Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-09 / 129. szám

72 JNfYÍRYIDÉK. 1929. junius 12: Végkiárusitás! Hallatlan olcsó árak Ferenczinél. wvwvwwvwww A mult hetet a versenyek S dijak dominálták, Elsők lettek mind között a Polgárista lánykák. Derék dolog és mi nagyon Büszkék vagyunk rájuk, — Merthogy helyes, nagyon jó és Nagyon szép az Ortografiájuk! Kurz Béla egy sakkjátékát Soha el nem veszti, Azért olyan elhagyatott A vasúti resti. Mig a sakkban a futói Diadalt szereznek, — Addig az ő futárjai A restiben Alig jelentkeznek! A billiárd-mérkőzésen Első lett a Nácsik, Ki a legény a zöld posztón, Ilyenkor meglátszik. Szilágyinál kugli-verseny Dühöng napok óta, — Legjobb dobó lesz a Barna, Legalább is Igy mondja a nóta! Evezős és csónakverseny Készül az erdőben, Nem ugyan a fák közt, hanem Sóstógyógyfürdőben. Ide majd a tisztviselők Fognak benevezni, — A "bajokban, adósságban A legjobban Ök tudnak evezni! Halvacsorát rendez Lajos Minden péntek este, Jönnek-e már tisztviselők? Mindig csak azt leste. Kedves Lajos, nekünk bajos, Nincsen arra pénzünk, — Különben is, mi már régen, Minden este Bajvacsorán élünk! Megjavult az idő mégis Diákmajálisra, Jól sikerült, kellemesen Emlékezünk vissza. Hollandusok és magyarok Összeismerkedtek, — Kisgazdáink hazafias Érzésükről Bizonyságot tettek! Borászati előadás Volt a borpincében, Mindenkinek borospohár Lapult a zsebében. Debsky tanár szemléltető Előadást tartott, — Hallgattuk is hűségesen, Szorgalmasan, Mig a készlet tartott I I Tizennégy nagy svéd lap írt Nyíregyházáról, Szmolár Mihály mintaszerű tanyájáról Lefíler Béla levele a svéd újságírók nyíregyházi látogatásáról Kardos István emléke (A Nyírvidék tudósítójától.) g Leffler Béla követségi sajtóat­tasé Stokholmból levelet irt Szohor Pál főjegyzőnek és közli, hogy a svéd nagylapok szerkesztői tizen­négy nagy svéd újságban irtak terjedelmes cikket magyarországi utjokról, megemlékezvén Nyíregy­házáról, a nyíregyházi fogadtatás­ról is. Leffler levele a következő: Kedves Barátom 1 Annak a szép tavaszi napnak emléke, melyet svéd szerkesztő ba­rátaimmal vendégszerető körötök­ben töltöttem, felejthetetlen nyo­mokat hagyott nemcsak az én, ha­nem svéd barátaimnak a lelkében is. Eddig tizennégy cikkben irták meg budapesti és magyarországi élményeiket, nem feledkezve meg Nyíregyházáról, Szmolár Mihály mintaszerű tanyájáról — hogy csak hirtelenében egy pár dolgot felem­lítsek. A derűs májusi huszonnégy órá nak előttem csak egyetlen egy ár­nyéka volt, — ha ugyan szabad ezt a szót használnom, t. i. hogy drága jó Kardos István barátom­mal már nem szoríthattam kezet. Az ő ragyogó nemes emlékét azonban mindig híven fogom őriz­ni. Sajnos, nem tehettem le fris­sen hantolt sírjára egy szál virá­got sem, azért Téged kérlek meg, hogy koszorumegváltás címen vedd át eit a szerény összeget és fordít­sátok azt felejthetetlen társunk ne­mes intenciójának megfelelően a »Nyit« céljaira. Fogadd sok fáradozásodért őszinte köszönetemet és a stock­holmi közeli viszontlátás reményé­ben maradok meleg üdvözléssel mindig hűséges hived Leffler Bélaj> Szohor Pál a küldött levelet és a felajánlott 25 P koszorumegváltást a «Nyit» ülése elé terjeszti. niusi csapadékmennyiség. Az idei junius idáig meglehetős csapadé­kosnak Ígérkezik, de hogy ebben a teljesen abnormális időjárású esztendőben milyen mértékben fog nak majd kifejlődni a Medárdus­napi esőzések, azt természetesen előre nem is sejthetjük. , Dioikus. Mi okozza a Medardus-napi esőzéseket ? Az ázsiai monzún-rendszer hatása klímánkra — A vénasz­szonyok nyarának meteorológiai magyarázata — Nyíregy­háza éghajlatában is a nyári esőzések az uralkodók Bonta. Legfrissebb, legmegbízhatóbb délutáni lap az Uj Nemzedék (A »Nyírvidék« tudósítójától.) »Ha Medárdus napján esik az eső, akkor negyven napig meg sem áll« — mondja a magyar gazda — és hogy ebben a »parasztregulá«­ban is milyen sok meteorológiai igazság rejlik, úgyszólván évről­évre tapasztalhatjuk. A. nyári eső­zések, amelyek különösen Magyar­ország keleti részeire jellemzőek, rendszerint junius első napjaiban, Medardus napja táján szoktak megindulni s ha az idő normális, akkor Erdélyben és az Alföld ke­leti felén, valóban juniusban és juliusban esik a legtöbb csapa­dék. A Medárdus-napi esőzések szabályszerű kifejlődésének okai. Annak az érdekes jelenségnek, hogy rendes körülmények között junius 8-ika körül szinte napi pon­tossággal köszöntenek be a nyári esőzések, az a magyarázata, hogy az Atlanti óceánról jövő páratelt nyugati szelek megindulását, ame­lyek ezeket az esőzéseket okozzák, a legrendszeresebben működő idő­szakos légáramlatok, a monzunok szabályozzák. Monzunnak nevezzük azt a szél­rendszert, amely nyáron az óceán­ról a szárazföld felé, télen pedig a kontinensről a tenger felé fuj. Keletkezésüket a szárazföldnek és a viznek különböző mértékben való fölmelegedése okozza. Nyáron a szárazföld jobban felmelegszik, mint a viz, tehát a szárazföldön van a felszálló légáramlás s ennél­fogva a szél a tenger felől fuj. Ez a nyári monzun. Télen pedig a tenger hűlvén le lassabban, a szárazföld a hidegebb s igy a cir­kuláció is épen fordított. Ez a téli monzun. A monzun-rendszer talán sehol nincs olyan intenzivusan és any­nyira szabályosan kifejlődve, mint az Indiai-óceánon és Ázsiának a vele szomszédos magas fekvésű és erős felmelegedésü pusztai térsé­gei között. Természetesen ez a monzun kifejlődik a szerkezetileg teljesen Ázsiához tartozó európai kontinens felett is, amelynek a hatása nálunk épen a Medárdus napi esőzésekben nyilvánul meg legélénkebben. Tudniilik a mon­zun rendszernek junius első nap­jaiban bekövetkező nyári fordulása indítja meg a már fentebb ismer­tetett nyugati légáramlatokat. A »vénasszonyok nyará«­nak meteorológiai magya­rázata Az Atlanti-óceánról jövő nedves légáramlás és a bő csapadékkivá­lás meglehetősen lehűti a levegő hőmérsékletét a nyári esőzések ide jén. Sőt, ez a hőcsökkenés bizo­nyos fokig megmarad a nyári mon­zun egész tartalma alatt is, ugy, hogy a mi nyarunknak átlagos hő­mérséklete körülbelül 1 fokkal ala­csonyabb, mint amennyi lenne a nyugati szelek kifejlődése nélkül. A nyugati légáramlások szep­tember végén szűnnek meg. Ezt az időszakot ugrásszerű hőemelke­dés és meleg, száraz időjárás jel­lemzi. Ezeket á hosszantartó, kel­lemes, nyárias napokat nevezi a nép »vénasszonyok nyará«-nak. Nyíregyháza klímájában is a nyári esőzések az uralko­dók. Nyíregyháza éghajlatának tipi­kus szárazföldi jellegét a legutób­bi meteorológiai cikkemben ismer­tetett nagyfokú hőmérsékletbeli in­gadozáson kivül kifejezésre jut­tatja a csapadék juniusi maximu­ma s általában a nyári monzun hatására megjelenő Medárdus-napi esőzések jellegzetes kifejlődése is. Az 1871-től 1920-ig végzett me­teorológiai megfigyelések adatai­ból kiszámított 50 éves átlagér­tékek szerint Nyíregyháza évi csa­padékmennyisége Ó23mm. Ebből a juniusi maximumra 77.7 mm. csa­padék esik. Junius után a legeső­sebb hónap a julius 76.3 mm. és augusztus 60.3 mm. átlagos csa­padékkal. Vagyis, amint ezekből az adatokból is látható, városunk klímájában tényleg a juniusi csa­padékmaximum és a nyári esőzé­sek dominálnak. Természetesen a fenti átlagér­tékekkel szemben az abnormis idő­járási viszonyok néha igen nagy kilengéseket produkálhatnak. Igy pl. Nyíregyházán 1914. juniusában 174 mm. csapadék esett, mig 1917­ben mindössze 30 mm. volt a ju­Zárt versenytárgyalási felhívás. Vagyonbukott Gábor József volt nyíregyházi lakos hagyatéka vb. Első Nyíregyházi Cukorka­és Csokoládégyár volt nyíregy­házi cég tulajdonát képezó' s Nyíregyházán, Szinház-utca 5. szám alatt lévő 450 négyszögöl területen fekvő, bádoggal fedett téglaépületek,{barakkok s modern felszerelésű, vevőkörét megtartó, Szabolcs-, Szatmár-, Zemplén-, Beregvármegvékben konkurren­cia nélküli cukorgyárat a csőd­biróságilag jóváhagyott csődvá­lasztmányi határozat folytán zárt ajánlati versenytárgyalás utján eladom. Az ingatlanok autdgarage és más célokra is kiválóan alkalma­sak. Ajánlat tehető az ingatla­nokra magukra külön és külön az összes felszerelésekre. A gyá­rat üzemben előzetes kívánságra bárkinek bemutatom. Ajánlatok 1929. évi szeptember hó 8-ig alulírott ügyvédi irodámba be­adhatók, amelyhez a megígért, vételár 20 %-a bánatpénzként betétkönyvön, vagy készpénz­ben csatolandók. A csődválaszt­mány az ajánlatok felett 1929. évi szeptember hó 8-án délután 3 órakor dönt s fenntartja magá­nak a jogot, hogy az ajánlat­tevők közül bármelyik ajánlatát elfogadhassa, vagy minden kár­térítés nélkül visszautasíthassa, vagy a megjelentek között nyil­vános, vagy zárt uj versenytár­gyalást rendeljen el. Az el nem fogadott ajánlatok biztosítékait a csődválasztmány a határozat kihirdetésekor azon­nal visszaadja. Az ajánlatot tevő ajánlatát vissza nem vonhatja s elfogadás esetén nemcsak biztositékát veszti el, de az okozott kárért külön kár és elmaradt haszon megtérítésével is tartozik. Hasonló feltételek mellett ad­ható be zárt ajánlat a vb. Gábor József hagyatéka csődtömegéhez tartozó s Nyíregyházán, Körte-u. 25. sz. háznak vb. Gábor József tulajdonát képező Vs részére is. A fenti ingatlanok, gyárfelsze­relések külön külön és szabad­kézből is eladók a/ ajánlati idő letelte előtt is. Dr. Nánássy Imre nyíregyházi ügyvéd, csődtömeggondnok, Nyíregyháza, Bocskai-u. 16. 3540-2 Telefon 517. Keveset használt AUTOMOBIL gondosan kijavítva, önköltségi árban kaphatók: 503-as FIAT Marton és Társa nyíregyházi autóüzeme Telefon 2-30. m-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom