Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)
1929-07-03 / 148. szám
JSfVíRYlDÉK. FLY-TÖX a modorú rovarirtószer ejt királya megöB legyet, motyt, szúnyogot, poloskát, sváe>besar&t, hangyát, boShát, tatfft stb. és azok pótéit, illetve lárváit. i hnav leHol I Nem méreg! Elkészültek a Vay Adám utcai vízvezeték csövei (A »Nyfrvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a város felhatalmazást adott a budapesti vállalkozóknak a Vay Ádám-utcai vízvezetékhez szükséges csőhálózat megrendelésére és szállítására. A vascsövek, mint értesülünk már Nyíregyházára érkeztek és elkészültek azok a betoncsövek is, amelyeket Nagy Kálmán gyáros készit a vízvezeték szá mára. A munkálatokhoz, amelyeknél nyíregyházi földmunkásokat fognak alkalmazni, rövidesen hozzákezdenek. A csipkeközi óvoda évzáró finnepe (A Nyirvidék tudósítójától.) Szívig megható, bájos jelenetek között zajlott le hétfőn délután a csipkeközi óvoda évzáró ünnepélye. Dienesné Wagner Irén óvónő poétikus lelkének csodálatos melegével, bámulatos eredményeket produkált a magyar jövő reménységeivel, az egészséges, viruló kis gyermekekkel. Finom, régi magyar regős énekek motívumait felelevenítő verseket és dalokat adtak elő a kis emberpalánták olyan értelmesen, annyi átérzéssel, ami szinte egyedülálló a gyermeknevelés terén. Ezeken a kis szereplőkön látszott, hogy amit mondanak, azt megértik és nem csak szajkó módjára hadarják el mondanivalóikat. A nagyszámban megjelent közönség lelkesen ünnepelte a kiváló oyónőt és a műsor egyes számait mindvégig nagy elragadtatással kisérte. A különböző hangula-tos mesejátékok, a tornagyakorlatokkal ügyesen egybekapcsolt dalosszámok, a fiuk katonajátéka szórakoztató, de egyben tanulságos és testnevelő is, ugy hogy a gyerme-. kek könnyen, észrevétlenül tanulnak és fejlesztik testüket. A kis szereplők mind nagyszerben áilták meg helyüket, de különösen kitűnt Érben Pötyike, aki finom mimózaérzékenységü kislány. Amikor a kis tanítványok elbúcsúztak Irén nénitől, megható jelenetek fakasztottak könnyeket még a szülők szemében is. A kis Érben Pötyike nagy csokorral kezében szipogva kezdett bucsuversébe, de az első strófa után zokogva borult a szintén könnyező Irén néni karjai közé. A szép ünnep' Márföldy József dr. zárószavaival ért véget, kei maradtak Diáksereg énekéMinden iskolában megkezdődtek a beiratásoü Nyíregyházán Kevesebb a tanköteles, mint tavaly volt (A »Nvírvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza valamennyi iskolájában megkezdődtek a beiratások. Van olyan tanya, ahol már minden tanköteles beiratkozott. A városban már nem megy ilyen pontosan a munka, mert a városi nép az utolsó terminust is megvárja, mig rászánja fejét, hogy elindul iskolaköteles gyermekeivel az iskolába. Nyíregyházán 1056 a tankötelesek száma. Tavaly kilenc tankötelessel több volt, mint az idén. Két évvel ezelőtt 1114 tankötelest irtak össze a városban. Az idei tankötelesek a következőképen osz Ianak meg felekezetek szerint: Róm .kath. 258, gör. kath. 157, ref. 118, ág. h. ev. 451, izr. 70, egyéb 2. A beiratások 5-én lezáródnak az elemi iskolákban. Aki eddig sem tesz eleget kötelezettségének, azt kellő indok hijján megbüntetik. Készül Nyíregyháza város jövő évi költségvetése (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A városházán élénk tevékenység van most. a szabadságolások hónapjában is. Egyrészt a közigazgatási választásokra való előkészülettel vannak a tisztviselők elfoglalva, de az egyes ügyosztályon sok munkát ad a jövőévi költségvetés elkészítése is. Az uj költségvetés még szigorúbb takarékossági szempontok szerint ké- 5 szül, mint az elmúlt esztendei és külöönösen ott, ahol a takarékosságba legnagyobb nehézséget okozhat, mint a szociálpolitikai ügyosztályban, ott kell alaposan meggondolni a kiadási tételeket. Itt emiitjük meg, hogy tudomásunk szerint a város mult évi költségvetése, már le is járt, máig sem érkezett meg a belügyminisztériumból. Művészet Hálás szívvel búcsúzik Gnlyás Menyhért. Mátészalkáról, ahol mindenki megértette (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Gulyás Menyhért társulata ma már Sátoraljaújhelyen játszik. — A társulat Nyíregyházáról Mátészalkára ment, ahol —• a nyíregyházi részvétlenség után — valósággal felüdültek a színészek a hatóságok és a nagyközönség szeretettei áthatott támogatását élvezve. Ennek a támogatásnak jele Gulyás Menyhért búcsúlevele, amelyet Mátészalkához intézett, a búcsúlevél a következő: A legkellemesebb emlékekkel fejezem be mátészalkai sziniidényemet. Boldogan töltöttem a városban ezt a rövid időt és egy pillanatig sem bántam meg, hogy megtisztelő meghívásuknak eleget tettem. Köszönetet kell mondanom Péchy László főispán és dr. Streicher Andor alispán uraknak, Madarassy István főszolgabíró urnák, Hadady Béla főjegyző j urnák és elsősorban a sajtó ön- I zetlen harcosának, dr. Fábián Sándor szerkesztő urnák, hogy megteremtették az igazi szinikulturát városukban és idejövetelemet elősegítették. A Hangya igazgatóságának ezúton keli hálával adóznom igazi magyaros vendégszeretetükért. Ugy a hatóságok, mint a közönség legmesszebbmenő jóakarattal fogadták működésemet, én pedig előadásaim nivósságával ipar kodtam áldozatkészségüket megköszönni. Merem hinni, hogy a jövőben, ha jövök, egy erős tábort látok majd magam mellett, Mátészalka magas kulturérzékkei bíró közönségét. A legkedvesebb viszontlátás reményében búcsúzom mindenkitől, szeretettel Gulyás Menyhért színigazgató. / Igaz szívvel örvendünk Gulyásék mátészalkai sikerének, amelyet mindenképpen megérdemel a derék társulat. A Rozsrét tanyán nj iskolát épít a nyíregyházi ev. egyházközség (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi ág. h. ev. egy- • házközség tanácsa és képviselőtes- | tülete junius 29-én, szombaton délután 5 órakor, illetve 30-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartott ülésein Geduly Henrik püspök elnökletével több nagyfontosságú egyházi üggyel foglalkozott. Ezek között a legnagyobb jelentőségű a Rozsrét tanyán építendő iskola ügye volt. A szabályszerűen meghirdetett pályázatra 4 építész adott be árajánlatot, amelyeket az államépitészeti hivatal vizsgált felül. Soltész János 23.761 P. 20 filléres legolcsóbb ajánlatával szemben Balczár István 25.507 P. 43 fillér. Ilauszky János 26.149 P. 16 fillér, Adorján János 26.936 P. 99 fillér vállalati összeget kitevő ajánlatot tett s igy mint legolcsóbb ajánlattevő, Soltész János nyerte el a megbízást. Az építkezéshez a hét folyamán hozzáfognák s az épületnek az uj iskolai év elejére készen kell lennie, mert az egyre szaporodó létszám mellett a tanítás a jelenlegi egytermes iskolában már nem oldható meg. A közgvülé- elfogadta az egyház zárószámadásait s ezzel kapcsolatban azt a már korábban megpendített s az ősök emlékét tiszteletben tartó határozatát újította meg, amelynek értelmében az egyház karitatív s egyéb egy1929. julius 3. házi és iskolai célokat -szolgálj alapitványait részben a hagyományozok, illetőleg alapitványőzók életben levő hozzátartozói utján, igenek nemlétében pedig maga az egyházközség, évi költségvetésébe beillesztett állandó összegek áltat újjáteremti. Az egyházközség részéről teendő első ilyen intézkedés ennek az évnek a végén válik esedékessé, a jövő évi költségvetés összeállítása alkalmával. Több kisebb ponton kívül egy az egyházközség életében jelentős mozzanatról is tárgyalt a közgyűlés, erről lapunk más helyén számolunk be részletesen. Kereskedelem „A gazdasági válság csak mnló jelenség", de aki addig nem, az ezütán fog tönkremenni A gazdasági válság csak muló jelenség, dobják oda enyhe vigaszként a végelpusztulás előtt álló kereskedelemnek. — Muló jelenség — az eimulás jelensége, jelenség — az elmúlás jelensége. Mitől — kitől is várhatnánk javuast? Kereskedők bajáról beszélni, annyi, mint kiáltás a pusztaságba, a hangos, az ordit ójaj elhangzik, csak nincs aki meghallB gassa. A magyar kereskedelmet végpusztulás fenyegeti. S ha az újságok gazdasági fekete listáját a kényszeregyezségeket nézzük, szomorúan kell megállapítanunk, hogy ezekben Nyíregyháza, illetve Szabolc.svármegye vezető szerepet játszik. És itt felmerül a kétkedők, a felületes szemlélők egyszerű kézlegyintésével elintéző megállapítása »ez is üzlet«. A jóllakott sohasem, legalább is ritkán .érti meg az éheset. Nem üzlet ez, nem kibúvó a fizetések alól, nem egy önmagán elvégzendő könnyítés a kereskedő számára a kényszeregyezség, hanem szomorú kórtünet. Betegség. Hosszú betegségnek pedig halál a vége. Nem a közterhekre akarunk rámutatni, .amit csak hatványozott mértékben visel a kereskedő, de különben egyformán görnyed alatta iparos, gazda, lateiner és mindenki, áki ebben az országban él és lélegzik. A kétkedők tévhite megdőlne, ha beülnének az üzletbe és végigélnék a tétlenségre kárhoztatott kereskedő idegőrlődését. A fogyasztó közönség elszegényedett. Vevő nincs. Az üzletekben az áru szinte érintetlenül fekszik. Ami forgalom van, az hitel, aminek nincs pontos lejárata. Ezzel szemben a kereskedő az árut fizetési határidővel, sőt rendszerint Ieváltózva veszi és mire eljön a fizetési kötelezettsége, nem elegendő hivatkozni arra, hogy a gazdasági válság csak muló jelentés — fizetni keli! Miből, mikor a tavalyi súlyos esztendőhöz viszonyítva, az üzletek nagy átlaga az idei évben még a fele forgalmat sem érte ef. Ezzel szemben a kötelezettségek folyton nőnek. A boltbér, a kereskedő eddig is legsúlyosabb tehertétele — emelkedett. Maga a város bérlőinek 20 százalékot emelt. Nem beszélve arról, hogy a magán háztulajdonosok ennél még súlyosabb mértékben emelték az üzletbéreket. A, kereskedő ki van téve a házigazda kedve-kénye szerinti boltbéremeléseinek, mert azt nem korlátozza semmi, még a józan belátás sem. A nyíregyházi boltbérek egyenlőek a fővárosi üzletek béreivel. Ujabb könyörtelen adószedő a társadalombiztosító és maga a társadalom, amelyik legelőször fordul kérő szóval a nyitott ajtóval álló kereskedőhöz. —