Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-25 / 117. szám

Nemzetnevelés Azt, amit elmulasztottak nálunk a világégés előtt, mintha most ren dezetebb viszonyok közé akarnák gyümölcsöztetőleg elhelyezni. Az a' nemzetiségekkel való mérhetet­len gyöngédség, melynek keserű levét éppen a magyar nemzet itta meg, a nemzeti egységbe való for­rasztás ösztönös cselekedetnek tel­jes hiánya, mi miatt szétzüllött a nemzet, mire most példát szol­gáltat a vasmarku sovinizmus, a Maros, a Tisza, a Dráva, a Vág, a Garam telső folyása, az Alduna vidékére telepedett drákói dikta­túra. Nevelési szempontból van­dalizmus az, amit ott müveinek, amit ott véghezvisznek. Node lec­ke a magyar ezeresztendős enge­dékenységére. Amiért türt nyo­mort, elnyomatást, viselt béklyót, ' elnézett intrik^át, behunyt szem­mel nem láthatta a nemzete alá rakott aknát. A lecke nem tudás ime végzetes bajba sodorta a Du­na medencéjében gazdasági egy­ségbe forrott nemzeti életet. A lelkiismeret megmozdult. Vádol. Késő. Mert, bár az ezer esztendős mulasztás beigazolására kész az aktacsomó; de nincs Tria­non miatt Gileádban gyógyír, mely a tátongó sebet behegessze. B. Eötvös Józset 1848-ban sta­tus feladatnak minősítette a nem­zetnevelés munkáját 1868-ban ugyancsak ez a nagy államférfi meghozta parlamenti harc tüzé­ben a nemzetnevelés alaptörvényét de már — hogy ugy mondjam — paktumosan. Engedékeny volt ez­zel, azzal, nemzetiségekkel szem­ben. És nem lett egységes nem­zeti erőforrás az alaptörvényből. A tanítóság hadmüvíeletét megszer vezte. Leszállított színvonalú ké­pesítéssel is elérte, csak gyúljon a mécsvilág országszerte. Megszervezte a tankerületi Ta­nítóegyesületeket; elrendelte a közigazgatási járásokba való tago­zódást. Megadta a programmot a a járásközi élethez. Mindebből alig valósult meg valamicskét a tan­felügyelők táborkara. Bizony szo­morú helyzetünkben rámutattunk arra, hogy a háborút nem a vér­mezőn, hanem a népnevelés terén vesztettük el. Lesz történetíró, aki meg fogja állapítani azt, hogy a nemzetiségi, mint néprajzi állapot nem szolgálhat indokul egy ország földarabolására. A gazdasági hely­zetszülte állampolgárság tisztelni, becsülni tartozik a tradíciót, az ősöktől örökölt hazát, aki ezt fel­gyújtja, hazaáruló és sehonnai. —II.— Walter Ede: En messz iüzlek Én messzi űzlek az álmaimban is. Orccrdra suhint ostorom a Lélek. Erénye vagy a Bűnnek, Az életed hamis. Te Asszony vagy, bódító méreg. A vérem néked adtam, Gerincem, agyvelőm, az életem és önmagam is megtagadtam. A két szemem Azóta fénytelen kiégett. — / Menj! Te Asszony vagy, méreg, igézet! Ne részegíts. Előtted a Gondolat az Eszme halk szonettekbe veszve kis kócos vággyá görnyed. S felém uj imák jönnek miket annyiszor hívtam. Menj! Ne jöjj szentségtörőnek Ájtatos álmaimban. Én messzi űzlek. <174 J NÍ YÍ RY IDÉK. Andrássy Kálmán bnji ref. lelkész 50 éves jnbilenma (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A buji ref. egyház, Pünkösd má­sodnapján délelőtt istentisztelet ke­retében, rendezett megemlékezést lelkészének 50 évet betöltött mun­kája eredményéről. Az egyházta­nács ugyan emlékünnepélyt óhaj­tott, megfelelő szélesebb alapon, lelkész azonban, tekintve a mai §ulyos anyagi viszonyokat is, nem volt rávehető, csak az egyszerű megemlékezés formájára. Istentisztelet végeztével közgyű­léssé alakult a templomi közönség, midőn is Erdélyi Antal főgond­nok megnyitván a közgyűlést, az e. tanács vonatkozó határozatát ol­vassa fel Benkő György e. jegy­ző, főpontjaként kiemelvén, hogy e. tanács azzal óhajtja jövőjére néz­ve maradandóvá tenni e napot, hogy a reformáció 400 éves emlé­kére gyűjtött »Bethezda« beteg­ápoló alapot, mely a háború alatt már többezer K értékű volt, de a nagy világégés ezt is ágyufüstté változtatta, most lelkésze nevére egy ezer pengő átutalásával mint­egy uj életre hozza s kamatoztatja. Ezt a határozatot a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta. Főgondnok a presbiteri határo­zat indokolását is előterjesztvén, ebből a következő részletet helyén való lesz itt szórói-szóra leközölni: »Vajha minket is, mindnyájunkat megszállt volna az Istennek Szent­lelke, hogy méltóképpen tudnánk kifejezésre juttatni szeretetünket a mi szeretett nagytiszteletü lelki­pásztorunk iránt ,azért az érettünk és egyházunkért annyi sok viszon­tagság között, 50 éves önfeláldozó munkásságáért, melyről azokon a lelkijavakon kívül, melyek pénzér­tékben és számokban ki nem fe­jezhetők, igen sok szemmel látható és kézzel fogható eredmény tanús­kodik, amelyek itt részletesen fel sem sorolhatók. Hanem azért egy pár nagyobb összegeket, eredményt jónak látok itt megösmertetni, kü­lönösen azokkal, akiknek nem ál­lott módjukban arról közelebbről meggyőződést szerezni, vagy ezen időt a kezdettől nem is élték át. 50 évvel ezelőtt a nagytiszteletü ur idejövetelekor egyházunknak a korhadt, fazsindely tetővel fedett torony és templomon kivül volt egy igazán ózsdi-rozoga lelkész­lakása és egy rozoga istálló; itt a templomkert helyén pedig egy ózsdi tanítói lakás az akkor még egy iskolával és istállóval egy fe­dél alatt; szintén volt egy rozoga harangozó lakás és a tehénnek egy földalatti burgyé. Ennyiből állottak az összes egyházi épületek. Ezen 50 év alatt pedig újon­nan épült a torony, a templomtető, nagyobb mérvű renoválással és berendezéssel együtt, uj lelkész­lakás és melléképületei, két taní­tói lakás, melléképületekkel, két­tantermü iskola, berendezéssel együtt, harangozó lakás és istálló, egy csordás ház és apaállat-istálló, tanyasi kettős lakás melléképületek kel, »Szeretet-ház« létesült szegé­nyek részére, uj orgona. Ingatlan szerzések, a lelkészi hi­vatal részére 42 hold, egyházi hasz­nálatra 220 hold szántó és legelő, s mindezen építkezések és föld vé­telek anélkül, hogy akár az egy­ház, akár a hívek ehez egy fillérrel is járultak volna az építkezési fuva­rokon kivül.« A főgondnok üdvözlő beszédéből érdemes közölni a következőket : »Most virágvasárnapján mult 50 éve annak, hogy itt ezen a helyen mondta el első beköszöntő beszé­dét, melynek alapigéje ez volt: »Nem szégyenlem a Krisztus evan­géliumát, mert isteni erő az.«Te­hát már akkor .mintegy élete cél­jául tűzte ki maga elé, hogy Krisztussal fog élni és munkál­SZOMBATON—VASÁRNAP HARRY LIEDTKE A SZIVIDOMITÓ AZ APOLLÓBAN ^.POLLO Pénteken csak 1 napig! ÁGNES GÜNTHER világhírű regénye A SZENT ÉS A RAJONGÓJA Egy torró szerelem regénye 10 felvonásban. W1LHELM DIETERLE és GINA MANES a főszerepekben FELESLEGES FELESÉG gj Szombaton Vasárnap HARRY LIEDTKEiSi'J 0 8" SZIVIDOniTÓ (NAGYVÁROSI IFJÚSÁG) Yidám korrajz a mi életünkből 10 felvonásban P7l"lQT QÁPk'Á WV Történet egy csodalóról és egy csode. !-./-» LJ J 1 Or\I\l\/ll> I kutyáról és * Im'andorokív 1 6 feiy. Előadások kezdete; hétköznapon 5. 7 és 9 órakor 1929. május 19. kodni. Hogy ez ugy is volt azt már előző beszédemben kis rész­ben ösmertettem is, mert a mai élő emberek közül talán mondha­tom, hogy nekem megadatott az, hogy ezen idő alatt, előbb 20 évig kissé távolról, majd azután a mai napig 30 éven át közelről, napi­renden volt módomban megfigyel­ni, hogy olyan kitartó, önzetlen, áldozatkész és lelkiismeretes mun­kálkodáshoz bizony isteni erő kellett, mert anélkül, az ösmert nehéz viszonyok között, olyan eredményeket, aminőkkel egyhá­zunk dicsekedhet ugyan, de soha meg nem hálálhat, elérni nem is lehetett volna. Es szintén csak isteni erő kellett ahoz is, hogy azért, mert egyházi életünkön kívül is, mint a köz­ségi óvoda és szövetkezeteknek is nemcsak hogy megteremtője, de annak mindig, mig az a sze­rencsétlen kommün korszak be nem következett, fáradhatatlan áldozatkész munkása is volt. Es mégis mindezekért még a Gol­gota útját is kellett járnia, bi­zony mindezekhez isteni erő kel­lett! En pedig, mint aki azt a példa­adó, önzetlen és lelkiismeretes munkásságát igyekeztem tőlem telhetőleg valami részben elsajátí­tani, nyugodt lelkiismerettel mondhatom ezt: Nem szégyenlem, hogy Andrássy Kálmán tanítvány' vagyok, mert amit tőle tanultam, nyugodt lelkiismeretet és boldog­ságot ad. En ezt hiszem és val­lom is.« A főgondnoki előadás után a 16 pontban egyebállitott sorozatból kiemelendő a tantestület igen szí­ves üdvözlete^ a népnevelés érde­kében lelkész által kezdettől kitej­tett igen eredményes munkájáért, mely nevelésügyünket szinte or­szágos mintaszerűvé emelte. Az­tán főgondnok tudtán kivül Benkő György üdvözölte főgondnokot 25 éves főgondnoki igazán odaadó, mintaszerű szorgalmáért, hűségé­írt ,ritka kiképzéséért, mely sze­rint mindig a lelkészi akarattal egy vonalon haladva munkálta az egyház előhaladását. Igen kedves volt még egy ifjú leány, Géczy Borbála megható kö­szönete egy szép cserepes virág kíséretében és egf kis népiskolás leány hasonló üdvözlete megfelelő virágcsokorral, kifejezésre jut­tatva, mennyire szerette mindig lelkész a virágokat és a gyerme­keket. Általában az egész ünnepség, egyszerűségében, mélyen megható, igazán családias ,meleg szeretet­ben egybeolvadó volt s akik át­éltek, azokra nézve bizonyára ál­dó hatású is volt. — Hadiárvák és hadirokkantak gyermekeinek különféle taninté­zetekben való elhelyezésére vonat­kozó pályázati hirdetményét a népjóléti és munkaügyi miniszté­rium folyó évi május hó elején kibocsátotta. A hirdetmény sze­rint a felvételnél csak hadiárvák és sulyosíoku hadirokkantak gyer­mekei jöhetnek figyelembe. Középiskolai oktatásra csak olyanok pályázhatnak, akik elemi iskolai tanulmányaikat kitűnő ered ménnyel végezték. A pályázati kér­vényeket a népjóléti és munka­ügyi minisztériumhoz kell benyúj­tani. Felvételre pályázhatnak: a m. kir. Hadárvaintézet Ikervár és Tokaj, az Alapitvány Erzsébet árvaház Nyíregyháza és mintegy 47 különféle budapesti és vidéki tanintézetekbe. / A felvételre vonatkozó bővebb felvilágosítás a városi kulturügy­osztályban: Városháza, emelet 7. sz. nyerhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom