Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-12 / 83. szám

4 1929. április 14. ZENE A nyíregyházi gyalogezred zenekarának szimfonikus hangversenye (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Két orkesztert figyeltünk meg a katonazenekar tegnap esti hang­versenyén: az egyik a gyalogezred évről-évre tökéletesedő zenekara, amely a lelkes, agilis, kiváló mu­zsikalitásu Kiss János katonai karnagy vezetésével nagyszerű ze­nekulturális missziót teljesit Nyír­egyházán. A másik a társadalom reprezentálódása, a lelkek orkesz­tere, amely derék katonáink össz­hangzatos támogatása tekinteté­ben már erős kifogás alá esik. A zenekar megtette a magáét, a tár­sadalom nem. A Korona nagy­termében megjelent közönségből leszámítva a katonákat, a polgári társadalom reprezentálása nem volt olyan fokú, mint amilyenre a hadsereg minden ténykedésénél méltán számithatni lehetne. Ott láttuk Énekes János prelá­tust, dr. Bencs Kálmán polgár­mestert, Szohor Pál főjegyzőt, a vármegyét Barkóczy Aladár árva­széki ülnök, Bakó Pál aljegyző képviselték, ott voltak az iskolák igazgatói, a taniárok közül többen, néhány földbirtokos, ügyvéd, ze- • nebarát, tisztviselő, kereskedő, iparos, de a széksorok nagyon rit­kásak voltak. Pedig a szimfonikus zenekar a társadalom egyöntetű, lelkes tá mogatására, buzdítására érdemes. Tegnapesti teljesítménye ujabb lendületet, további árnyalódás, kristályosodás, színeződés, tónus­ban való mélyülés, felfogásban való nivóemelkedés tényeit mu­tatta. Természetes, hogy a kar tovább fejlesztendő. Csellisták kellenek, specifikus, szinező hangszerek be­szerzése szükséges, de mindezt lehetetlen most hiányként felfog­ni annak, aki bámulattal látja kez­dettől fogva a zenekar küzdelme­ken át történt SZÍVÓS előtörését, állandó fejlődését. Ebben a fejlődésben uj etape-ot jelentett a tegnapi zeneest klasz­szikus szépsége. Mindjárt az első számnál Bel­lini Romeo és Júlia operanyitá­nyánál felvillantak ezek a szép­ségek. Frappáns összjáték, meleg tónus, a fináléban a hegedűk szé­dületes tempója éreztette a kari vezetés érett elgondolásait, a muzsikusok nagvszerü készültsé­gét. A Rigoletto-fantáziának a mű­sorba iktatása jelezte, hogy a kar bizton számithat a szólóhatásra, a kiforrott csellójáték, a bravúros klarinét, a tisztán zengő fuvola, puzon és oboa szólójátékára. — Olyan eredményeket láttunk itt, atrclyek csak éjjel-nappal folyó szorgos, odaadó munka árán érhe­tők. ei a színházban is nagyon le­foglalt zenekarral. Beethoven 5. C. moll szimfó­niája volt a műsor legmagasabb színvonalú száma. Az Allegro con brio szines hullámai, az Andante con moto-ban a fafúvósok játéká­nak meleg poézisa, az Allegro, Allegro attacca, majd az erő és lendület elragadó szépségű Presto­ja nyújtott gyönyörűséget. A mű­sort a lángoló hévvel előadott Ber­lioz—Rákóczi-nyitány fejezte be. A közönség tüntető melegséggel ün­nepelte Kiss János katonai kar­nagyot. A Békeffy-vokálkvartett május 5-én játszik Nyíregyházán A Békeffy-vokálkvartett, amely­nek legutóbb hirdetett hangver­senye egy sajnálatos félreértés kö­vetkeztében elmaradt, május 5-én vasárnap játszik Nyíregyházán. A kvartett valamennyi tagja a szájá­val utánozza a jazz-band egyes hangszereit, csodálatraméltó töké­letességgel. Valóságos szenzáció a fellépésük, külföldön, igy Berlin­ben is óriási sikert arattak. Jegyek a Ferenczi-féle könyvkereskedés­ben válthatók. (Telefon: 3-18.; A Békeffy-kartett egyébként szom­baton este játszik a rádióban. Tiz év előtt 370, ma már 800 tanito A vármegye oktatásügyének örvendetes fejlődése. — Ujabb adomány iskola céljára. — A kultuszminiszter nem engedi meg Nyíregyházán a tanítások reggel 9 órakor való kezdését (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Benkő András kir. tanfelügyelő a következőket jelentette ma a köz­igazgatási bizottsági ülésen. Folyó évi március hóról tiszte­lettel jelentem, hogy az iskolák működését járványos betegségek kis mértékben akadályozták, kanyaró miatt 2 iskolánál, vörheny miatt i iskolánál, influenza miatt 2 isko­lánál szünetelt a tanítás rövid időre. A tanítások kezdete. Tisztelettel jelentem, hogy Dr. Sasi Szabó László bizottsági tag urnák február havi ülésében tett indítványára, amint a mult hóban volt szerencsém jelenteni, tárgya­lásokat inditottam a nyíregyházi is­kolafenntartó hatóságokkal a ki­sebb korú tanulóknak reggel 9 órai kezdettel való . iskoláztatásuk ügyében, de a Miniszter urnák is jelentési tettem a tárgyalásaimról. Az iskolafenntartók mindenike ugy nyilatkozott, hogy a bizottsági tag ur indítványa alig teljesíthető sok, általuk részletezett okok miatt. A miniszter álláspontja. A vallás- és közoktatásügyi m. : kir. Miniszter ur március 9-én kelt 860-05—142-1929. sz. rendeletével a következő utasítást adta részem­re : »Értesitem a kir. Tanfelügyelő urat, hogy nem járulok hozzá ah­hoz, hogy a nyíregyházi népisko­lák I—II. osztályainak tanulói reg­gel 9 órától kezdve taníthassanak. Kísérletként s a különleges viszo­nyokra való tekintettel Budapesten egy tanévre megengedtem a tani ­tásnak 9 órakor való megkezdé­sét, a kísérlet azonban nem vált be s emiatt a régi rend visszaállítta­tott. Ami nem felel meg Budapes­ten, még kevésbé felelhet meg Nyíregyházán, ahol azok a külön­leges viszonyok sem állanak fenn, amelyek Budapesten a kísérletet in­dokolták. Végül felhívom a kir. Tan­felügyelő urat, gondoskodjék róla, hogy a nyíregyházi iskolák regge­lenként rendesen kifütött tanterme­ket bocsássanak a tanulók rendel­kezésére.® Ezzel tehát ez az ügy egyelőre véglegesen le kell kerüljön napi­rendről. Megáll az iskolafejlesztés ? Az iskolák építése, bővítése, vagy fejlesztése terén megállásról kell jelentést tennem. Ujabb államse­gélyre alig van kilátás. Nyomaté­kosan felemlítem, hogy ahol az ál­lamsegély engedélyezve van, de az építkezést halasztják, onnan az ál­lamsegély el fog vonatni és oda helyeztetni át, ahol az építkezés azonnali megkezdésére hajlandók. Ujabb adakozások iskola-célokra. A népoktatásügy iránti általáno­sabb érdeklődést igen szépen iga­zolják azon adományok, amelyek­kel ujabb iskolák létesítését elő­mozdították. Bertalan Kálmán Nyiregyháza határában a Jakus-bokorban adott értékes telket egy uj iskola részére. Klár Gyula nagyhalászi birtokos a Kecskés-tanyán 2 kat. holdat en­gedett át iskolai célokra teljesen díjtalanul. Nánási Oláh Aladár tiszabüai birtokos 2 kat. holdat a tiszabüdi ilonatanyai községi iskola céljaira. Boldogan jelentem ... Örömmel és boldog érzéssel je­lentem, hogy a vármegye oktatás­ügye állandóan szépen fejlődik és az ezelőtt 10 évi 370 tanítói lét­szám, amely nagv selejtezésen ment keresztül, ma már megközelíti a 800 at. Ha az érdekeltségi iskolák szer­vezési ügye is befejezést nyer, a létszám a 800-at meg fogja halad­ni és el lesz érve, hogy Szabolcs­vármegye területén egy magyar gyermek sem nőhet fel az irás és olvasás ismerete nélkül, emellett telítve lesz hazafias, vallásos és nemzeti érzéssel, faji öntudattal, amelytől egy jobb kor eljövetelét remélhetjük. M o z 1 Vasárnap délelőtt a nyíregy­házi korzóról filmfelvételeket készítenek (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Érdekes eseménye lesz a nyíregy­házi sétánynak. A Magyar—Hol­landi Biztosító R.-T. főügynöksége ugyanis a Magyar—Hollandi Kul­turgazdasági r.-t. támogatásával e hó 28-án bztositási kulturmatinét rendez az Apolló-Mozgó színház­ban, ezt megelőzőleg pedig folyó hó 14-én, vasárnap délelőtt fél 12­12 órakor a Lengyel-cukrászdától a Nyírviz-palotáig korzófelvételt ké­szíttet, mely felvétel a matinén be­mutatásra is fog kerülni. Várossszerte nagy érdeklődés mu­tatkozik a filmfelvétel iránt, hiszen érdekes látnivalót is ad, amikor a sötét nézőtéren ülve önmagunkban gyönyörködhetünk a mozi-vásznon. A felvételt a Magyar—Hollandi Kulturgazdasági R.-T. Budapestről egyenesen e célra ideérkező ope­ratőrje fogja eszközölni. Az április 28-i filmbemutatón prológ keretében ismertetni fogják Nyiregyháza történetét, majd leve­títik a Nyíregyházáról felvett fil­met, amelyen nemcsak a most vá­sárnapi korzófelvétel, hanem Nyir­egyháza nevezetesebb épületeinek, specialitásainak, egy bokortanyájá­nak a képe is megörökítést nyer. A műsor további folyamán hol­land híradót, egy propaganda fil­met és egy vígjátékot mutat be a társaság. A bemutatóra Budapestről lejön­nek dr. Iklódi Szabó János gazda­sági főtanácsos, volt nemzetgyű­lési képviselő, Flederus holland ki­rályi főkonzul, Jahn VVrede kon­zul és Halász Miklós vezérigaz­gató. Az ördögi játszma A német filmgyártás rohamosan közeleg a tökéletes felé. Ezt iga­zolta az Apolló tegnapi bemutatója is, amelynek keretében Vajda László magyar Írónak »Az ördögi játszma« cimii filmjátéka került vászonra német feldolgozásban. Egy asszonyról szól, aki mindenre ráér, mindenütt ott van, csak épen ott nincsen, ahol lennie kellene. Egy elhanyagolt asszonyról, aki ve­szedelmes szerelmi kalandokat ker­get, állítólag csak azért, hogy a férjét meghódítsa. Egy asszonyról, akit végzetes szenvedélye a vá­lásig sodor s aki csak a válás kimondása után jön rá, hogy mégis a férjét szereti. Bonyodalmas kava­rodása a nyugtalan lélek játéká­nak, amelyet az orvosi tudomány röviden ugy fejez ki, hogy hisz­téria. Mindenesetre nagyon érde­kes film, amely mély bepillantást enged a mai modern nő exaltált lelkivilágába. Brigitta Helm mű­vészi finomsággal oldja meg ne­héz szerepét. A rendezés jó, a felvé­telek igen sikerültek. Régen nem láttunk két olyan pompás burlesz­ket, mint »A riporterek gyöngyea és »A párna titkai, amelyek a fő filmet megelőzték. Harsány kaca­gás kiséri valamennyi jelenetüket. Ezt a műsort, melyen még a Ma­gyar Hiradó is szerepel, még csak ma játsza az Apolló. Elza kisasszony A filmkultúrának állandó prob­lémája, hogy az irodalmi művek­ből, regényekből, színdarabokból készülő filmek ne profanizálják az eredetit, illetőleg, hogy százper­centesen érzékeltessék az originá­lis munka szellemét, levegőjét, tendenciáját. Kevés olyan film­re emlékszünk, amely ezt a tö­rekvést teljességében meg is ol­dotta volna. A regényből vagy színdarabból transzporált filmek legtöbbje hamisan, elferdítve vagy gyökerében átdolgozva vetiti elénk a témát és a közönség többé­kevésbé kiábrándulva távozott a moziból. Schnitzler Artúr híressé vált re­gényének, az »Elza kisasszony«­nak filmreprodukciója, talán az egyetlen ilyen természetű film, amely minden izében konzseniális tükre az eredetinek. t Paul Zinner rendezéséről külön kell megemlékeznünk. A filmren­dezés régi, kiváló (mestere ezúttal olyat alkotott, amivel önálló feje­zetet nyitott a filmkultura fejlő­déstörténetében. Meglátszik min­den jelenetén, hogy irodalmi kéz rendezte, amely féltve megőrizte ez eredeti mü minden szépségét, finomságát és mélységét. Az Elza kisasszony nemcsak a szezon, de az elmúlt évadoknak is legsikerültebb irodalmi filmje. Elisabeth Bergner. a film fősze­replője régóta klasszikus nagyja a filmjátéknak. Ez alkalommal olyan alakítást nyújt, amellyel egy sorba került a filmnagyságok legjobbjai­val. Elza kisasszony péntektől kerül bemutatásra a Diadalban. Egy szenzációs riport története Égy világvárosi lap szerkesztő­ségének és nyomdájának lázas éle­tét mutatja be ez a film, izgalmas dráma keretében. A háttér a vi­lágvárosi panamák fertője, ame­lyet a lap szerkesztője leleplez. A,

Next

/
Oldalképek
Tartalom