Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-25 / 142. szám

1929. junius 25. JhrttfRYIDBK 3 Melegen ünnepelték a Korona "vitézzé avatott kiváló pincemesterét Papp • Lajos ezüst cigarettatárcával ajándékozta meg vitéz Orosz Lászlót . A juniusi esőtől megfrissitett, illatos Sóstóról, a fejedelmi halvacsora után a zsúfolt asztalok mellől Vertse K. Andor felelős szerkesztőnk vezetésével egy szűkebb társáig sietett pénteken este a városba, a Korona vendéglő éttermébe, ahol megindítóan és f elemelően szép aktusnak volt résztvevője Ezen az estén a magyar uri lélek suga{Jatától irányított munkaadó, Papp Lajos meghajtotta az elismerés Oszlóját hü és kiváló alkalmazottja, Qrosz László pincemester Áőtt, abból az alkalomból, hogy

sa kiváló férfit a Kormányzó Ur Őfőméltósága az elmúlt vasárnap, vitézzé ava;tta. Papp Lajos a maga és családja n«véjben értékes ezüst cigarettatárcát adott át az ünnepeltnek. A tárcán a következő gravírozás olvasható: »A hű alkalmazottnak vitézzé avatása alkalmából. Papp Lajos és családja«. _ Vitéz Orosz László pincemester, aki a szilágysági magyar föld hősei közül való és a kolozsvári 51. közös gyalogezred szakaszvezetője volt, súlyos harcokban, győzelmes támadásban sebesült meg ugy, hogy lába ma is mutatja a részleges rokkantságot. Most itt áll csillogó szemmel, nyilt, becsületes magyar tekintettel szeretett főnökével szemben, aki meghatottságtól remegő, a jóságos sziv melyéből szálló szavakban idézi fel a tizenhat év előtti időt, amikor a budafoki pincemesteri iskolából fiatal, ambiciózus, tehetséges, szorgalmas és szilárd hűségű alkalmazottat kapott Orosz László személyében. Megszerette, becsülte a megbízható, kiváló munkást, látta értékeit, és amikor a harcok vihara elsodorta Orosz Lászlót, akkor is tudta, hogy becsületes, bátor magyar lélekkel jár a haláltosztó csaták utján. Orosz László megsebesült és a nyíregyházi polgári leányiskolá ban berendezett kórházban került. Itt látta viszont mint nagy fekete szakállt eresztő sebesültet, akit meleg szeretettel köszöntött. A leszerelés után a régi hűséggel és odaadással szolgált Orosz László, akit most megérdemelten, a munkaadó igaz örömére és büszkegére a vitézek sorába iktattak. Ezután átadja Papp Lajos az elismerés a hős alkalmazott iránt való tisztelet szimbólumaként az ezüst tárcát, amelyet Vitéz Orosz László meghatottan köszön meg azzal, hogy ezt is kitüntetésnek, ezt is avatásnak tekinti, szépnek és boldogítónak. Az asztaltársaság tagjai közül Weisz Manó igazgató a munkaadó iránt való hűség nagy erkölcsi értékét méltatta, Téger Béla pedig a kispolgárságnak a hősi önfeláldozás napjaiban megnyilvánult lelki szépségeire mutatott rá, azokra a szépségekre, amelyek itt most jutalmat nyertek. De rámutatott arra is, hogy ennek az ünnepnek van egy másik vonatkozása, annak a szépsége, amikor a munkaadó lehajol, kitárja szivét, az érdemes munkás felé, akit szeretetének virágával ölel át és ezek az elismerő, méltató gesztussal az önérzet, a tudatos hála és önfeláldozásra is kész szeretet erkölcsi magasságára emeli. Üdvözli az ünnepelt vitéz pincemesterben a magyar kispolgárság lelke mélyén rejlő roppant erők dokumentálóját és Papp Lajosban azt 'a munkaadót, aki átérzi magasabb rendű kötelességeit, nemcsak kenyeret ad, hanem szeret is és magához emeli a szive magasságába hozza munkáját. Mindkét érték ígérete a szebb jövendőnek. Debrecenből jelentik: Az uzsoraperek történetében egyenesen példátlanul álló bünpert tárgyalt tegnap a debreceni ítélőtábla. Egy nyírbátori kereskedő, tiz milliót kölcsönzött egy ismerősének oly feltétellel, hogy a tőke után heti egy milliót tartozik fizetni. Az ügy részletei egyébként a következők: Még 1923. májusában történt, hogy ifjú Kovács Mihály nyírbátori gazdálkodó, igen nehéz viszonyok közé került és Szrolovics Imre nyírbátori szatócshoz fordult kölcsönért. A kereskedő késznek mutatkozott a tiz millió korona kölcsönzésére és kamat fejében heti egy milliót kötött ki. A szerencsétlen gazdálkodó máshol nem kapott kölcsönt, igy hát belement ebbe a hallatlanul gálád üzletbe. Az asztaltársaság azután harctéri élményeket hallgatott meg és lelkesen ünnepelte a vitéz pincemestert. Az ügylet természetesen a gazdálkodó teljes tönkrejutására vezetett. Másfél évig fizette a kamatokat, összesen 80 millió koronát fizetett ki Szrolovicsnak, anél kül, hogy a tiz millió korona tőkét egyszerre vissza tudta volna fizetni. Végül is nem tudott többet fizetni és ekkor Szrolovics a tiz millióért polgári pert indított ellene. A polgári per folyamán nyilvánossá vált az a tipikus uzsoraügylet és a szatócs ellen uzsora miatt megindult az eljárás. A nyíregyházi törvényszék a megtartott tárgyaláson a bizonyítási eljárás adatai alapján Szrolovics Imrét két hónapi fogházra és 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ezt az ítéletet a debreceni ítélőtábla a tegnap megtartott főtárgyaláson helybenhagyta. nagyjelentőségű szociális munkát is teljesít, amikor biztos megélhetést nyújt igen sok kenyérkeresetre utalt leánynak. Ennek a csoportnak a tagjai közül kiválnak: Klein Olga pasztellszerű hímzéseivel, Hornyák Aranka teritői, Pokrovenszki Anna filé teritői. Éles Teréz szines hímzései, Leca Mária hímzései, Somogyi Anna kalottaszegi függönye, Kiss Juliska tarka hímzése, Ónodi Borbála tarka himzés, Gerlicki Mária hímzése és Leszkoven Erzsébet filé teritői. _ A kiállítás harmadik csoportjában az iskola három évfolyamának növendékeit találjuk. A II. és III. évfolyam legkiválóbb növendékei: Szemők Ilona, Kulcsár Rózsi, Dinyés Irén, Balog Júlia, Balázs Erzsébet, Kecskés Rózsi, Gajdos Jolán, Gemás Irén, Bacsóka Irma, jCrendl Irén. Az I. évfolyam legügyesebb növendékei: Torma Ilona, Liptai Ilona, Steványik Ilona és Szuchodovszky Irén. Igen érdekes megfigyelni az elmúlt évi kiállításokkal szemben azt is, hogy a fehér munkák szinte eltűntek. Ennek az oka abban rejlik ,hogy kezdenek visszatérni a divatban a szines kézimunkák terére, ami viszont sokkal bővebb alkalmat ad arra, hogy a magyaros motivumu kézimunkák kultusza lépjen előtérbe. A kézimunka kiállítást a legnagyobb örömmel tudjuk ajánlani asszonyaink és leányaink figyelmébe, mert rendkivül s§>k tanulságot s gyönyörűséget" okoz mindenkinek a kiállított anyag megszemlélése. Háborúskodó teknővájó cigányok tA »Nyírvidék« tudósítójától.) Kanalas (Serbán) György és Simon (Picikus) György dombrádi teknővájó cigányok régóta haragos viszonyban voltak egymással. Kanalas Györgyöt Simon György amikor Kanalas az ajtón kilépett, a napokban kihívta lakásából s Simon Mihály lefogta Kanalas kezét, Simon György pedig egy akác karóval háromszor fejbevágta. Kanalas sérülése egyelőre meg nem állapitható időn belül gyógyul be. Az eljárást a Simon testvérek ellen megindították. Egy kerékpáron szökött Eisvárdáról Debrecenbe két fiatalkora Debrecenből jelentik: Érdekes szökevényeket fogott el ma az egyik rendőrőrszem a Piacutcán. Két fiatal fiu ment egy biciklivel, amelyen egy cédulára irt rendszám fityegett. A rendőr előállította a központra a két fiatalembert, ahol vallatóra fogták őket. A vallatásnál hamarosan kiderült, hogy a két fiu azért indult el Kisvárdáról, hogy Debrecenben munkát keressenek. Kerítettek egy kerékpárt és az egyik fiu hajtotta a jnásik pedjg a podgyásztartón fiit és igy tették meg a nagy utat Kisvárdáról Debrecenig. Debrecen ben észrevették, hogy itt rendszámok vannak a kerékpárokon, amire kerítettek egy^ darab papirt és arra nagy betűkkel, iromba Írással ráírták: D 480. A cédulát aztán spárgával rákötözték a gépre, de bizony az a primitív rendszám feltűnt a legelső Rendőrnek, aki aztán előállította a két szökevényt A rendőrség megkereste a hozzátartozóikat, hogy vigyék haza a két kalandvágyó fiút Kisvárdára. —i—|MPMIP WHil'l^ga^BBM———— | Férfiak örök ifjúsága biztosítva! \ 80 fillér postabélyeg ellenében dískréten kapja egy szenz. találmány szakorvosi fényes''eredményéért*

2cégem tdj6S gflrHHCiáí tiyUjt ! Keleti J. ozvossefcészeti műszergyár Budapest, Petőfi S.-utca 13. sz. Alap. 1878. Tegnap délelőtt nyílt meg a Néipariskola kézímnnkakiállítása (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Jótékony Nőegylet által fenntartott Nőipariskola minden tanév végén kiállítást rendez azokból a kézimunkákból, amelyeket a tanfolyam látogatói s az intézeti növendékek készítenek. Ezek iránt a kiállítások iránt mindig nagy érdeklődéssel viseltetik hölgyközönségünk. Az idei kiállítást tegnap délelőtt 9 órakor nyitotta meg dr. Kovách Elekné elnök. Megnyitó szavai könnyeket csaltak a jelenvoltak szemébe, mert bensőséges mély érzéssel mutatott rá arra a vesztességre, amely a Jótékony Nőegyletet s annak iskoláját érte Kardos István halálával, aki mint társadalmi működési körében ipindenütt, ugy itt is a legteljesebb odaadással és önzetlenséggel szolgált embertársai javára. Kardos Istvánnal kapcsolatban valóban igazak és nem sablonosak voltak azok a szavak, hogy helyét,nem lehet betölteni ,mert itt viselt tiszte nem hivatali állás volt, hanem a szerető és áldozatos sziv melegétől hevülő önkéntes munkavállalás. Majd üdvözölte az iskola, tani!tó karát s megnyitotta a kiállítást. Üdvözlő szavait Trajtler Anna igazgató köszönte meg elfogódott lélekből fakadó szavakkal Js egyben elbúcsúztatta azokat a növendékeket, akik a tanfolyamot e,zzel az évvel bevégezték. A megnyitó és búcsúzás után a jelenvolt közönség megtekintette a kiállítást, amelynek azóta is állandóan van látogatója. A kiállítást kedden este 6 órakor zárják be. .— Sétánk alkalmával a következők kiválóbb q? unkáit volt alkalmunk megfigyelni. A kiállítás két teremben van. A belépőt az első teremben tervezések fogadják. Ezeknek áz értékét nagyban emeli az a körülmény hogy az iskola helyes irányú munkássága a növendékeket önálló ter vezésre tanítja s ezáltal sokkal inkább fejleszti az ízlést s a végzett munkát is értékesebbé teszi, a növendékeket önállóságra szoktatja. Ami azután a rajzokon kivül lát ható mindkét teremben, az csak a legmesszebbmenő csodálatot váltja ki minden szemlélőből, mert a sokféle s minden egyes darabjában a legkiválóbb kézimunka a legtökéletesebb iparmüvészi tudást, csínt, ízlést árulja el. Mielőtt azonban az egyes kiállítók névének felsorolására térnénk át, e^y-két szót kell szólnunk az iskola munkásságának három irányú tevékenységéről. Három csoportba sorolhatók a kiállítók és munkáik. Az egyik csoport tagjai azok az úrasszonyok és leányok, akik lakásuk díszítése céljából látogatják a vtanfolyamot kellő irányítás mellett, közös tervezgetések s igy többoldalú meglátás utján a legkomolyabb értékű iparművészeti munkákat készítik. E csoport mun kái közül kiemelkedik Barzó Irén régi magyar motivumu kalottaszegi takarója, amelynek mintája évszázados magyar iparművészet szépségeit tárja elénk s tüllhimzése, amelynek lehelletszerü finomsága és könnyedsége ugy hát, mint a mesék szépsége. Kovács Gi zi virágos hímzett teritői és perzsa azsurozása, Bertalan Kálmánné szines csipkerózsás teritői és párnái, Berend Lászlóné zsenilia hímzései, Járay Oszkárné sok kis apróságai, teritői, Balogh Józsefné szines teritői képezik ennek a csoportnak az értékes anyagát. A másik csoportban kiállítók az intézet munkásnői. E csoport tagjai az intézet műhelyében megrendelésre készítenek kézimunkákat s ezáltal az iskola részükre kenyeret ad. Amellett tehát, hogy az iskola sokoldalú tevékenységével a magyar háziipart támogatja, a kézimunkázásra neveli a nőket, A tábla helybenhagyta a nyírbátori nzsorás büntetését