Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-05 / 102. szám

6 JsfVfRYIDEK. 1929. május 5. ^ÓUAO.^ LEGHATÁSOSABB GYÓGYVIZE SAVOtDO.VIZELETHAJTO Nagybani árusító Niregyházaés vidéke részére : Alt;r Bernát, Nyíregyháza. Emiliával együtt léptem fel a Névtelen asszonyban, a védő ügyvédet játszottam. Az operettek közül leg jobban az Offenbachot szeretem. — Kollégáit szereti? — Igen, mindegyiket nagyon szeretem, aranyos, jó emberek. A hölgyek közül legjobban Turcsy Jolánt szeretem. — Mit szeretne eljátszani? — Ezen még nem gondolkoztam. Általában mindent szivesen játszom. A. direktort és feleségét nagyon nagyra becsülöm és tisztelem. V. Koppányi Erzsébet Félemelet balra Francia bohózat Francia bohózat. Csakis felnőtteknek ! Hasonlít a többi, hig lére feleresztett francia bohózathoz. A vége felé tarka és eleven, az első felvonás azonban vontatott, bár a jelenetek túlságosan sűrűen váltakoznak. A legigazabb, hogy a magyar lélek nem iparkodik a felületes, könnyű életű, érzés nélküli emberek típusához. Mert hiszen csupán 'típusok és nem egyéniségek, akik e darab cselekményét előre viszik. Dehát, Istenem, bohózat ! Lehet-e egy testhezálló, jóképű bohózattól egyebet kívánni ? Felbuzdulni és kacagni tapsolni és örülni, hogy vannak emberek, akik ilyennek szeretik az életet. Különösen a harmadik felvonás groteszk jelenetein, s a hangsúlyozott pikantériáin mulatott a közönség. Voltak a színházban, ha nem is épen telt házzal, de volt közönség és hálásan fogadta a színészek teljesítményét.Kabos László (Chénerol), Polgár Gyula (Clodomir) és Daniss Gy. (Faurette) kiválóan jók voltak. — Zemplényi is jól megoldotta feladatát Theodor szerepében, elhitetőn igyekezett megjátszani az ötletes szélhámost. Novákot (Melsoisier) elegánsabbnak és finomkodóbbnak képzelném... Igaz, igaz, hiszen ez bohózat. Egyébként tetszett ő is. Horváth Nusi kettős szerepében nagy igyekezettel játszott, voltak sikerült jelenetei, Irsay Mária igen bájos volt, szép volt a piros ruhájában. Nádor Olga, Hován Irén s a többi szereplők jól illeszkedtek az együttesbe. Mikor kijöttünk a színházból, mindenki vidám, csillogó szemű volt, amiből azt láttam, hogy érdemes elmenni »Félemelet balra« ! (T. S. I.) HETI MŰSOR : Igazgató : Gulyás Menyhért. Május 4. Szombat. Délután 4 6rador Ida regénye (Mozi-helyárakkal.) — Este 8 órakor : Az utolsó Verebély lány. Május 5. Vasárnap délután 4 órákor: Párisi divat. — Este 8 órakor: Az utolsó Verebély lány Május 6. Hétfő: A tábornok (A. bérlet 21.) Május 7. Kedd: A tábornok (B. bérlet 21.) Az utolsó Verebély lány utolsó két előadása szombaton este és vasárnap' este lesz. Az operett iránt változatlanul élénk érdeklődést tanúsít a közönség. Vasárnap délután 4 órakor mérsékelt helyárakkal a ragyogó kiállítású Párisi divat operettuj donság ke'r.iil szinre. Hétfőn lesz Zilahy Lajos akadémiai díjjal koszorúzott színmüvének »A tábornok«-nak bemutatója. A tábornok állandó müsardarabja a Nemzeti Színháznak. A címszerepet Zemplényi Zoltán játsza. A főbb szerepeket Harmath Jolán, Irsav Nóra, Horváth Nusi, G. Székely René, Kabos, Novak, Polgár játszák. A Nemzeti Blokk lajstroma az l-es számot kapta a társadalombiztosító választásokon á Nemzeti Blokk felhívása a társadalombiztositói választások elótt Az egész ország láazsan készülődik a társadalombiztositói választásokra. Két tábor áll egymással szemben és pedig a nemzet egyetemét, a nemzeti alapon álló munkaadók, iparosok, munkások tisztviselők, háztartási alkalmazottak stb. többségét képviselő Nemzeti Blokk és a szociáldemokrata szakszervezeti tanács. Fontos, az egész nemzet életére és jövőjére kiható érdekek fűződnek ahhoz, hogy a Társadalombiztosító parlamentjében olyan komoly és megbízható elemek képviseljék a munkaadók és munkavállalók érdekeit, akik a nemzeti alapon álló polgári társadalommal egy uton haladnak. Minthogy a Nemzeti Blokk lajstroma az egyeá számot kapta, már most felhívjuk az összes szavazati joggal biró munkaadókat és munkavállalókat, nevezetesen a középipari, a kézműipari és háztartási munkaadókat, az ipari munkásokat, a bányaipari munkásokat, a tisztviselőket, a kereskedelmi és háztartási alkalmazottakat, hogy a szavazatszedő biozttságok előtt és ott, ahol szavazatszedő bizottság nem működik, a posta utján történő szavazásoknál az egész országban a lajstromon (listán) levő l-es szám alatti kockába tegyék a keresztet. Közöljük egyben, hogy a Nemzeti Blokk lajstromának vezetői a következők: a középipari munkaadóknál Körmendy Mátyás szegedi asztalosmester, a kézműipari munkaadóknál Papp József felsőházi tag, az Iposz elnöke, a háztartási munkaadóknál Tormay Cecil irónő, az ipari niunkásoknál Szűcs József, budapesti Weisz Manfréd gyári vasöntő. a bányaipari munkásoknál Rottek János kosdi bányász, a tisztviselőknél Mikes Ödön budapesti Hangya tisztviselő, a háztartási munkavállalóknál Budai Mária szakácsnő. Ma délután rendkívüli közgyűlés volt a városházán A közgyűlés egy percig némán csendken állva áldozott Kardos István emlékének (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város képviselőtestülete ma délután 3 órakor rend kívüli közgyűlést tartott, amelyet dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos a Magyar Hiszekegy imájával nyitott meg. A közgyűlési teremre ráárnyékolódott a súlyos veszteség fájdalma, döbbenete, a város kultartanácsnokának, a nagy tettekre kész, fiatalos hévvel, önfeláldozó kötelességtudással, ragyogó önzetlenséggel a köz javát munkáló Kardos Istvánnak korai halála, amely olyan mély gyászba ejtette a város egész lakosságát, kulturális és szociális intézményeit. A rendkívüli közgyűlésen dr. Bencs Kálmán polgármester fájdalomtól áthatottan tette meg bejelentését a nagy veszteségről a következőkben: HA MEGNYERI PÁLYÁZATUNKAT INGYEN KAPH SORSOLÁS UTJÁN EGY ARANY KARKÖTŐ ÓRÁT EGY KÉSZLET ALUM. EDÉNYT EGY 6 SZEM. KAVÉSKÉSZLETET WM.YAZZON jíSpagg AZT • ES hEUEKELJE A WÍROTTÉSBÖL lella S UTO PO R VANÍLLÍNCUKOR wtmm^mm^mssimm^miSMmmmmmsmmmmmmmsmm PAIYÁZATOK KÜLDENDŐK "rCI I A D "T~ BUDAPEST VII. 1929 JUNIlfS HO 1-IG. ^ I l_l_/-\ r~\.l. ROTTeNBiuc* u<<6. összetört lélekkel jelentem beösszetört lélekkel, szivemnek őszinte igaz fájdalmával jelentem be a tekintetes Közgyűlésnek, hogy Kardos István városunk kulturális és szociálpolitikai ügyosztályát vezető tanácsnokai, év május hó i-én hajnali 4 órakor meghalt és nemes lelke viszszatért az ő hatalmas teremtő Urához. Kezéből kihullott a sercegő toll, jóságot sugárzó szemei örökre lezárultak, árván maradt az a• hivatalos hefyiség, ahol hat éven keresztül lelkének es áldott jó szivének virágait szórta e város lakosai közé. A sors kiszámíthatatlan forgataga miközénk sodorta Öt és élete gyökerének szálait ' oly erősen kapcsolta be a Nyírség ősi talajába, hogy nem volt nála e városnak egy szeretőbb és rajongóbb polgára sem. Ö volt az egyik megteremtője a községi polgári fiúiskolának, amely kiváló és országosan elismert pedagógiai tudása, nagy és széles alapú műveltsége és bölcs vezetése alatt városunknak egyik legkiválóbb tanitézetévé vált. A sors azonban ugy akarta, hogy e nemes lelkű férfi oly hivatás teljesítésére szólittassék el, ^amely az általános emberszeretet és embermentés nagy nemes,' de egyszersmind szörnyű nehéz és felelősségteljes kötelességét rakta vállaira. Kardos István, midőn városa e munkára fölhívta, gondolkozás és minden habozás nélkül vállalta ezt a feladatot, pedig talán tiszta lelke előre érezte, hogy ez idegölő munka fel fogja emészteni a rajongó szeretet lángjával égő lelkét. Hat éven keresztül nézte hivatalának ablakából amint az őszi szél zizegve fújta el a megsárgult falevelet, mintha a halandó ember végzetét mutatná. Minden évben lassan-lassan eljött a dermesztő tél, amelynek fagyos lehelete fokozta a szegények nyomorát. Kifosztotta azok kicsiny éléskamráját, elpusztította a téli hidegben éltető meleget adó lángoló fájukat. A nélkülözők arcán kiül a nyomor és dermedt tagjaikat rongyos ruhába takarva vonszolták az élet elesettjei. Vájjon van-e ki gondol reájuk? A társadalom szive lüktet-e oly megértő erővel, hogy segítségükre siessen? A tüdőbeteg arcán kiül a láznak piros rózsája, vájjon van-e ki szeretettel gondol kinzó szenvedéseiknek csillapítására? Igen, Kardos István ottan volt mindenütt, ahol ínségen és nyomorúságon segíteni kellett, aki nemesen gondolkodó lényével megmozdította a város egész társadalmát és el tudta érni azt, hogy mindenki egyformán sietett a maga módja szerint a kiáltó nyomor enyhítésére. E nagy feladathoz ő egész lényét odaadta s az embermentés nehéz .és nagy munkájában lobogó fáklyaként égett el nemes lelke és szive* A májusi napsugár aranykévéje végigcsókolja a téli álmából kcsőn felébredt földet. Itt a tavasz! De mi ugy érezzük, hogy itt maradtunk árván, kifosztva és fázva az élet telének hidegében. Távolról tüzcsÓvaként felénk ragyog azonban a megváltás hatalmas-nagy gondolata, mely vigasztalólag harsogja felénk: viszontlátásra Kardos István! . t