Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-14 / 108. szám

t 2 JSÍYÍRYIDÉK. 1929. május 14. SPORT •••••• Sporthírek Labdarugó mérkőzések: Ferencváros—Kispest 6:1 (4:1) Admira—Hungária x :o (1 :o) Nemzeti—Bástya 4:0 (2:0) Bocskai—Újpest 3:1 (o:oj Sabaria— III. F. C. 1:1 (0:1) Budai 33—Somogy 4:1 ^(3:0) Erzsébetváros—Bak TK 1:1 (1:1) i Atilla—Zalakanizsa 6:0 (3:0) Pécsbaranya—Vac FC 8:0 (5:0) Rákospalota—Terézváros 9:1 (3:0) Turul—Józsefváros 4:2 (0:2) — A hadsereg vivóversenyének epée bajnoka: Rády József alezredes 4 és fél győzelem, II. Bogén Béla alezredes, III. Idrányi főhadnagy. — Az Ekac jubiláris versenyények eredményei: 800 m-es futás I. Buday (Ekacj 2 p. 06.2 mp. Diszkoszvetés: I. Balázs (Ftc) 42.09 m, II. Tóth (Matc), III. Regős (Mafc). 200 m-es gátfutás: I. Ferenczy (Mac) 27 p 2 mp. Gerelyvetés: Budaváry (Bbte) 55.55 m. II. Somfay (Mac) 55.10 m. — A birkózó csapatbajnokságot a Mac nyerte, miután az Ute csapatot fölényesen 4:13 arányban verte. '— A magyar-lengyel ökölvivó mérkőzés 8:8 arányban döntetlenül végződött. Mivel a nehézsúlyban a lengyelek győztek, a serleget ők kapták meg. Ny. Munkás TE—D. Székgyár 6:1 (4:0) Biró: Földes Miklós. : Meglepetés az MTE fölényes győzelme, amelyet olyan biztonsággal intéztek'el a derék munkások, hogy ezért minden dicséretet megérdemelnek. Különösen a gólképesség terén mutatkoztak váratlanul jónak és reméljük, hogy a további küzdelmekben is ez lesz a csapat fölénye. A gólokat a kiütnően játszó Ábrahám, illetve Kubányi lőtték. NyöTSE—NyVSC 2:0 (2:0) Biró: Glückmann A két csapat határozottan fejlődésről tett tanúságot és bár a Törekvés megérdemelten és biztosan győzött, a Vasutasok is többször tudtak veszélyesek lenni. — Ezzel a győzelemmel a Nyötse most már biztos győztese a II. osztályú bajnokságnak. A gólokat Pellák lőtte. Jók a Nyötséből Zimmermann, Pellák. Knáver és a kapus a Nyvscből a centerhalf és a csatársor belső része mutatott a legtöbbet. KSE komb.—NyTVE komb. 1:1 Kisvárda A Nytve teljes tartalckgárdája szépen szerepelt tegnap Kisvár' dán, ahol a Kse jó néhány első csapatbeli játékosával megerősített kombináltja ellen eldöntetlen eredményt ért el. A gólokat Róthbaum illetve Krémer lőtték. Közép—Kelet 3:1 (3:1) Vasárnap játszotta le Kelet válogatott csapata Szolnokon Dréhr serleg mérkőzését, amely Közép győzelmével végződött és igy Kelet kiesett a további küzdelemből. Kelet csapatát nem kisérte nagy bizalom a küzdelemben, mert nem tartották megfelelőnek a válogatást. A szövetségi kapitánynál érvényesült a befolyásolás és igy következhetett be a gyengén öszszeválogatott csapat súlyos veresége- * i ' .. íf M Tanárok és szülők is a mai iskola válságát hangoztatják a gyermekek túlterheltetése miatt (A »Nvírvidék« tudósitójától.) Szombaton délután szép és magas színvonalú szülői értekezlet az ág. h. ev. leányliceumban. Az értekezleten. Adorján Ferenc igazgató elnökölt, aki ismertette a tanácskozás főkérdését, a gyermekek elfoglaltságának, iskolai és otthoni elfoglaltságuk megkönnyítésének problémáját. A szülők nagy érdeklődéssel, megnyugvással és örömmel fogadták a kérdés felvetését, mert általános a panasz az ifjúság túlságos elfoglaltsága miatt. Veszélyben a gyermekek, különösen a serdülő leányok egészsége ,idegzete, nyugodt fejlődése a reggeltől késő estig tartó szellemi munka, egyesületi, dalköri részvétel, rajz, kézimunka, térkép, Írásbeli dolgozat miatt, amihez a tulbuzgó szülők által megkövetelt külön órák, tánc, zene, nyelvek tanulása járulnak. Mit lehetne tenni az iskoláknak ? Mit kellene tenniök a szülőknek. Az iskola és a szülők egyértelmüleg ismerték fel a bajt, akarnak segíteni a gyermeken, az ifjúságon, De hogyan segítsenek ? Ez volt az értekezlet főkérdése. Dr. Fehér Gáborné tanárnő bátorszavu, okos, meggyőzően érvelő előadása volt az értekezlet gerince. Rámutatott, hogy a leányok délelőtt 5 órát töltenek az iskolában délután tanulnak, egyesületekbe, külön órákra járnak, tanulnak az esti órákban is. Nem jut idő a játékra, a sétára, az egészséget edző szabadságra. Mire az élet küzdelmes útjára kerül, egészsége elsatnyult, idegrendszere felőrlődött. Mi ennek az oka? Az iskola többet, sokkal többet követel ma az ifjúságtól, mint ezelőtt akár 10 esztendővel, de többet követel az élet is. A történelem szinte halmozza napjainkban a sorsdöntő eseményeket Az élet sokszor a leányoktól többet követel, mint hogy jó anya, jó háziasszony, feleség legyen : a társadalmi életben közreható tényező, munkás kenyérkereső lesz a nő s ma az iskolának nemcsak a fiukat kell előkészíteni a harcra, hanem a leányokat is. Van-e mód mégis a leánygyermekek túlterheléséből eredő veszedelmek elhárítására? Az előadó több helyes szempontot érintett. Redukálni kellene a tantervi anyagot. Lexikális tudás helyett korszellem megértetésre irói kép adásra kellene törekedni. A két modern nyelv helyett elég volna egy, amire hetenként több órát fordíttatnának. Az iskolában egy tárgy se éreztesse, hogy fiatal tanára mindennél többre becsüli a maga studiumát. Lehetőleg olyan intenzív, foglalkoztatóan, cselekedtetően módszeres legyen az anyag feldolgozása, hogy a gyermek már az órán megtanulja és a tankönyvből való otthoni tanulás már csak formába öntés legyen. Redukálni kell az iskolán kivüli órákat, a gyenge szervezetű gyermekeket fel kell menteni ezek alól az órák alól. A szülőknek is könnyiteniök kell a gyermekek elfoglaltságán. Csínján kell bánnunk a gyenge, ideges vérszegény gyermekkel. Ne- akarja a szülő mindenáron megvalósítani a gyermek nevelése terén eleve kitűzött és dédelgetett, egyéni célt. Arra taníttassa a gyermekét, amire tehetsége, hajlama, kedve van s ami nem okoz fáradságot. Ne kössük le a gyermek figyelmét sokszor napokra filmek, színdarabok látogatásával. A mozilátogatás, a színházlátogatás jutalom legyen és ritkán forduljon elő. Az olvasmányokat nagy gonddal válogassuk meg. A klasszikus regényektől ne fátsük a serdülő leányokat, de ne adjunk kezébe napilapot, ne engedjük meg, hogy Színházi Életet olvasson. Hangoztatta az előadó, hogy valamennyi nevelőtényezőnek össze kell fognia a tulturheltetés ellen. Végül az iskolában gyűjtött statisztikai adatokat mutatta be, amelyekből kitűnt, hogy egy nyíregyházi diákleány hetenként átlag 59 órát dolgozik — a vasárnapot nem számítva, mig a fizikai munkás heti teljesítménye 48 óra. Az érdekes és eszméitető erejű előadásért Adorján Ferenc igazgató mondott köszönetet, majd magasszinvonalu eszmecsere indult meg, amelyben a szülők és tanárok közül többen vettek részt. Az eszmecseréből kitűnt, hogy a tananyagredukció, a tankönyv pedagógiai színvonalának emelése, az otthoni elfoglaltság korlátozása sürgősen kívánatos. Majd arról dön tött az értekezlet, hogy megalakít sák-e a leányliceumban a cserkészcsapatot. A nagy többség az ujabb elfoglaltság ellen foglalt állást. Az értekezlet után a leányliceum tanárai szives készséggel adtak információt a hozzájuk forduló szülőknek. Iklódi Molnár Zsigmond válaszol A »Nyirvidék« folyó évi 107. számának Ipartestületi közlemények rovatában megjelent »Nyilatkozat« ra, amit Zomborszky Dániél ipartestületi elnök és Huray János KISOSz helyi csoportjának elnöke irtak alá és Zeke László ipartestületi jegyző jegyzett, az alábbiakban válaszolok : 1. Kiss Gyula lakatosmester ipartestületi alelnököt a nyíregyházi ipartestület ajánlotta. 2. Engem az IPOSz központi vezetősége mint szaklapszerkesztőt,, mint szakrajzoktatót, de legelsősorban mint olyan kézmüiparóst ajánlott a Társadalombiztosító közgyűlési listájára ,akinek országos relációban is olyan multam van, ami teljes biztosítékot nyújt a jövőbeli munkásságomra nézve is. 3. Jelen nyilatkozatot a félreértések elkerülése végett adom ki, azzal a megjegyzésemmel, hogy nagyon csodálkozom a »Nyilatkozat;< aláíróinak ama tájékozatlanságán, amelyet szomorúan bebizonyítottak és amely legeklatánsabb bizonyítéka annak, hogy a Nemzeti Blokk Társadalombiztosító akciój-íüiak lényegével nincsenek tisztában. 4. Tekintettel arra, hogy ez az ügy csak a kézmüvesiparosságot érdekli a legközelebb megjelenő »Szabolcsi Kézmüiparos«-ban foglalkozom vele részletesen. 5. Szerény véleményem szerint a Nyírvidékben tett »Nyilatkozat« j semmivel sem vitte előre az iparos érdekeket. Iklódi Molnár Zsigmond WALTERNE KALAPSZALONJA (azelőtt M™ Carly Walter Paris Bld. Sebestopol 36.) Nyíregyházán, Luther-u. 20. Páris, Bécs és Budapest legújabb és legszebb kalapmodelljei állandóan raktáron. Átalakítások és gyászkalapok 2 óra alatt készülnek, tanulóleáay felvétetik. 7732iiiiiiiniiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiniiiiiiiiiiiiiiiinii A városi muzeam érdekes szabadságharci emléktárgyat kapott (A »Nyírvidék« tudósitójától.) Bock Béla gazda érdekes szabadságharc korabeli ügyiratot ajándékozott Nyíregyháza város múzeumának. Az irat egy postai téritveny, amelyet Debrecenben állítottak ki egy Nyíregyházán feladott iratcsomó megérkezését igazolva. A küldemény Kossuth Lajosnak szól és az 1849 április 14-én történt debreceni detronizációt követő napokban kelt. A téritvény szövege a következő : 216. Téritvény, hogy én azon iratot, melly a Nyíregyházi állad, póstahivatalnál április hó 18-án 1849. évben ajánlva s ily cim alatt: Kossuth Lajos Urnák Debrecen feladatott, az alólirt napon megkaptam, saját kezem aláírásával bizonyítom. / Kelt Debrecenben, április hó 19-én, 1849-ben. Várszeghy. Bock Béla a városi muzeumnak adományozta Széchenyi Stádiumának egyik eredeti kiadványát is. Itt amliitjük meg, hogy azok a térképfényképek, amelyeket a bécsi hadilevéltárban lévő nagy térkép lapokról a Földrajzi Intézet készíttetett és amelyek a (XVIII. századi Nyíregyházáról nyújtanak pontos rajzot, megérkeztek a városi muzeum számára. Irodalom Mancika Egy finom tanitólélek irt e cim alatt 3 felvonásos ifjúsági színdarabot. < A társadalmi berendezéssal elégedetlen varróleányt Mancikát a józangondolkozásu hadiözvegy édesanyja tériti észre, midőn példás életére mutatva, hangoztatja, hogy az igazi öröm a becsületes, munkásélet jutalma. Ez igazságot meggyőződéssé érleli a nemes Kállay földbirtokosnak Mancika hős apjáról, mint a harctéren élete megmentőjéről, becsületes voltáról tett visszaemlékezései, hőstettei, melyeket özvegyanyja szerényen el hallgatott. A két ellentétes természet megtestesülései: Margit és Vali megtalálják egymást az emberszeretet gyakorlásában. A színdarab utolsó szereplőinek mondásai ezek: Kállay: Tudjátok-e oly kevesen vagyunk, hogy ' minden munkás kezet hálás tisztelettel kellene megragadnunk. Ej, sokszor azt hittem, hogy hiába volt annyi szenvedés, nem akar a magyar tanulni, pedig attól függ a haza sorsa, hogy lesz-e elég beuületes ember, aki minden :el számolva: öntudatos, lelkes munkával építi a romokat. Vali (lelkesen): Lesz apuskám! Hiszed-e^ hogy mától kezdve is több lesz két magyarral, akiket a szenvedés megtanított Szeretni és megbecsülni, amit az Isten adott! Árverés. Az „Erzsébet"-közkórházban elhalt betegek ruhái május 16-án délután 4 órakor lesznek a kórház telepén elárverezve. 2945