Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-04 / 124. szám

1929. junius 4. JNfVfRYIDÉK. SPORT NyKISE—DTE 2:1 (1:1) Bethlen uti pálya. — Bíró: vitéz Hollóssy (Észak.) Amint szombaton megírtuk, az erősen feljavult DTE a Nykise ne­héz ellenfelének bizonyult és bár a Nykise a mérkőzés nagy részében volt fölényben, mégis csak szeren­csével jutott a két pont birtokába. El kell azonban ismerni, hogy »for­tuna« adósa volt a Nykisének, mert a mérkőzés első negyedórájában nagy balszerencse kisérte a Nykise pergőtüzét. A Nykise csapata nem elégítette ki hiveit ezen a mérkőzésen sem. Nincs meg a csapatban a kellő össz hang és nem látjuk már hosszú he­tek óta a Nykise régi lelkesedését, mindent .elsöprő lendületes játékát, ^yőzniakarását. Fáradtnak látszik az együttes, amely túlságba viszi a technikai tudás kidomboritását és már-már a szinte »álló-football«-ra tér át lassúságával. Emellett a csa­társor többsége nem mer közel­harcba bocsátkozni és nem tud küz­deni a labdáért. Vissza kell térni a Nykisének az ősz elején mutatott erélyes játékához, fel kell javitani kondíciójukat, lelkesen kell felfogni hivatásukat, ha hátralevő mérkő­zéseiken győzni akarnak. A DTE csaapta kellemes benyo­mást keltett. Kaiser reaktiválása nagy előnyt jelentett csapatának.A DTE igen lelkesen játszott és el­lentétben ellenfelével startolt min­den labdára, ami sokszor megbéní­totta a Nykise támadásainak ki­alakulását. A második percben megszerzi már Benkei a vezetést a Nykisének és utána olyan 15 perces ostrom alá fogják a DTE kapuját, hogy mindenki gólözönre számit. De Fe­hér a legnehezebb labdákat is hol szerencsével, de tudásával is ártal­matlanná tette. Az ostrom kimerí­tette a Nykise csapatát és tért engedett ellenfelének. Egy lefutás alkalmával Kaisernak sikerül is kiegyenlíteni. A második félidőben már inkább kidomborodik a Nykise fölénye, de a csatárok erőtlen lövésének most is sikerrel tud Fehér ellentállni. A 30. percben a kapust támadni akaró Szlameket Fekete oldalba boxolja, mire Fekete kiállítása és 1 i-es következik ,amit Arthaber nagy nyugalommal gurit a hálóba. Vitéz Hollóssy objektív és erélyes birónak mutatkozott be, aki a »kon­kurens« nyiregyházi egyesület botrányt provokálni akaró néhány magáról megfeledkezett ifjú fana­tikusát határozott fellépésével meg leckéztette. Sporthírek Labdarugó mérkőzések: Ferencváros—Bástya 6:0 (5:0). Hungária—Újpest 1 :o (1 :o). Bocskay—Somogy I :o (0:0). Nemzeti—Sabária 6:0 (3:0.) 33 FC—Vasas 1:1 (1:0.) Bratislava—III TVE 4:1 (3:0) Lengyelország — Magyarország ((amatőr) 5:1— (1 :i). A vasárnapi evezősversenyek •eredményei: Négyes kormányossal (palánkos) I. BEC 7 p. 56.2 mp. Négyes kormányossal, palánkos ^ujoncverseny) : I. Pannónia 7 p. 58.3 mp. Nyolcevezős kormányos­sal: I. Hungária 7 p. 20 mp. Vá­logató verseny (nyolcas) Pannónia 7 p. 1 5.8 mp. Négyevezős, kormá­nyossal, palánkos, magyar hajók: I. Szent István evezősegylet 8 p. 06 mp. Vízipóló : VAC—Beszkárt 3:2 <1:2). MTK—NSC 8:0 (bajnoki •mérkőzés). 1 Pécsett Bárány István 50 méte­ren beállitotta saját 26.2 mp. or­szágos rekordját. 400 méteren 5 p. 17.6 mp.-cel uj országos rekordot állított fel Bárány. — A katonatiszti Európa kard bajnokság győztese: Pillér György­százados 6 győzelemmel, II. Ansel­mi 5 győzelem, III. Rády József 4 győzelem. Bécsben a WAC atlétikai verse­nyén gerely vetésben első: Buda­váry. Tritlonban: Késmárky. A 1 o, 200, 300, 400 méteres stafétát a BBTE csapata nyerte. Mezőgazdaság Tudnivalók az erdőőri és vadöri szakvizsgáról A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter a következő hirdetményt bocsátotta ki: Az erdőőri és vadőri szakvizs­gák 1929. évi augusztus hó 5-én és az erre következő napokon kel­lő számú jelentkező esetén Deb­recenben, Miskolcon, Gödöllőn, Szegeden, Kaposváron és Győr­ben fognak megtartatni. Akik az erdőőri, vagy vadőri ' szakvizsgát letenni óhajtják, az ehhez szükséges engedély iránt kellően felszerelt kérvényüket 1929. évi junius hó 20-ig a lakó­helyükre illetékes m. kir. erdőigaz­gatóságnál nyújtsák be. Az erdőőri szakvizsga letételé­nek megkönnyítésére az erdőigaz­gatóságok székhelyein kellő számú jelentkező esetén az 1929. évi ju­lius hó 8-án kezdődő négyhetes előkészítő tanfolyamot rendeznek, amelynek végeztével a hallgatók szakvizsgára bocsáttatnak. A tanfolyamra való felvételt az illetékes m. kir. erdőigazgatóság eszközli, amelyhez a felvétel iránti kérvényeket 1929. évi junius hó 15-ig kell benyújtani. A tanfolyamra csak olyan erdő­őrök jelentkezhetnek, akik az ele­mi népiskolát elvégezték, legalább 3 évig szakadatlanul erdészeti gyakorlati szolgálatban állottak, fedhetetlen előéletűek és 20-ik élet évüket betöltötték. Az erdészeti gyakorlati szolgá­lat igazolásául csak az olyan bizo­nyítvány szolgálhat, amelyet oki. erdőmérnök állított ki, vagy ame­lyen folyamodónak tényleges er­dőgazdasági, vagy erdőőri alkal­maztatását a szolgálati -helyre il­letékes m. kir. erdőfelügyelő iga­zolja. Annak, aki az előkészítő tan­folyamra felvétetett a vizsgaenge­dély iránt külön nem kell folya­modni. A tanfolyam hallgatói élelmezé­sükről és ágyneműről maguk tar­toznak gondoskodni. A tanfolyam dijmentes és egye­lőre nem kötelező. A tanfolyamra vonatkozólag bő­vebb felvilágosítást a m. kir. er­dőigazgatóságok adnak. Burgonyatözsdét terveznek. A magyar burgonyakereskedők legutóbbi közgyűlésükön elhatá­rozták, hogy előkészületeket tesz­nek a burgonyatőzsde felállítására. Az egyesület elnöknek Szerencs Józsefet, ügyvezetőnek pedig Stei­ner Józsefet választották meg. Állatexportunk nehézségei. A Magyar Kereskedelmi Sta­tisztikai Értékmegállapító Bizott­ság most folyó ülésezései során a legutóbb az állatexport kérdéseit tárgyalták, melyen szakemberek 'érdekesen rávilágítottak arra a tényre, hogy a magyar sertésex­portra nézve Bécs elvesztette ko­rábbi nagy jelentőségét és pedig egyrészt azért, mert a jugoszláv és román sertés jelentékenyen ol­csóbb, másrészt, pedig, mert Ausz ria egyre fokozódó mértékben tér át az amerikai zsir fogyasztására, mivel utóbbi kb. 15—20 száza­lékkal olcsóbb, mint a magyal disznózsír. Egyetlen számba jöhe­tő elhelyezési lehetőség Csehszlo­vákiában volna, itt azonban az a baj, hogy az ottani piac csakis nagy súlyra felhizlalt és elsőrendű minőségű sertéseket vesz fel, ami­lyenek tenyésztésére legtöbb gaz­daságunk nincs is berendezkedve. A vágómarha exportnál is az a baj, hogy Jugoszlávia, Románia és Lengyelország olcsóbb terme­lési költségével szemben, nálunk a termelési költség jóval nagyobb. Adatok az amerikai tejszö­vetkezetekről. Az északamerikai minneapolisi tejszövetkezet a mult év végén 68 millió 656.660 dollár, cca 384 és fél millió pengő forgalmat mutat ki, vagyis 25 százalékkal többet, mint 1927-ben. Az elmúlt évi nye­reség 95.521 dollárt tett ki. Mi­pedig a fogyasztási szövetkezetek Amerikában adókötelesek, e fö­löslegek után kerek 13.000 dollár állami adót kellett kifizetnie. A szövetkezet üzemi megindulása óta 575.000 dollárt fizetett ki tagjai­nak osztalékképen, ami a befize­tett tőkének több mint felét te­szi ki. K: 20132—1929. Hirdetmény. Nyíregyháza város elhatározta, hogy a város területén lévő ma­gán udvaroknak és épületek ab­lakainak virággal vsló díszítésére versenyt rendez. A legszebben díszített ablakoknak és a legizlé­sesdbben készített kiskertnek ju­talmazására 3—3 dijat tűz ki és pedig I-ső ditban 150 pengőt, ll-ík díjban 100 pengőt és lll-ik díjban 50 pengőt. A versenyben részt vehet min­den virágkedvelő. A versenyben való részvételt folyó evi juniüs hó 15-ig kell be­jelenteni a városi gazdasági hi­vatalba (Városháza, emelet 25. számú szoba). .SQsrataasKM.* 1 jjÉ^Ü ® hé Gyapjút külföldi gyár megbízásából legmagasabb áron vásárol, vagy későbbi napiáron való elszámolásra átvesz és arra atőlegwt folyósít, zsákot ad Kende András terménykereskedő irodája LUTHER-U. 3. I. EMELET, TELEFONSZÁM 95. és 56. A versenybea való részvételt f. évi julius hó 28-ra tűzi ki, amikor is a virágos ablakot és virágos kerteket egy szakértőkből alakított zsűri fogja felülbírálni. Az elbírá­lásnál nem annyira a dísznövé­nyek tömege ós minősége, illetve értéke, hanem az esztétikai hatás lesz irányadó. Felhívja a tanács a város kö­zönségét s elsősorban a háztulaj­donosokat, hogy ezen minimális költségbe kerülő versenyen ve­gyenek részt s mindenki díszítse ablakait virággal és udvarán léte­sítsen kis házi virágos kertet. Nyíregyháza, 1929. május hó 25. 5450-2 Városi tanács. A nyírbátori kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 3357—1919. tk. sz. Árverési hirdetmény és árverési feltételek. Czakó Albert végrehajtatónak Molnár János végrehajtást szen­vedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi. hatóság a végre­hajtató kérelme következtében az 1881. XL. t.-c. 144., 146. és 147. § ai értelmében elrendeli a végre­hajtási árverést 160 P tőkeköve­telés, ennek 1926. február 16. napjától járó 5P/o kamata, 64 P 70 f. eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kér­vényért ezúttal megállapított 29 P 40 f. költség követelése és járu­lékai behajtása végett a nyírbátori kir. járásbíróság lerületén levő, Nyirbakta kÖ2ségben fekvő s a nyirbaktaí 45. számú tkvi. betétben A. I. 1 sorsz., 177. htsz. alatt felvett házasbelsóségből Molnár János nevén álló 1/t rész 400 P, a nyirbaktai 46. sz betétben I. 4—12. 20. sorsz. 405/3., 405/4., 442/2., 508/3., 508/4 , 639., 731/1.. 731/2., 871/3. 178/1. a. hrsz, alatt felvett ingatlanból Molnár János nevén álló V» rész 1000 P kikiáltási árban elfognak adatni, de csak az özv. Molnár Mihályné sz. Papp Julianna javára bekebelezett özvegyi haszonélve­zeti jog fenntartásával. A telekkönyvi hatóság az árve­résnek Nyirbakta község házánál megtartására 1929. évi julius 26. napjának d e. 10 óráját tűzi ki és az árverési teltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. § a alapján a következőkép állapítja meg : 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyobb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. t.-c. 26. §.) 2. Az árverelai szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10®/o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meg­határozott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánat pénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. LX. t. c. 147., 150., 170. §§ 1908. XLI. t.-c. 21. §.) Nyírbátor, 1929. május 14. Dr. Czike s. k. kir. járásbiró. Á kiadmány hiteléül : Vozáry kir. jb. iroda s.-tiszt. 3453

Next

/
Oldalképek
Tartalom