Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-15 / 134. szám

1929. junius 15. J^ÍRYIDÉK, 3 A baromfitenyésztés fontossága • * * Napok óta az egész magyar sajtót és a közvéleményt azok az állami kölcsönök foglalkoztatják, amelyeket egyesek baromfit enyész tés céljaira kaptak, tiz évig kamatmentesen. Ezekre a »kot-kot«kölcsönökre vonatkozóan már min den illetékes és illetéktelen tényező elmondotta pro és kontra véleményét, csupán arról nem beszél senki sem: vájjon a baromfitenyésztés fontos-e az egyéni és az államgazdálkodás szempontjából? Mi azt hisszük, hogy a baromfitenyésztés mindkét szempontból élsőrendüen fontos. Az kétségtelen, hogy baromfitenyésztésünket fejleszteni kell. Az egész kulturvilágot követjük, ha erre a térre lépünk. A módszerről lehet vitatkozni, de a cél fontosságáról nem! Nem akarjuk védeni a földmivelésügyi minisztérium mostanában sokat támadott módszerét, de az bizonyos, hogy két követelményt illetékes helyen ki kellett, hogy elégitsenek. Az első az, hogy az állam pénze messzemenően biztositva legyen. Tehát aféle »vámhitelek« ezen a téren ne alakuljanak ki. A másik követelmény az, hogy az állami segités valóban a baromfitenyésztés fejlesztését szolgálja és ne sülyedjen le egyszerű kamatnyereségre alapitott akcióvá. Ha ezeken a pontokon bárhol hiba volna, ha csupán csak néhány esetben is, az mindenesetre fölidézné a kormány felelősségét s fenmarad természetesen azok felelőssége is, akik ezeknél az akcióknál esetleg összeférhetetlenség be keveredtek. Ha azonban a segélyek túlnyomó része a kitűzött célt szolgálta, akkor a helyesen kiosztott és biztosított állami hitelek megítéléséből a politikai szempontot ki* kell kapcsolni. A baromfitenyésztés nem oly egyszerű munkát ró a vállalkozóra, amelyet kicsinelni lehetne. Nem kockázat nélküli a fajbaromfitelep fentartása, még állami segítséggel sem. Viszont érdeke^az egész országnak, hogy a baromfitenyésztést sokkal több ember és a mostaninál nagyobb haszonnal folytassa. Nálunk még sok a teendő ezen a téren. A mi baromfiállományunk évente csak 6o tojást ad, mig ezzel szemben az átlag Németországban 90, Hollandiában 140 tojás. Sokmillió pengős haszontöbbletet jelent tehát Magyarorszának, ha az átlagos tojáshozamot a fajbaromfival legalább 100 darabra tudnánk felfokozni. Az állami támogatás ezen a téren nem magyar találmány. Hasonló támogatást nyújt Bajorország és Poroszország. A német birodalmi kormány, amely egyik legfontosabb kereseti ágának tekinti a baromfitenyésztést' s külkereskedelmi mérleg szempontjából is, mindent elkövet, hogy a baromfitelepeket és a fajbaromfiak számát növelje. Hogy mennyire megbecsüli Németország ezt a termelési ágat, legjobban az bizonyítja, hogy a tavalyi állami költségvetésben 4 millió márka szerepel fajbaromfitelepek, tenyésztőtanfolyamok szervezésére, kísérlet iállomások létesítésére, keltőgépek terjesztésére és tojásszövetkezetek szervezésére. Egy millió márka csupán arra szolgálj hogy a régi, drága kamatozású hiteleket a baromfitelepek olcsó kamatozásura változtathassák át. Idézhetnénk még adatokat a tengerentúlról is. Az Egyesült Államokban a kormány külön állami felügyelet alá helyezett t enyész főtelepeken szaporítja a nagyobb tojáshozamu egészséges fajbaromfit, hogy a tenyésztők közt szétossza. Kár volna, ha ez a kérdés a politika zsákmányává lenne, s ha a helyes ellenőrzés határán túlmenői eg maga a baromfitenyésztő-akció az üldözés vagy a nevetség tárgyává válna. Nem lehet kifogásolni az állami közbelépést éppén ezen a téren, mikor azt látjuk, hogy a mezőgazdaság ilyen szubvenciói elenyésznek azokhoz képest, amiket vámok és fuvardijak, valamint más közvetett vagy közvetlen támogatás formájában egyes vállalatok és gyárak élveznek, amelyek ezt végül kartellszervezkedéssel hálálják meg. A közalkalmazottak gyermekeinek utazási kedvezménye A m. kir. államvasutak debreceni üzletvezetősége a közszolg. alkalmazottak gyermekeinek nyári évnegyedre szóló utazási kedvezménye tárgyában értesiti az érdekelt hi vatalokat, hogy a közszolgálati alkalmazottak családi pótlékot élvező gyermekei arcképes igazolványainak a nyári évnegyedre való érvényesítését megkezdte. Ezen igazolványok junius hó 16-tól szeptember 15-ig érvényesek (szeptember 15-én az ilyen mó don érvényesített igazolványok uta zásra már nem használhatók.) Uj igazolványok kiállításáért 2 P. értékű postabélyeg ragasztandó fel a kérvényre, az érvényesítés illetékmentes. A téritményi összeg 4 pengő. Azon alkalmazottak, akik a téritményi összeget saját személyükre csekkben fizették be, a gyermekek után esedékes 4 pengőt is csekkel tartoznak befizetni ,azok ellenben, akik saját személyükre nem fizettek téritményt, ezekgyer mekeik nyári szünidei arcképes iga zolványa után csak 2 pengőt fizetnek be csekken, a másik két pengőt az illetékes számfejtő hivatal vállalja, amiről téritményi szelvényt ad ki. A téritményi összeg a 12123.SZ. csekkszámlán fizetendő be és az a téritmény szelvénnyel együtt hoz zánk küldendő be. A gyermekek utazási kedvezms-^ nye a családi pótlékhoz van kötve, tehát minden egyes esetben az illetményeket (nyugdijat) számfejtő hivatalnak kell a családi pótlék élvezetét igazolni. Vasárnap reggel 6 órakor indnlnak a Kiosz kirándulásának résztvevői a Bocskai utcai székház elől (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A KIOSz, amint arról a Nyirvidék már megemlékezett, vasárnap kirándulást rendez Sárospatakra és Erdőbénye fürdőbe. Az utat autóbuszokon teszik meg, amelyekről a KIOSz vezetősége gondoskodik. Arra való tekintettel, hogy a napot minél jobban kihasználhassák s elegendő idő álljon a sárospataki műemlékek és történelmi nevezetességek megszemlélésére s kellemesen eltöltött együttlétben szórakozzanak a kirándulás résztvevői, a kora reggeli órákban elindulnak Nyíregyházáról. Gyülekezés 6 órakor lesz a Kiosz Bocskai utcai székházában, ahonnan pontosan egynegyed 7 órakor indulnak el az autóbuszok. Tovább egy perccel sem vár a rendezőség. A kiránduláson való részvételre még lehet jelentkezni, szombaton déli 12 órakor azonban lezárják a jelentkezést s későbbi jelentkezést nem vesznek figyelembe. — Nem veszik figyelembe azok jelentkezését sem, akik szombaton déli 12 óráig nem fizetik be a személyenként 4 pengőt kitevő autóbuszviteldijat. Aki befizette a dijat, de elkésett az indulástól, az nem számithat dijának visszatérítésére. Egy napra való élelmiszert mindenki vigyen magával. Kenyérről és hűsítő italokról maga a KIOSz gondoskodik. A KIOSz nemcsak tagjait és azok hozzátartozóit, hanem vendégeket is szívesen lát. — Mezey Kálmán telefonszáma: 4-30. A belügyminiszter érdeklődik a nyíregyházi üzemi R. T. és a város viszonya iránt Két kérdésre kér teleletet. — Ha megszüntetnék az Üzemi B. T. tevékenységét, akkor vissza kellene térni az üzemi hivatalra. — Bencs Kálmán polgármester a Pénzügyi Központban tárgyal az üzemi tőke biztositásárol (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A város szakosztályainak együttes ülése tegnap délután dr. Bencs Kálmán kir. kormáriyfőtanácsos, polgármester elnökletével nagyjelentőségű ülést tartott. Különösen két tárgy keltett nagy érdeklődést és fog kelteni a képviselőtestületben is a tárgysorozatra tűzött problémák közül. Az egyik az Üzemi r. t. ügye, a másik az uj teherpályaudvar kérdése. Az utóbbival lapunk más helyén foglalkozunk. A Városi Üzemi R. T. ügyében a belügyminiszter leiratot intézett Szabolcsvármegye alispánjához. — Ebben a leiratban a belügyminiszter felhivja a vármegye alispánjának figyelmét arra, hogy kérini kell a minisztertől, hozzon határozatot az üzemi részvénytársaság további fennmaradásának engedélyezésére vonatkozólag. A miniszter felhivja az alispánt, hogy utasítsa Nyíregyháza város képviselőtestületét, a fenntartás iránt való kérelem előterjesztésére. — Két kérdésre kell ezzel kapcsolatban feleletet adni a városnak. Az egyik az, hogy mennyit tesz ki az az alaptőke, amelyet a város az üzemi részvénytársaság pénztárába befizetett, a másik kérdés: mely cikkeket állit elő a részvénytársaság, mennyi a cikkek előállítási és eladási ára. A szakosztályokban a tanács javaslatát Szohor Pál főjegyző terjesztette elő. A tanács javasolja, hogy kérje a város az üzemek részvénytársasági formában való további fenntarthatásának engedélye zését. A tanács rámutat, hogy a nyíregyházi üzemek olyan vállalkozásokat bonyolítanak le, amelyek elsősorban városi feladatok s amelyeket a részvénytársasági forma megszüntetése esetén is vállalni kellene a városnak. A belügyminiszter elé terjesztendő adatokból kiviláglik, hogy a város 13224 pengővel járult az üzemi részvénytársaság tőkéjéhez. Arra vonatkozólag pedig, hogy az üzemek miként, mily anyagi eredménnyel működnek, a város a miniszter elé terjeszti a Pénzintézeti Központ revizorának jelentését, amelyből kitűnik a városi üzemek rentabilitása. A szakosztályok a javaslat elfogadásával egyidejűleg, a polgármester előterjesztésére megfontolás tárgyává tették, hogy ha bármilyen formában is marad fenn az üzemi tevékenység, okvetlen fenn kell maradnia, de okvetlen pénzhez kell juttatni, forgótőkéhez, mert másként nem fejthet ki nagyobbszabásu és sikeres akciót. Erre vonatkozólag a szakosztályok elfogadták a polgármesternek azt a propozicióját, hogy az üzemi kölcsön, vagy más pénzügyi megoldás ügyében közvetlenül tárgyaljon Pászot Miksával, a Pénzintézeti Központ igazgatójával. Barla Sándor szólalt fel a fontos kérdésben és utalt arra, hogy a belügyminiszter egyes közlemények szerint a városok üzemeinek beszüntetését sürgeti. Dr. Bencs Kálmán: Ezeket a közleményeket a fővárosi lapokban én is olvastam, de a belügyminiszter ur állásfoglalása nem a vidéki ,hanem a fővárosi üzemekre vonatkozik. Nem célszerű a tanácskozással várni, mint ahogyan Barla Sándor szakosztályi tag ur javasolja, mert akárhogyan is dönt a belügyminiszter ur, akár megszűnik a részvénytársasági forma, akár nem, az üzemi tevékenységet a jelenlegi körben a városnak folyatnia kell, mert az üzem elsőrangú városi feladatokat old meg. Már pedig akármilyen formában, ha a régi üzemi hivatal formájában történik is, tőkére szükség van. A szakosztályok a tanács álláspontját magukévá tették és a javaslatot minden vonatkozásban elfogadták . Nagy érdeklődés mellett árverezte el a rendőrség a talált és elkobzott tárgyakat A „Nyírvidékire hivatkozva sereglett össze a közönség az olcsó vétel napján (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a rendőrségen a talált és az fiikobzot tárgyakat árverezés utján adják el. Szerdán reggel nagy közönség jelenlétében történt meg az érdekes árverelés, amelynek során minden tárgy elkelt, nem egy igen jó áron. Különösen a fegyverek keltettek nagy érdeklődést. A legmagasabb árakat ezeknél a tárgyaknál érte el a rendőrség pénztári osztálya, ahol az árverelést rendezték. A ruhanemüek is egykettőre gazdát kaptak. Egy doboz ruhafélét 15 pengőért sikerült az | egyik árverezőnek megvásárolnia. A doboz átvizsgálása után kitűnt, hogy testvérek között is megér a holmi 32 pengőt. Igy jól jártak azok, akik lapunk felhívását figyelembe_ véve s közleményünkre hivatkozva érdeklődést tanúsítottak • és vásároltak az árverésen, amelynek bevétele több mint kettőszáz pengő volt. A bevételt a törvényszabta mértékben osztják meg a kincstár és a város pénztára között. A várost ugyanis a talált tárgyak eladásából illeti meg egy rész.