Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-02 / 123. szám

JNÍYÍRYIDÉK, í 929. junius 2. zas Adó Sok-e az Irta: Dr. Bodroghy József, az OMKE pénzügyi jogi előadója. Evek óta fokozottan felfigyel az egész ország a pénzügyminiszteri nyilatkozatra. Várja tőlük a terhek csökkentését, az adminisztrálás egv szerüsitését, a békebeli viszonyok visszatértét. Várja azt, hogy az adó ismét másodrendű kérdéssé váljon az adózó életében: hogy az em­berek megint kereskedők, iparosok, mezőgazdák legyenek, aszerint, hogy milyen foglalkozást válasz­tottak maguknak és ne legyenek elsősorban adóalanyok, akik legfő­képen azért dolgoznak, hogy le­gyen miből adót fizetni. Amikor a kereskedők az adó­terhek súlyos voltáról panaszkod­tak a múltban, nem egyszer hal­lottuk válaszképen azt a frázist, hogy nem az adó sok, hanem a jövedelem kevés. Ez a frázis azt kívánja mondani, hogy az adóter­hek csak a maguk relatív, százalé­kos arányában emelkedtek, abszo­lút mértékben mérve, nem állunk elviselhetetlen adóterhekkel szem­be*. Igaz ugyan, hogy erre a frázisra megfelel a pénzügyminiszter né­hány héttel ezelőtt közzétett adó­statisztikája. Amikor ezen statisz­tika szerint a békebeli 89 pengős fejenkénti és évenkénti adóteher 141 pengőre emelkedett 1927-ben és azóta továbbra is növekedett, nehéz azt állítani, hogy nem az adóteher sok. Amikor egy négy­tagú család 1927-ben átlagban ke­reken 600 pengő közterhet visel, nehéz azt állítani, hogy nem állunk elviselhetetlen megterheléssel szem ben. Különben sem egészen érthető ez a frázis akkor, ha közelebbről nézzük adótörvényeinket. Ezek a törvények százalékos adókulcsokkal operálnak: adóban a nyereség, a jövedelem, a vagyon bizonyos szá­zalékát veszik el. Ha tehát a jöve­delem csökken, csökkenniök kell az adóbevételeknek. Ha pedig az adó­bevételek a jövedelem csökkenése mellett sem esnek, akkor vagy adó­törvényeink rosszak, vagy azok végrehajtása rossz. És végül, ha az adóalanyok jövedelme, az ország nemzeti jövedelme csökken, lehe­tetlen helyzet az, hogy egyedül és Kizárólag az állam jövedelmei mu­tassanak emelkedést. Wekerle Sándor pénzügyminisz­ter az elmúlt napokban elmondott parlamenti beszédében kettős irány­ban kivánta megváltoztatni az adó­terhek és a magángazdaságok jö védelmeinek arányát. Az egyik kijelentése szerint az államháztartás kiadásait és ezáltal bevételeit a mai szinten kívánja stabilizálni, más szóval, nem en­gedi azok további emelését. A má­sik irányban a kormány közgazda sági programmjának gyakorlati eredményeiben bizik és a magán­gazdaságok jövedelmeinek további lényeges emelkedését várja. A programm tehát az egyik ol­dalon a stabilizálás, a másik olda­lon a jövedelmek emelkedése. Már pedig meg kell állapitanunk azt, hogy az a programm minden vo­natkozásában esztendőkkel elkésett. Stabilizálni az állami bevételeket 1926-han kellett volna. Akkor, ami­kor az állami közigazgatás bevéte­lei az évi 600 millió pengő körül mozogtak, helyes és szükséges lett volna az állami bevételek stabili­zálása. Ma, 923 millió pengős köz­igazgatási bevételek mellett, többé nem stabilizálásra, hanem a bevé­telek rohamos és programmszefü leszállítására van szükség. Komoly gazdasági programmra 1925-ben lett volna szükség. Akkor, amikor az államháztartás szanálása befe­jeződött, a magyar valuta egyen­súlya helyreállott, akkor kellett vol­na hozzálátni a magángazdaságok szanálásához. A négy év alatt el­pusztult vagyonok, a négy év alatt elpusztult értékek, a négy esztendő alatt elmulasztott alkalmak többé nem hozhatók be. Ez a négy év hatalmas százalékát emésztette fel a nemzeti vagyonnak és a nemzeti érdekeknek. És egy komoly gazda­sági programmnak kétségtelenül le­hetnek eredményei az elkövetkező esztendőkben. Ezek az eredmények azonban igen nagy áldozatok és igen komoly munka árán érhetők csak el. És ha az elkövetkező esz­tendők gazdasági programm ja pó­tolni tudja majd az elmúlt négy­esztendő pusztítását, a gazdasági élet még mindig csak ott fog tar­tani, ahol 1925-ben, vagy 1926-ban tartott és igy nem bir el több ter­het, mint az akkori 600 millió pen­gős közterheket. A stabilizálás pe­dig 920 millió pengőt jelent. A pénzügyminiszter beszéde után csak két szempontra akarjuk fel­hívni a kormány és elsősorban a pénzügyminiszter figyelmét. Az egyik szempont az, hogy komoly gazdasági programmot a közterhek fokozatos leépítése nélkül elképzel­ni nem lehet. Nincs olyan gazda­sági programm, amely rövid időn belül eredményhez vezessen akkor, amikor ennek a programmnak az alanyai, a kereskedők elviselhetet­len adóterhek alatt görnyednek. A másik szempont pedig az, hogy elviselhetetlen adóterheket né hány esztendeig be lehet ugyan haj­tani: be lehet hajtani addig, amíg az adózók vagyona ki nem merül. Akkor aztán kormányprogrammon kivül következik be az állami be­vételek rohamos csökkenése. Az ál­lam pénzügyei, az ország hitele és az ország minden egyes polgára érdekében azonban az áll, hogy az állami bevételek programmszerüen csökkenjenek, az állami kiadások programmszerüen szállíttassanak le, ne pedig máról-holnapra, a gazda­sági helyzet kényszerítő hatása alatt. I I B I I h U Kérjen néhány^ napi díjtalan bemutatásra rádió kereske­dőjétől PHILIPS-hangszóróf 51) l e • • • • • • • • •1 Szanatóriumok, kórházak a betegek kényelmét szolgálják, ha a TUNGSRAM OPÁL = TAKARÉKLÁMPÁT ALKALMAZZÁK! Szabályozható nagyobb és kisebb fényerősségre. Nem káp­ráztat, kíméli a szemet. -- Kapható mindenütt. — Gyártja: EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. ÚJPEST 4 3052—1 • o o o • ö o • o • •••••••••••••••••••••••••••••• Magyar Köztisztviselők Szövetkezete Ruházati Áruháza Nyíregyháza, BesBenyei-tér 7. sz . a megye ház oldalán H6UI KRÓNIKA. VWVWVWVWVWV> Hétfőn: Gyermekmajális volt Lajosnál a Sóstón, Kimentem a majálisra Villamoson, olcsón. A kisvasút éjjel-nappal Hordta a vendéget, — Sem az erdő, sem Papp Lajos, Sem a vasút, Én voltam az, Aki ott leégett 1 Kedden: Kovács emlékünnep Volt a temetőben, Szivünkhöz szólt Nagy Lajos az Emlékeztetőben. Kovács István mártirvére Záloga lesz annak, — Hogy itt aljas, nemzetrontó, Hitvány eszmék Soha többé Erőre nem kapnak! ! I Szerdán: Horváth Nusi játszott Mágnást a színházban, Nem valami nagy öröme Volt a negyedházban. . Ugyanaznap megtudtuk a Speyeri esetről, — Hogy el voltak ragadtatva A magyarok A nagynémet Vendégszeretettől! Csütörtökön: ujságirók Jöttek a Sóstóra Cikktémáért, egy kis enni És innivalóra. Minden szép volt, minden jó volt.. Papp Lajosnak hála, — Vendégeink kitűnően Szórakoztak, Én legalább Ugy emlékszem rája! Pénteken hogy mi történt, én Bizony meg nem mondom, Mert még a jó kollegákkal Volt egy kicsi dolgom. Kit elküldtem Debrecenbe, Kit Mátészalkára, — Kisvárdára keltőt küldtem, Magam pedig Visszatértem | Jó Nyíregyházára! Szombaton: a »S^eressük«-nek Lesz kötelezője És egyúttal ez a hétnek A befejezője. Szerencse, hogy négy vasárnap Van mégis havonta, — Amikor is megpihenhet, Mert különben Nein birná ki, ; Elveszne a f 1 Bonta. Elsőrendű versenyszabóságunk mérték szerint készit férfiöltönyöket. Tavaszi férfi öltöny P 80 —. P ICO —. P 120 —. Vászon öltöny P 34 —, P 54-, P 60 ­a legjobb bélésáruval, teljesen készen. Az összes ruházati cikkek feltűnő olcsó árban, cipők, harisnyák, vásznak, szövetek, selymek. Közalkalmazottaknak 6 havi részletfizetési kedvezmény. PARIS SclMBitzer Leányotthon Le Raincy, 56. Bd. de 1' Ouest Május 15-től havi 150.— P-ért nyújt gondos és teljes ellátást. Érkezőket a vonatnál várja. Pályaválasztál esetén tanáccsal és útbaiga­zítással látja el. Az intézet a praktikus életre nevel, amellett a legmagasabb fokú világvárosi műveltséget nyújtja. Prospektussal az intézet és Rudolf Mosse Hirdetöircda Budapest, IV., Váci utca 18. szolgálj Szentmihályi út 7 szám alatti kerthelyiségembefi junius 2-án délután 5 dirától reggelig tartó HURKA-KOLBÁSZ estet rendezek. Cigányzene l Első­rendű ó-rizling borom város­szerte híres ! Szíves pártfogást kér Tóth János korcsmáros VILÁGHÍRŰ AMERIKAI // / FURDDTH EGYEDÜLI RAKTÁRA STERN SÁNDOR divatüzletében, Takarékpalota 3380-5 — Száz szál piros rózsát... A legújabb grammofontemezsláger. Énekli László Imre, kíséri Kócéé Antal és zenekara. Kapható a» Ujságboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom