Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-04 / 101. szám

6 JhfYÍRYIDEK. iWZf. május A: A Kaszinó sürgeti a Tárosi építkezést, panaszkodnak az utcai árusítók, nehézkesen mozog a motoros fecskendő,, a honvédlaktanya építkezése és a kültelki rendszertelen építkezések a Tárosi szakosztályok tárgyalásán (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A városi képviselőtestület szakosztályai legutóbbi ülésén dr. Bencs Kálmán polgármester elnöklete alatt igen sok jelentős ügy került megvitatásra. Kedden délután 3 órakor a város szakosztályai együttes ülést tartottak dr. Bencs Kálmán polgármester elnöklésével. Demjén József városi tisztiorvosnak havi 114 pengő átalányt szavazott meg a szakosztályi ülés az egyik kerületi orvosi állás későbbi betöltésénél megtakarított 1700 pengő terhére. A Kaszinó Egyesület átírása, amelyben felhívja a város figyelmét arra, hogy 1930. februárjában kötelezettségéhez képest megfelelő helyiséget kell biztosítania a Kaszinó részére. A szakosztályok határozatilag kimondotta, hogy a határidőre gondoskodni fog a város megfelelő épületekről, ha azonban ez pontpsan napra nem következhetne be, kéri a Kaszinót, adjon néhány hónapi haladékot. A Kansz kertészkedő csoportjának azt a kérelmét, hogy a tisztviselők házhelyeiből még bevethető 6 hold földet adja bérbe újra a város az eddig élvezett kedvező bérért, teljesitik. Az utcai árusító bódésok a bérletből való kiengedésüket kérik, minthogy a kedvezőtlen zárórarendelet mellett semmi keresetük nincs. A szakosztályok megállapították, hogy a kérelemnek semmiféle jogalapja nincs ugyan, mégsem utasíthatják vissza mereven a kérelmet, hanem Énekes János prelátus, indítványára tárgyalást kezdenek a bérlőkkel, annyival is inkább, mert — amint ezt a polgármester bejelentette — a zárórarendelet kedvező megváltoztatására van kilátás. 'A szakosztályok a tanács javaslatára kimondották, hogy a város Benz autóját eladják, majd az uj motoros fecskendőt szállító Kührer cég kérésére elhatározták, hogy a hátralevő 6070 pengőre, amelylyel a város, mint harmadik fizetési tétellel tartozik, kötelezvényt adna a város. Barla Sándornak és Jánosbokori Kovács Andrásnak azt az aggodalmát, hogy az uj motoros túlságosan nehézkesen mozog, Bencs Kálmán polgármester eloszlatta azzal, hogy hivatkozott Breyer Szilárd országos főparancsnok szakvéleményére, amely szerint a motoros fecskendő európai viszonylatban is elsőrangú,golyós csapágyas szerelvény. — Baizó Pál is nangsulyozza, hogy két lóval könnyen mozdítható az uj motorosfecskendő. Nagy örömmel fogadták el a szakosztályi tajgok a tanácsnak azt a javaslatát, hogy teljesítse a város a Felsőtiszai Armentesitő Társulat kérelmét, amelyben nyíregyházi székháza részére telket, 100.000 téglát, homokot kér. A 815 négyszögöl telekre a társulat monumentális palotát építtet, amely a város legszebb helyén a Kiss Ernő utcában disziti a várost.— Bencs Kálmán polgármester általános helyeslést keltőén mutatott rá, mennyire fontos a kérelem teljesítése a munkásság kereseti lehetősége szempontjából. A kérdéshez a javaslatot támogatva szóltak hozzá Barla Sándor, Kerekes Pál dr., Fuhrmann Lajos dr., Hoffer Bertalan dr. Épp igy örvendetes volt a tanácsnak az uj honvédlaktanyv építésére vonatkozó javaslata is. A honvédelmi kormány kiküldöttével, Végh Kálmán dr. államtitkárral folytatott előzetes tárgyalás után most már tisztán áll a helyzet a város előtt. A honvédelmi kormány már ezen a nyáron megkezdi a három éven át ciklusokra osztottan végzendő épitkezést, amelyet helyi munkásokkal fog végeztetni. A kért iS hold gyakorlótér bérletét, a laktanyához vezető ut kiépítését, mérsékelt áru csempéket és téglát, a csatornázás és vízvezeték odavezetését szívesen megadja <1 város. Teljesiti azt a kérelmet is, hogy a laktanya telkére ültetett eperfákat érintetlenül engedje át, a régi laktanya köteles tatarozásának minimumra csökkentését engedje meg a város. A nagyjelentőségű építési problémát Rajtik Miklós tanácsnok ismertette szakavatottsággal és Bencs Kálmán dr., Énekes János, Fuhrmann Lajos, Kálmán Károly hozzászólása után fogadták el. Behatóan foglalkoztak a szakosztályi tagok azzal a kérdéssel is, hogy a Stefánia Szövetség kérelmére külön éprdetet emeljen-e a város az Anya- és Csecsemővédő Intézet részére, vagy a Népházban helyezze el a nagy szociális sikerrel működő intézményt. Rosenberg Emil dr. a higiénia szempontjából hangoztatta, hogy a Népházban való elhelyezés nem alkalmas. /\ Stefánia központi igazgatóságának leirata azt a biztatást tartalmazza, hogy amennyiben a város külön épületet emel, a népjóléti kormány a költségek félév megtéríti. Bencs Kálmán dr., Gönczy József dr. h. kulturtanácsnok, Énekes János prelátus, Hoffmann Mihály, Rosenberg Emil dr. felszólalása után a szakosztályok elhatározták, hogy a város a. Stefánia részére a Népháztól függetlenül, előreláthatólag 100—120.000 P költséggel megfelelő épületet emel, na 50 százalékos állami hozzá já»rulást kap. A szakosztályi ülés kimondotta, hogy a vármegye által megvásárolt zsidó kórház 1200 négyszögöles telkét átengedi a város a megyének, a zsidó egyház kérésére elvben kimondotta, hogy a zsidószeretetház céljára, ha majd az építés aktuális lesz, ingyen telket ad, a Leány egylet segélyét 240 pengőről 600 pengőre emelik fel,, a Nyomorék Gyermekek Otthonának évi 100 pengő segélyt ad a város. Tudomásul vették a Bitrger alapítvány kuratóriumának jelentését, amely szerint a Burgerbirtokon Adorján János építész kapott megbízást a gazdasági épü* letekre. Érdekes és értékes volt több építészeti engedéllyel kapcsolatban Komáromy- Károly villamossági r. t. igazgató felszólalása, amelyben: felhívta a tanács és a műszaki hivatal figyelmét az építkezések architektonikus városesziétikai irányításának szükségességére. A felvetett szempontot Bencs Kálmán dr. polgármester is helyesléssel fogadta, és a tűzfal merev tetőzete helyett a konty-tetőt ajánlotta a műszaki hivatal figyelmébe. Nagy Elek műszaki tanácsos rámutatott, hogy az építkezési bizottság eddig is figyelembe vette az esztétikai hatásra törekvés elvét és ahol az anyagi lehetőség adva volt, keresztül is vitte.. Igy föltétlenül érvényesül a városesztétikai elvszerüség a belső területeken lévő utcákon, mint ezt a- várost látogató idegenek több izben elismeréssel állapították meg. Több kisebb tárgy után a szakosztályi ülés délután hat órakor véget ért. á szándékos emberölés kísérletével vádolt nyírpazonyi vadért felmentette a nyíregyházi törvényszék (A ;>Nyírvidék« tudósítójától.) Szándékos emberölés kísérletének bűntettével vádoltan állt a kir. törvényszék Brenner-tanársa előtt Tóth Ferenc 55 éves nyirpazonyi vadőr. A vádirat szerint Tóth Ferenc azzal követte el a terhére rótt bűncselekményt, hogy a mult év december havában Nyiradony község határában rálőtt Paulovits Ferenc nyiradonyi tanítóra és öcscsére Paulovits Lászlóra, akik vadászatról hazafelé tartottak. A sasorrú, őszfürt ü öreg magyar nyugodtan válaszol az elnök kérdéseire s bár arca sápadt, soha sem jön zavarba, válaszai logikusak és összefüggőek. — Bűnösnek érzi magát? — kérdezi az elnök a vádlottat. — Egy Istenem, egy halálom, akár mi lesz a büntetésem, de nem érzem magam gonosznak — mondja az öreg meggyőződéssel. — Egy szegény muszka fogoly már meghalt maga miatt, a maga lelkén szárad a halála — emlékezteti az elnök egy régi bűncselekményére az öreget — Be volt rúgva az, kérem, éjszaka nekem jött és kénytelen voltam megölni a muszkát, másként ő ölt volna meg engem. — Nem is lett nekem emiatt bántódásom a törvénynél kérem. — És maga most megint fegyvert emelt két emberre. Hát mért tette ezt? — Áldja meg az Isten a nagyságos királyi füőgyész urat, nem lőttem én rájuk. Tiltott vadászterületen jártak a tanító uramék, aztán csak el akartam riasztani őket. Én csak a gazdám, a Gencsi nagyságos ur parancsa szerint cselekedtem, aki azt mondotta nekem, hogy ha az ő vadászterületén akár nagyságos ur, akár méltóságos ur jár engedély nélkül, fegyverrel lőjjem le az ő szakállára. Ezért nem érzem én magam gonosznak, alássan instállom a nagyságos királyi ügyész urat. — Ne mondja már nekem anynyit, hogy nagyságos, nem azért van itt, hogy engem tituláljon. — Inkább mondja el, hogy történt a dolog. — Egy napon, amikor mentem kifele a szőlőből, megláttam a tanító urat másodmagával és egy vizslával fegyveresen. Én rájuk kiáltottam álljanak meg. A tanító ur megállt és rám emelte a fegyvert

1. — A törvény értelmében — mondottam — tegye le a fegyvert és adja ide. Azt válaszolta, hogy nem adja, az öccse meg elkezdett káromkodni. Igy mentük vitatkozva a dülő> utón a főszolgabiró úrhoz. Mikor kétfelé ágazott az ut, ők balra tértek, pedig én jobbra akartam monni. Kiáltottam utánuk,, hogy álljanak még. Voltak már 70 méter távolságra és megszaladtak a^ csutkaföldre. Erre ijesztésképen a levegőbe lőttem. — De maga tudta már a nevüket és foglalkozásukat és feljelenthette volna őket. Nem kellett volna azért utánuk lőni. — Nem tudtam, instállom alássan a kir. főügyész urat. — Aztán maga nem. a levegőbe lőtt,, hanem, egyenesen rájuk célzott. — Isten! Szentháromságos Isiéül — nem. céloztam, csak ijesztettem, instállom alássan a királyi főügyész urat. Paulovits Ferenc nyiradonyi-; igazgató tanitó vallomásában elmondja, hogy dr. Sajó László debreceni. ügyvéd vadászterületén voltak, akinek engedélyével ott vadásztak. Visszafeléjövet a nyiradonyi földbirtokosok területén haladó rövidebb uton mentek hazafelé amikor találkoztak a vadőrrel. A vadőr annak dacára, hogy igazolták magukat és megmondták kilétüket mindenáron a fegyvert akarta tőlük elvenni. Ök nem adták oda. Egy jó ideig együtt haladtak a vadőrrel s amikor az ut kétfelé vált, ők Nyiradony felé jobbra tértek, mig a vadőr balra tartott.— Vagy háromszáz méterre lehetett már az öreg, mikor megült viszszafordult, keresztül vágott a tarlón és 50 méternyire ismét reájuk kiáltott, hogy adják át a fegyvert. Mikor hátranéztek látták, hogy áz örtíg célba vette őket. Hirtelen oldalt ugrottak és ugyanabban a pillanatban eldördült a lövés. A sörétek a fülük mögött fütyöltek mire elszaladtak. A tanitó öccse Paulovits László,, valamint a többi tanuk eskü alatt tett többé-kevésbbé megegyező tanúvallomása után az elnök a vádlottól kérdezi, hogy mát szól a vallomásokhoz. — Nem volt annak harmada sem igaz instállom, lelketlen, ha azt mondja, hogy rácéloztam. — Huncut legyek, ha igaz, amit mondtak — válaszolt az öreg nagy mérgesen. Rónay Jenő bankigazgatót, mint fegyverszakértőt hallgatja ki a bíróság, aki a 16 mm. kaliberű 30 grammos söréttel töltött fegyvert 52 lépésről emberölésre alkalmasnak tartja, de a vádlott áhal hangoztatott 102 méter távolságról a fegyver nem veszedelmes. Az ügyész vádlott szigorú megbüntetését kérte tekintettel arra, hogy a vadőr némileg hatósági szolgálatot is gyakorol, akinek. tudnia kell hatáskörét. A védő viszont arra hivatkozott, hogy a vádlott kötelességét teljesítette, másrészt a bizonytalan tanúvallomásokból nem volt megállapítható, hogy a sértetteket tényleg célba vette volna. A törvényszék 3. vádlottat felmentette, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a vadőr célzott volna a sértettekre és mert mint felesketett vadőr hivatalos szolgálatot teljesített. Az öreg vadőr a felmentő ítélet után felugrott helyéről és hangosan köszönt a tanácselnök felé — Megköszönöm alássan a k rályi főügyész urnák jóságát, 1 így teljesedett az igazság.