Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-05 / 102. szám

6 JsfVfRYIDEK. 1929. május 5. ^ÓUAO.^ LEGHATÁSOSABB GYÓGYVIZE SAVOtDO.VIZELETHAJTO Nagybani árusító Niregyházaés vidéke részére : Alt;r Bernát, Nyíregyháza. Emiliával együtt léptem fel a Név­telen asszonyban, a védő ügyvédet játszottam. Az operettek közül leg jobban az Offenbachot szeretem. — Kollégáit szereti? — Igen, mindegyiket nagyon szeretem, aranyos, jó emberek. A hölgyek közül legjobban Turcsy Jolánt szeretem. — Mit szeretne eljátszani? — Ezen még nem gondolkoz­tam. Általában mindent szivesen játszom. A. direktort és feleségét nagyon nagyra becsülöm és tisz­telem. V. Koppányi Erzsébet Félemelet balra Francia bohózat Francia bohózat. Csakis felnőt­teknek ! Hasonlít a többi, hig lé­re feleresztett francia bohózathoz. A vége felé tarka és eleven, az első felvonás azonban vontatott, bár a jelenetek túlságosan sűrűen válta­koznak. A legigazabb, hogy a ma­gyar lélek nem iparkodik a felü­letes, könnyű életű, érzés nélküli emberek típusához. Mert hiszen csupán 'típusok és nem egyénisé­gek, akik e darab cselekményét előre viszik. Dehát, Istenem, bo­hózat ! Lehet-e egy testhezálló, jó­képű bohózattól egyebet kívánni ? Felbuzdulni és kacagni tapsolni és örülni, hogy vannak emberek, akik ilyennek szeretik az életet. Különö­sen a harmadik felvonás groteszk jelenetein, s a hangsúlyozott pikan­tériáin mulatott a közönség. Voltak a színházban, ha nem is épen telt házzal, de volt közönség és hálá­san fogadta a színészek teljesítmé­nyét.­Kabos László (Chénerol), Polgár Gyula (Clodomir) és Daniss Gy. (Faurette) kiválóan jók voltak. — Zemplényi is jól megoldotta fel­adatát Theodor szerepében, elhi­tetőn igyekezett megjátszani az ötletes szélhámost. Novákot (Mel­soisier) elegánsabbnak és finomko­dóbbnak képzelném... Igaz, igaz, hiszen ez bohózat. Egyébként tet­szett ő is. Horváth Nusi kettős sze­repében nagy igyekezettel játszott, voltak sikerült jelenetei, Irsay Má­ria igen bájos volt, szép volt a piros ruhájában. Nádor Olga, Hován Irén s a többi szereplők jól illeszkedtek az együttesbe. Mikor kijöttünk a színházból, mindenki vidám, csillogó szemű volt, amiből azt láttam, hogy ér­demes elmenni »Félemelet balra« ! (T. S. I.) HETI MŰSOR : Igazgató : Gulyás Menyhért. Május 4. Szombat. Délután 4 6ra­dor Ida regénye (Mozi-helyárak­kal.) — Este 8 órakor : Az utolsó Verebély lány. Május 5. Vasárnap délután 4 órá­kor: Párisi divat. — Este 8 órakor: Az utolsó Verebély lány Május 6. Hétfő: A tábornok (A. bérlet 21.) Május 7. Kedd: A tábornok (B. bérlet 21.) Az utolsó Verebély lány utolsó két előadása szombaton este és va­sárnap' este lesz. Az operett iránt változatlanul élénk érdeklődést ta­núsít a közönség. Vasárnap délután 4 órakor mér­sékelt helyárakkal a ragyogó kiállí­tású Párisi divat operettuj donság ke'r.iil szinre. Hétfőn lesz Zilahy Lajos akadé­miai díjjal koszorúzott színmüvé­nek »A tábornok«-nak bemutatója. A tábornok állandó müsardarabja a Nemzeti Színháznak. A címsze­repet Zemplényi Zoltán játsza. A főbb szerepeket Harmath Jolán, Irsav Nóra, Horváth Nusi, G. Szé­kely René, Kabos, Novak, Polgár játszák. A Nemzeti Blokk lajstroma az l-es számot kapta a társadalombiztosító választásokon á Nemzeti Blokk felhívása a társadalombiztositói választások elótt Az egész ország láazsan készü­lődik a társadalombiztositói vá­lasztásokra. Két tábor áll egymás­sal szemben és pedig a nemzet egyetemét, a nemzeti alapon álló munkaadók, iparosok, munkások tisztviselők, háztartási alkalma­zottak stb. többségét képviselő Nemzeti Blokk és a szociáldemo­krata szakszervezeti tanács. Fontos, az egész nemzet éle­tére és jövőjére kiható érdekek fű­ződnek ahhoz, hogy a Társadalom­biztosító parlamentjében olyan ko­moly és megbízható elemek képvi­seljék a munkaadók és munkavál­lalók érdekeit, akik a nemzeti ala­pon álló polgári társadalommal egy uton haladnak. Minthogy a Nemzeti Blokk laj­stroma az egyeá számot kapta, már most felhívjuk az összes sza­vazati joggal biró munkaadókat és munkavállalókat, nevezetesen a középipari, a kézműipari és háztar­tási munkaadókat, az ipari mun­kásokat, a bányaipari munkásokat, a tisztviselőket, a kereskedelmi és háztartási alkalmazottakat, hogy a szavazatszedő biozttságok előtt és ott, ahol szavazatszedő bizottság nem működik, a posta utján törté­nő szavazásoknál az egész ország­ban a lajstromon (listán) levő l-es szám alatti kockába tegyék a keresztet. Közöljük egyben, hogy a Nem­zeti Blokk lajstromának vezetői a következők: a középipari munkaadóknál Kör­mendy Mátyás szegedi asztalos­mester, a kézműipari munkaadók­nál Papp József felsőházi tag, az Iposz elnöke, a háztartási mun­kaadóknál Tormay Cecil irónő, az ipari niunkásoknál Szűcs József, budapesti Weisz Manfréd gyári vasöntő. a bányaipari munkások­nál Rottek János kosdi bányász, a tisztviselőknél Mikes Ödön bu­dapesti Hangya tisztviselő, a ház­tartási munkavállalóknál Budai Mária szakácsnő. Ma délután rendkívüli közgyűlés volt a városházán A közgyűlés egy percig némán csendken állva áldozott Kardos István emlékének (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város képviselő­testülete ma délután 3 órakor rend kívüli közgyűlést tartott, amelyet dr. Bencs Kálmán kir. kormány­főtanácsos a Magyar Hiszekegy imájával nyitott meg. A közgyű­lési teremre ráárnyékolódott a súlyos veszteség fájdalma, döbbe­nete, a város kultartanácsnokának, a nagy tettekre kész, fiatalos hév­vel, önfeláldozó kötelességtudás­sal, ragyogó önzetlenséggel a köz javát munkáló Kardos Istvánnak korai halála, amely olyan mély gyászba ejtette a város egész la­kosságát, kulturális és szociális intézményeit. A rendkívüli köz­gyűlésen dr. Bencs Kálmán pol­gármester fájdalomtól áthatottan tette meg bejelentését a nagy veszteségről a következőkben: HA MEGNYERI PÁLYÁZATUNKAT INGYEN KAPH SORSOLÁS UTJÁN EGY ARANY KARKÖTŐ ÓRÁT EGY KÉSZLET ALUM. EDÉNYT EGY 6 SZEM. KAVÉSKÉSZLETET WM.YAZZON jíSpagg AZT • ES hEUEKELJE A WÍROTTÉSBÖL lella S UTO PO R VANÍLLÍNCUKOR wtmm^mm^mssimm^miSMmmmmmsmmmmmmmsmm PAIYÁZATOK KÜLDENDŐK "rCI I A D "T~ BUDAPEST VII. 1929 JUNIlfS HO 1-IG. ^ I l_l_/-\ r~\.l. ROTTeNBiuc* u<<6. összetört lélekkel je­lentem be­összetört lélekkel, szivemnek őszinte igaz fájdalmával jelentem be a tekintetes Közgyűlésnek, hogy Kardos István váro­sunk kulturális és szociálpolitikai ügyosztályát vezető tanácsnokai, év május hó i-én hajnali 4 óra­kor meghalt és nemes lelke visz­szatért az ő hatalmas teremtő Urához. Kezéből kihullott a sercegő toll, jóságot sugárzó szemei örökre le­zárultak, árván maradt az a• hi­vatalos hefyiség, ahol hat éven keresztül lelkének es áldott jó szi­vének virágait szórta e város la­kosai közé. A sors kiszámíthatatlan forga­taga miközénk sodorta Öt és éle­te gyökerének szálait ' oly erősen kapcsolta be a Nyírség ősi tala­jába, hogy nem volt nála e vá­rosnak egy szeretőbb és rajongóbb polgára sem. Ö volt az egyik megteremtője a községi polgári fiúiskolának, amely kiváló és országosan elismert pe­dagógiai tudása, nagy és széles alapú műveltsége és bölcs veze­tése alatt városunknak egyik leg­kiválóbb tanitézetévé vált. A sors azonban ugy akarta, hogy e nemes lelkű férfi oly hi­vatás teljesítésére szólittassék el, ^amely az általános emberszeretet és embermentés nagy nemes,' de egyszersmind szörnyű nehéz és felelősségteljes kötelességét rakta vállaira. Kardos István, midőn vá­rosa e munkára fölhívta, gondol­kozás és minden habozás nélkül vállalta ezt a feladatot, pedig ta­lán tiszta lelke előre érezte, hogy ez idegölő munka fel fogja emész­teni a rajongó szeretet lángjával égő lelkét. Hat éven keresztül nézte hiva­talának ablakából amint az őszi szél zizegve fújta el a megsárgult falevelet, mintha a halandó em­ber végzetét mutatná. Minden évben lassan-lassan el­jött a dermesztő tél, amelynek fagyos lehelete fokozta a szegé­nyek nyomorát. Kifosztotta azok kicsiny éléskamráját, elpusztította a téli hidegben éltető meleget adó lángoló fájukat. A nélkülözők arcán kiül a nyo­mor és dermedt tagjaikat rongyos ruhába takarva vonszolták az élet elesettjei. Vájjon van-e ki gondol reájuk? A társadalom szive lüktet-e oly megértő erővel, hogy segítségük­re siessen? A tüdőbeteg arcán kiül a láz­nak piros rózsája, vájjon van-e ki szeretettel gondol kinzó szen­vedéseiknek csillapítására? Igen, Kardos István ottan volt mindenütt, ahol ínségen és nyomo­rúságon segíteni kellett, aki ne­mesen gondolkodó lényével meg­mozdította a város egész társadal­mát és el tudta érni azt, hogy min­denki egyformán sietett a maga módja szerint a kiáltó nyomor enyhítésére. E nagy feladathoz ő egész lé­nyét odaadta s az embermentés nehéz .és nagy munkájában lobogó fáklyaként égett el nemes lelke és szive* A májusi napsugár aranykévéje végigcsókolja a téli álmából kc­sőn felébredt földet. Itt a tavasz! De mi ugy érezzük, hogy itt maradtunk árván, kifosztva és fázva az élet telének hidegében. Távolról tüzcsÓvaként felénk ra­gyog azonban a megváltás hatal­mas-nagy gondolata, mely vigasz­talólag harsogja felénk: viszont­látásra Kardos István! . t

Next

/
Oldalképek
Tartalom