Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-15 / 134. szám

10 JNfYÍRYIDÉK. A kisantant diplomáciai lépése A kisantant követei tehát mégis megtették a diplomáciai lépést Walkó külügyminiszternél, melyre állitásuk szerint az indította őket, hogy' gróf Bethlen István május 26-iki emlékbeszéde, amelyet a há­borúban hősi halált halt magyar katonák Emlékkövének leleplezé­sekor mondott el, kínosan érintet­te kormányaikat. Tudomására hoz­ták a magyar kormánynak, hogy hasonló ünnepségeken a jövőben nem fognak részt venni, sőt közöl­ték azt is, hogy kormányaik adan­dó alkalommal nemzetközi fórum előtt is elő fogják terjeszteni a. ma nifesztációt. Néhány évvel ezelőtt mindennapos dolog volt a kisan­tant részéről az ilyen fellépés, egy idő óta azonban ugylátszott, hogy minden szellőrezdülésre mégsem dobálóznak demarsokkal, mig vég­re is nem Bethlen István beszéde miatt, hanem egészen más körül­mények folytán most ismét jónak látták Benes ugratására az ismert régi fegyverhez nyúlni. Ma már azonban más hangzása van a kis­antant diplomáciai szavának. Mint­ha idegzetünk jobban birnáaz ilyen cselekedetek elviselését. A világ nagyot fordult néhány év óta s az oktalan demarsoknak patinája ve­szett. Ma már bátrabban nézünk szemben a kisantant diplomáciai manövrirozásaival, nemcsak azért, mert Lengyelországban, Olaszor­szágban, Török-és Spanyolország­ban is barátokat nyertünk, hanem azért is, mert semmi okunk nincs arra, hogy igazságunk tudatában oktalan meghunyászkodással en­gedjük, hogy az ármány továbbra is tát vágjon a hátunkon. Walkó Lajos külügyminiszter válaszát minden magyar csak helyeselheti, amiből megtudhatta a kisantant, ha eddig valamely oknál fogva arról tudomást szerezni nem akart hogy a magyar kormánynak ren­dületlenül az az álláspontja, hogy a trianoni szerződést igazságta­lannak tartja s ez okból annak megváltóztatása érdekében semmi­féle békés eszköz igénybevételétől sem retten vissza. Gróf Bethlen István ismeretes májusi beszéde is ezt tartalmazta, de semmi ujat sem mondott, mert az abban fog­laltakat számtalan alkalommal le­szögezte már, ugy a törvényhozás házában, mint népgyűlési beszé­deiben, de hírlapi nyilatkozataiban is. Miért hát ez a nagy megindu­lás a kisantant részéről? Erre is megadjuk a választ, mert nagyon jól keresztüL látunk függönyükön, anélkül is, hogy ha azt erősebben széthuzzúk. Mostanában kissé bajba jutott ugyanis a kisantant, különösen a belgrádi konferencia óta, amelynek egyik legfőbb pont­ja az optánsügy volt. Tudvalevő­leg Jugoszlávia visszaküldte bírá­ját a magyar-jugoszláv döntőbíró­ságba, Románia pedig a Népszö­vetség tanácsának nyomása alatt közvetlen tárgyalásokat kezdett Magyarországgal, amelyek nehe­zen ugyán, de mégis valamennyire előrehaladott stádiumba jutottak. Csehszlovákia ugyanekkor elszige­telten magára maradt, rideg el­zárkózásával s ezt a meglazult helyzeti viszonyát akarja most Be­nes átlátszó ürügyek igénybevéte­lével helyreütni. Ilyen okban kere­sendő a kisantant diplomáciai fel­lépése, amelyik, ha érdemben sem­miféle eredménnyel nem járt is részükre, annyi mindenesetre tör­tént, hogy Benesnek ismét sike­rült két szövetségestársát diplo­máciai sakkfigurái közé beállítani. Ezt a támadást azonban nemcsak a magy kormány becsületes állás­pontja veri vissza, hanem a közvé­lemény is, amelyik osztálykülönb­t ség nélkül, teljesen egybeforrva " utasítja vissza, nem szólva arról, hogy amig Benesék kisded játékuk szálait füzögették, addig Madrid­ban ujabb hatalmas barátot nyer­tünk abban a spanyol nemzetben, amelyik hatalmas erejét és kultú­ráját most mutatja be az egész vi­lág csodálatára. Nyíregyháza gazdasági életének jövőjét döntik el a képviselőtestületben, amikor az nj teher­pályaudvar helyéről hoznak határozatot A láthatatlan adószedő végzetes szerepe njra diszkusszió tárgya (A »Nyírvidék« tudósitójától.) j Nyíregyháza gazdasági életére egész jövőjére döntő kérdés került felszínre a városi szakosztályokban és tárgyalás alá fog kerülni a kép­viselőtestületben is. Az a kérdés az uj teherpályaudvar ügye, amely három esztendő előtt olyan erős vitát váltott ki a képviselőtestület­ben, de amely ügy a város keres­kedelmének és fogyasztóközönségé­nek nagy kárára akkor nem nyert megoldást. A szakosztályok tegnapi együttes ülésén Szohor Pál főjegy­ző terjesztette elő a Máv. debreceni üzletvezetőségnek azt a megkeresé­sét, amelyben felkéri a város, je­löljön ki megfelelő helyet a terve­zett uj körforgalmi ut megépítésére A tanácsnak ezzel a kérdéssel kap­csolatban az az álláspontja, hogy most már meg kell oldani a teher­pályaudvar elhelyezését is. Szohor Pál főjegyző részletesen ismertette az 1926-ban kezdődött tárgyalásokat. A szakosztályok ak­kor a vasúti temető átengedése mellett foglaltak állást. A városra a kötelezettség háramlott volna ez­zel a megoldással, hogy a terüle letet díjtalanul átengedi a Mávnak és a sírokat exhumáltatja. A terü­letből a Széchenyi-uti részen hat­van méter széles sáv meghagyását kötötte volna ki a város. A kép­viselőtestület a megoldást nem tar­totta helyesnek és miután pénze sem volt a Mávnak, jóidőre leke- í rült a napirendről a kérése. Most újra aktuális a teherpálya­udvar kiépítése. A vasúti átjáró mérhetetlenül megdrágítja az áru­kat* okvetlen meg kell építeni a kényelmesen megközelíthető uj te­herpályaudvart. A tanács a szakosz­tályok s képviselőtestület dönté sét kéri, átengedje a város a teme­tőterületet, vagy más helyütt je­lölje ki a teherpályaudvar helyét. A temető telkén, az átjáróhidtól a Vasgyár-utcáig terjedő teherpá­lyaudvar mindenesetre megközelít­hető. Derékszögben fut az utcák egész sora ide, a forgalom arányo­san megoszlana. A megoldás azon­ban más szempontból kedvezőtlen. A temető telkekre parcellázható és a város fejlődésének utja szabaddá válik a legszebb városrész felé. A tanács esetleg a Debreceni-utca vé­gére gondolja, ide is elhelyezhet­nők a pályaudvart. Itt azonban költséges töltés építkezést kellene eszközölni. Igy nem foglal a ta­nács állást egy megoldás mellett sem. Kéri a szakosztályokat tegyék diszkusszió tárgyává a kérdést. Kovách Elek dr.: A mai állapo­tot tovább nem tarthatjuk fenn sem a közönség, sem pedig a kereske­delem nem bírja el a teherpálya­udvar megközelítésével járó ne­hézségeket és drágulást. A megol­dásnál azonban óvatosan kell eljár­nunk, hogy azt a módozatot fogad­juk el, amely a városfejlesztés HÉTFŐN CSAK 1 NAPIG AZ APOLLO BAN. $515515ZENT flKt NC Monumentális kiállítás, művészi felvételek, korhű jelmezek és díszletek, hatalmas tömegjelenetek adnak impozáns keretet Assisi Szent Ferenc életéről készült klasszikus filmünknek, enn»k a szépségekben gazdag, nemes művészi célokat szolgáló műremeknek, a „Királyok királya" testvérfilmje. ,: -v' i^lpgfs}®' Aí? Í APOLLO Pénteken csak 1 napig! BIRÓ LAJOS világhírű színdarabja filmen POLA NEGRI főszereplésével HOTEL IMPERIAL Háborús történet 10 felvonásban Szombaton Vasárnap „UFA" legújabb szenzációja! GUSTAV FRÖHLICH és NIKOLAS COLLÍN főszereplésével Szárazföldi Robinson Kalandos életkép 8 felvonásban és a nagy „UFA" műso r Előadások kezdete : hétköznap 5, 7 és 0. órakor 1929. junius 14. és vasúttechnikai szempontból egyaránt kielégítő. Arra kell gon­dolnunk, hogy ahol teherpályaud­var épül, ott a város fejlődése le van zárva. Fényes példa erre a fő­városi »halálsorompó«. Ha a nyír­egyházi teherpályaudvart a Szé­chenyi ut végén épitenők meg, ez ut örökre le van zárva. A temető kisajátított területei, amelyek mint telkek jövedelmezők volnának, el­vesznek a város számára. Több más megoldásra gondol hatunk. Igy- esetleg a dohánybe­váltón tul eső terület is alkalmas volna. (Barla Sándor : Hátul van nagyon az is.) Akármelyik megol­dást is válasszuk, a főszempont az legyen, hogy a város fejlődése ne zárassék el sehol sem. Kovách Elek dr. után Adorján János arra mutat rá, hogy a fő­városban is a város szivében van a teherpályaudvar, tehát ez a szem­pont ne akadályozza a várost a teherpályaudvar elhelyezésében. —• Hofjmann Mihály, Barla Sándor^ Kálmán Károly, Huray János, Nagy Elek műszaki tanácsos, majd Bencs Kálmán polgármester több­szöri felszólalása után a szakosz­tály végül is a tanács javaslatát fogadta el. A tanács megindítja a tárgyalá­sokat a vasutigazgatósággal vala­mi más megoldás megbeszélése vé­gett. Bencs Kálmán dr. m. kir. kor­mányfőtanácsos, polgármester el­gondolása szerint az volna a racio­nális megoldás, ha a jelenlegi vá­sártér területére építenék a teher­pályaudvart, de mindenesetre a tárgyalások során alakul majd ki á végleges megoldás lehetősége. A Városi Daiegvlet tagjainak kitüntetése (A »Nyírvidék« tudósitójától.) Mint ismeretes, az elmúlt vasár­nap tartotta meg dalosünnepélyét ti Városi Dalegylet a Sóstó árnyas lombjai alatt a város közönségének impozáns részvétele mellett. A szebbnél-szebb dalok precíz előadá­sát a hallgatóság taps vihara ki­sérte. De épily nagy örömmel fo­gadta a közönség annak a közlé­sét is, hogy a Városi Dalegylet tag­jai közül az Orsz. Dalosszövetség kiket tüntetett ki. A io évtől közel 50 évig terjedő dalosszövetségi tagság elismeréseképen a követke zők részesültek kitüntetésben : Díszoklevelet és aranyérmet ka­pott Valent András 48 évi dalos­müködéséért. — Aranyérmet: Ku­bacska István 43 és Schmutzler Nándor 40 évi dalosmult alapján. Ezüst érmet kapott : Fazekas János 34, Korponai Sándor 36, Közlik ilstván 30, Krecsák János 37, Lőjek József 37, Péter József 36.. és Raksányi Gyula 32 évi dalos­mult után. — Bronz érmet ka­pott : Fábry Ignác 25, Hatvani Jó­zsef 27, Jakab József 26, Kotráncz Sándor 20, Nagy Sándor 20, Neu­mann Jenő 20, Pál János 26, Raj­tik Pál 20, Szabó Gusztáv 25 és Tóth Endre 20 évi dalosmult alap­ján. — Elismerő oklevelet kapott: Bige Bertalan 17, Lényei Dezső 16 Lyachovits Sándor 1 4, Mayer Gyu­la 1 1, Németh Ödön 14, Orsovszky János 10, Simanecz János 11, Szat­ke Sándor 1 o, Ujj Jenő 15, Váczy Sándor 13, és Zwick Vilmos 19 évi Legjobb a Szabolcsvármegyei Központi Tejszövetkezet palackfeje. Ön is csak ezt vásárolja! A tiazintul legmodernebb tejüzeme Nyiregyhíza, Ujoásártér. Telefon Pastörözött palackteje, yoghurt, teavaj. sajt, tojás MMAAO JODO Öíletben kapható. 3180-26

Next

/
Oldalképek
Tartalom