Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-03 / 148. szám

JSfVíRYlDÉK. FLY-TÖX a modorú rovarirtószer ejt királya megöB legyet, motyt, szúnyogot, poloskát, sváe>besar&t, hangyát, boShát, tatfft stb. és azok pótéit, illetve lárváit. i hnav leHol I Nem méreg! Elkészültek a Vay Adám utcai vízvezeték csövei (A »Nyfrvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a város felhatalmazást adott a bu­dapesti vállalkozóknak a Vay Ádám-utcai vízvezetékhez szüksé­ges csőhálózat megrendelésére és szállítására. A vascsövek, mint ér­tesülünk már Nyíregyházára ér­keztek és elkészültek azok a be­toncsövek is, amelyeket Nagy Kál­mán gyáros készit a vízvezeték szá mára. A munkálatokhoz, amelyek­nél nyíregyházi földmunkásokat fognak alkalmazni, rövidesen hoz­zákezdenek. A csipkeközi óvoda évzáró finnepe (A Nyirvidék tudósítójától.) Szívig megható, bájos jelenetek között zajlott le hétfőn délután a csipkeközi óvoda évzáró ünnepé­lye. Dienesné Wagner Irén óvónő poétikus lelkének csodálatos me­legével, bámulatos eredményeket produkált a magyar jövő remény­ségeivel, az egészséges, viruló kis gyermekekkel. Finom, régi magyar regős éne­kek motívumait felelevenítő verse­ket és dalokat adtak elő a kis em­berpalánták olyan értelmesen, annyi átérzéssel, ami szinte egye­dülálló a gyermeknevelés terén. E­zeken a kis szereplőkön látszott, hogy amit mondanak, azt megér­tik és nem csak szajkó módjára hadarják el mondanivalóikat. A nagyszámban megjelent kö­zönség lelkesen ünnepelte a kivá­ló oyónőt és a műsor egyes szá­mait mindvégig nagy elragadtatás­sal kisérte. A különböző hangula-­tos mesejátékok, a tornagyakorla­tokkal ügyesen egybekapcsolt da­losszámok, a fiuk katonajátéka szó­rakoztató, de egyben tanulságos és testnevelő is, ugy hogy a gyerme-. kek könnyen, észrevétlenül tanul­nak és fejlesztik testüket. A kis szereplők mind nagyszerb­en áilták meg helyüket, de külö­nösen kitűnt Érben Pötyike, aki finom mimózaérzékenységü kislány. Amikor a kis tanítványok elbú­csúztak Irén nénitől, megható je­lenetek fakasztottak könnyeket még a szülők szemében is. A kis Érben Pötyike nagy csokorral kezében szi­pogva kezdett bucsuversébe, de az első strófa után zokogva borult a szintén könnyező Irén néni karjai közé. A szép ünnep' Márföldy József dr. zárószavaival ért véget, kei maradtak Diáksereg éneké­Minden iskolában megkezdődtek a beiratásoü Nyíregyházán Kevesebb a tanköteles, mint tavaly volt (A »Nvírvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza valamennyi iskolá­jában megkezdődtek a beiratások. Van olyan tanya, ahol már minden tanköteles beiratkozott. A város­ban már nem megy ilyen ponto­san a munka, mert a városi nép az utolsó terminust is megvárja, mig rászánja fejét, hogy elindul iskolaköteles gyermekeivel az isko­lába. Nyíregyházán 1056 a tankö­telesek száma. Tavaly kilenc tan­kötelessel több volt, mint az idén. Két évvel ezelőtt 1114 tankötelest irtak össze a városban. Az idei tankötelesek a következőképen osz Ianak meg felekezetek szerint: Róm .kath. 258, gör. kath. 157, ref. 118, ág. h. ev. 451, izr. 70, egyéb 2. A beiratások 5-én lezáródnak az elemi iskolákban. Aki eddig sem tesz eleget kötelezettségének, azt kellő indok hijján megbüntetik. Készül Nyíregyháza város jövő évi költségvetése (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A városházán élénk tevékenység van most. a szabadságolások hó­napjában is. Egyrészt a közigaz­gatási választásokra való előké­születtel vannak a tisztviselők el­foglalva, de az egyes ügyosztá­lyon sok munkát ad a jövőévi költségvetés elkészítése is. Az uj költségvetés még szigorúbb taka­rékossági szempontok szerint ké- 5 szül, mint az elmúlt esztendei és külöönösen ott, ahol a takarékos­ságba legnagyobb nehézséget okoz­hat, mint a szociálpolitikai ügy­osztályban, ott kell alaposan meg­gondolni a kiadási tételeket. Itt emiitjük meg, hogy tudomásunk szerint a város mult évi költség­vetése, már le is járt, máig sem érkezett meg a belügyminiszté­riumból. Művészet Hálás szívvel búcsúzik Gnlyás Menyhért. Mátészalkáról, ahol mindenki megértette (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Gulyás Menyhért társulata ma már Sátoraljaújhelyen játszik. — A társulat Nyíregyházáról Máté­szalkára ment, ahol —• a nyíregy­házi részvétlenség után — való­sággal felüdültek a színészek a hatóságok és a nagyközönség sze­retettei áthatott támogatását él­vezve. Ennek a támogatásnak je­le Gulyás Menyhért búcsúlevele, amelyet Mátészalkához intézett, a búcsúlevél a következő: A legkellemesebb emlékekkel fejezem be mátészalkai sziniidé­nyemet. Boldogan töltöttem a városban ezt a rövid időt és egy pillanatig sem bántam meg, hogy megtisztelő meghívásuknak ele­get tettem. Köszönetet kell mon­danom Péchy László főispán és dr. Streicher Andor alispán urak­nak, Madarassy István főszolga­bíró urnák, Hadady Béla főjegyző j urnák és elsősorban a sajtó ön- I zetlen harcosának, dr. Fábián Sán­dor szerkesztő urnák, hogy meg­teremtették az igazi szinikulturát városukban és idejövetelemet elő­segítették. A Hangya igazgatósá­gának ezúton keli hálával adóznom igazi magyaros vendégszeretetük­ért. Ugy a hatóságok, mint a kö­zönség legmesszebbmenő jóaka­rattal fogadták működésemet, én pedig előadásaim nivósságával ipar kodtam áldozatkészségüket meg­köszönni. Merem hinni, hogy a jövőben, ha jövök, egy erős tá­bort látok majd magam mellett, Mátészalka magas kulturérzékkei bíró közönségét. A legkedvesebb viszontlátás reményében búcsúzom mindenkitől, szeretettel Gulyás Menyhért színigazgató. / Igaz szívvel örvendünk Gulyá­sék mátészalkai sikerének, ame­lyet mindenképpen megérdemel a derék társulat. A Rozsrét tanyán nj iskolát épít a nyíregyházi ev. egyházközség (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi ág. h. ev. egy- • házközség tanácsa és képviselőtes- | tülete junius 29-én, szombaton dél­után 5 órakor, illetve 30-án, va­sárnap délelőtt 11 órakor tartott ülésein Geduly Henrik püspök el­nökletével több nagyfontosságú egyházi üggyel foglalkozott. Ezek között a legnagyobb jelentőségű a Rozsrét tanyán építendő iskola ügye volt. A szabályszerűen meg­hirdetett pályázatra 4 építész adott be árajánlatot, amelyeket az ál­lamépitészeti hivatal vizsgált fe­lül. Soltész János 23.761 P. 20 filléres legolcsóbb ajánlatával szemben Balczár István 25.507 P. 43 fillér. Ilauszky János 26.149 P. 16 fillér, Adorján János 26.936 P. 99 fillér vállalati összeget kitevő ajánlatot tett s igy mint legol­csóbb ajánlattevő, Soltész János nyerte el a megbízást. Az építkezéshez a hét folyamán hozzáfognák s az épületnek az uj iskolai év elejére készen kell len­nie, mert az egyre szaporodó lét­szám mellett a tanítás a jelen­legi egytermes iskolában már nem oldható meg. A közgvülé- elfogadta az egy­ház zárószámadásait s ezzel kap­csolatban azt a már korábban megpendített s az ősök emlékét tiszteletben tartó határozatát újí­totta meg, amelynek értelmében az egyház karitatív s egyéb egy­1929. julius 3. házi és iskolai célokat -szolgálj alapitványait részben a hagyomá­nyozok, illetőleg alapitványőzók életben levő hozzátartozói utján, igenek nemlétében pedig maga az egyházközség, évi költségvetésébe beillesztett állandó összegek áltat újjáteremti. Az egyházközség ré­széről teendő első ilyen intézkedés ennek az évnek a végén válik ese­dékessé, a jövő évi költségvetés összeállítása alkalmával. Több kisebb ponton kívül egy az egyházközség életében jelentős mozzanatról is tárgyalt a közgyű­lés, erről lapunk más helyén szá­molunk be részletesen. Kereskedelem „A gazdasági válság csak mnló jelenség", de aki addig nem, az ezütán fog tönkre­menni A gazdasági válság csak muló jelenség, dobják oda enyhe vigasz­ként a végelpusztulás előtt álló kereskedelemnek. — Muló je­lenség — az eimulás jelensége, jelenség — az elmúlás jelensége. Mitől — kitől is várhatnánk javu­ast? Kereskedők bajáról beszélni, annyi, mint kiáltás a pusztaság­ba, a hangos, az ordit ójaj el­hangzik, csak nincs aki meghall­B gassa. A magyar kereskedelmet végpusztulás fenyegeti. S ha az új­ságok gazdasági fekete listáját a kényszeregyezségeket nézzük, szo­morúan kell megállapítanunk, hogy ezekben Nyíregyháza, illetve Sza­bolc.svármegye vezető szerepet ját­szik. És itt felmerül a kétkedők, a felületes szemlélők egyszerű kéz­legyintésével elintéző megállapí­tása »ez is üzlet«. A jóllakott so­hasem, legalább is ritkán .érti meg az éheset. Nem üzlet ez, nem ki­búvó a fizetések alól, nem egy önmagán elvégzendő könnyítés a kereskedő számára a kényszer­egyezség, hanem szomorú kórtü­net. Betegség. Hosszú betegség­nek pedig halál a vége. Nem a közterhekre akarunk rá­mutatni, .amit csak hatványozott mértékben visel a kereskedő, de különben egyformán görnyed alat­ta iparos, gazda, lateiner és min­denki, áki ebben az országban él és lélegzik. A kétkedők tévhite megdőlne, ha beülnének az üzlet­be és végigélnék a tétlenségre kárhoztatott kereskedő idegőrlő­dését. A fogyasztó közönség elsze­gényedett. Vevő nincs. Az üzle­tekben az áru szinte érintetlenül fekszik. Ami forgalom van, az hitel, aminek nincs pontos lejá­rata. Ezzel szemben a kereskedő az árut fizetési határidővel, sőt rendszerint Ieváltózva veszi és mire eljön a fizetési kötelezettsége, nem elegendő hivatkozni arra, hogy a gazdasági válság csak mu­ló jelentés — fizetni keli! Miből, mikor a tavalyi súlyos esztendő­höz viszonyítva, az üzletek nagy átlaga az idei évben még a fele forgalmat sem érte ef. Ezzel szem­ben a kötelezettségek folyton nő­nek. A boltbér, a kereskedő ed­dig is legsúlyosabb tehertétele — emelkedett. Maga a város bérlői­nek 20 százalékot emelt. Nem be­szélve arról, hogy a magán háztu­lajdonosok ennél még súlyosabb mértékben emelték az üzletbére­ket. A, kereskedő ki van téve a házigazda kedve-kénye szerinti boltbéremeléseinek, mert azt nem korlátozza semmi, még a józan belátás sem. A nyíregyházi bolt­bérek egyenlőek a fővárosi üzle­tek béreivel. Ujabb könyörtelen adószedő a társadalombiztosító és maga a társadalom, amelyik leg­először fordul kérő szóval a nyi­tott ajtóval álló kereskedőhöz. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom