Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-28 / 119. szám

<196 JNÍYÍRYIDÉK. 1929. május 19. Benes a rádió ellen A napokban volt a kisantant kongresszusa. Dagadó önérzettel és önbizalommal állapították meg az ott jelenlevő kiküldöttek, hogy a kisantant céljai változatlanok. Azt is hozzátették volna, hogy eszközei is. Mert íme, igen rövid időn belül ép ma vesszük a hirt, hogy Benes a csehszlovák külügyminiszter belekötött a rádióba azon a címen, hogy az magyar propagandát szolgál. A csehszlovák kormány el is határozta, hogy olyan helyeken, ahol irredenta programmok terjesztését megállapítják, megszüntetik a vevőállomások engedélyét. Annál érdekesebb ez a hir, mert ép. a demokrata Csehország hirdeti világszerte a szó és a gondolat szabadságát. Ugylátszik a szabadság princípiuma rögtön megtörik, mihelyt magyar szóról és gondolatról van szó. Aki figyeli a rádióműsorunkat, vagy pláne hallgatja, tudhatja, hogy azokban még árnyéka sincs semmiféle propagandának, amit a cseh kormány arinak minősít, az voltaképen a magyar dal és a magyar beszéd. Ezt akarja megrendszabályozni az a csehszlovák kormány, amelyik ismételjük, pár nap előtt ugyan hangos és önérzetes volt a többi kisantantbeliekket együtt annak konstatálásával, hogy e szövetség erősebb, mint valaha volt és megtörik azon minden kísérlet, amely a mai középeurópai konstelláció megzavarását célozza. Elsősorban a békerevizió gyakorlati keresztülvitele. Ez a rádióüldözés klasszikus bizonyítéka annak, hogy még az ágrebbenéstől is megijed a csehszlovák önérzet. Micsoda erő és biztonság lehet abban az államban, amely már a magyar dalban és magában a beszédben is az állam stabilitását fenyegető cselekedetet lát? Amely még az éter rezgését is lakat alá helyezné, hdgy ne hasson át azon a magyar hang. Nem kételkedünk benne, hogy magyar részről mihamarább megadják a méltó választ erre. Ma már más időket élünk, mint a háború utáíu felfordulás időszakában, amikor az izolált Magyarországgal mindent megtehetett az akkor feltűnt uj diplomáciai csillagzat: a kisantant Hogy mennyire mások lettek az idők és a felfogások, azt éppen kapóra tudjuk igazolni a hozzánk egyébként nem nagyon huzó bécsi lapok cikkeivel. Ezek valamenynyien Zaleski lengyel külügymiA legdivatosabb nyári cipőviselet a SZlIIIElT óriási választékban, szebbnél szebb divatszinekben, legolcsóbban beszerezhető P |4-től P 25-ig Lichlenberg cipőáruházában, Nyíregy- • háza, Zrinyi Ilona-utca 1. I ^ 3228—5 niszter budapesti látogatását tárgyalják s ugy ezek, mint a Prágában megjelenő cseh újság, aVecernt List, azt állapítják meg. hogy a kisantant és főleg Csehszlovákia mindjobban elszigetelőd'nek. Csehszlovákia külpolitikai jelentősége évről-évre csökken és diplomáciai téren vereség éri vereség után. Sőt már azt is megállapítják, hogy a kisantant ellensúlyozására uj diplomáciai szövetség van .készülőben. Lehetséges, sőt hagyon valószínű, hogy épc.i ezek a meglátások és msgállapi'áco'c okozzák Csehszlovákia idegességét a rádió és magyar beszéd ellen. Megjóso

1 juk, hogy ez idegesség ellen nincs orvosság. Egyre nagyobb lesz az és egyre indokoltabb, amint az idő közéledik, amely felveti aktualitását annak, hogy végre igaz ság szolgáltassák Magyarországnak. Ezernyi sokaság vonult fel tegnap délelőtt a hősök ünnepén A nyíregyházi Hősök Temetőjében 3791 halott pihen. A német sírokat címerpajzs jelöli. — (jshegyi ezredes rendbehozta a temetőt, de még nagy áldozatkészségre van szükség. — Néveri János ünnepi beszéde a bősök sírjánál (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Akácfavirágos, napfényes májusi vasárnapon impozáns ünnep keretében ezernyi sokaság áldozott tegnap délelőtt Nyíregyházán a hősöké mlékének. Séta a hősök temetőjében Az ünnepség előtt munkatársunk sétát tett a Hősök temetőjében. Meglepődve, jólesően láttuk, hogy az utóbbi három év alatt megváltozott a temető nem régen még szomorú elhagyatottsága. Ha nincs is minden síron mükőobeliszk, most már valamennyi sir rendezett s a legtöbb siron van legalább fakeresszt. Ez a példás rendezettség, amely olyan mély nevelő hatás sal fokozza a hazáért való áldó zatos szeretetet, Őshegyi ezredes lelkesen odaadó munkásságának köszönhető. Egy sir műkő kerete és obeliszkje 17 pengőbe kerül. Összesen 3791 hősi halott pihen a nyíregyházi ítí'emetőben. A sírok egyötöde már kőkeretes, ott van rajta a hármas halommal és a ket tős kereszttel ékesített obeliszk is. A sirok négyötödéről azonban még hiányzik a tartós emlékmű. Nyiregyháza e tekintetben több más város mögött van, és mindent meg kell tennie, hogy rövidesen pótolja mulasztását. Erre alkalma lesz junius 2-án, amikor a hősök temetője javára urnagyüjtés lesz a városban. Fekete, fehér, piros pajzsok tűnnek tel egy-egy obeliszken. Huszonhét ilyen pajzsos obeliszk van. A német kormány küldte a cimer pajzsot a nyíregyházi temetőben nyugvó német hősök sírjára. Van a temetőben 1.45 olasz sir is. Ezek a sirok zöld-fehér-piros cimerpaj zsot kapnak. A Hősök Temetőjének virágokkal való ékesitése, végső teljes rendezése érdekében a közönségnek, iskoláknak, egyesületeknek akcióba kell most már lépniök. Zarándoklás a Hősök sírjához. Az utolsó, a legszebb májusi vasárnap a hősök emlékének szentelt tavaszí ünnep. Már a kora reggeli órákban megszinesedtek az utcák az ünnepre felvonuló csapatoktól. Kilenc órakor példás rendben, okos irányítás mellett sorakoztak fel a városháza előtt az ünnepre felvonuló csapatok. Végeláthatatlan sorban a katonazenekar indulója mellett, a Hősök szobra előtt tisztelegve vonul fel a szines sokaság. Elől a hadsereg délceg csapatai, a vitézek, a tűzoltóság, a Városi Dalárda, csendőrök, pénzügyőrök, államrendőrség, hadiözvegyek, hadiárvák, hivatalok, hatóságok. Feltűnnek az iskolák, a cserkészek fegyelmezett csapatai. A leányiskolák után a községi közigazgatási tanfolyam, majd az állami tanítóképző bajtársi egyesületének pompás, katonás csapatai éreztetik a testnevelés ügyének fokozatos előtérbe nyomulását. Nem. áldozatok, hanem önkéntes áldozók... A temetőbén a Városi Dalegylet a Magyar Hiszekegygyei kezdi az ünnepséget, majd Néveri János, a ker. kath. főgimn. igazgatója lép a szónoki emelvényre és mély gondolatokat ébresztő, nemes kegyeletre inspiráló beszédben méltatja hőseink emlékének jelentőségét. Beszédében a többek között a következőket mondotta : Nem bánthatjuk meg hőseink szellemét azzal, hogy siránkozzunk telettük, mmt valami kérlelhetetlen végzet tehetetlen áldozatai felett. Ok nem áldozatok, ök önkéntes áldozók, akik feláldozták életüket, mert azt kisebb jónak tartották a kötelességteljesítés és a hazaszeretet eszményi javainál. A harcoló milliók lelkes akarata ellenére nem lehetett volna évekig háborúskodni. De ezek a hősök nem az öldöklést, nem a harcot akarták. Ezek a hősök gyer mekeik otthonáért, nemzetüknek hazájáért és fönnmaradásáért ontották piros vérüket. Már pedig minden élő szervezetnek, tehát az embereknek és a nemzeteknek is szent joga, sőt kötelessége létüket védelmezni, fennmaradásukért küzdeni. Hogy a magas kultúrájával dicsekvő XX. század embere csak ilyen brutális eszközökkel tudja érvényesíteni természetadta szent jogát, az az emberiség szerenscétlensége, tragédiája. De ne keseregjünk mi most az emberiség eme véres tragédiája felett. A megtört, kesergő lélek nem stílszerű emlék hősök sírja felett. Mi most férfiakról emlékezünk, kik nem ágyban párnák közt haltak meg, kik nem valami véres tragédia folytán vesztették életüket, ők nagylelkűen odaadták azt mert őket a kötelesség, a haza- és fajszeretet oly súlyos feladat elé állította, melyet csak életük árán tudtak megoldani. Megdicsőült hőseink a nemzet, sőt az emberiség feladatának az egyénre eső részét már megoldották, mert utolsó csepp vérükig szerették hazájukat, mert kötelességüket hiven teljesítették a hősi halálig. Mikor a nemzet halottainak emlékét ünnepeljük, akkor annak a két nemzetfenntartó erőnek megérzéséről teszünk tanúságot, amelyekért ök vértanúhalált haltak: a hazaszeretetről és a kötelességhűségről. Q A nagyhatású beszéd után Vrabely András előadta Kozma Andor gyújtó hatású költeményét: »A táltos álmá«-t, a katonazenekar Kiss János karnagy vezetésével gyászindulót játszott, majd a líősök emlékmüvének megkoszorúzása következett. Büszke kegyelettel... Az első koszorút vitéz Déschán Benő tábornok, állomásparancsnok helyezte el a m. kir. hon- 1 védség nevében a hősökre gondolás »büszke kegyelet«-ével. — A vitézek koszorúját a »vitézek vitézének® Barczaujfalussy Egon őrnagy hozza. A Nemzeti Szövetség nevében Pillér József, Szabolcsvármegye közönsége nevében' Virányi Sándor főjegyző, Nyiregyháza város nevében Szohor Pál tőjegyző helyez koszorút a hősök emlékoszlopára. A kir. törvényszék és ügyészség koszorúját Tóth Pál dr. kir. törvényszéki tanácselnök, a pénzügyi hatóság tisztikaráét Seeberg Ármin h. pénzügyigazgató helyezi el. A nőegyletek közül a Jótékony Nőegylet nevében Bencs Kálmánné, a Mansz nevében Jánossy Miklósné, a Misszió nevében dr. Lázár Ferencné, az ág. h. ev. leányegylet nevében Imre Etelka helyez el koszorút. Az ág. h. ev. egyház koszorúját Hronyecz József püspöki titkár helyezi eí. Sorra vonulB

nak fel a hadiözvegyek, hadiárvák, az iskolák, egyesületek, cserkészek és a hősök emlékezetének oltárát a május pompázó virágai színesítik a halhatatlan élet szimbólumaiként. Ünnepség után a csapatok díszmenetben vonulnak el a katonai és polgári notabilitások előtt. KÜLÖNLEGESSÉGEK UcIMerg cipőáruházában, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 1. Gummitalpu tennisclpö női ...... P 7-— férfi P 8-50 Crepp gummitaipú tennisclpö „Wimbledon" vagyíJretorn*-gyártmány női P ll'SO rnp férfi P 12'80 Bivalybőr talpas tenníscipő (Chróm-taip) női P 14 — férfi P 15 — Parafabetétes elsőrendű minőség. Reklámcikkeim: „Wiking" svéd tenniscipő crepp pmmitalppai női P 9'50 3229-5" férfi :.P 11- — Eladó a Széchenyi-út 14. sz. lakóház, mely áll egy négy szobás, fürdőszobás, egy két szobás és egy udvari lakásból. Nagy telekkel. Külön telek a Báthory-utcára Érdeklődni lehet Széchenyi-út 9. szám alatt. 1947—?