Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)
1929-05-11 / 106. szám
t 2 JSÍYÍRYIDÉK. 1929. május 14. DIADAL Május 10 , 11., 12., pénteken | szombaton 5, 7 és 9 órakor, | vasárnapig 3, 5, 7, és 9 órakor j Minden idők leghatalmasabb filmalkotása! Pudofkln mestermüve DSINGIS KHÁN (Ahogy egy nem-et születik) Dráma 10 felvonásban Ftírkó a mostoha gyerek Burleszk 2 felvonásban Tanitó bácsi kérem .. Burleszk 2 felvonásban Az előadásunkat 7 tagu saját zenekarunk kíséri. Következő műjonnk: á tettesnek nyoma veszett Izgalmas bünügyi regény A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Miklós Ferenc dr. országos ügyész emelkedett szólásra. Leleplezik Kállay Miklós diszelnök és Czettler Jenő országos elnök arcképét. Miklós Ferenc dr. szövetségi ügyész tartalmas beszédben hangsúlyozza az uj székház fontosságát és méltatja az áldozatkész alapítók érdemeit. Nem elég az, hogy felépítettük a becsületes munka eme uj halékát — mondotta, hanem védeni és oltalmazni kell ,nehogy bekövetkezzék valaha is az a szomorú idő, hogy rá kelljen irni e falakra, hogy voltak itt egykor derék, lelkes emberek, de nem tudtak kitartani! Az u] hajlék ugyanazt jelképezze itt, mint a régi rómaiaknál a házi oltár. Jelképezze azt az ideált, amely a ház lakóit áthat ja és minden cselekedetében vezeti . Honpolgárok csak ugy lehetünk, ha saját munkánk becsületes elvégzésén kivül a közért is dolgozunk. Amely társadalmi osztály kivonja magát a közért való küzdelemből, az pusztulásnak indul. Ebben az otthonban akar dolgozni az öntudatos keresztény nyíregyház iiparos a közért. Közéleti munkásságában mintaképeket állított ide magának, akiket követni akar. Egyik mintaképül olyan embert választott ki, aki ebben a vármegyében egy hatalmas nemzetnevelő és megerősítő munkát végez. Ez a lelkes erő most beköltözik ebbe az uj hajlékba és meg fog jelenni az otthon tagjai előtt Kállay Miklós Szabolcsvármegye főispánja! Erre a szavakra lehull a diszes takaró a feldíszített falon elhelyezett két arcképről és a közönség hosszan, lelkesen ünnepli Kállay Miklósnak és Czettler Jenőnek a képekről letekintő, kitűnően sikerült diszmagyaros alakját . A két kép Károlyi István nyíregyházi fényképész kitűnően sikerült fényképnagyit ása. A szövetség országos elnöke, Czettler Jenő — folytatja beszédét Miklós Ferenc — a másik min takép, amelyet magának kiválasztott a nyíregyházi csoport. Mint g régi rómaiaknál a házi oltár, ugy töltsék meg lélekkel és melegséggel ezek a mintaképek ezt az otthont és szolgáljanak mindig intőjelnek arra, hogy ezért a hazáért nemcsak élni, hanem dolgozni is kell becsületes, tiszta és önzetlen szeretettel ugy, ahogy a Jászság szülötte Czettler Jenő, a magyar iparosság dicsősége és büszkesége és Kállay Miklós ennek a megyének szülötte, az egész országra kiterjedő büszkesége dolgozott és dolgozik közöttünk! Ha ennek a két mintaképnek a szellemében fognak dolgozni a nyíregyházi iparosok, akkor majd elmondhatják életük alkonyán, hogy nem éltek hiába, hogy megtették kötelességüket! Falakat rengető dörgedelmes taps és éljen harsan fel és az ünnepi közönség percekig tartó lelkes ünneplésben részesiti a két vezető egyéniséget. Fokozta az ünneplés melegségét a Városi Dalárda gyönyörű kari énekszáma, amelynek elhangzása után Kállay Miklós főispán megköszöni a váratlan ovációt. Kállay Miklós beszéde Bizonyos zavar fog el — kezdette meg beszédét a főispán — amikor meg kell köszönnöm a személyemet itt ért kitüntetést.— Egyúttal Czettler Jenő nevében is szólok, így könnyebb a feladatom, mert a meg nem érdemelt dicséreteknek egy részét átháríthatom arra, aki valóban megérdemli, hogy az arcképe ebben a teremben függ jön. Szemrehányást kell tennem az iparosoknak, amiért ebben a székházban legelsőnek olyan erényt gyakorolnak, amely nem magyar erény. És ez a titoktartás. Hogy egy ilyen nagy testület titokban tudta tartani azt, hogy itt mi készül és mit sem sejtő embereket ide tudtak hozni arcképük leleplezésére anélkül, hogy ezt csak sejtették volna is, — ez erénynek talán erény, de nem magyar erény. Nagyra kell becsülnöm azonban ezt az erényt, mert olyan összetartást képvisel, amelynek nagy hiányát szenvedtük mi magyar emberek. Én a vármegye vezetésében veszek részt és a kormányt képviselem, meg kell tehát indokolnom, hogy miért támogatom ezt az egyesületet, miért vagyok annak diszelnöke. Felelősségteljes pozíciómban vallom magamat kereszténynek. Keresztény vagyok nem vallásomnál fogva, nemcsak magyarságomnál fogva, nemcsak kulturember voltom miatt, hanem keresztény vagyok mindezeknél fogvá együttesen. A kereszténység nem azt jelenti,, hogy egy vallási dogmának vagyunk a hivei, hanem jelenti mindazokat a tulajdonságokat, amelyekre szükségünk van mindnyájunknak. A kereszténység az az egyedüli fogalom, amely magában összefoglalja és egyesiti a két világeszmét : a konzervativizmust és a demokráciát A konzervatizmusra építünk, ha a nagy gondolatok össszefogásában, az emberi élet célkitűzéseiben azokat az alapokat keressük, amelyek tartósak, erősek, örökélet üek. Viszont a demokráciának azt a fokát, mint a kereszténységben van, sehol másutt meg nem találjuk. Ennek a két nagy irányeszmének összefogása szükséges ahhoz, hogy ma az embereket kielégítse. Mert ma a dolgozni akaró emberek konzervativek, de elhárithatatlanul szükséges, hogy a konzervatív eszmék mellett a demokratikus haladásnak elkerülhetetlen követeimé nyei is helyet foglaljanak. Demokratikusnak kell lenni a konzervatív alapon felépített világrendnek, hogy érvényesülhessen a munka, a becsület, a hazafiság ,a jó ember, minden, ami az egyénnek munkáját megjutalmazza és hogy érvényesüljön minden olyan törekvés, amely nemcsak az egyénnek, de az egész köznek a hasznára van. A legnemesebb konzervativizmus és helyes demokrácia gondolatát lá tom a kereszténységben összefoglalva és örülök, hogy a nyíregyházi iparosság szine-java ebben a gon dolatban tömörül. Bejelentem, hogy köszönettel és örömmel vagyok tagja ennek az egyesületnek és amig itt vagyok, kötelességem és feladatom vigyázni arra, hogy a kisiparosság munkájában, elhelyezkedésében minden támogatást megkapjon. Erre teszek Ígéretet és vállalom a kötelezettsé get, hogy mindaddig, amig ennek a vármegyének az élén állok, mint képviselője ennek a kormányzatnak ezeket a szempontokat fogom szem előtt tartani ! Arcképet annak festünk, aki vagy befejezte már az életét, vagy megtette már a kötelességét. Az előbbit nem mondhatom magamról, de a másodikat sem, amint itt, ebben az országban még senki sem teljesitette a kötelességét. Amig a határokat egy rövid kiál tással elérjük, amig a nyomoruságtól mozogni sem tudunk, amig itt a lelkek megnyugodva nincsenek, amig a becsületes munka meg nem kapja azt a pozícióját, amit megérdemel, — addig nem teljesítettük a kötelességünket ! De csak hadd függjön itt ez a kép, legalább mindig emlékeztetni fog a kötelességteljesitésre. És emlékeztessen is mindenkit a nem teljesített kötelességre, az el nem végzett munkára. Köszönöm az üdvözlő szavakat köszönöm azt a munka- és erőfelesleget, amit áldoztak a nagy célra, a magyar összefogásra, az egységes magyar jövőre és Magyarország helyreállítására 1 A lendületes hévvel, gyönyörű szónoki vervvel elmondott főispáni választ lelkesen éljenezte az ünnepi közönség, majd Szohor Pál városi főjegyző felszólalását hallgatták meg nagy figyelemmel. Nyíregyháza város — mondotta — ez a nagy család örömmel látja, hogy a család egy része, az iparosság otthont épített magának Becsület, tisztesség és alkotó munka talált helyet ebben az otthonban. Célja ennek az otthonnak, hogy kitermelje a szivekből és értelemből mindazt, amire szegény hazánknak szüksége van. A nyíregyházi nagy család, a város örömmel nézi, hogy egy kis része mennyire erősödik, izmosodik és örömmel és szeretettel jött ide, erre az ünnepélyes pillanatra, a családi otthon felszentelésére, hogy azután együtt induljon a szent és közös cél felé. A város közönsége nevében, de a hivatalos város nevében is, a polgármester ur őméltósága és a városi tanács nevében is nagy, tiszta, meleg szeretettel és örömmel üdvözlöm az iparos társadalmat, amikor felszentelik és átadják rendeltetésének ezt a helyiséget és megindulnak azon az uton, amelyet a becsület, tisztesség és az alkotó munka szegélyez. A nagy tetszéssel fogadott és lelkesen megtapsolt üdvözlet után a Városi Dalárda vezetésével a Himnuszt énekelte el a diszes közönség, amely után Huray János elnök a díszközgyűlést déli bórakor berekesztette. Négyszáz terítékes bankét volt a Kiosz udvarán. A székházavatás magasztos ünnepségét délután i órakor a Kiosz lombokkal, zászlókkal ékesített tágas udvarán négyszáz teritékes bankett követte, amelynek színvonala, ízes menüje Sóvári Ferenc gazda jóizlését szakavatottságát dicséri. A bankett teendőinek gyors lebonyolításában a Baross cserkészcsapat segített hathatósan. A főasztalnál, amelyet nárciszokkal díszítettek, Kállay Miklós dr. főispán, Czettler Jenő országos elnök, képviselőházi alelnök mellett foglalt helyett. A bankéten Sikorszky István iparkerületi főfelügyelő mondotta az első felkö_ szöntőt. Mint egykori tengerésztiszt felidézte a világháború titáni harcainak emlékét és a Novara hős parancsnokát aposztrofálva, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót köszöntötte. Smiják István alelnök lendületes beszédében Czettler Jenődr-t köszöntötte. Míg a trianoni határok fennállanak — mondotta — a magyar iparosságnak csak koldusbot jut. Azt kívánja, hogy Czet tler Jenő elnökük érhesse meg a magyar iparosság megelégedésének, az -ország feltámadásának idejét. Stibi József történelmi visszapillantással alapozza meg izzó h<v zafisággal áthatott beszédét, amelyben rámutat Kossuth dicső korára, majd a jelen magyar élet vezércsillagait méltatva, dr. Kállay Miklós főispánt köszöntötte. Pisszer János dr. Bencs Kálmánnak a Kioszba való belépéséről, mint a keresztény iparosság törekvéseinek fényes diadaláról beszélt. Rámutatott, hogy Nyíregyháza városának az utóbbi 10 évben elért gyors fejlődése és a Kiosz hatalmas előretörése között szerves kapcsolat van. Annak az általános meggyőződésnek adott kifejezést, hogy miként Nyíregyháza városát, a Kioszt is felvirágoztatja Bencs Kálmán dr. győzelmes aktivitása. Óriási lelkesedést keltett László Zoltán ref. tanitó, aki a tanítóság nemzetnevelő munkásságának tovább építését köszöni boldogan, a feltámadás hitével a nemzeti eszmények alapján szervezkedő Kiosz ban és a magyar nemzeti gondolat tántoríthatatlan harcosát Ozory István dr.-t köszönti.. Biczák János nagy lelkesedést keltő deklarációjában, amelyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk, az Iparos Ifjak Önképző Egylete nevében a nemzetköziséggel szemben a feltétel nélküli revizió mellett foglalt állást. Jánossy Miklósné poétikus szépségű, művészi elánnal előadott beszédében a Mansz nevében köszöntötte a nagy magyar álmokért küzdő Kiosz-t, a nemzeti eszme harcos gárdáját. Klekner Károly dr. a Szabolcsvármegyei Turáni Kör nevében köszönti csordultig telt szívvel a testvéregyesület, a Kiosz-t, amelynek elnöksége megmutatta, hogy a mai vi'ágháborut olyan jellegzetes nyerészkedési szándék nélkül, eszményi célkitűzéssel is lehet nagyot alkotni. Annak a boldog időnek eljövetelét kívánja, amikor a megszállott területek iparossága is együtt örvend a Kiosz győzelmének. Péter Károly reálgimnáziumi tanár a Kossuth gimnázium üdvözletét tolmácsolja mély hatást keltő szavakban, majd Müller Antal országos alelnök szólal fel és rámutat arra, hogy 1924-ben ő szervezte meg a nyíregyházi Kioszt. Akkor hangsúlyozta a tekintélytisztelet jelentőségét. Ma azt látja, hogy a nyíregyházi társadalom minden előkelő reprezentánsa itt van és megtiszteli az iparosságot, amely a tekintélytiszteletet még fokozottabb mértékben vallja és gyakorolja. Kö szönti ennek az iparosságnak istenáldotta vezérét, Huray János elnököt. Valkó Pál meghatóan bensőséges szavakban köszönti az iparosság tanítómestereit, Vargha Ferencet az iparostanonciskola és Vargha.