Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-07 / 103. szám

1929. május 7. J^ÍYÍRYIDÉK. 7 A ref. tanítónőképző előadása (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Szombat délután 5 órakor tar­totta meg nivós, műsoros előadá­sát az iskola tornatermében a Leánykálvjneum ref. tanítónőképző Önképzőköre. Ezen az előadáson nem az al­kotó zseni művészetében gyönyör­ködtünk, nem az alakító művész életfestése érvényesült a dobogón, hanem a legnagyobb művész, maga a természet mutatta be utolérhetet­len alkotásait a szereplő hamvas tiszta leánykákban. Egy leányisko­la titokzatos, zárt falai között meg­álmodott fehér leányálmok való­sultak meg. lekottázott üde. kaca­gások trillái csendültek fel újra és elsiklott fiatalságunk orgonailla­ta harmatozta be gondterhes, fá­sult lelkünket e felejthetetlen két órán. Mintha a rég elfelejtett Ezeregy­éjszaka meséit hallottuk volna anyánk duruzsoló ajkáról újból, mintha az fi simogató, melee: sze­meibe pillantottunk volna be is­mét. Fiatalságunk rési-régi albu­mában zizzentek a lapok és emlé­keink préselt virágain mintha uj, friss szirmok feslettek volna. A mosolynak, szeretetnek, a tu­dományoknak klasszikus iskolájá­ban voltunk, hol az előkelő egy­szerűség párosul a szépséggel, a a tiszta ésszel és a vallásos lélek nemes őszinteségével. A műsort az énekkar nyitotta meg a Hiszekegy eléneklésével, melynek fenkölt akkordjai tisztán és hitetkeltően csendültek fel a fi­nom leányajkakon. Majd Kovács Irén, az önképzőkör elnöke mondta el tömör formába öntött, kincseket csillogtató megnyitóját. Kovács Irén a martiriumságot alázattal vállaló uj magyar tanítónő példás ígérete. Az Esti dal búsongó melódiája csendült fel azután, három szólam­ban, megejtő finomsággal, kifo­gástalan rutinnal, amely Dobay Sári énektanárnő érdeme. Kandó Klári pályanyertes müve, amelyet a bájos szerző meggyőző erővel olvasott fel, az élet-halál harcra predesztinált eljövendő ma­gyar gyermekek tízparancsolata. Az Isten, a Haza és a Tudomány glo­rifikálása e pályamű, amely logi­kus érveivel, stílusának luciditásá­val méltán keltett általános elisme­rést. Majd Pcsolár Elza zongorajáté­kában gyönyörködött az előkelő, nagyszámú közönség, aki Chopin Valse No. 10 partitúráját játszotta el enyhe lámpalázzal, de igy is érzékelhetően kiforrott technikával. Ezután egy hangulatos melodrá­ma következett. Fehér Gábor A muzsikáló óra cimü nemesveretü költeményét szavalta el Szigethy Irén stílusos gráciával, Ferenczy Irén lchelletszerii, hangulatos zon­gorakisérete mellett. Utána Virágfakadás a tanitónő­képzőben cimü, üde, deriis tréfa következett. Az iskola életének pil­lanatfelvételét rögzítette meg a szerény, ismeretlenség homályába burkolódzó, ilusztris szerző, akit azonban mi könyörtelenül bemuta­tunk a lelkesen ünnepelni óhajtó közönségnek Nagy Vilmos tanár személyében. A Virágfakadás ügyes fordulatos meséjét, frappáns dia­lógusait bravúrosan interpretálták az elragadóan bájos szereplők : Kovács Irén, Salzmann Ilona, Ra­dó Erzsike, Poócs Mária, Szilvássy Sári, Bertók Irén, Kovács Erzsi­ke, Vargha Margit és Csoknyai Sári. Szünet után Antalffy—Zsíros : Tarantella zongoradarabját adták elő négykézre Huray Mária és Groszmann Sári, majd Sajó Sán­dor Magyar ének 1919-ben cimü megrázó erejű versét szavalta el Pálfy Irén frenetikus sikert aratva. Haja Etelka és Szendrey Mar­git magyar táncszáma következett. A magyar ruhás, sudártermetű leányok temperamentumos, elra­gadó tánca kitörő lelkesedést vál­tott ki, ugy, hogy a lázasan pihegő csillogó szemű táncosoknak meg kellett ismételni számukat. A műsor Fejes Sándor Húsvéti ' harangok cimü irredenta egyfelvo­násosával végződött. A festői szép díszletek, a válogatott kosztümök a kulturált rendezői izlés varázslatos bizonyítéka volt. A három kitárt fehér szárnyú angyal Szendrey Mar git, Nagy Vilma és Belinszky Er­zsébet bűvös szépsége, a két halott katonát alakító Jánváry Erzsébet és Lévay Aranka talentumos játé­ka felejthetetelen emléke lesz a jelen voltaknak. Külön dicséret és hódolatos el­ismerés illeti meg Marcsó Idát, a graciőz kanferanszt, aki elragadó bájjal, mosolygó közvetlenséggel szavalta el Nagy Vilmos tanár in­cselkedő, szellemes strófáit egy­egy szám előtt. Készült ezenkívül 500 számozod példány, amelyet a költő és a raj­zolómüvész névaláírásukkal láttak el. E példányok ára 10 pengő, kapható minden könyvkereskedés­ben . A Városi Múzeum őrzi meg a Kardos István ravatalára helyezett koszorúk szalagjait (A »Nyírvidék« tudósítójától) A Kardos István ravatalára he­lyezett koszorúk szallagjait Nagy Elek műszaki tanácsos a temetés után beszállittatta a városi mu­zeumba. A koszorúk között ott van a város szegényeinek fekete­szallagos koszorúja is. A szallagos koszorúkon kivül számos virága csokor fejezte ki a rajongva sze­retett kulturtanácsnok iránt ál­talánosan érzett hódolatot. A ko­szorúk szallagjairól a következő felírásokat olvastuk le: Apusnak, az árvái. Kardos Istvánnak dr. Bencs Kálmán és felesége, örö­kös főtitkárunknak hálás emléke­zéssel a Jótékony Nőegylet. Utol­só üdvözletül: Bodor Zsigmondné. Hálás kegyelettel a József Szana­tórium Egyesület. Az esszményi pedagógusnak és jóbarátnak sze­retettel a polgári leányiskola ta­nári kara. Hálás kegyelettel a Ste­fánia Szövetség. Hálás kegyelettel a Nyíregyházi Felsőkereskedelmi iskola. Kardos Istvánnak Szohor Pál és felesége. Barátaid Szabolcs­ból. Hátas kegyelettel az izr. hit­község. Kardos Istvánnak Nyiregy háza város tisztviselői. Az arany­szívű jóbarátnak, Endrcék. Igaz barátunknak a polgári fiúiskola tanári testülete. Soha meg nem szűnő hálás kegyelettel a Nőipar­iskola. Drága jó kománknak ko­maasszonya és Mariska. Drága jó keresztapukámnak, Józsika. Kar­dos Istvánnak a város tanácsa. Az intézet alapító Igazgatójának a polgári fiúiskola ifjúsága. Kar­dos Istvánnak a Városi Üzemi Rt. tisztikara. Mély részvéttel Sza­bolcsvármegye törvényhatósága. Kardos István emlékének Ra­kovszky Iván. Kardos Istvánnak Nyiregyháza város közönsége. Igaz barátjuknak a nyíregyházi szín­társulat. Felejthetetlen kulturta­nácsnokuknak az iparos tanoncis­kola tantestülete. A legjobb em­bernek, Kálmán Anna. Hűséges munkatársának, a Szabolcsvárme­gyei Bessenyei Kör. A legjobb em­bernek Gulyás színigazgató és neje. Kedves barátunknak Török­né és gyermekei. Hálás emlékezet­tel róm. kath. egyház és tantes­tület. Hálás kegyelettel a Nyír­egyházi Leányegyesület. Szeretett tanácsnokuknak a városi tisztvi­selőnők. Kegyelete jeléül az óvó­nők testülete. Hálával és szeretet­tel a Leányklub. Pistának, Etel­ka. A hálás Debreceni Egyetem. Viszontlátásra, szerető édesanyád. Szeretett disztagunknak Kereske­dő Ifjak Egylete. Szeretett taná­csos urnák, Szitháék. Felejthetet­len hivatalfőnökünknek: Klajnik Margit és Klpr Zsigmond. Jóaka­ró barátunknak, a kereskedő ta­nonciskola tanítói. Szeretett test­vérünknek Blanka, Feri, Szida, Lajos. A tanítók igaz barátjának: az evangelikus tanítótestület. — Anyósod, Mici, Ancsi, Géza. A város szegényei. — Tánciskola megnyitás. Tisz­telettel értesítem a tánciskolába járni szándékozó fiatalságot, hogy a Munkás Otthon nagytermében elsőrendű tánciskolát nyitottam. Beiratkozni lehet egész nap a Munkás Otthonban a gondnoknál. A tánctanfolyamot e hó 12-én kez­dem meg. Szíves pártfogást kért: Adorján, oki. tánctanár. MOZL Earry Liedtke és Liane Haid az Apollóban Szombaton és vasárnap két pom­pás bravúros film szerepelt az Apolló műsorán. A főfilm: »Páro­san szép az élet« Harry Liedtke legújabb, legvidámabb attrakciója, amely két bohém festőnek mulat­ságos szerelmi kalandjait tárja elénk. A kisérő film: »Samba, az őserdő hőse« eredeti néger dráma valódi néger szereplőkkel és af­rikai felvételekkel. A nagyhatású műsort mind a két napon nagyszá­mú közönség nézte végig. Ma és holnap két és félórás elő­adásai lesznek az Apollónak, mely­nek keretében Liane Haiknak leg­bájosabb és legtökéletesebb film­szenzációja a »Rózsanász« továbbá Jack Mulhallnak és Dorothy Mac­kaillnak legmulatságosabb, legötle­tesebb vigjátékujdonsága »A vi­géc« kerül bemutatásra. A két da­rab összesen 18 felvonás, ezért az előadások már fél 5-kor megkez­dődnek. Könyvismertetés A «Községfejlesztés» címtára. A szakminisztériumok legújabb beosztását, vármegyénk, városaink címtárát a «Községfejlesztés» min­den előfizetője ingyen kapja meg. A közel 300 oldala^ vászonkö­tésü zsebkönyv a következő érté­kes szakcikkeket tartalmazza: Vida Pál: Meus sana in corpore sano. Hász Sándor: Néhány szó a be­tonút kérdés technikai vonatkozá­sairól. Dr. Enyedy Béla: Víztornyok. Löventritt Andor: A cement, beton és vasbeton a közjólét szol­gálatában. Petró István: A községek villa­mosításáról. Dr. Gesztely Nagy László: Ta­nyai központok jelentősége a ta­nyai közigazgatásban. Gesmay'József: A modern út­építés kihatása a kozségfejlesz­tésre. Dr. Szilas Oszkár: A villamos­ságügyi törvényről. Dr. Fábián Gáspár: Kórházépí­tési gondolatok. Dr. Dembitz Ágost: A villamos áramtermelés magyarországi fej­kvótája. / Mutatványszámot olvasóinknak díjtalanul küld a «Községfejlesz­tés» kiadóhivatala, Budapest, Fő­herceg Sándor-utca 4. Előfizetés: egész évre 10 P. nyíregyháza r, t, város adóhivatalától. 7752—1929. adó sz. Hirdetmény az uj kivetés utján megállapított adó­tételekről Készített 1929 evi aitala­nos kereseti adó kivetési lajstrom közszemlére kitétele tárgyában. A K. H. Ö. 32. §-ában foglaltak szerint az 1929. évre szóló álta­lános kereseti adó kivetési lajstro­mokat 1929. évi míijus 3 tói május 17-ig bezárólag közszemlére kiteszi alulírott városi adóhivatal azzal a figyelmeztetéssel, hogy a lajstro­mokat a hivatalos órák alatt min­denki megtekintheti és a mások adójára vonatkozó írásbeli észre­vételeiket a lajstromok közszemlére tételének utolsó napját követő 15 napon belül a m. kir. adóhiva­talhoz benyújthatja. A lajstromokat megtekinthetik: az i. kerületben lakó adózók a városi adóhivatal 40. sz. szobájában; a il. kerületben lakó adózók a Városi adóhivatal 39. sz. szobájában; a III. kerületben lakó adózók a város adóhivatal 38, sz. szobájában; a IV. kerületben lakó adózók a városi adóhivatal 37. sz. szobájában; az V., VI. VII. kerületben lakó adózók a városi adóhivatal 36. sz. szobájában. Nyiregyháza, 1929. május 2. VÁROSI ADÓHIVATAL. 2649-3 2046—4 EBBEN A HUSZ legnagyobb vidéki város, nagy példányszámban megjelenő' 1—1 napilapjában Baja Független Magyarság Békéscsaba Békésmegyei Közlöny Debrecen Debreeeni Független Újság Eger Egri Népújság Győr Győri Hírlap H.-M-Vásárhely Vásárhelyi Újság Kaposvár Uj Somogy Kecskemét Kecskeméti Lapok Makó Marosvidék Miskolc Reggeli Hirlap Nagykanizsa Zalai Közlöny Nyíregyháza Nyírvidék Oroshaza Orosházi Friss Hirek Pécs Pécsi Napló Sopron Soproni Hirlap Szeged Szegedi Napló Székesfehérvár Székesfehérvári FrissUjság Szentes Alföldi "Újság S/oinbathely Dunantuli Estilap Zalaegerszeg Zalamegyei Újság leközlöm 60 50 mm. nagyságú Qn 0 nrf hirdetést mindegyikben egyszer ('Cili E?t a 20 n .pilapot nanonta felmillió ember olvassp! Egész országra szóló eredményes reklámot kap, ha ebben a 20 napilapban hirdet! Ha bárhol attar hirdetni, ha Önnek ötletes reklámszöveg kell, vagy reklámtanácsra van szüksége, forduljon biz aj ómmal hozzám 1 Erdö»<i Jóanef hirdetési iroda, reklámvállalat Budapest, II., Vitéz-utca 2. sz­WAft. TERMÉ KALAPSZALONJA (azelőtt Mjne Carly Walter Paris Bld. Sebestopol 36.) Nyíregyházán, Luther-u. 20. Píris, Bécs és Budapest leguiabb és legszebb kalapmodelljei állandóan raktáron. Átalakítások és gyász­kalapok 2 óra alatt készülnek. tanulóleány felvétetik. 7732— • uw nm ii n • i « tii ru ta^——bwwb—i i iniw

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom