Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-13 / 132. szám

JfsÍYIRYIDEK. 1929. junius 13. Gróf Andrássy Gyula meghalt Egy halkszavu előkelő finom nagyúr távozott az élők sorából. Váratlanul hunyt el gróf Andrássy Gyula, aki Magyarország politikai történetében az 1900-as évek óta állandóan vezető szerepet játszott. Jellegzetesen szép feje volt, a legtisztábban ragyogó kék szempárjának hófehér haja adott fölényes és előkelő keretet. Ha végigtekintünk politikai pályafutásán, az első pillanatra szeszélyes cikk-cakkvonalat látnak szemeink és visszaemlékszűnk hogy politikai ellenfelei a régi jó békeidők kisebb jelentőségű csetepatéi alkalmával azzal tisztelték meg, hogy megbízhatatlannak, álhatatlannak nevezték. De nevezték fekete grófnak is és reakciósnak állították be, mert az akkori politikai hangulatok ugy kivánták talán. Az idők távlatából azonban a .háború előtti politikai ténykedései egyáltalán nem tükröznek ki olyan merev, éles vonalakkal, hogy azok szerint kellene meghatároznunk egyéniségét és államférfiúi mivoltát. Sokkal több és sokkal nagyobb dolgok történtek azóta, amelyeknek kereszttüzében egy markáns és mélyen gondolkozó filozófus elmét ismertünk meg Andrássy Gyula ténykedésein keresztül. Tagja volt a plurális választójogot előkészítő törvénytervező bizottságnak, volt belügyminiszter és ő volt a monarchia utolsó külügyminisztere. Tényleges politikai szereplése, intenzív munkálkodása akkor szűnt meg, amikor most az országgyűlésben nem tudott mandátumhoz jutni. Valami keménykezű balvégzet kisérte végig élete folyásán Andrássy Gyula grófot, aki valahogyan mindig egy kissé elkésett az eseményektől. Amikor az ügyek élére áílitották, akkor már az ő roppant széles horizontokra kiterjedő átfogó tekintete csak a bajok orvoslási módjait kereshette, mert amikor ő érkezett a cselekvés kormányrudjához, akkor a nemzet vagy az állam már rásiklott az örvény szélére. Ennek a hallatlan finom elmé nek, mély értelmű filozófusnak, nagyszerű és elfogulatlan történettudósnak, gazdagszivü művészetbarátnak valósággal tragédiája és pedig még a halála pillanatában is alig felmérhető tragédiája volt az hogy élete csupa negatívumokkal telt el. Talán európai hirü atyjának súlyos és pozitív jelentőségű politikai öröksége nyomta őt, vagy talán az, hogy a természet inkább kontemplativ világszemlélettel és boncolgató, ellenőrző kritikai ér zékkel áldotta meg. Nem a cselekvés embere volt és mégis politikai életének egész fejlődése pozitív és erőteljes fék szerepét töltötte be. Megoszolhatnak a vélemények gróf Andrássy Gyuláról, ha szikár alakját a napipolitika görögtüzének fényénél szemléljük. De ravatala előtt meghajlunk mélyen, mert nagy ember volt, ha elfogult is, de puritán szellem, aki tradiciószerüen érzésből és jogismeretből konzekvensen ki tudott tartani a legitimizmus gondolata mellett, amelynek zászlóhordozója volt, de ugyan ilyen konzekvenciával tudott alkalmazkodni az idők parancsoló szavának, amikor Magyarország leggazdagabb arisztokratája létére bátran és felemelt fővel hirdette a tiszta demokráciát. Budapest, jun. 12 -Andrássy I Gyula gróf kedden délután 6 órakor a Pajor-szanatóriumban meg- | halt. A beteget ma délben hozták fel Tiszadobról teljesen elgyengült állapotban a szanatóriumba. Azonnal műtét alá vették, azon ban a műtétet abba kellett hagyni a beteg szivgyengesége miatt. Andrássy utolsó utja Budapestre. Budapest, jun. 12. Tegnapelőtt érkezett a híre annak, hogy And rássy Gyula gróf tiszadobi birtokán súlyosan megbetegedett. Régi betegsége lépett fel nála, amely közel egy évtized óta kinozza Or vosai több izben ajánlották neki, hogy operáltassa meg magát, ő azonban nem akarta magát alávetni. Állapota az utóbbi időben javult, ugy hogy senki sem gondolt arra, hogy a betegsége ilyen súlyos stádiumba jusson. Néhány nappal ezelőtt heves fájdalmak léptek fel, a helybeli orvosokat hivatták a beteghez, akik enyhítettek is a fájdalmakon, de nyomban konstatálták, hogy a betegség annyira elharapózott, hogy sürgős műtéti beavatkozásra van szükség. — Nyomban telefonon értesítették Illyés Géza dr. egyetemi tanárt, aki jól ismeri Andrássy Gyula gróf betegségét, tekintettel arra, hogy hosszú évek óta kezeli. Tegnap délután meg is érkezett a kastélyba Illyés Géza dr., aki megvizsgálta a beteget és ő is konstatálta, hogy sürgős operációra van szükség. Nyomban intézkedés történt, hogy a nagybeteg grófot felszállítsák Budapestre a Pajor szanatóriumba. Délelőtt 11 órakor futott be a keleti pályaudvarra a miskolci gyors, amelynek egyik fülkéjében feküdt hordágyon Andrássy Gyula gróf, a társaságában volt felesége és Illyés professzor. A pályaudvaron ott várta őket a mentők autója, Körmöczy Emil igazgató-főorvos és Russwurm Rezső dr. mentőfőorvos. A beteget azonnal áttették a mentőkocsiba, amelybe beült Russwurm főorvos is és elindultak a Pajor szanatórium felé. Külön autón robogott el Andrássy Gyuláné grófnő és Illyés Cjéíá-professzor, A -szanatóriumban. A Pajor szanatóriumban rögtön megtettek minden előkészületet a beteg fogadására. A II. emelet 85. és 86. szám alatt nyitottak két szobát Andrássy Gyula gróf számára. Fél 12 órakor megérkezett Andrássy Géza gróf, aki nyomban felsietett és megtekintette a betegszobát. Néhány perccel később megérkezett gróf Hadik Barkóczy Endréné, fiával Endre gróffal, majd Andrássy Gyula gróf nővére, Batthyány Lajosné grófnő leányával Odeschalchi Károlyné hercegríővel. Ezután egymásután robogtak az autók és érkeztek a notabilitások a szanatóriumba. Megérkezett Andrássy Gyuláné grófnő, Pallavicini György őrgróf, Cziráky Józsefné grófnő, Dessewffy Aurél gróf a feleségével és mások. Megérkezett Illyés professzor is, aki nyomban felsietett a műtőbe és intézkedett az operáció iránt. Háromnegyed 12-kor érkezett mega mentők autója a szanatórium Szentkirályi-utcai kapuja elé. Az ápolók leemelték a hordágyat, a melyen pléddel betakarva feküdt a gróf. Kívánságára az arcát selyemkendővel takarták le. — A nagybeteget nyomban felvitték a szobájába, néhány perc múlva pedig a műtőbe szállították. Az első műtét. Az operációt Illyés Géza professzor végezte, Jannits Dezső dr. főorvos, Dózsa Jenő dr. tanársegéd és Melly Béla dr. főorvos segédkeztek a műtétnél, amely körülbelül háromnegyed óra hoszszat tartott. Az operációt elérzéstelenitéssel hajtották végre. Az operáció alatt nagy izgalom uralkodott a, mütő előtt húzódó folyosón. Állandóan ott tartózkodtak Andrássy Gyuláné grófné, Odeschalchi Károlyné hercegné, Batthány Lajosné grófné és Andrássy Géza gróf. Mindannyian türelmetlenül várták az operáció befejezését. Egy óra után széttárult a mütő ajtaja s a mütő kocsin kihozták Andrássy Gyula grófot. A kocsi mellett haladt Illyés professzor. A nagybeteg közérzete az operáció után ki ándrássy Csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula dr 1860. junius 30-án született. Ifjabb fia néhai Andrássy Gyula gróf volt miniszterelnöknek és külügyminiszternek. Tanulmányai befejeztével a diplomáciai pályára lépett és mint atassé működött a konstantinápolyi s berlini nagykövetségeknél Közben leszolgálta önkéntesi évét és 1881-ben a 4. huszárezred tartalékos hadnagyává nevezték ki. Az 1884-i országgyűlés vége felé a csikszentmártoni kerületben szabadeivüpárti programmal képviselővé választották. 1887-ben ugyan ez a kerület, 1892-ben pedig a budapesti terézvárosi kerület küldötte a képviselőházbe. A Wekerlekabinet megalaku'ása után 1893ban Hyeronymi Károly belügyminisztersége alatt államtitkárságot vállalt. Tisza Lajos, gróf halála után pedig mint Ő Felsége személye körüli miniszter lépett be a kabinetbe s ebben a minőségben fontos politikai tevékenységet fejtett ki, a kabinet Ieg súlyosabb napjaiban. A kabinet bukása után 1895. január 15-én közreműködött az egyházpolitikai reformjavaslatok végleges elintézésénél. Az 1896 i választások alkalmával nem kapott mandá tumot, csak Andrássy Géza gróf lemondása után választották meg Rozsnyón. A Bánffy-éra alatt ő és bátyja, Tivadar, volíak az inkompatibilitási kérdés körül kifejlődött mozgalom előharcosai. Az 1898. őszén kitört obstrukció folyamán az u. n. Tisza-lex benyújtása után ő is elhagyta a szabadelvű pártot és csatlakozott a disszidensekhez. Miniszteri tárcájától megválva, 1896-ban megírta nagy müvét A kiegyezésről, elégítő volt és kívánságára egy csésze teát kapott. Az utolsó órák. A déli egy órakor lefolytatott operáció nem hozott javulást a beteg számára Az orvosok még ugyan bíztak abban, hogy a gróf erős szervezete ellenáll a kornak, de a nagymé

rtékü szivgyengeség már nagyon aggályosá tette a helyzetet. A betegszobában összegyűlt az egész család és a nagy beteget többször meglátogatta Janits Jenő kezelőorvos és Illyés professzor, aki a műtétet végrehajtotta Négy órakor a helyzet válságosra fordult, akkor már nyilvánvaló volt, hogy hiába minden igyekezet: nem sikerül megmenteni a nagybeteg államférfit az életnek. Az agónia ót órakor kezdődött és kevéssel hat óra előtt Andrássy Gyula gróf a család jelenlétében jobblétre szenderült. A holttestet átvitték az Andrássy-palotába, ahol holnap felravatalozzák. A mélyen sújtott család a gyász hatása alatt még nem határozott a temetés felől, de amint beavatott helyről értesültünk, valószínűleg Tiszadobra viszik majd a holttestet, hogy az Andrássy család ottani sírboltjában helyezzék örök nyugalomra Gyula élete i melyben Deák Ferenc alkotásáJ nak történelmi és politikai lénye' gét fejtegeti. Müvét az akadémia a Bródy-féle dijjal koszorúzta meg, ő azonban a 3000 forintos dijat az akadémia rendelkezésére bocsájtotta, Deák Ferenc élei és jellemrajza megírására. Még nagyobb feltűnést keltett második történelempolitikai munkája. „A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai". 1901-ben Losonc városa egyhangúlag választotta meg. 1902-től 1907-ig a Társadalomtudományi Társaság elnöke volt. Az 1904. november hó 18 iki események után elsőnek lépett ki a szabadéivüpártból. A disszidensek vezére lett és pártjával csatlakozott a szövetkezett ellenzékhez, amelynek soraiban vezető szerep jutott neki. E párt 1905ben »alkotmánypárt« nevet vett fel, 1914. december 14-én élesen megtámadta a képviselőházban' grof Tfsza István miniszterelnököt, akivel az 1905 i választási küzdelem során elmondott beszédeiben is több éles vitája volt. Az 1905. évi választások alkalmával Budapest IV. kerületében Tisza István gróffal szemben kisebbségben maradt, de Olaszliszkán megválasztották A szabadelvű párt kisebbségbe jutása és a Tisza-kormány lemondása után, a parlament ismételt elnapolásával szemben, 1905. junius hó 22-én ő terjesztette elő a szövetkezett pártok tiltakozását. A nemzeti ellenállás egyik legtevékenyebb szervezője volt. Több város és község díszpolgárává választotta.' 1906-ban a koalíciós kabinetben a király kívánságára elvállalta a belügyi tárcát. Nevéhez fűződik az alkotmánybizto-