Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-05 / 125. szám

4 JNfYÍRYIDÉK. 1929. junius 2. Kiáltó munkahiány! Irta: Pisszer János A KIOSZ. közgyűlésén, melyet vasárnap délután 6 órai kezdettel és a résztvevők nagy számával tartott meg, több igen fontos és a közéletet is mélyen érintő tárgy mellett, tárgyalás anyagát képezte az a szörnyű munkahiány is, mely elsősorban az építőipart, de ezen keresztül a többi iparágakat, valamint a kereskedelmet és a földmivelést is éri. Nincs munka! Ez a szörnyű vészkiáltás hangzik ma végig a Tiszántúlon és ez a legközvetlenebbül érinti Szabolcsvármegyét, mert a közismerten fagykársulytotta vidéken nem tud munkaalkalmat teremteni a földbirtokos gazdatársadalom, a károkat legközvetlenebbül érző rétege a magyar nemzetgazdaságnak, de nem tud ilyent teremteni sem az iparosság, sem a kereskedő, sem más osztálya sem ervnek a tiszántúli lakosságnak, mert szervesen összekapcsolódnak a tehetetlenség terén mindazok az erők, amelyek az aktivitásban is szerves kapcsolatban kell, hogy legyenek. Megbénult itt minden és ezt nem csupán a fagykárnak kiszámíthatatlan mértéke okozta, hanem egyben súlyosan, a legerősebben előidézte a bankkamatlábnak az uzsora mértékét is túlhaladó nagysága, az a mértéke, amely mellett a pénz, termelő szemszögéből tekintve, már hasznavehetetlen, de nemcsak értéktelen, hanem egyúttal a legnagyobb veszélyeket is magában rejti, mert aláaknázza, elpusztítja a már keservesen megszerzett és érintetlen vagyont is. Ne higyje senki, hogy a kis és nagy vagyonok között ebben a tekintetben különbség van! Nincsen biztonságban senkinek vagyona, mert ma az egyiket, holnap a másikat kezdi kirágni és aláaknázni j a birhatatlan kamatteher, mig ez ' ekként folytatva, összeroppantja az egész társadalmat. Marxi elmélet szerint folynak ma a dolgok, de a tőke, az elégedetlen és soha ki nem elégíthető tőke utján. A vagyon koncentrálódik a nagytőke birtokában, hogy azután a saját súlya alatt roppanjon össze. Ez ellen a megnem látott és vakon gyakorolt, a kölcsönadott tőke kamatain keresztül összeharácsolódó és koncentrálódó tőkehalmozás ellen, ha kellőleg megfontolnánk a dolgot, éppen a nagytőke birtokosainak kellene legelébb védekezniök. És ne essen senki tévedésbe, vagy talán nagyzási bajba, ez alatt a nagytőke alatt nem a vidéki kis és nagyobb bankokat és pénzintézeteket kell érteni, amelyek éppen ugy járszalagján járnak a budapesti bankoknak, mint ahogyan azokat is madzagon rángatják a külföldi pénzhatalmasságok is. Nem, ezek csak mérsékelhetnék a nyomorusá- | got, mert tehetetlenségükben ezek a bankok csupán nagyobb haszonrátát csapnak hozzá amúgy is el- ] érhető nagy-nagy hasznaikhoz. í A pénzhatalmasságok vakok, amelyek nem látják a maguk teremtette marxi tőkekoncentrációt. Ennek a telhetetlen mölochnak útjában pusztulnia kell a munkának, kiszáradnia a keresetforrásnak, nem azért, mert a munkahiányt szándékosan idéznék elő, hanem azért, mert a nagy kamatteher természetével együtt jár ezeknek a forrásoknak a bedugulása, kiszáradása, a kereseti lehetőségek nek csökkenése, végül megszűnése és mindaz a sok sirám és fájdalom, ami mind-mind kapcsolatos ezzel. Érzi ezt a KIOSz. nyíregyházi csoportja is és ezért jajdult fel rendkívüli közgyűlésén. És mert látja a KIOSz., hogy a bajt nem látják, vagy nem érzik, ha pedig látják és érzik, mégsem tesznek semmit országunk gazdasági helyzetét javítani hivatott faktoraink, igy kényteleneknek érzik magukat a tagok és ezek összessége a közgyűlés, hogy reávilágitsanak a bajok következményeire. Az év első fele idestova eltelik és munka nem volt. Mi lesz az év második felében és az azzal folytatódó télben, ha az egész esztendő a tétlenségek jegyében, a munkáskezek hevertetésében telik el? Ki és hogyan fogja levezetni az elégedetlenséget, megszüntetni a nyomort, amely máris ordítva kiált felénk a munkahiány ijesztő és rémítő képében?! Munkaalkalmak katasztere az ország nyugati részétől kelet felé haladó irányban mind csökkenőbnek tünteti fel a keleti részek mun kaalkalmait. Tessék bármely szaklapot kézbe venni, a katasztert elkészíteni és meggyőződni a fentiek valóságáról! Nem látja ezt senki?! Nos: a KIOSz. meglátta és zörgetni kíván azokon az ajtókon, amelyek mögött a javítást értők munkálkodnak. Távol esünk ugyan a fővárostól, de mégsem olyan távol, hogy meg ne hallják jajszavunkat. Földmozgósitások lehetnek inségmunkák a napszámosok számára^ de nem az ipar és az ipari munkásság részére. Ez utóbbiakat is érte fagykár, ha nem is közvetlenül, hanem közvetve. Ezen pedig segíteni kell! Ebben az évben 18000 pengőt fizet a város a katonai lakbérek pótlására Elodázhatatlan Nyíregyházának magasabb lakbérosztályba való helyezése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város költségvetése ebben az évben 9000 pengőt állított ' be a katonatiszti lakbérek pótlására, mert a városnak törvény által megszabott kötelessége a tisztek lakásának biztositása. A tiszti lakbérekért, éppen ugy, mint a köztisztviselők lakáspénzéért lehetetlen megfelelő lakást kapni Nyíregyházán. Ezért a város minden esetben külön megfontolás tárgyává teszi, hogy a tiszti lakbér és a tényleges lakásbér közötti különbség| bői mennyit vállaljon. — Legtöbb , esetben a különbözet ötven szá- I zalékát fizeti a város, de nagyobb családoknál ennél többet is. Ezekre a pótlásokra az idei költségvetési évben nem elég a 9000 pengő. A létszám szaporodott és ujabb 9000 pengő póthitelként való engedélyezését kéri a tanács a szakosztályoktól és a iépviselőtestülettől. A szakosztályok együttes ülésén Rajtik Miklós tanácsnok ismertette a beszállásolás, a lakbérpótlás ügyét és előterjesztése álapján újra kitűnt, hogy Nyíregyházát most már haladéktalanul magasabb lakbérosztályba kell sorozni, mert a város költségve, ' • 'li: <\ * Az Apolló hozza pénteken reprizben m—

maaw •

ua

w.a

U

BtiSMai

M

Lü

Ui

ma

ai PERCIVAL C. WREN „Kék csillag

1' (Beán Geste) c. regényét filmen n MflLÁL LÉGIÓ Kedden este 1/a9 órakor Tavasz Palesztinában Ismertető' előadást tart Dr. Patai József a „Mult és Jövő" szerkesztője Ezen előadásra minden jegy elkelt néhány számozatlan hely kivételével Szerdán Csütörtökön A budapesti Vigszinház nagysikerű műsordarabja A KÉK FRAKK Francia vígjáték különlegesség 9 felv. Nieolaus Rimsky a főszerepben. ÁZSIA TITKAI Kalandok Ázsia belsejében 6 felv.. Előadások kezdete : hétköznap 5, 7 és 9 órakor Mindenütt kaphatói Termeli} Tejszövatkezef! KSspontf BmiUpc.t, I., Horthy UiktÓMt 11*131. tése hova-tovább nem birja el a horribilis lakbérpótlásokat, amelyek ebben az esztendőben már 18000 pengőre emlekedtek. Mit mond az 1923. XXXII. törvénycikk? A város az 1923. XXXII. törvénycikkre hivatkozik, amikor sürgeti a lakbérosztályba sorozás revizió alá vételét. Ez a törvénycikk kimondja, hogy a lakbérosztályokat három évenként újból meg kell állapítani a tényleges viszonyoknak megfelelően. —Most már másodszor kellett volna tehát a lakbérosztályba való sorozásnak megtörténni, azonban a tisztviselőtársadalom, a város, a háztulajdonosok nagy kárára egy esetben sem történt meg. Nyíregyháza városa 1924-ben, majd 1927-ben kérte a magasabb lakbérosztályba való sorozást, de kérelmére nem kapott döntő választ. A városban levő 7152 lakás közül 3720-ban, a lakások 52 százalékában maga a háztulajdonos lakik, mig 4432 lakás, a lakások 48 százaléka bérbeadott lakás. — Ezekből már csak 1091 lakás olyan, amelyben kötött bért fizetnek a lakók, mig 2341 lakás már szabad egyezkedés tárgya.A kötött lakások száma a szabad lakások számának csak negyven százalékát teszi Nyíregyházán. Nyíregyháza a vidéki városok között Érdekes összehasonlításra ad alkalmat Nyíregyházának és a többi vidéki városnak lakbérosztály szerint való egybevetése. Budapest az első lakbérosztályban van. A második lakbérosztályba sorozott városok: Győr, Szeged, Szombathely. Ezek között a városok között Szombathely kisebb, mint Nyíregyháza. A harmadik lakbérosztályban vannak: Debrecen, Kaposvár, Kispest, Komárom, Miskolc, Pécs, Sátoraljaújhely, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Újpest. Ezek közül Komárom, Sátoraljaújhely, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Újpest jóval kisebb városok, mint Nyíregyháza, mégis magasabb lakbérosztályban vannak. A negyedik lakbérosztályba sorozott városok: Cegléd, Eger, Erzsébetfalva, Balassagyarmat, — Gyula, Esztergom, Jászberény, Kecskemét, Nyíregyháza, Makó, Nagykanizsa, Pápa, Veszprém, Zalaegerszeg. Mind olyan városok, amelyek — Kecskemét kivételével —• jóval kisebbek Nyíregyházánál. Nyilvánvaló, hogy a nagygyáfejlődött Nyíregyházának a negyedik lakbérosztályban hagyása súlyos következményekkel jár. Nyíregyháza most az első lakbérosztályba való helyezését kérelmezi és olyan súlyos indokkal támogatja felterjesztését, hogy lehetetlen előle kitérni. A szakosztályok együttes ülése javasolja a katonatiszti lakásbérek pótlására ujabb 9000 pengő felvételét, de sürgős szükségnek tartja a város elviselhetetlen terhén való könnyítést a lakásbérek felemelésével.