Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-16 / 135. szám

J^VíRYIDEK. 1929. junius 16. Itt kérünk egyúttal, hogy mind­azoknak az általad ismert végzett egyéneknek, kik a Budapesti Sza­bolcsvármegyei Egyetemi és Fő­iskolai Hallgatók Körének tagjai voltak, nevét, foglalkozását és je­lenlegi lakcímét velünk postafor­dultával tudatni szíveskedj. Abban a reményben, hogy az itt közölteket megszívleled, üd­vözlünk Téged, mint a Szabolcsi Diákotthon alapító tagját. Igaz barátsággal a Kör nevében: Budapest, 1929. évi junius hó. Ferenczi Mihály s. k. ügyvezető alelnök. Somogyi Bertalan Pál s. k. elnök. U. i. Tekintettel arra, hogy több szőri hírlapi felhívásunk a volt Szabolcsi-köri tagok jelentkezését illetőleg eredménytelen maradt, ezúton még egyszer kérjük őket, mint hozzátartozóikat, hogy volt tagjaink nevét foglalkozását és jelenlegi lakcímét közölni szíves­kedjenek a Kör elnökségével: Bu­dapest, VII., Hársfa-utca 59/b. A tizenöt évig szolgált, nyugdíjasok a szanálási levo­nás megszüntetését kérik A szanálási törvény ugy intéz­kedett, hogy a nyugdíjas közal­kalmazottak illetményeinek egy részét az államháztartás egyensú­lyának helyreállítására kell fordí­tani. Ezt a rendelkezést oly mó­don hajtották végre, hogy az idő­sebb és hosszabb ideig szolgált nyugdijasoktól 30—35 százalékot, a fiatalabb és tizenöt évnél kevesebb ideig szolgált alkalmazottaktól pe­dig negyven százalékot levontak és ezt a szanálás céljaira felhasz­nálták. Az 1924. évi IV. törvény­cikk és annak indokolása ugy szól, hogy a nyugdijasoktól csak a sza­nálás ideje alatt és csak kénysze­rűségből veszik el illetményeiknek egy részét. A hivatalos szanálást 1926-ban befejezték. Smith pénzügyi főbiz­tos elutazása és a kormány több­szöri kijelentése mind azt bizo­nyították, hogy az állam pénz­ügyi egyensúlya helyreállt és a szanálási törvény érvényessége bi­zonyos tekintétljen megszűnt. A nyugdijasok meg is kezdték mind­járt a küldöttsqgjárást a kormány nál és sürgették a szanálási levo­nások megszüntetését. Többhóna­pos követelésüknek aztán lett is annyi eredménye, hogy a tizenöt évnél hosszabb ideig szolgált nyug­dijasok levonásait 1927. julius 1­én csakugyan megszüntették. A tizenöt esztendőnél kevesebb szol­gálatú tisztviselők terhére azon­ban továbbra is előírták a szaná­lási illetéket. A különös intézke­dést azzal indokolták, hogy ezek a kisebb szolgálatú nyugdijasok mind fiatal emberek, könnyen sze­rezhetnek maguknak munkát, ál­lást és játszva pótolhatják az ál­lam részére visszatartott illetmény részletet. De még ezzel sem elé­gedtek meg, hanem ezt a kegyet­len intézkedést az özvegyekre és árvákra is kiterjesztették. Egy VIII. fizetési osztályba tar­tozó tisztviselőnek, ha 15 évi szol­gálattal nyugdíjazták, az I9i2.évi 65. t.-c. szerint, a ma érvényes tisztviselői fizetés alapján, havon­ta 127 pengő nyugdijat kellene kapnia. A Tamássy-féle státus azonban ugy össze-vissza rendezte a nyugdijasok ügyeit is, hogy a VIII. rangosztályu tisztviselő 127 pengő helyett csal* 88 pengőt kap­na. De ezt sem utalják ki, hanerh ebből még ma is levonnak negy­venszázalékos szanálási illetéket. Végeredményben tehát a méltá­nyos és törvényes 127 pengő he­lyett 53 pengő nyugdijat adnak egy VIII. fizetési osztályú nyug­díjasnak. Ezek a számok szembe­tűnő módon bizonyítják, hogy en­nél nagyobb és igazságtalanabb adót nem fizet senki az egész or­szágban. A kisebb szolgálatú nyugdija­sok most memorandumot küldtek az országgyűlés tagjaihoz és a kor mányzóhoz és kérik, hogy a sza­nálási levonásokat azonnal szün­tessék meg. Emlékiratukban elő­adják, hagy a tizenöt évnél keve­sebb szolgálattal nyugdíjazott tiszt viselők nagy részének kiskorú gyer mekeik vannak s ezeket a meg­csonkított nyugdijjárandóságból nem tudják megfelelő módon ne­velni; munkát és uj állást pedig köztudomás szerint, nem lehet kap ni. Kérik azt is, hogy valameny­nyi nyugdíjas részére a békebeli nyugdíjtörvény alapján, a tényle­ges fizetés figyelembevételével ál­lapítják meg a nyugdijat. Az öz­vegyek és árvák szanálási levoná­sainak szintén sürgős megszünte­tését kérik. A nyugdijasok lakpén­zét oly összegben kérik megállapí­tani, mint amennyit a tényleges szolgálatú nőtlen tisztviselők kap­nak. Végül felhívják a kormány figyelmét arra, hogy a megürese­dő közalkalmazotti állásokra fia­talabb nyugdijasokat alkalmazza­nak. A nyugdijasok méltányos és jo­gos kérését öt esztendő után, a kormánynak most már csakugyan teljesítenie kell. Milliók sebét vérzem Óh, jöjj te aki nyújtod az irgalom malasztját, ki a kiüldözöttnek meleg hajlékot ad. Ki sírsz, ha látsz fintorgó, koldus bolondokat. Óh, jöjj Veronikám, nézdd, rám a keresztet adják. Hozz nékem könnyű álmot, sebemre balzsamot. Csókold le ajkamon, keserű ránc • ha van. Mert, mint számkivetett halálosan magam, mint iskarióti Júdás, oly egyedül vagyok. Milliók sebét vérzem s milliók könnyét simám Siralomórszág sirján, de a por és hamu szemem kútját belepte, öh jöjj hát halkszavu > Veronikám. Szemedből halott anyám tekint rám. Waltér Ede. Bécsben dolgozó, szegénysorsú magyar munkások gyermekeit nyaraltatja Nyíregyháza városa Jelentkezzenek, akik az igazi faj védelemből, idegenben verejtékező magyar véreink gyermekeinek gyamolitásából részt kérnek. — Nyíregyházán tizenöt gyermeket helyeznek el (A Nyírvidék tudósítójától.) A Bécsi Magyar Iskolaegyesület, amely az idegen világváros for­gatagába sodródott magyar csalá­dok gyermekeinek védése céljából alakult, nagy szociális és nemzeti jelentőségű akciót indított meg. Elhatározta, hogy a Bécsben dol­gozó magyar munkások magyar gyermekeit, akiket az Iskola Egye­sület véd meg az elnemzetlenietle­nedéstől, az idegen hullám elnye­lésétől, a nyári hónapokban ha­zahozza Magyarországba, ahol nya­raltatásra helyezi ki őket a magyar falvakra, tanyákra, városokba, hogy egészségük megfrissüljön, magyar lelkük szárnyat kapjon, megerősöd­hessék az anyaföld csodálatos erő­hatásában. Nyilvánvaló, hogy itt igazi fajvédelemről, magyar gyer­mekek mentéséről, magyar munkás­testvéreink gyermekének gyámolitá­sáról, magyar gyermekek nyaralta­tásáról van szó, amely hazafias kö­telességünk vállalni, elősegíteni. A Bécsi Magyar Iskola-Egyesü­let nemes hazafias intencióit át­érezve, az akciót kezdettől fogva felkarolta a magyar miniszterel­nökség is. A kormányelnök meg­bízásából a miniszterelnökség le­iratot intézett Nyíregyháza városá­hoz is, az akció nagy horderejéhez mért támogatásra szólitva fel váro­sunkat. Dr. Bencs Kálmán polgármester­rel az élén a városi tanács nyom­ban intézkedett, hogy a közönség megértéssel karolja fel a bécsi ma­gyar gyermekek nyaraltatása ügyét. Ma értesítést kapott a tanács arrólj hogy julius 5-én 15 magyar gyer­mek érkezik Bécsből Nyíregyhá­zára, ahol a gyermekeket magánhá­zaknál helyezik el a nyári vakáció­ra. A városi tanács e helyütt is felkéri a nemes érzésű polgárságot, segitse a tanácsot a jelentős nem­zeti és szociális cél megvalósításá­ban azzal, hogy a már névszerint is bejelentett bécsi magyar gyermekek közül egyet-egyet vállaljon a nyári hónapokra. Az idegenbe szakadt, sokszor megszállott területről kiül­dözött magyar családok gyermekei­nek megmentéséről, magyar gyer­mekek egészségének ápolásáról van szó. A nyaralást vállalók a város­házán a szociálpolitikai ügyosz­tályban jelentkezhetnek. — Müller és Leonhard antracén másoló tinta literenként 2.40-ért kapható a Ferenczi-éfle könyvke­reskedésben. TelnSvatkanfl KHzponft Üm4ap*at, U, Horlky Mlklóa-mt 11»/11L. á város vállalta a nyíregy­házi dalegyletek útiköltségét la debreceni dalosversenyre (A Nyírvidék tudósítójától.) Á Városi Dalegylet és a nyíregy­házi Tisztviselő Dalkör beadvány­nyal fordultak a városi tanácshoz, amelyben azt kérték, hogy a deb­receni dalosversenyre való utazásuk költségeit a város vállalja. (A szakosztályok csütörtöki ülésén foglalkoztak a beadvánnyal és el­fogadták a tanács javaslatát, amely szeript a Váfosi Dalegylet 800, a Tisztviselő Dalkör pedig 400 pen gő segélyben részesül. Itt emiitjük meg, hogy Gulyás Menyhért színigazgató segélykéré­sét a tanács javaslatára a szakosz tályok elutasították, azzal az indok lássál, hogy a társulat a kiutalt szubvencióból fedezhette a közön­ség sajnálatos részvétlenségéből származó passzíváit. Török ifjaknak kisgazdáknál való elhelyezése A török köztársaság Közgazda­sági Minisztériuma kb. 200 olyan török kisgazdának a fiát akarja magyar kisgazdáknál elhelyezni, a kik hazatérésük után szüleiknek gaz daságában honosítják meg a ná­lunk tanultakat. Az idejövő török ifjak 14—23 éves korúak volná­nak, akik nem vehetők cseléd­számba, hanem a kisgazda csa­ládtagjául tekintendő és köteles mindazon munkákat végezni, me­lyet a kisgazda családtagjai végez­nek. Ezek az ifjak két évig maradnának a gazdáknál, fizetésre nem reflektálnak, ruházatukról és megfelelő zsebpénzről a török szülők gondoskodnak. A kisgazdák, akik ilyeneket elfogadni hajlan­dók, jelentkezzenek a Gazdasági Egyesületnél. DIADAL Junius 15-én és 16 én, szombat 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Paul Richter Eíer örömöd Yároa Benett regénye filmen 7 felv. Anny Ondra és Werner Pitschau FLz első csők Vieiáték 9 felvonásban Jön ! Jön! Patsy-Ruth-Miller A szemtelenség világbajnoka Marion Nixon Bukott angyal SZ sebészeti, szülészeti és belbetegíknék. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki szabadon választhatja, u„' .j^LÍ w.t!i" t in > mr mcros: íst^f Nyiregyhaza, KáJloi-níca 42. mid.

Next

/
Oldalképek
Tartalom