Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-14 / 85. szám

1929. április 3. JSÍYÍRYIDÉK. 5 Vasárnapi írások Dante könyvem margójára A Pokol nyolcadik körében osto­rozzák egymás körül gyűrűző kerek völgyben a csalókat. A jajgató tö­meg a legmodernebb közlekedési szabályok szerint gomolyog előre. Semmi sincs uj a nap alatt. Nagy városok utcáin mosolyogva nézzük a némajátékot játszó köz­lekedési rendőrt. Fehérkeztyüs keze rejtelmes irányokat mutat. A szó­játékfaragók és torzképrajzolók örö­me. Pedig a pokolban már évez redek óta igy a rend. Dante még 1300-ban látta Rómában — az egyházi jubileum évében — a gya­logközlekedés modern rendjét. A zarándokok tolongása életveszélyes volt a Tiberisen átvezető Angyal­hidon. Ezért a Giordánó-hegytől át Szent Péter templomához csak a hid jobboldalán mehettek, visz­szafelé pedig csak baloldalán. «Rómában a jubileumnak évén rendezték igy járását a tömegnek, a hidon, a tolongás nagyra nővén, hogy át az Angyalvár felé mehetnek egyik szélén, Szent Péter templo­[mához, a másikon meg vissza csak, a [hegynek.» A Vatikánban őrzött urbinói kó­dex miniatűrje megfesti a közleke­dési rendőr klasszikus ősét. Szár­nyas ördögök bozontos hajjal, homlokukból két görbe szarv 110 ki. Izmos kezükben vesszőnyaláb, azzal ostorozzák a csalók örökké keringő táborát. Semmi sincs uj a nap alatt. Ma járni tanitanak bennünket, de örök­érvényű régi szabályok szerint. Már Dante kodifikálta azokat (Pokol XVIII. ének 28. sor), ahogyan i 300-ban látta Rómában az Angyal hidon. * Történelmi arcképcsarnokot fest Dante a Pokolban. A mythologiai őskorszaktól kezdve ott találkozunk sok világhistóriai alakkal. Félve kutatgatok a sok kárhozatra itélt között valami magyar vonatkozás után. Attila fürdik forró vértócsában a zsarnokok között. A nagy római lovaglásnak köszönheti a bunok ki­rálya e megtiszteltetést, melynek fehérmárvány domborművű emlé­ke 111a is ott van a Szent Péter templom kereszthajójának falán. A gőzölő vértócsa partján centaurok állnak őrt felajzott nyillal: félig lovak, félig emberek, kik megnyi­lazzák a levegőért felbukkanó kár­hozottakat. Attila társasága e gyű­rűben nem éppen tiszteletreméltó: vérengzők, zsarnokok és rablók között szenved «a világ pőrölye», ahogy Dante nevezte el a hunok királyát. «Amott tovább megint mélyebbre [mélyed feneke, mig eléri főözönjét, ahol a zsarnokokra hull ítélet. Erre Attilát, a világ pőrölyét bünteti még, aki büntetni tud...» Dantét nagy történeti tévedés ke­seríthette el Attila ellen. Rajongó szerelem fűzi szülővárosához az Arnó-parti Firenzéhez s azt hitte, hogy a hatodik század derekán Attila dúlta fel köveit. Pedig Fi­renze pusztítása idején Attiláról már csak a regősök mondtak vi­tézi énekel. 90 esztendővel koráb­ban járt győzelmes seregei élén Itáliában. Útközben fel is dúlta Aquileiát, Mediolánumot (Milánó) és Ticinumot (Pávia) s utánna Ró­mának indult. Firenzét megkímélte a hun lovasok kardéle és gyújto­gató csóvája. I. Leó pápa Mantuá­ig jött elébe, hogy visszatérésre birja a szokatlan éghajlattól amúgy is megtizedelt sereget. 90 esztendővel később pusztítja el Firenzét a keleti gótok királya, Totila. Nevének hangzása könnyen összetéveszthető volt a «világ pőrö­lyének« nevével. E sok százados mult ködéből eredő tévedésnek kö­szönhetjük Attila második sterep­lését a XIII. énekben, mikor szülő­városáról rajongással mondja a költő: 1 ^hogy nem hiába építették újból hamvat hagyó Attila hős után.» * A bün és bűnhődés e nagy pa­noptikumában olajba főzve és jég­be fagyasztva sok megérdemelt bün­tetést szab ki Dante a világ go­nosztevőire. Ha módomban állna, én a pokol sarában Borsiere Vil­most ültetném — a hires firenzei erszénykészitőt. Mert az erszény s a benne csörgő tallér a végső oka minden földi bűnnek. A pogány Vergilius ott tölti bá­natos napjait a pokol tornácában. De az első őseibber, aki szárított állatbőrből zacskót varrt a pénzt helyettesítő kerek kavicsoknak, megmenekült az ördögök korbács­ütéseitől. Ez az elmaradt korbácsütés sza­kítja azóta véresre a mi hátunkat. * Az igazságos Minős, a mesebeli krétai király áll őrt a pokol kapu­jában. A közelgő Dantét fogcsi­korgatva rettenti vissza utja ele­jén. De szól Vergilius: <;igy akarják ott, hol szigorú törvény, bármit akarnak...)) Ne rettenjetek vissza a csonka, járatlan utaktól magyar testvéreim. Mi már a meredek párkányokon járunk, mely a csillagokhoz vezet, mert igy akarják ott, hol szigorú törvény, bármit akarnak. * Szohor Pál. Itt kell tndm a Társadalombiztosító Intézet választásairól ? Május 12. és 13-án tartják meg az Országos Társadalombiztosító Intézet választásait. Ezért az alábbiakban közöljük a választás­ra vonatkozó lényeges intézkedé­seket. Az Országos Társadalombiztosi­tó Intézet örkormányzati szervei a közgyűlés által választott igaz­gatóság, az elnökség, a közgyűlés által kiküldött bizottságok és vi­déken a kerületi választmányok. A közgyűlésnek 180—180 munka­adó és munkavállaló tagja lesz. Ezek közül a nagykereskedelmi választók csoportja hatot, a kis­kereskedelmi választók csoportja 11-et választ, úgyhogy a keres­kedelemnek a közgyűlésen össze­sen 17 képviselője lesz. A közgyű­lés tagjait minden munkaadó cso­port saját kebeléből az arányos képviseleti rendszer alapján titkos szavazással öt évre választják. Ez azt jelenti, hogy a nagykereskedő tagokat a nagykereskedő válasz­tók, a kiskereskedő tagokat a "kis­kereskedő választók választják meg saját maguk közül. A köz­gyűlésnek ugyanannyi póttagja van, mint rendes tagja, akiknek választása a rendes tagokhoz ha­sonlóan történik. A választást jelölés előzi meg. Mindenki csak egy ajánlóiven sze­repelhet. Ha valaki több ajánlás­ban veane részt, akkor csak az ér­vényes, amelyet a választási bi­zottság először vesz tárgyalás alá. Figyelmeztetjük az ajánlókat, hogy íz ajánlóiveket olvasható aláírás­sal (családi és utónév) keli ellátni, minden ajánló köteles ezenfelül megjelölni születési helyét és évét, foglalkozását, lakóhelyét a Társa­dalombiztosító azon helyi szervét, amelynek kötelékébe tartozik, ezen felül az ajánlóivre kell vezetni mun i kaadói "törzsszámát, üzemének he- : lyét. Az ajánlók a választási bi- ; Május 12. és 13-án tartják meg ) zottsággal való érintkezésekre két j vagy három egyént jelölnek ki éh ; ezeknek a nevét és pontos lakcí­mét az ajánlásban fel kell tüntetni. Az intézet helyi szervei bárkinek kívánságára három napon belül díjmentesen választ adni kötele­sek arranézve, hogy a jelölni kí­vánt valamelyik egyén a válasz^, jog gyakorlására, jogosult-e, vá­lasztható-e és mely választó cso­portba tartozik. A választási bi­zottság az ajánlás átnyujtóinak tar tozik az ajánlás átvételéről nyom­ban elismervényt adni. Az aján­lásokat 21 nappal a választás előtt, tehát április 21-ig kell be­adni. Az ajánlók az ajánlás át­nyújtása után minden szavazatsze­dő-küldöttségbe egy vagy két bi­zalmi egyént küldhetnek ki. A sza­vazás az intézet által hivatalosan előállított szavazólapok és borí­tékok felhasználásával történik. A szavazás előtt a választó tartozik a szavazatszedő küldöttségnél sze­mélyazonosságát igazolni. Erre a célra szolgál a szavazói igazolvány. Nagy fontossággal bir a kerületi választmányok tagjainak megvá­lasztása. A kerületi választmányok tagjai lcözül Baján egy kiskereske­dő, Balassagyarmaton egy kiske­reskedő, Budapesten egy nagy és egy kiskereskedő, Debrecenben két lyskereskedő, Egerben egy kiske­reskedő, Esztergomban egy kis­kereskedő, Győrött egy kiskeres­kedő, Gyulán két kiskereskedő, Kaposvárt egy kiskereskedő, Ma­kón két kiskereskedő, Miskolcon két kiskereskedő, Nyíregyházán két kiskereskedő, Pécsett egy nagy- és egy kiskereskedő, Sátor­aljaújhelyt egy kiskereskedő, Sop­• • , . Hatóságilag engedélyezett végkiárusitás gyári áron alul Csipke és csipkebetét métere 20 fillér. Irányi Sándor uri- ás női divatházában Zrinyi liona-u. 3. sz. Telefon 3 — 84 szám 'is Telefon —84 szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom