Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-12 / 107. szám

Nyíregyháza, 1929. május 12 * Vasárnap T »_ évfolyam. 107. szám ¥IDEK. ElSflzetéel árak helyben ii vidéken S«y Mre 2 60 pengO. Negyedévre 7 SO pangd. RMhstviMlAknek te tanitólmxk 20*/* engedmény, >engS. | Fői lény. I Feli SHí^dHt.iumi Alapította JÓBA ELEK FSaxerkeeztS: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelőa szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség éc kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 6. SZAM. Telefon szám 139. Postachequ* : Kéziratokat nem adunk vissza* Károlyi Géza vasesztergályos a revízióról Megérdemli, hogy nevét vezér­cikk élére irjuk. Előkelő budapesti újság hozta alábbi cikkét, amit szintén érdemesnek tartunk csak­nem teljes terjedelmében leközöl­ni. Ebben a cikkkben a szerző vasesztergályos hatalmas pöröly­csapásokkal sujt le a szociálde­mokrata párt vezetőségére amiatt a szerencsétlen határozat miatt, amellyel a Herczegh Ferenc csat­lakozás iránti kérelmét elutasí­tották. A nemzetközi szociálde­mokrata párt vezetősége nem kí­ván csatlakozni a reviziós mozga­lomhoz I Kétségbeejtő! Ezt a kétségbeejtő határozatot döngeti Károlyi Géza vasmunkás a maga pőrölyével és pedig olyan tömör szépségű és klasszikus ok­fejtéssel, amihez csak gratulálni lehet! íme egy magyar munkás­nak márványbaillő alakja, aki nem­csak a szakmabeli szerszámát tud­ja bizonnyal jól forgatni, hanem akinek az esze és a szive is a he­lyén van s akinek alakján ott ra­gyog a magyar géniusznak csodá­latosan fényes ihlete. Ilyen termé­szetes józan gondolkodása csak egy született magyar munkásnak lehet! Mondatai vaslogikára vallanak és vaskövetkezetességgel állítják csatarendbe a súlyos érveket, amikkel bizonyítani igyekszik, — azazhogy mit is mondok: amikkel ellentmondást nem tűrő erővel bi­zonyítja, hogy milyen súlyos hi­bába esett a pártvezetőség szeren­csétlen határozatának meghozata­lával és amikkel bizonyítja, hogy igazi és vérbeli munkás nem is érezhet együtt a párvezetőséggel, mert hiszen a revízióhoz való csat­lakozás a munkás számára nem­csak hazafias, nemzeti kötelesség, *hanem kenyérkérdés és a zsarnok­ság és militarizmus elleni küzde­lem elvi folyománya! Igazi szo­ciálista munkás nem maradhat kö­zömbös a revizióval szemben és minden egyéb célkitűzéseknek vi­lágos fenntartása mellett egy tá­borban van a helye ennél a kér­désnél mindazokkal, akik a világ szégyenkövét, a trianoni zsarnok­ságot megdönteni akarják! De szóljon maga Károlyi Géza: Multunk és munkánk adja a jogot nekünk, józanul ítélkezni a Szociáldemokrata Pát vezéreinek sorozatos baklövései fölött, ame­lyek között súlyos helyet foglal el a párvezetőség legutóbbi hatá­rozata a magyar revízió kérdésé­ben. Ez az állásfoglalás a támadá­sok uj pergőtüzét indította meg a polgári fronton a hazafiatlannak nevezett magyar munkásság ellen s nem igen volt védőszó, amely hangsúlyozta volna, hogy i l ez az állásfoglalás nem a szo­ciálista munkásság, hanem a pártbürokrácia maroknyi cso­portjának önkényes állási Ialása volt. I Nem akarom most részletesen kifejteni a revízió kérdésében szűk ségképpen elfoglalt álláspontunkat de röviden a következőkben ösz­szegezhetem elvtársaim s az álta­lunk képviselt magyarországi szo­cialista munkástömegek álláspont­ját : j 1. A világ minden valamirevaló szociálista pártja a dolgozó töme­gek érdeke s az igazi demokrácia nevében állást foglalt a diadalittas imperialista tábornokok által dik­tált békék ellen. Az egész világ szocialista front­ján súlyos erőkkel képviselt meg­győződés az, hogy a fennálló béke háborús állapotot jelent, amely a nemzetek gazdasági együttműkö­dését lehetetlenné teszi s uj és ret tenetes háborúk viharát éleszti. 2. A magyarországi munkástö­megek nem dezavuálhatják kül­földi szociálista testvéreik ezen ál­láspontját, mert hiszen a trianoni béke által teremtett állapotok vi tán felül súlyos uj terheket raktak a magyar dolgozó tömegek vállaira. A nyersanyag-területek elvesz­tése, a gazdasági rend megbom­lása, az ipari termelés óriási vál­sága s a természetes piacok el­vesztése a munkabérek csökkené­sében, a munkanélküliségben, a magyarországi munkástömegek tei mészetes politikai súlyának meg­csökkenésében kétségtelenül sú­lyos és nagy szerepet játszanak. Trianon közvetlen és közvetett hatásaiban koldussorsra juttatta a magyarországi munkásságot és következményeiben örökös akadá­lya a közép- és keleteurópai álla­mok békés összedolgozásának, te­hát akadálya annak is, hogy ezen államok munkássága őszinte barát ságban együttesen segítse elő a közös gazdasági felvirágozást. 3. Nincs olyan szociálista párt a világon, amely tagadná a népek önrendelke-zési jogát! De nincs jó­zan ember sem, aki el ne ismerné, hogy a milliónyi elszakított ma­gyarság önrendelkezési jogát a trianoni béke a legdurvább miíi­tárista szellemben sértette meg. Az elszakított területek magyar­munkássága a kapitalista kizsák- r mányoláson kivül fajának, nyelvé- R nek s nemzeti jogainak megtiprá­sában kettős keresztet hordoz. S a magyarországi munkásság önma­gát tagadná meg, ha a békés se­gítség és a testvéri szeretet sza­vát megtagadná tőlük. 4. Minden nagy és életképes szo cialista párt az egész világon együtt működik azokkal az országvédő erőkkel, amelyek a közös lét alap­jait vannak hivatva biztosítani. A szociálista mozgalom komolysága éppen ott kezdődik, alioj, a vezetők nem a dolgozó tömegek nyomoru­ságára spekulálnak, nem a felelőt len szájaskodás politikáját képvi­selik, hanem erős munkával és fe­lelősségérzettel szövetkezni tudnak a tisztességes nemzeti sorsközössé get meghatározó erőkkel. A józanságnak és belátásnak ez az ereje különbözteti meg az egész világon a nagy felelős szociálista pártokat a felelőtlen elemek ka­tasztrófára leső táborától. 5. Mindezek alapján a Füg­getlen Szakmai Szervezetekbe tömörült magyarországi szo­ciálista munkásság szivvel-lé­lekkei támogatni óhajtja a kormánytól teljesen független s a trianoni béke revízióját követelő Revíziós Liga mun­káját s minden erejével arra törekszik, hogy a magyaror­szági szociálista tömegek is megmutassák és kifejezzék a maguk készségét együtt ha­ladni és dolgozni azzal a moz­galommal, amely békés eszkö zökkel s a meggyőzés nemes fegyvereivel egy jobb, egy be­csületesebb és a magyar mun kásságnak nagyobb darab ke­nyeret biztosító békereviziót akar előkészíteni. A belső politikai fronton rendü­letlenül és szilárdan küzdünk a ma gyarországi munkásság emberi jo­gaiért s szociálista meggyőződé­sünkből semmit nem engedünk, mert ezt a meggyőződést a dol­gozó tömegek végtelen szerénysé­ge és jogos szabadságszeretete dik tálja nekünk. De a békerevizió érdekében foly­tatott külső harcban józan mun­kás előtt nincs helye semmi előre megszabott feltételnek! A szociáldemokrata párt je­lenlegi vezetősége negyven év helytelen politikájának vaksá­gával megverten s túlságo­san jól jövedelmező állások­kal inegáldottan, zsákutcába vitte a magyarországi munkás ságot, mikor a Reviziós Liga munkájában való részvételt megtagadta. pí ; i ( A nyomorúság, az elszigetelt­ség, a gyámoltalan meghunyász­kodás tömegei kellenek ezeknek a bürokrata uraknak, hogy uralmu­kat tovább is biztositsák. De a magyarországi szociálista munkásság csak akkor találja meg a jobb, boldogabb jövőt, ha gaz­dasági és politikai céljainak teljes fenntartásával a nemzeti életnek is öntudatos munkása lesz s szi­vére, „eszére, igazi érdekére hall­gatva harcol és küzd a trianoni béke revíziójáért, közös fronton mindazokkal, akik a békerevizió­ban a jobb gazdasági lehetősége­ket, az önrendelkezési jog érvé­nyesülését, az általános leszerelést s az igazi, a hosszú békét látják. íme itt a cikk. Mennyi józan­ság, mennyi okosság, mennyi ne­mes érzés. Már évekkel, sok évek­kel ezelőtt. Valamikor még béké­ben, sok álmatlan éjszakán töp­rengtem afelett, hogy miért is nem lehet a szociálizmust összeegyez­tetni a nemzeti gondolattal? Mi akadálya lehet annak, hogy ke­nyértörő kérdésekben egy test, egy lélek, egy kőfal lehessen az egész nemzet? Miért nem lehet a szo­ciáldemokrata egyúttal nemzeti szociálista és miért kell okvetle­nül nemzetközinek lennie... Töprengéseimre a fenti cikk a válasz. Az akadályok üres fanto­mok. Mesterséges gátak és kita­lálások. Nemzeti szocializmus jöjjön el a te időd! Sasi Szabó László. Nagy pünkösdi cipővásár! P tői Női drapp, pántos a legdivatosabb modellek 24'—, 26'—, 28'— P Férfi, fiu sevraux cipő lakk orral 22'— P Férfi fél divatcipők 19*—, 22"—, 24" - P Férfi fél bagaria cipó ... 24*—, 26'— P Férfi fél lakkcipő 29'— P Női fekete pántos- és fűzős cipő 14'50 Női barna divat pántos cipő... 17=50 Női drapp „ „ ,, ... 19 50 Női lakk „ „ „ ... 22*— Szandálok gyönyörű kivitelben beérkeztek 2630 14 Lichfenberg Cipőáruházában Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 1. Telefon: 351. — Női vászon cipők, drapp, szürke, fehér, fekete P 10, Gummi­válaratákban. — Kígyó, gyik és krokodil cipő újdonságok és bőrtalpú tenniscipő nagy Egyes szám ára 16 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom