Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-09 / 129. szám

Nyíregyháza, 1929. junius 9 * Vasárnap T

«_ évfolyam. 129 szám EMSffzatéal árak halyban éa vMékan: I Alapította JÓBA ELEK Mra 2*50 pangS. N*gy<Kl*vra 7-60 p«n

f

lS. Fdaiarkaaztfi: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. ffMlifrlaalikntk fe tanítóknak 2P» aagedmény. | Falalőaaiarkaaztd: VERTSE K. ANDOR. SaafkasztSatfgt é» kiadóhivatal! SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telafon szám 139. Postachequ* ! Kéziratokat aaia adunk, viasza.. Magyarok világkongresszusa Budapesten Irta: Ivánfjy Tamás. Számra nézve szinte elveszünk a világ népének forgatagában: maroknyi nép vagyunk. Faj súlyra nézve, jelentőségre nézve valaha vezettünk Európában, ugy a jósors, mint a balsors napjaiban. A kalandozások századában megremegett a kereszténység, a nyugati kultura a hunnal egyértékü magyarnév hallatára, a magyarság betörései alkalmával, de — Szent István ideje, tehát kerek számban 900 esztendő óta védőpajzsának tekinté és joggal a magyar népet. A keresztes hadak fővezérséget Szent Lászlónak ajánlják fel. Hunyadi hősi karja nemcsak Magyarországért, de az egész kereszténységért küzd és nándorfehérvári győzelmét ma is ünnepli az egész világ a déli harangszóval, — Mohácsnál az egész kereszténység szen ved vereséget a félholddal szemben, Budavárának visszavétele századok múlva az egész Nyugat diadalünnepe, — Napoleon pozsonyi kiáltványában a magyarságnak a Habsburgoktól való elszakadásában véli felismerni a százados Habsburg uralom megdöltét, Kossuth népét ismeri és ünnepli az egész világ és legújabb korunk ál• lamférfiai" (Deák, idősebb Andrássy Gyula, a két Tisza), művészei (Liszt, Reményi Ede, Joachim, Munkácsy, László Fülöp stb.), tudósai (Semmelweiss, Eötvös Lóránt, Lénárd st.), irói (Jókai, Herczeg, Molnár F. stb.), publicistái (Apponyi, Falk stb.) rendre beirják nevüket nemcsak hazájuknak, de az egész világ kultúrájának könyvébe és annak is legdíszesebb lapjaira. És a világ még sem ismer bennünket eléggé, mert magunk sem ismerjük eléggé magunkat. Maroknyi nép vagyunk a világ népeinek forgatagában és nem tartottunk eddigelé még sem szoros és elszakíthatatlan kapcsolatot az óhaza és idegenbe szakadt, a világ minden részében szétszóródott véreink között, kiknek száma (az úgynevezett utódállamok magyarságáról ez alkalommal nem is beszélve) a kétmilliót közelíti meg! Mintegy másfélezernyi magyar szervezet áll fenn szerte a nagyvilágban és ezeknek sem egymással, sem a hazai magyarsággal nincsenek kapcsolataik, nincs állandó intenzív, megértő, segitő és segítséget váró meleg összeköttetés a kétmillió gyermekét kibocsájtó anyaország társadalma és az idegenbe szakadt rajok között. Eddigelé úgyszólván elvesztek számunkra. Nem törődtünk velük a háború előtti gondtalan időkben, magukra maradtak és egy részük lassanként beolvadt uj hazájuk népességébe. A számtalanból csak egy példát említve: nagy Türr Istvánunknak, — kinek nevét Kossuthtal és Garibaldival fonta egy nótába a magyar nép rajongó szeretete, unokája magyarul nem beszél, magyar szót meg nem ért. Külföldre szakadt magyarjaink je-> lentékeny része, — bár beszél mégf

1 magyarul, nem ismeri vagy IKre ismeri a magyar viszonyokat, a magyar vágyakat és reménységeken. Veszendő félben van számunkra. Ez igy tovább nem mehet, ez igy tovább nem lehetséges! Ha a 70 milliós hatalmas német nemzet nem engedi meg 'magának azt a fényűzést, hogy akár csak egy, idegenbe szakadt fiáról lemondjon, avagy azt számon ne tartsa, akkor mi tegyük ezt meg maroknyi 8 és f élmil liónyi, Csonkamagyarország ba megmaradt magyarok ?! Az élő vér a megolvasztott aranynál is drágább, nemesebb és termékenyítőbb, gazdagító bb folyam: lemondhatunk-e mi kétmillió magyar testvérünk magyar véréről. Az angol, a spanyol, a hollandus, az ir, angolnak, spanyolnak, hollandnak, irnek érzi magát hetediziglen is, a nagyvilág bármely részébe is sodorta őt, vagy távol ősét végzete, — csak a magyar ne érezze magát magyarnak, "ha kivándorol? A tótság, a ruthénség nem vesztette el kontaktusát amerikai véreivel a háború előtt és hogy e kapcsolat mily gyászos eredménye ket szült reánk nézve a pittsburghi stb. egyezményben, — azt ma már az iskolás gyermek is tudja. Csak mi, szegény, árva, széttépett, megrágalmazott, elhagyott és meghallgattatás nélkül elitélt magyarok mondjunk le feltámadásunk és újra virradásunk leghatásosabb eszközéről: a világ magyarjainak felbonthatatlan egységéről?! Ez több lenne a bűnnél is, ez öngyilkosság lenne! Ezt ismerte fel és hála az égnek még idejében, báró Perényi Zsigmond, a Magyar Nemzeti Szövetség megalapítója és országos elnöke az ő lelkes táborkarával, a szövetséggel együtt, amikor az Országos Idegenforgalmi Tanács végrehajtóbizottsági elnökének Ripka Ferencnek, mint Társelnöknek, hat hatós közreműködésével és bevonásával idén, Szent István napja táján 3 napos Világkongresszusra hívja egybe az egész világ magyarságát. A cél nyilvánvaló, már cime: magyarok világ-kongresszusa mindent elmond. A hazájuktól távolélő németek, franciák, angolok, olaszok és egyéb nemzetek példájára oly társadalmi, erkölcsi intézményt kell megalkotni, mely egyesítő és összefogó intézmény gyanánt nem papiroson csupán, de mint élő valóság fennáll, gyarapszik és virágzik és a magyar akarat, hazafias szellem és együvétartozás, az összetartás ápolásával világmegmozgató erőt jelenthet és csodákat művelhet, ha az Igazság Istene reánk tekint. E Világszövetség létrejöttéhez segédkezet kell nyújtania minden magyarnak, aki méltó a magyar névre, hogy majdan, boldogabb időkben azok, akik utánunk jönnek: »áldó imádság mellett említsék szent neveinket!« Sok kis Budapest Miskolcra, amelyen az utóbbi években egészen különleges tudományos, művészi és irodalmi élet alakult ki, a magyar városok kongresszusozni küldték polgármestereiket. Miskolc utcái és házai díszbe öltözve, zászlóikat lengetve statisztáltak a magyar vidéki polgármesterek kétnapos gyülekezetének. A magyar vidéki városok szükségét látták annak, hogy kongreszszust tartsanak Miskolc falai között és a kongresszuson egymást támogatva nekigyürkőzzenek a magyar megújhodás és előrehaladás nagymunkájának. Nivós, tartalmas előadások, komoly tervek hangzottak el a miskolci kongresszuson, amelyek mind azt mutatják és igazolják, hogy a magyar városok erős összefogásuktól remélik a saját és az ország kulturális életének megerősödését. A hallgatók előtt a pompás zenepalota freskódiszes, szép nagytermében elhangzott komoly szavak mind azt mutatják, hogy a vidéki magyar városok szebb, jobb élet után áhítoznak és nagyon komoly az elhatározásuk, hogy erőtartalékaikat erre a célra munkába állítják. A miskolci kongresszus bizonyíték arra, hogy a magyar városok magukra találtak, mert érzik, hogy magyar energiával és magyar bölcsességgel vannak telítve és ők a zálogai a jö1 vendő szebb Magyarországnak, j Az Avas tetején villamoslámpák ragyogták be a nyáreleji estét. A fogadalmas »Nem, nem, soha!« tüzesedett fenn a hegytetőn, a villanyégők felvilágosodtak a nagy magyar égre és sugaraikat messzire saórták... — örömmel látom — mondotta köszöntőjében Tvlebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter — hogy a magyar vidék fölismerte azokat az intenciókat és szándékokat, amelyek engem kulturprogrammom megvalósításában vezetnek. Mikszáth Kálmán főispán tolmácsolta a miniszterelnök üdvözletét és szerencsét kívánt a kongreszszus működéséhez. — A magyarság mostani sorsdöntő óráiban — hangoztatta — a magyar városokra vár az a szerep, hogy a falak között felhalmozott gazdasági, kulturális és szellemi erőnket a nemzeti megerősödés céljaira sorompóba állítsák. Nendtwich Andor pécsi polgármester kijelentette, hogy a Dunántul is részt kér ebből a nagy és hazafias munkából. Ezután Hodobay Sándor Miskolc város polgármestere megkezdte az előadások sorozatát. Azt fejtegette, hogy a magyar nemzet kulturája érdekében föltétlenül szükséges a vidéki magyar városok Telefon 3 — 84. szám. ^^ Véghiárusitás m? 1 Telefon 3—84. szám. Irányi Sándor divatházában Zrínyi Ilona-utca 3. sz. alatt minden elfogadható árban Egyes szám ára 16 fillér