Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-25 / 142. szám

14 JNfYÍRYIDÉK. 1929. junius 25. ZENE A|Tisztviselö Dalkör bemutató hangversenye (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Szombaton délután 6 órakor a vármegyeháza nagytermében érde­kes és jelentős művészi esemény­ként fogadta a nagyszámú közön­ség a Nyíregyházi Tisztviselő Dal­kör hangversenyét, amelynek kere­tében a Dalkör tanúságot tett a debreceni országos dalosverseny előtt abszolút készültségéről, ha­tározott győzelmi esélyéről. A hangversenyen, amelyen megjelent Nevelős Gyula dr. min. tanácsos is, meghallgattuk az országos da­losverseny összkari darabjait, a szerenád-dalokat és a nehéz müdal­csoport versenydarabját, Sztára S. Hegyi beszédét, amelynek szövevé­nyes zenei feladatai a legkiválóbb muzsikalitást, a felfogás zavarta­lan tisztaságát,, a legmesszebbmenő fegyelmezettséget követelik meg a dalosoktól és a karvezetőtől. A je­len volt szakemberek egyhangú megállapítása, hogy a Tisztviselő Dalkör nagy tudással, bámulatos szorgalommal, és invencióval ér­lelődött meg ezeknek a követelmé­nyeknek színvonalára. A hangver­seny közönsége lelkesen tapsolt, új­rázott a dalosoknak, de tetszéssel fogadta László Zoltán és Mihalik László szavalatát is, amellyel a műsort változatosabbá tették. Lász­ló az »Uj Simeon«-t, Mihalik dr. Borbély Sándor »Biró előtt» c. költeményét adta elő. A hangver­seny után Nevelős dr. miniszteri tanácsos, Paulik János lelkész, dr. Garay Gyula ügyvéd, Lukács Béla tanitóképző-ígazgató és még sokan élénken gratuláltak Krecsák László karnagynak. A Füredi Zeneiskola évzáró hangversenye Füredi Henrik államilag engedé­lyezett mag. zeneiskolája vasárnap délelőtt tartotta szépszámú érdeklő­dő közönség jelenlétében évzáró hangversenyét a Korona-szálló nagytermében. A mai súlyos gaz­dasági helyzet sok szülőt akadályoz a gyermekek zenei oktatásában/. Füredi igazgató ennek dacára szép­számú tanítvány gárdát vonultat fel, ami ázt bizonyítja, hogy a ki­tűnő zenepedagógus iránt, akinek érdemei ma már hervadhatatla­nok Nyíregyháza zenekultúrájának megalapozásában, mindég fokozot­tabb mértékben nyilatkozik meg a nagyközönség bizalma. Ezt a bi­zalmat fokozza és jogosságát frap­pánsan igazolja az iskola ezévi vizsga hangversenye is, melynek sikere a Füredi házaspár nagysze­rűen megalapozott pedagógiai ké­szültségénekés müvészvénából fa­kadó lelkes idealizmusának ujabb tanúbizonysága. A vizsgahangver­seny műsorán szereplő tanítványok alapos készültségről tanúskodnak. Horthy Rózsa, Margócsy József, Gál Olivér, Horthy György, Schöchting vonósnégyesét adják elő harmónikusan, precíz kidolgo­zásban, Sándor Kató és Sándor István nagy biztonsággal játszanak egy Schubert indulót zongo­rán. Menesdotfer Melitta technikai fejlettsége lep meg, míg Grosz Sándor hegedűszólója elmélyülő és finom vibrációval zeng. Döme István és Győry Jenő Schubert D-dur sonátáját stílusosan és fej­lett technikával adják elő. Hitter Erzsébet meleg tónusu .játéka szép jövőt ígér. Spitko Magda egy Schutt Etudet játszik eleven stí­lusban. Döme István Dancla Con­certszólóját adja elő szép tónussal és ügyes vonókezeléssel. Sándor István Helles As-dur Tarantellá­ját adta elő zongorán fejlett techni­kával, nagy tehetségének adta ta­nújelét. Győry Jenő magasabb képzettséggel mutatkozott be Rach­maninoff Cis-moll Prelude.jében. Döme István és Grosz Sándor Hű­bér Kunok ábrándját adták elő két hegedűn, szép összjátékkal. 1 Mindnyájan tehetségesek. Rózsás az arcuk az örömtől és szemük a szeretet és hála fényében ragyog mikor a nyári vakációra elbúcsúz­nak a jóságos, lelkiismeretes Fü­redi igazgatótól és melegszívű fe­leségétől, a zongoraművésznőtől, akiknek munkája most is megérlel­te tudásuk és előrehaladásuk meg­érdemelt gyümölcsét. Nevelés dr. min. tanácsos, az iskolánkivüli népművelés központi irányítója a nyíregyházi tanyákon á Snlyán-bokorban a gazdák könyvszeretete hatotta meg> a Benkő-bokorban rádiót hallgatott a tanya népével (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Megirta a Nyirvidék, hogy dr. Nevelős Gyula min. tanácsos, a kultuszminisztérium iskolánkivüli népnevelési ügyosztályának erős aktivitású vezetője a kir. áll. ta­nítóképző intézet képesitővizsgála­tainak miniszteri biztosaként vá­rosunkba érkezett. A tanítóképző­ben reggel '8-tól délután 6-ig el­nökölt Nevelős dr., szabad idejé­ben pedig élénk figyelemmel ér­deklődik az iskolánkivüli népmü­velés ügye iránt, amely ügyről Barna Jenő népművelési titkár re­ferál részletesen. Szombaton délután részt vett Nevelős Gyula dr. a Tisztviselő Dalkör versenypróbáján, ahol me­leg elismeréssel nyilatkozott a kiválóan kulturált kar színvona­láról. A vasárnapot > sem fordí­totta pihenésre. Kiment a nyír­egyházi tanyákra, az ő központi irányításának, nagyvonalú nem­zetépítő munkássága tervelgetései­nek, célkitűzéseinek, hazafiúi gond­jainak életreváltódásához. Mert itt, a tanya tanítóságának aktiv jhazafisága, a tanya népének a kul­tura nagy értékeire való uj ráesz­mélése, a tanyákon meginduló élet válthatja valóra a neonacio­nalizmus ideáljait Ahol egykor elrejtették Az üldözött harangot Nevelős Gyula dr. min. tanácsos Lukács Béla kir. áll. tanitókép­ző-intézeti igazgató, Barna Jenő szabolcsi népművelési titkár, Ke­mény Péter tanár, Téger Béla ta­nár, lapunk munkatársa kiséreté­ben kocsizott a festői szépségű akácos utakon, a »smaragdnak ele­ven színétől vigan koszoruzött« szép szabolcsi határba. Első ál­lomás az egykori első telepedők egyik ősének, Súlyán Mihálynak lakóhelye, a Sulyánbokor. Sas­tollas leventék daliás szakasza élén derék fiatal tanitó: Fiedler János leventeparancsnok köszön­ti Nevelős dr-t, majd a tanya lel­ke, irányitója Szmolár Mihály gaz­da lép elé és tartalmas, formás, meleg szeretettel áthatott szavak­ban köszönti a népmüvelés vezé­ri munkását az psi földön, ahol még áll az első települő, Súlyán Mihály háza és ahol ma is mu­togatják azt a helyet, ahol a türelmetlen években az üldözött nyíregyházi harangot rejtették. Nevelős min. tanácsos: tanuljon a tanya népe Nevelős dr. az üdvözlésre adott válaszában hangsúlyozta, hogy a haladó élet tudást követel a ma­gyar gazdaközönségtől. Hasznos ismeretekre van szüksége a gaz­dának, hogy felvehesse a versenyt a rosszabb földön gyengébb em­beranyaggal is többet termelő kül­földdel. Elsősorban tehát a min­dennapi életben haszonnal járó elő­adások kellenek a tanyákon. — Nem csak gazdasági irányú elő­adások, hanem a gazda Istenéről, egészségéről, családjáról, hazájá­ról, nemzete múltjáról szólók, mind olyanok, amelyek jobbá, szebbé, eredményesebbé teszik a tanya népének életét. Erre törek­szik a népmüvelés központi irá­nyítása is. Egy könyvet szerető gazda házában A fogadás után Nevelős dr. megtekinti a Súlyán bokori is­kolát. Régi, kiszolgált épület, nád­fedeles tanítói lak. A tanya uj is­kolát vár. De a régi keretben is az uj idők szelleme. Agilis, lel­kes tanitó. Nevelős dr. megtekin­ti az iskola könyvtárát. Az uj tanyai könyvsorozat kötetei is használttak már. Hát még az If­júsági Könyvtár avult feketére vált, zsiros könyvei. A lehervadt­ság a legszebb disz rajtuk: hu­szonnégy év óta olvassa a "tanya népe, olvassa szorgalommái és sze­retettel. A könyvszeretet megha­tó jeleivel találkozunk Szmolár Mihály gazda vendéglátó házában is. Nem régen a svéd újságírók jártak itt. Tizennégy nagy svéd lap irt Szmolár gazdáról, erről a tanult, lelkes, hazafias szellem­től, cselekvési vágytól áthatott ve­zérről. Otthonának legszebb ékes­ségei — kedves szép családja után — féltve őrzött, szép magyar könyvei. Boldogan mondja el, hogy azt a kis könyvtárat, amely­nek köteteit nézegetjük, a cen­tennáriumi kiállításon kapta ju­talmul. De Papini: Krisztus-köny­ve már Szmolár gazda szerzemé­nye. Szeretettel beszél a könyvek­ről. Büszkén mutatja Geduly Hen­rik monográfiáját Nyíregyháza vá­rosáról. Elmondja,, milyen lázas örömmel hozta haza ezt a köny­vet. A magyar tanyán, a tirpák ta­nyán a magyar könyv meghódí­totta a sziveket­ízletes, Jredves hangulatu ma­gyaros uzsonna Fiedler Já­nos tanítónál,. azután meleg bucsu után a Benkő bokorba in­dulunk. Lovas Kovács János iskolát kér a Cigány­bokornak A Benkő-bokor bejáratánál újra feszes vigyázz állásban tisztelgő leventeszakasz előtt áll Nevelős dr. A tanya egész gazdaközönsé­ge itt van *és élükön Lovas Ko­vács János a gazdák népszerű, agi lis szószólója mond üdvözlő be­szédet a kultúra egyik vezéréhez, akinek jövetelét hálás tisztelettel fogadja a nép. Rámutat a virágos udvaru, szép Benkő-bokori iskola előtt az öt­ven év előtti multat képviselő rég iházra, az egykori iskolára és a fejlődés gondolata arra készteti, hogy a cigánybokor részére ís uj iskolát kérjen a kultuszminiszté­rium küldöttjétől.. Testvérek vagyunk... Nevelős dr. meleg közvetlen­séggel válaszol és rámutat, hogy nem a pesti ember érdeklődése hozta ide tanyalátásra, hanem a nagy magyar célnak, az iskolán kívüli népmüvelés céljának érde­ke, amely cél az ,6 életcélja is. — Ennek a népmüvelésnek utján bontakozik ki a szebb jövő, .ugy áll itt a gazdák között, mint ezért a jövőért fáradó magyar testvér. Ebben a testvéri érzésben köszön­ti a gazdákat. Rádió-szabadegyetem a tanyán Dr. Nevelős Gyula és kísérete ezután az iskolába mennek, ahoi a tanya lelkes tanítója Koreny Gyula fogadja az érkezőket. A tanya népe megtölti az iskola nagytermét. Az asztalon modern rádiókészülék, a hangszóróból tisz­tán hangzik a Rádió szabadegye­tem műsora. Éppen balneologiai előadás van. Nem nagyon érdek­li a tanyai magyarokat, de fi­gyelemmel hallgatják. Aztán ka­tonazenekar szól. Felderülnek az arcok. Koreny Gyula tanitó, aki a rádiót beszerezte népies, humoros, a tanya népét tanitó előadások programmba iktatását kéri. Né­velős Gyula dr. itt is megnézi a könyvtárat, aztán értékes tapasz­talatok, uj látásokat adó gazdag impressziók után elbúcsúzik dr. Nevelős Gyula miniszteri tanácsos,, akinek a nyíregyházi bokor-tanyák települési viszonyairól, etnográfiá­járól Kemény Péter tanitó, a nyíregyházi tanítói járáskör el­nöke, a tanyák kitűnő ismerőse ad érdekes információkat. Nevelős dr. tanyai látogatása, amelyet nagy körültekintéssel Barna Jenő nép­művelési titkár készített elő, an­nak az aktivitásnak a kifejezésre juttatása volt, mely a kultuszminisz terium munkásságát jellemzi s amely a neonacionalizmus utján az Alföld népmüvelésének rene­szánszát keltette életre. Beiratkozások a debreceni Fel­sőkereskedelmi iskolában. A deb­receni négyévfolyamu Jmu Felső­kereskedelmi iskolában a beirat­kozások a régi tanulók részére ju­nius 22-én és folytatólagosan ju­lius i., 2. és 3. napjain lesznek. Julius j., 2. és 3.-án iratkozhat­nak az uj tanulók is. A beírásnál minden tanuló fizet 50 pengőt, ezzel szemben az iskola év folya-" mán semmiféle cimen sem szed dijakat, vagy adományokat. Tan­díj évi 200 pengő, amely havi 2a pengős részletekben fizetendő. — Részletes tájékoztatót megkeresés re küld az igazgatóság. Cim: Piac­utca 8. Telefon 15—19. — Kisiparos kerül a győri ke­reskedelmi és iparkamara elnöki székébe. A győri Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztsége meg­üresedett s a Kamara teljes ülése a legközelebb tartja meg az elnök­választást. A Kamara területén lévő kisiparosok erőteljes mozgal­mat indítottak aziránt^ hogy ez­úttal kisiparost ültessenek a Ka­mara elnöki székébe. Éppen ezért szinte egyöntetűen állástfoglaltak"* Morvay István építőmester, a Kamara jelenlegi alelnökének meg választása mellett s a választásra jogosult kamarai tagok is szinte kivétel nélkül a Morvay megvá­lasztását igyekeznek keresztül vin­ni. Az iparoSok törekvését annál biztosabb siker kecsegteti, mert a kereskedő kamarai tagok lojá­lisán elismerik, gzuttal iparosel­nök megválasztása esedékes sigy Morvay István rátermettségét el­ismerve, ugyancsak az ő megvá­lasztását támogatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom