És itt a legnagyobb por. Beismerjük, hogy volt valame­lyes öntözés. Ez azonban nagyon kevés ahhoz, hogy a port, amelyet itt a gyakori autó és kocsi felka­var, eltüntessék. Az öntöző autó átrebbenése, a locsoló kocsi né­hány fordulója kevés. Arra kérik most már talán utoljára a Kállai­utca érdekeltjei, immár maguk az orvosok, akik elsősorban tanúi itt a por rettentő kárának, arra kérik a várost, öntöztessen alaposan a reggeli órákban és azután kevésbé alaposan kell öntözni délfelé, mig az esti órákban újra fel kell jól locsolni, ugy hogy sár lepje, ne por ezt a látogatott utcát. Ha pedig semmi akadálya sincs már az ola­jozásnak, kéri a lakosság, kérik a betegek, az orvosok az olajozás ha­ladéktalan eszközlését. Mi ennek az utolsó kérésnek az­zal adunk helyt, hogy hisszük, meg­teszi itt a város, amit tehet és hogy nem tudjuk elképzelni, hogy azok, akiken a kérdés múlik, ne. tudnák ugy, mint mi, ugy mint az orvosok, mi történik ott a Kállai­utcában, csak valami technikai baj a késedelem oka. Bármi történt, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kérdés immár nagyon komoly és az ügy megvizsgálása, a gyors in­tézkedés halaszthatatlan, mert el­odázása magának a városnak okoz nagy kárt, anykor csorbát üt te­kintélyén olyan komoly tényezők előtt, mint orvosaink, olyan szen­vedő embertársaink előtt, mint sze­gény betegeink. — INtem penészedik meg a be­főttje, ha Penészmentes Perga­ment Papírral kötözi le! — A Penészmentes Pergament Papir az Ujságboltban kapható. — A Legújabb Divat juliusi szá­ma megjelent. Kapható az Ujság­boltban. Ára i p 20 fillér. DIADAL Julius 20 án, tzombaton 5, 7 és 9, 21-én, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Az éjszaka lilioma Regényes történet 9 felv. Főszerepben: Norma Talmadge Az első csók Vigjatók 9 felvonásban Főszerepben: Anny Ondra es Werner Pitschau Legközelebbi előadás szombaton és vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom