Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-12 / 83. szám

1929. április 12. ura á román mézesmadzag A román dresszura frontott vál­toztatott. Idáig bottal és börtön­nel büntette a megszállott terüle­tek magyarságát és tüzzel-vassal irtotta a magyar nemzeti szinek szimbólumát. Jaj volt annak a ma­gyarnak, aki a román területnek kinevezett magyar földön előszed­te csöndes ünnepnapokon a nem­zeti kodárdát rejtekhelyéről és a szigurancák árgusszeme rajtakap­ta a piros, fehér, zöld szinre rá­íel'edkező és könnyező magyart... Most aztán a román ravaszság taktikát változtatott. Nagy ma­gyar-román egyesülési emlékünne­pélyt hirdet a román terjeszkedés és bitorlás tiz éves fönnállásának emlékére. Meghívta erre a cécóra a magyarokat is és megengedte nekik, hogy május io-én, az »egye sülés« ünnepélyén leányok és fiuk asszonyok és férfiak a magyar nemzeti-szín szalaggal testükön ünnepeljenek az ünneplőkkel. Azt gondolta a román hódító, hogy amit nem tudott elérni a magyar könny és vér csapolásával, azt meg fogja valósítani ezzel a — mézesmadzaggal. Lehet, hogy a megfélemlített magyarok meg fognak jelenni a román egyesülés tiz éves fönnállá­sának keserűséges ünnepén, deha meg is jelennek a nemzeti kokár­dával testükön, magukkal viszik dacos elkeseredésüket és rettent­hetetlen magyarságukat a lelkük­ben is. Oda már nem fog belátni és behatolni a sziguranca és azt nem fogja kipusztítani az egye­sülés román örömének minden ci­comája és cécója sem. Lojalitást és engedelmességet megkövetelhetnek a védtelen ma­gyaroktól, de boldog arcokat, nap­sugaras tekintetet, román hitet és román meggyőződést nem kíván­hatnak tőle: nem, nem. soha! ....Láttunk már a történelem fo­lyamán fölvonulásokat és ünne­peltetéseket, amikor a kirendelt tömegek sorfalat állottak — pa­rancsszóra. És, mialatt a kényszer­ünneplők szájszögletében keserű mosoly reszketett és kemény ge-. rincek meghajoltak a tisztelt ha­talom előtt, azalatt a kezek ököl­beszorultak és a lelkek bosszúért lihegtek. A románok mondvacsinált ün­nepélyén gúnyt űznek az ottre­kedt magyarok nemzeti érzésének Szentháromságából 1 Nincs abban a román alattomosságban csöpp­nyi tisztesség és csöppnyi jószán­dék. Potemkin-demonstráció lesz az egész hacaráré a bocskor és a duda jegyében. A magyar Him­nusz isteni muzsikája helyett... Mi, csonkahonbeliek szomorú szem mel nézzük ezt a román egyesü­lési ünnepséget, mert gyászünne­pély nekünk a románoknak ez az ünnepsége. Testvéri üdvözletünket küldjük az iga alatt sínylődő beke­belezett magyaroknak és szent fo­hászunkat sóhajtjuk hozzájuk, hogy védje meg őket a magya­rok Istene a románok barátságá­tól... Ti meghurcolt rabok, men­jetek el magyar kokárdáitokkal szivetek fölött a román államesz­me ünneplésére, de tegyetek gyász fátyolt kokárdáitokra. És hullajt­satok nehéz könnyeket rája, ami­WHLYEÜÜE KALAPSZALONJA (azelőtt Mme Carly Walter Paris Bld. Sebestopol 36.) Nyíregyházán, Lullier-ii. 20, Páris, Bécs és Budapest legújabb és legszebb kalapmodelljei állandóan raktáron. Átalakítások és gyász­kalapok 2 óra alatt készülnek. anulóleány felvétetik. 7732­ként mi hullatunk könnyeket mindennap értetek! Lobogjon föl lelketekben a föltámadás hite és reménye, szorítsátok össze ajkai­tokat azok előtt, akik pokoli gúnyt iiznek veletek és ördögi táncot kí­vánnak tőletek a román nemzeti bálvány előtt.... Gyűjtsetek erőt és kitartást arra a várva-várt idő­re, amikor levehetitek majd a gyászfátyolt nemzeti kokárdáitok­ról, megünnepelhetitek legszebb ünnepeteket, örömben és vigasz­ságban a magyar testvéri egyesü­lés örök dicsőségére!... Ez lesz az igazi egyesülési ün­nepség, amikor megint egymásra­találnak elszakított magyarok és megint keblünkre borulhattok Gyertek: Epekedve várunk ben­neteket!... Kállay Miklós főispán: SzaboScsvármegyében katasztrofális a fagy pusztítása, egy millió pengő vetőmagkölcsönre van szükség á szabolcsi gazdák segélyezéséről ma dönt a minisztertanács A közigazgatási bizottság mai ülése Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága ma reggel 9 órakor tar­totta rendes havi ülését, amelyen Virányi "Sándor főjegyző terjesz­tette elő Mikecz István alispán je­lentését az elmúlt hóról. A jelentés a következő: Súlyos aggodalmak után... A folyó év március havi közigaz­gatásunk fontosabb eseményeiről a következőket jelentem: Súíyos aggodalmak után most már megnyugodva jelenthe­tem a t. közigazgatási Bizott­ságnak, hogy az abnormisan hideg és hosz­szú tél, amely a Tiszát és vízle­vezető egész csatornahálózatunkat példátlanul vastag jégpáncéllal borította s amelynek hirtelen ol­vadás esetén az 1925. decemberi­hez hasonló súlyos árvizveszedel­meket jelentő következményeitől joggal tartani lehetett, a március hó első felében bekövetkezett lassú olvadás folytán legalább ezt áz aggodalmunkat illetőleg min­den baj nélkül mult ei. De annál mélyebb sajnálattat kell beszámolnom azokról a — ma még méreteikben biztonsággal fel nem bécsülhető, de a vett hirek szerint súlyos károkról, amelyek a példátlanul szigorú tét következ­ményeiként mezőgazdaságunkat érték. A beérkező jelentések s magán­úton is tudomásomra jutott ada­tok arról szólnak, hogy a heteken át tartott —- eddig jóformán itt ismeretlen, gyakran 30 fokon felüli hideg a gyakori szélviharok által ve­téseinkről elsepert hótakaró hiánya különösen buzaveté­seinket, mezőgazdasági ter­melésünk e legjelentősebb termékét helyenként teljesen, de átlagosan is 50 —60 száza­lékban megsemmisítette s emellett a kúpokban leraktáro­zott burgonyakészletekben is igen jelentős fagykárokat okozott. Hozzájárul mindehez, hogy a még mindig gyakori erős éjjeli fa­gyok s a nedves talaj miatt a ta­vaszi mezőgazdasági munkálat csak a homokosabb területeken ott is csak szórványosan lehetett meg­kezdeni s igy a megsemmisült ve­tések pótlására szükséges talaj­előkészités is akadályokba ütközik. Z r mm iwlw! Égi DÜBÖRGŐ ÉLET Egv iap a sors könyvéből. — Mai történet Szombat Vasárnap A?. Apollóban A mindennapi élet hullámai kö­zött ronccsá törö ambíció, az összemorzsolódó emberi energia és a felőrlődő munkakedv drá­mája ez amely megrendezésében és megjátszásában liauptmanni erejűvé emelkedik. A film női O fí szerepében Eleanor marni remekel. Board­Szombat Vasárnap Apollóban Csütörtökön NÉMET FILMSZENZÁCIÓ! Csütörtökön BRIGITTA HELM és JACK TREVOR parádés filmje ®>® 00 AZ ORÍMXTI JÁTSZMA Nagyvilági erkölcsdráma 9 felv. Irta : Vajda LásziÓ és a kisérő műsor. fiHT Pénteken csak 1 napig! (AKINEK NEM SZABAD SZERETNI. . .) Egy gyikosság és egy reménytelen szerelem története 9 felv. MARCELLA ALBANI és W. DIETERLE a főszerepekben és a kisérő műsor. Előadások kezdete ; 5, 7 és 9 órakor Vasárnap is végezhető mezőgazdasági munka Ma még e súlyos helyzet követ­kezményei tisztán nem láthatók, de minden esetre komoly megfontolás tárgyát képezik s ugy magam, mint a vezetésem alatt álló hatóságok kötelességünknek ismerjük, hogy az esetleg bekövetkező bajok enyhítésére, s az arra ráutaltak megfelelő megsegíté­sére minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével a szük­séges intézkedéseket idejeko­rán megtegyük. A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter ur a rendkívüli hosszantartó tél miatt megkésett mezőgazdasá gi munkák rendjének biztosítása ér­dekében az április hóra eső va­lamennyi vasárnapon a mezőgaz­dasági munkálatok végzését az 1868: VXXX. t.-c. 19. §-a szem­pontjából elkerülhetetlenül szüksé­gesnek nyilvánította s igy ezek 9 munkálatok vármegyénk területén vasárnapokon is akadálytalanul vé­gezhetők. — Erről az érdekelt gaz­daközönséget az I. fokú hatóságok utján s a vármegyénk területén működő csendőrséget s rendőrsé­get is azonnal értesítettem. Az uj Tisza-hid nem ak­tuális A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter ur a f. évi március hó 22-én érkezett 127051 —1929. K. M. III. számú leiratában arról értesítette a vármegye közönségét, hogy a Tisza folyónak Tokaj és Tiszafüred közé eső szakaszán épí­tendő Tisza-hid helyének megál­lapítása s az építési költségek biz­tosítása kérdésében csak az annak idején megtartandó helyszíni ta­nulmányok és felvételek alapján fog határoztatni, annál is inkább, mert ez a hídépítés a szükséges költségfedezet hiányában csak ké­sőbbi időben megoldhatónak te­kinthető. Rakovszky Iván Nyíregyházán Folyó hó 7-én Rakovszky Iván Nyíregyháza város országgyűlési képviselője a »Vármegyé.k és váro­sok Országos Mentő Egyesülete« — elnökének elnöklete alatt meg­tartott alakuló gyűlésen megala­kult az Országos Egyesület nyír­egyházi csoportja s tisztikarát és választmányát megalakítva, műkö­dését nyomban megkezdheti. — A nyíregyházi mentőállomás, amely két gépkocsival felszerelve Erzsébet kórházunkban lett beren­dezve első hónapi működésének tartama alatt 75 esetben vonult ki s nyújtott segélyt. Ez is bizo­nyítja, hogy a mentőállomás új­jászervezése s modern szállító esz­közökkel felszerelése_, a mentőor­vosi szolgálat bevezetése mily szükséges, hézagpótló intézmény­nyel javítja s bővíti vármegyénk közegészségügyi berendezkedését. Közbiztonsági visoznyaink az elmúlt hó folyamáén kielégitőek voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom