Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-30 / 121. szám

Nyíregyháza, !929. május 30 * Csütörtök Xjí, évfolyam, 121. szám r DEK CI0HmM«I árak helybon é* vidéken: %jf Mn a-60 p*ng& Negyedévre 7-60 pen Q«, KtetfnMaeKknek *» teortókmik % entfednoiy. Alapította JÓBA ELEK Föszerkoaztő: Or. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8. SZAW. Telafon ssám 139. Postachequs Kéziratokat nem adunk vissza. Bethlen miniszterelnök beszéde a költségvetési vitában A képviselőház mai ülését io órakor nyitotta meg Almássy László elnök. Folytatták a minisz­terelnökségi tárca költségvetésének tárgyalását. — Simon András: Tegnap az idegen anyanyelvű állampolgárok ügyével foglalkozva olyan kijelen­téseket tett Malasits Géza, melye­ket nem óhajtok ismételni, de nem hagyhatok megjegyzés nélkül. A magyarok és az idegen anyanyel­vűek között nincsen ellentét, tehát szükségesnek tartja, hogy kijelen­téseit visszautasítsa. (Helyeslés minden oldalon.) Én is németajkú kerület képviselője vagyok és Ma­lasits kijelentései csak azért hang­zottak el, mert a németajkú la­kósság körében a szakszervezeti ne­velés lehetetlen. Itt azonban olcsó taktikával nem szabad élni s a nemzeti becsület megkívánja, hogy a kisebbségeket tiszteljük. Elisme­rem, hogy s a k,"ármány a, német nyelvű tanítók kis száma miatt, ki­sebbségi oktatói tanfolyamot léte­sitett, melynek 300 hallgatója nyert illetve fog kapni kisebbségi okta­tói képesítést. A kisebbségi poli­tikában nyugalomra és tárgyila­gosságra van szükség (helyeslés a Ház minden oldalán.) Felháborod­va utasitom vissza Malasits megál­állapitásait. — Pakots József: Szóvá teszi azt a sérelmet, mely a törvényho­zási érte a Hősök emlékünnepén. Kérdezi, miért tűrte el az elnök, mint a törvényhozás megbízottja, a mellőzést. Felolvassa, hogy 1897­ben a Mária Terézia szobor lelep­lezésén, Pozsonyban érte hasonló sérelem az országgyűlést. A főher­cegek igen tiszteletreméltó magán­személyek, de mint közjogi méltó­ságok nem előzhetik meg a tör­vényhozást. Ezután a költségvetés egyes té­telével foglalkozott és kiemelte, az újságírók sivár anyagi helyzetét. Akik pedig a magyar népben tart­ják ébren a nemzeti szellemet és ha az életkörülményeik keserűvé teszik Írásukat, ez a közönségre is kihatással lesz. Elismeréssel adózik Vass József népjóléti miniszternek aki a miniszterelnök hozzájárulásá­val sokban enyhítette az ujságirók rossz helyzetét ,de nem elég az, ha csak az agg és rokkant újság­írókról történik gondoskodás, ha­nem a dolgozókkal is törődni kell. — Hunyidi Ferenc grót: a mi­niszterelnök hatáskörébe kell utal­ni a nemzet társadalmi problé­máit, mert a helyzet megköve­teli, hogy a háború után újjáala­kuljon a társadalom és a minisz­terelnöknek kell ezt egybefoglalni. A költségvetést tul dimentionált­nak tartja, nem szabad takarékos­kodni a szociális és kulturális szükségletek terén. Foglalkozik a Dréhr—Homonnay tervezettel, me­lyet helyeselni tud és amire szük­ség van, mert a közönség már a f, teherbiróképesség végső határán van. Ezzel a módszerrel meg lehet oldani a nyugdijkérdés egy részét, a felszabadult állami jövedelmet jótékony célra kell fordítani. — Megvédi a kormánypártot Gál Je­nő támadásával szemben. Bethlen miniszterelnöknek a trónkérdésről való felfogásával, amelyet a Recto Del Carlino cimü lapban megjelent nyilatkozatból ismer, teljesen egyetért. A költségvetést elfo­gadja. — Farkas István szerint a mi­niszterelnök nem használ Magyar­országnak, mikor békés külpoliti­kát kell folytatni és ő kijelenti, hogy akár fegyverrel is visszasze­rezzük Magyarországot. (Zaj és felzudulás az egységespárton.) — Jánossy Gábor: Ne hami­sítsa meg a miniszterelnök beszé­dét! — Bethlen: Ne uszítson! — Farkas: Nem uszítok! — Bethlen: Meghamisítja a be­szédemet, hogy uszíthasson! — Farkas: Nem birják el a kritikát. — Egy hang: Ez kritikán aluli! — Farkas: A költségvetést nem fogadja el. — Bleyer: Rámutat a magyar­országi németségre. Kedvező be­nyomást tett Hunyady Ferenc be­széde. Polemizál Meskóval ,aki azt állítja, hogy ő akadályozza meg a beolvadást. A magyaroknak küz­deni keli a beolvadás ellen — Apponyi is ezt fejtegette Genf­ben — mert ezáltal az elszakított területen élő magyarságnak körül­belül egyharmad része elveszne. Rámutatott arra, hogy ma a né­met ifjúság egészen más szemmel nézi a kisebbségi kérdést, nem a 30 év előtti felfogás alapján itéli meg azt. Szent hite ,hogy el­jön még az idő, amikor a magyar­ság újra leülhet a nemzetiségekkel a zöld asztalhoz, hogy biztosítsák nagy Magyarország fennmaradá­sát. Erre az időre azonban felkeli készülni. A magyar közvélemény­ben ki kell alakulnia annak az egy­séges felfogásnak, hogy mit adunk azoknak, akik„visszatérnek. A ma­gyar kormánynak kötelessége ez­zei 'foglalkozni. A legnagyobb bi­zalommal és hálával viseltetik Bethlen István gróf politikája iránt és semmikép sem osztja Malasits álláspontját. A tankönyvek ügyét a következő évben megoldják. — Rottenstein: Tehát voltak bajok, amiket orvosolni kell! — Bleyer: Azonban nagy hibá­nak tartja a rekriminálást. Nem az a fontos, hogy mi vezetett a múltban, hanem hogy mi lesz a jövőben. (Helyeslés.) Kéri az egy­házi és világi hatóságokat, hogy az iskolaügyet vegyék gondjaik­ba. Kifejezést ad annak, hogy | Szent István jegyében Magyaror­szág lesz az az állam, amely a Duna medencében egyesíti a nemzetiségeket összefüggő nagy állammá. (Taps és éljenzés.) Jánossy Gábor: A legnagyobb határozottsággal tiltakozik az el­len, hogy a miniszterelnök leg­utóbbi beszédét ,mely az ország valamenny ilakosának a lelkéből fakadt ,meghamisítsák. Bleyer azt a kérdést vetette fef, hogy a nem­zetiségek mit kapnak az ország­tól. Erre csak az lehet a felelet, hogy mindazt, amit az ezeréves haza magyar állampolgárai kap­hatnak. — Meskó Zoltán: Megjegyzi, hogy ő egy szóval sem emiitette, a nemzetiségi kérdést, hanem csak azt mondotta ,hogy aki becsületesen él, annak joga van a magyar névhez. Egyébként he­lyesnek tartotta volna, ha Bleyer beszédét a rádió továbbította vol­na, hogy ott is meghallották vol­na, azok is, akik máskép cseleked­nek, mint ahogy azt Bleyer beszé­déből következtetni lehet. Ezután Bethlen István gróf mi­niszterelnök szólal fel s utal az el­hangzott kifogásokra. Hunyady Ferencnek a Dréhr—Homonnay ja­vaslattal kapcsolatos beszédére meg jegyzi, hogy ő is helyesnek tartja, ha a megszállt területről kiüldözött tisztviselők nyugdíj terheit a kö­vetkező nemzedékek vállaira is át­hárítják s ebben a tekintetben a minisztertanácsi határozat alapján a pénzügyminiszter már számításo­kat is tett, de attól fél, hogy a mu­tatkozó előnyök mellett olyan nagy hátrányok is lesznek, amelyek megnehezítik a terv keresztülvite­lét. — Hunyady : Objektív válasz. — Bethlen : Nem vagyok abban a helyzetben, hogy megnyugtató vá­laszt adjak. Farkas István képvi­selő ur szavaimban ellentmondást látott, fenn kell tartanom tehát a válaszadást arra az időpontra, mig megtudom hogy miben állott az az ellentmondás. Azt mondotta Far­kas István, hogy a Lengyelország­gal és Olaszországgal kötött ba­rátsági szerződéssel ugy járunk, mint a hármas szövetséggel, amely a döntő pillanatban felmondta a szolgálatot. Meg kell mondani, hogy mi barátsági szerződést kö­töttünk Olaszországgal és döntő­bírósági szerződést Lengyelország­gal. Ebből nem következik az, amit Farkas képviselő ur állit, hogy ugyanolyan szerződést kötöt­tünk, mint amilyen a hármas szö­vetség volt. Ez is olyan feltevés, amilyet a túloldalon szoktak felál­lítani. Az ellen tiltakozom, mintha Olaszország gazdaságilag kizsákmá­ná Magyarországot. A szerződés mindkét félre megvannak az elő­nyei. Semmi olyan nem történt, ami megalapozná ezt a vádat. Csak egy alapja van, az, hogy a képviselő ur utálja és gyű­löli a fascizmust és minthogy nem szereti, mindent rossznak tart, ami vele kapcsolatban van. Nem fogom követni ezen az uton még abban az esetben sem, ha olyan államokkai állunk szemben, ame­lyeknek belpolitikája nem tetszik nekem. Ebben is objektív felfo­gást keli követni. r Azt is mondotta a képviselő, hogy én vasárnap kardcsörtető beszédet mondtam. Felkiáltások: Igen szép be­széd volt 1 — Bethlen: Az a kérdés, hogy a képviselő ur jelen volt-e és hai­lotta-e a beszédet? Felkiáltások: Dehogy volt jelen. — Bethlen: Ebből mindent ki lehet olvasni, csak azt nem, hogy kardot csörtettem. — Ugy van, ugy van. — Bethlen: Ne adjanak lovat azok alá, akik Magyarországot ily színben tüntetik fel. Ez az a na­cionalizmus, amit nem értünk meg és nem is fogunk megérteni. AZ IDŐJÁRÁS. A Meteorológiai Intézet jelenti: Az időjárás száraz és meleg jel­legét megtartotta, mérsékelt csa­padék csak Veszprémben és Győ­rött volt. Budapesten ma délbeis a hőmérséklet 26 C. fok volt. Idő­prognózis: Egyelőre még meleg idő várható, később zivataros idő­változás valószínű. Nyregyházán május 28-án, ked­den este 9 óráig a hőmérséklet maximuma 29.7 C fok, minimuma 14.5 C. tok volt, csapadék nélkül TŐZSDE A pengő Zürichben nyitáskoi és zárlatkor 90.565 volt. Valuták : Angol font 27.72—87 Cseh korona 16.93—17.01 Dinár 9.99—10.05 Dollár 570.70—572.70 Frank 22.30—50 Leu 3-37—41 Lira 29.90—30.15 Márka 136.50—137.00 Osztrák korona 80.35 — 70 SvÁjci frank 110.20—60 lerménypiac: Buza 78 kg. 21.15—45 » 80 » 21 70—22.00 Rozs 17.00 — 30 Határidősök: Októberi zárlat 22 68 —69 1930. márciusi zárlat 24.50—51 Rozs októberi zárlat 18.39—40 1930. márciusi zárlat 19.88—90 Tengeri juliusi zárlat 23.30—31 Egyes szám ára fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom