Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-07 / 127. szám

4 JNfYÍRYIDÉK. 1929. junius 2. Rövid hirek. — Tegnap kétszáz diák tüntetett Lembergben a rendőrfőnökség előtt a huszonkilenc letartóztatott egyetemi hallgató szabadonbocsátása érdekében. Miután ez nem vezetett eredményre, a diákok sztrájkba léptek és nem mentek el az előadásokra. Az utcákon szuronyos járőrök cirkálnak. — Bud miniszter a felsőház tegnap délutáni ülésén kijelentette, hogy a kormány megteszi az intézkedéseket a tőzsde indokolatlan buza árkilengései ellen. Tárgyalásban van a tőzsde vezetőségével és a tőzsdének teljesítenie kell a kormány kívánságát. — Aradon Nóvák Ferenc tisztviselő fiatal felesége szivenlőtte magát, mert nem tudott kivágott ruhát viselni. Az elmúlt évben ugyanis egy nyaksebét operálták és a vágás olyan nyomot hagyott, hogy a fiatalasszony hiúsága ezt nem birta ki. — A román hadügyminiszter öt évre visszamenőleg újra sorozást rendelt el az északerdélyi megyékben. A rendeletnek az adott okot, mert a régi sorozó bizottságok nagy pénzért makk-egészséges embereket szolgálatra alkalmatlanoknak minősítették. — Spilenbergóban kedden este az olasz katonai lőszerraktárban hatalmas robbanás történt. — A munkásoknak csak egy része tudott megmenekülni. 12 munkás meghalt és 11 többé-kevésbé súlyosan megsebesült. — Az Ugó Maru japán gőzöst, amelyen 700 utas volt, tűzvész' pusztította el. Több hajó sietett a szei encsétlenség színhelyére. — A részietek még hiányoznak. — Perényi Zsigmond báró hoszszabb időt töltött Londonban, ahonnan tegnap érkezett vissza. Nyilatkozatában kifejti, hogy az uj angliai helyzet kedvező Magyarországra és a magyar aspirációknak a munkáspárt programmja a legmesszebbmenő módon megfelel. — Az orosz kommunista párt politikai .osztálya külön rendeletben megengedte a Szibériába száműzött jobb vagy baloldali ellenzéki vezéreknek, hogy viszszatérhessenek Moszkvába. Ez a külön rendelet azonban nem vonatkozik Trockijra, aki továbbra is száműzetésben marad. — Ramsay MacDonald tegnap délben megkapta a megbízást a királytól, hogy alakítson kormányt. A munkáspárton egy vélekednek, hogy a kormány megalakítása simán fog menni és már e hét végén meg lehet tartani az első minisztertanácsot. — A Vezúv tombolása ma éjjel várakozás ellenére még hevesebb lett és éjfél felé óriási robbanás történt, amely a kráter kis kúpját is ledöntötte, miután a nagykup már az első robbanás alkalmával beleomlott a kráterbe. A környékbeli falvak nagy veszedelemben forognak és a lakosság sietve elmenekül. — A legnagyobb titokban folyik Prágában Fallout cseh kapitány kémkedési bünperének tárgyalása. Csak annyi szivárgott ki, hogy" az áruló teljesen megtört és hogy kürtös altiszt volt az egykori osztrák-magyar hadseregben. Beics Kálmán polgármester felolvasása a Városok Kultúrszövetségének miskolci kongresszusán Vietórisz József nagy sikere a díszhangversenyén Legfrissebb, legmegbízhatóbb délutáni lap az Uj Nemzedék (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Miskolc zászlódiszes pompával és rendkívül meleg vendégszeretettel fogadta az ideérkező kiküldötteket. Az egész város képén meglátszik az, hogy nagy esemény színhelye. A minisztériumok 11 képviselővel, a két egyetem 3 képviselővel, külön meghívott vendégek száma 8, hivatalos vendégek nyolcvanon felül voltak a kongresszus tagjai, ugy, hogy a kongresszusnak több mint 120 tagja volt. A kongresszus megnyitása A kongresszust Somogyi Szilveszter elnök nyitotta meg a Zenepalota dísztermében, amelyet virágokkal, pálmákkal és örökzölddel pompásan feldíszítettek, ugy, hogy a különben is nagyon szép épület káprázatos képet nyújtott. A megnyitáson a miniszterelnök képviseletében Mikszáth Kálmán főispán, a kultuszminisztérium képviseletében bár maga a miniszter is megjelent — Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos, abelügyminiszter képviseletében Tatich Árkád miniszteri tanácsos, mig a dunántuli városok képviseletében Nendtvich Andor pécsi polgármester jelent meg és üdvözölték a kongresszust. A kongresszuson 25 magyar vidéki város képviseltette magát öszszesen 63 kiküldöttel. A kongresszus megnyitása után Mikszáth Kálmán dr. főispán tolmácsolta a miniszterelnök üdvözletét, majd Tatich Árpád dr. belügyi "helyettes államtitkár, Jeszenszky Sándor dr. miniszteri tanácsos, Darkő Jenő dr. debreceni egyetemi tanár, Nendtvich Andor dr. dunántuli polgármester, Somogyi Szilveszter szegedi polgármester, Hodobay Sándor dr. miskolci polgármester szólaltak fel. Radnai Miklós dr. a m .kir. Operaház igazgatója a magyar opera vándortársaság tervét ismertette. Eszerint 140 ezer pengő segély és az operai személyzet ingyenes utazásának biztosításával meg lehetne valósítani a teljesen fővárosi színvonalon álló vidéki operai előadásokat. A vidéki városoktól a zenekar és a statiszták ingyenes elszállásolását kérik. A tervezetet az elnöki tanácsnak adták át tárgyalás céljából. Kuthy Sándor dr. Debrecen varos tb. főügyésze a szövetség működéséről szóló jelentését olvasta fel. Meszlényi Róbert dr. miniszteri tanácsos javaslatot terjesztett elő, hogy minden város állítsa bekulturprogrammjába a zeneiskola felállítását s tegye lehetővé ösztöndijak által a tehetséges zenészek kiképzését. P. Nagy Zoltán zeneiskolai igazgató javasolta zenetanitói, karmesteri és kántori tanszékek felállítását. Verzár Frigyes dr. egyet, tanár városközi hangversenyekről tartott előadást. Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, Nyíregyháza polgármestere tartott felolvasást ezután, amelyben vázolta a szabolcsvármegyei Bessenyei Kör eddigi sikeres működésének történetét, majd a városközi hangverseny rendezések gyakorlati oldalát világította meg nagyon tanulságosan és érdekesen. Ezt a tervezetet szó szeript az alábbiakban közöljük: / /vA 25 dunáninneni várost / 3 csoportba keli osztani iT Elengedhetetlenül szükséges egy l^oonti hangversenyiroda felállítás^ amely mind a 25 dunáninneni város hangversenyeinek megrendezését irányítaná, a bevételt, kiadást nyilvántartaná, a pénzt megfelelő ellenőrzés mellett kezelné és a végleges elszámolást megejtené. A 25 dunáninneni várost, a lakosság számarányához képest, 2, sőt inkább 3 csoportba kell osztani, részint azért, mert igy több előadó művészt tudunk foglalkoztatni, részint azért, mert a kisebb városok nem rendelkeznek elég felvevő képességgel egy-egy nagyobb honoráriumot igénylő művész hangversenyének anyagi szempontból való rentábilissá tételére, részint pedig azért, mert azt hiszem, nem is találnak olyan művészt, aki 25 hangversenyt játszana végig egymásután a vidéki magya* városokban. Központi irányítás és pénzkezelés Az egy-egy csoportba tartozó városok hangversenyeit pénzügyileg egységesíteni kell akként, hogy központi legyen az irányítás és 3 pénzkezelés. Hogy ez világosabb legyen, példával fogom illusztrálni. Teszem fel, az első csoportba 8 város fog tartozni. Rendezünk a szezonban 5 hangversenyt, bérleti alapon, 5 különböző művész szerepeltetésével. Az első hangver senyre, amelynek a programm ja mind a 8 városban ugyanaz, leszerződtetjük például Dohnányi Ernőt egyenkint 1500 pengőért. Az első hangverseny dija tehát nyolcszor 1500 pengő, tehát 12.000 pengő. Dohnányi végigjátsza mind a 8 hangversenyt, a központi iroda vezetője elszámol minden városban, s az egyes városok hangversenyének tiszta jövedelme bekerül a központba. Amikor vége van a szezonnak, s az 5 művész végigjátszotta mind a 40 hangversenyt, akkor megtörténik a végleges elszámolás. A fennmaradó tiszta jövedelmet az egyes városok között, az általuk befizetett összegek arányában felosztjuk. A kisebb városok esetleges deficitjét a nagyobb vá rosok között arányosan elosztanák Ez a központi pénzügyi kezelés azért előnyös, mert egyes kisebb lakosszámu városok esetleg deficittel végződő hangversenyének kárát, aránylagosan elosztaná a többi tehetős város között. Ha például Debrecenben, vagy Miskolcon 1600—1600 pengőt jövedelmezne a Dohnányi hangverseny, Cegléden pedig 200 pengő deficitet eredményezne, Debrecen és Miskolc könynyén lemondhatnának 40—50 pengő nyereségtöbbletről, hogy ennek a deficitnek: a nyomát eltüntessük. A szervezetben résztvevő városok erkölcsi és kulturális ereje százszorosan meghatványozódna Véleményem szerint épen ebben van a városközi hangversenyek megrendezésének erkölcsi és kulturális ereje, mert igaz ugyan, hogy a megrendezésnél a szervezetben résztvevő egyes városok elvesztik önállóságuk egy részét, viszont azonban a szervezetükben lévő erő százszorosan meghatványozza az egyes városok erejét és ellentálló képességét. Olcsón márkás művészek előadásainak élvezetéhez jutunk Ezzel az erővel ellensúlyozni tudjuk majd az egyes impresszáriók és hangversenyrendező irodák sokszor túlzott igényeit, aránylag olcsóbban jutunk a márkás művészek előadásainak élvezetéhez, s viszont olyan városokat is hozzá tudunk juttatni ezekhez az élvezetekhez, amelyek eddig, anyagi ererő hiján, erről talán még álmodni sem mertek. A zeneművészetben nincsen sztárrendszer Azt a kérdést intézték hozzám, hogy hive vagyok-e a sztárrendszemek, s hogy a műsort tartom-e fontosnak, avagy az előadó művész személyét ? Erre vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy a zeneművészetben voltaképen nincs is sztárrendszer. Azok a nagy, világot járó művészek, akiket ma jól meg kell fizetni, hosszú, fáradságos munka után jutottak erre a megérdemelt polcra. Azt hiszem, mindnyájan egyetértünk abban, hogy egy Dohnányi vagy egy Bartók Béla nem sztárok, hanem világszerte megbecsült nagy művészek, akiknek maradandó nagyságához nem is mérhető egyegy felkapott filmszínész, boxbajnok, vagy futballista, bár pi. Amerikában egészen ellenkező a nagyközönség izlése és véleménye Nem ildomos dolog a márkás művész műsorába beleszólni Ha pedig márkás művészt szerződtetünk le, akkor teljesen rábízhatjuk műsorának a megállapítását. Ebbe beleszólni, szerintem, nem ildomos dolog, sértheti a művész önérzetét és művészi "büszkeségét. De különben is, olyan eltérők lehetnek a vélemények, hogy ezzel csak fölösleges zavart és késedelmet okozhatnánk. Bizzuk csak a műsor megállapítását az előadó művészre! Tervem a nagyvárosokban alacsony helyáras, sőt teljesen ingyenes komoly hangversenyek rendezése A 25 városnak 3 csoportba való osztása azért fontos, mert az 1. csoportban a legdrágább, a II. csoportban a közepes és a IIL-ban a könnyebben hozzáférhető művészeket foglalkoztathatnánk. Sőt tervem az is, hogy a nagy városokban, tehát az I. csoportban is lehetne olcsó művészekkel népszerű, egészen alacsony helyáias, sőt ha a jövedelemből futja, teljesen ingyenes hangver-