Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-02 / 123. szám

JNÍYÍRYIDÉK, í 929. junius 2. zas Adó Sok-e az Irta: Dr. Bodroghy József, az OMKE pénzügyi jogi előadója. Evek óta fokozottan felfigyel az egész ország a pénzügyminiszteri nyilatkozatra. Várja tőlük a terhek csökkentését, az adminisztrálás egv szerüsitését, a békebeli viszonyok visszatértét. Várja azt, hogy az adó ismét másodrendű kérdéssé váljon az adózó életében: hogy az emberek megint kereskedők, iparosok, mezőgazdák legyenek, aszerint, hogy milyen foglalkozást választottak maguknak és ne legyenek elsősorban adóalanyok, akik legfőképen azért dolgoznak, hogy legyen miből adót fizetni. Amikor a kereskedők az adóterhek súlyos voltáról panaszkodtak a múltban, nem egyszer hallottuk válaszképen azt a frázist, hogy nem az adó sok, hanem a jövedelem kevés. Ez a frázis azt kívánja mondani, hogy az adóterhek csak a maguk relatív, százalékos arányában emelkedtek, abszolút mértékben mérve, nem állunk elviselhetetlen adóterhekkel szembe*. Igaz ugyan, hogy erre a frázisra megfelel a pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtt közzétett adóstatisztikája. Amikor ezen statisztika szerint a békebeli 89 pengős fejenkénti és évenkénti adóteher 141 pengőre emelkedett 1927-ben és azóta továbbra is növekedett, nehéz azt állítani, hogy nem az adóteher sok. Amikor egy négytagú család 1927-ben átlagban kereken 600 pengő közterhet visel, nehéz azt állítani, hogy nem állunk elviselhetetlen megterheléssel szem ben. Különben sem egészen érthető ez a frázis akkor, ha közelebbről nézzük adótörvényeinket. Ezek a törvények százalékos adókulcsokkal operálnak: adóban a nyereség, a jövedelem, a vagyon bizonyos százalékát veszik el. Ha tehát a jövedelem csökken, csökkenniök kell az adóbevételeknek. Ha pedig az adóbevételek a jövedelem csökkenése mellett sem esnek, akkor vagy adótörvényeink rosszak, vagy azok végrehajtása rossz. És végül, ha az adóalanyok jövedelme, az ország nemzeti jövedelme csökken, lehetetlen helyzet az, hogy egyedül és Kizárólag az állam jövedelmei mutassanak emelkedést. Wekerle Sándor pénzügyminiszter az elmúlt napokban elmondott parlamenti beszédében kettős irányban kivánta megváltoztatni az adóterhek és a magángazdaságok jö védelmeinek arányát. Az egyik kijelentése szerint az államháztartás kiadásait és ezáltal bevételeit a mai szinten kívánja stabilizálni, más szóval, nem engedi azok további emelését. A másik irányban a kormány közgazda sági programmjának gyakorlati eredményeiben bizik és a magángazdaságok jövedelmeinek további lényeges emelkedését várja. A programm tehát az egyik oldalon a stabilizálás, a másik oldalon a jövedelmek emelkedése. Már pedig meg kell állapitanunk azt, hogy az a programm minden vonatkozásában esztendőkkel elkésett. Stabilizálni az állami bevételeket 1926-han kellett volna. Akkor, amikor az állami közigazgatás bevételei az évi 600 millió pengő körül mozogtak, helyes és szükséges lett volna az állami bevételek stabilizálása. Ma, 923 millió pengős közigazgatási bevételek mellett, többé nem stabilizálásra, hanem a bevételek rohamos és programmszefü leszállítására van szükség. Komoly gazdasági programmra 1925-ben lett volna szükség. Akkor, amikor az államháztartás szanálása befejeződött, a magyar valuta egyensúlya helyreállott, akkor kellett volna hozzálátni a magángazdaságok szanálásához. A négy év alatt elpusztult vagyonok, a négy év alatt elpusztult értékek, a négy esztendő alatt elmulasztott alkalmak többé nem hozhatók be. Ez a négy év hatalmas százalékát emésztette fel a nemzeti vagyonnak és a nemzeti érdekeknek. És egy komoly gazdasági programmnak kétségtelenül lehetnek eredményei az elkövetkező esztendőkben. Ezek az eredmények azonban igen nagy áldozatok és igen komoly munka árán érhetők csak el. És ha az elkövetkező esztendők gazdasági programm ja pótolni tudja majd az elmúlt négyesztendő pusztítását, a gazdasági élet még mindig csak ott fog tartani, ahol 1925-ben, vagy 1926-ban tartott és igy nem bir el több terhet, mint az akkori 600 millió pengős közterheket. A stabilizálás pedig 920 millió pengőt jelent. A pénzügyminiszter beszéde után csak két szempontra akarjuk felhívni a kormány és elsősorban a pénzügyminiszter figyelmét. Az egyik szempont az, hogy komoly gazdasági programmot a közterhek fokozatos leépítése nélkül elképzelni nem lehet. Nincs olyan gazdasági programm, amely rövid időn belül eredményhez vezessen akkor, amikor ennek a programmnak az alanyai, a kereskedők elviselhetetlen adóterhek alatt görnyednek. A másik szempont pedig az, hogy elviselhetetlen adóterheket né hány esztendeig be lehet ugyan hajtani: be lehet hajtani addig, amíg az adózók vagyona ki nem merül. Akkor aztán kormányprogrammon kivül következik be az állami bevételek rohamos csökkenése. Az állam pénzügyei, az ország hitele és az ország minden egyes polgára érdekében azonban az áll, hogy az állami bevételek programmszerüen csökkenjenek, az állami kiadások programmszerüen szállíttassanak le, ne pedig máról-holnapra, a gazdasági helyzet kényszerítő hatása alatt. I I B I I h U Kérjen néhány^ napi díjtalan bemutatásra rádió kereskedőjétől PHILIPS-hangszóróf 51) l e • • • • • • • • •1 Szanatóriumok, kórházak a betegek kényelmét szolgálják, ha a TUNGSRAM OPÁL = TAKARÉKLÁMPÁT ALKALMAZZÁK! Szabályozható nagyobb és kisebb fényerősségre. Nem kápráztat, kíméli a szemet. -- Kapható mindenütt. — Gyártja: EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. ÚJPEST 4 3052—1 • o o o • ö o • o • •••••••••••••••••••••••••••••• Magyar Köztisztviselők Szövetkezete Ruházati Áruháza Nyíregyháza, BesBenyei-tér 7. sz

. a megye

ház oldalán H6UI KRÓNIKA. VWVWVWVWVWV> Hétfőn: Gyermekmajális volt Lajosnál a Sóstón, Kimentem a majálisra Villamoson, olcsón. A kisvasút éjjel-nappal Hordta a vendéget, — Sem az erdő, sem Papp Lajos, Sem a vasút, Én voltam az, Aki ott leégett 1 Kedden: Kovács emlékünnep Volt a temetőben, Szivünkhöz szólt Nagy Lajos az Emlékeztetőben. Kovács István mártirvére Záloga lesz annak, — Hogy itt aljas, nemzetrontó, Hitvány eszmék Soha többé Erőre nem kapnak! ! I Szerdán: Horváth Nusi játszott Mágnást a színházban, Nem valami nagy öröme Volt a negyedházban. . Ugyanaznap megtudtuk a Speyeri esetről, — Hogy el voltak ragadtatva A magyarok A nagynémet Vendégszeretettől! Csütörtökön: ujságirók Jöttek a Sóstóra Cikktémáért, egy kis enni És innivalóra. Minden szép volt, minden jó volt.. Papp Lajosnak hála, — Vendégeink kitűnően Szórakoztak, Én legalább Ugy emlékszem rája! Pénteken hogy mi történt, én Bizony meg nem mondom, Mert még a jó kollegákkal Volt egy kicsi dolgom. Kit elküldtem Debrecenbe, Kit Mátészalkára, — Kisvárdára keltőt küldtem, Magam pedig Visszatértem | Jó Nyíregyházára! Szombaton: a »S^eressük«-nek Lesz kötelezője És egyúttal ez a hétnek A befejezője. Szerencse, hogy négy vasárnap Van mégis havonta, — Amikor is megpihenhet, Mert különben Nein birná ki, ; Elveszne a f 1 Bonta. Elsőrendű versenyszabóságunk mérték szerint készit férfiöltönyöket. Tavaszi férfi öltöny P 80 —. P ICO —. P 120 —. Vászon öltöny P 34 —, P 54-, P 60 a legjobb bélésáruval, teljesen készen. Az összes ruházati cikkek feltűnő olcsó árban, cipők, harisnyák, vásznak, szövetek, selymek. Közalkalmazottaknak 6 havi részletfizetési kedvezmény. PARIS SclMBitzer Leányotthon Le Raincy, 56. Bd. de 1' Ouest Május 15-től havi 150.— P-ért nyújt gondos és teljes ellátást. Érkezőket a vonatnál várja. Pályaválasztál esetén tanáccsal és útbaigazítással látja el. Az intézet a praktikus életre nevel, amellett a legmagasabb fokú világvárosi műveltséget nyújtja. Prospektussal az intézet és Rudolf Mosse Hirdetöircda Budapest, IV., Váci utca 18. szolgálj Szentmihályi út 7 szám alatti kerthelyiségembefi junius 2-án délután 5 dirától reggelig tartó HURKA-KOLBÁSZ estet rendezek. Cigányzene l Elsőrendű ó-rizling borom városszerte híres ! Szíves pártfogást kér Tóth János korcsmáros VILÁGHÍRŰ AMERIKAI // / FURDDTH EGYEDÜLI RAKTÁRA STERN SÁNDOR divatüzletében, Takarékpalota 3380-5 — Száz szál piros rózsát... A legújabb grammofontemezsláger. Énekli László Imre, kíséri Kócéé Antal és zenekara. Kapható a» Ujságboltban.