Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-09 / 80. szám

1929. április 10. JNftfMlDK. 5 A Nyíregyházi Mentő Egyesület aiaknló közgyűlése A Nyírvidék tudósítójától. 1927. novemberében a városok és vármegyék mentőegyesületeinek Országos közgyűlésén Rakovszky Iván dr. Nyíregyháza képviselőjét egyhangúlag elnöknek választották meg Ez alkalomból a Nyirvidék munkatársa, dr. Kovács László meginterjúvolta a képviselőt, aki már akkor megígérte, hogy első dolga lesz Nyíregyházán a modern technikának megfelelő mentőegyesületet létesíteni. Tegnap délután a város, a vármegye és a közélet előkelő, reprezentatív férfiai részvételével tartotta meg az Országos MentőEgyesület nyíregyházi fiókja ala kuló közgyűlését. Az elnöki székben Rakovszky Iván dr. országgyűlési képviselő az Országos Mentő-Egyesület elnöke foglalt helyet, mellette Kállay Mikiós, Szabolesvármegye főispánja és Mikecz István i\ ispán helyezkedett el. A pódidiumon ott láttuk még Urbanics Kálmán országgyűlési képviselőt, az Országos Mentő-Egyesület ügyvezető elnökét, Paulikovits Elemér dr. t, a budapesti MentőEgyesület igazgató-főorvosát a vendégek közül és Klekner Károly dr. a igazgató-főorvost A közgyűlést Mikecz István alispán nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölte az ilusztris vendégeket, örömének adva kifejezést, hogy hosszú küzdelem után sikerült Nyíregyházán a Mentő-Egyesület megalakítása. Azután Rakovszky Irán emelkedett szólásra. Különös meghatódottság remeg hangjában, amikor arról a mélységes szeretetről tesz említést, amely Nyíregyházához fűzi. Nemcsak azért érzek elégtételt és örömöt szivemben, mert a Mentő-Egyesület létesítésével szolgálatot tettem e városnak — mondotta — hanem mert tudom azt, hogy a szenvedő emberiség megmentésének szolgálatában egy olyan magasra ivelő fejlődésnek kezdeményezője voitam itt e város ban, amely rövid idő múlva nagyszámú eredményeket fog produkálni. Mert ha elgondoljuk, hogy a múltban a város és vármegye területén a szerencsétlenségek borzalmas skálájában a segélynyújtás milyen kezdetleges állapotban volt, akkor különös jelentőséget nyer a most megalakuló egyesület. A legújabb kor technikai fejlődésének egyik legjelentősebb etape-ját, az autót állítottuk az emberélet megmentésére, amely az orvosi segítséget életjelentő pillanatok alatt viszi a sebesültekhez. Amikoi megnyitom a közgyűlést — fejezte be nagyhatású beszédét — a vármegye és a város vezetőségének és a helyi tényezőknek mondok hálás kö szönetet az eddigi jelentős tevékenységért. A nagyhatású beszéd lelkes és hosszantartó éljenzése után Urbánics Kálmán országgyűlési képviselő az Országos MentőEgyesület ügyvezető elnöke ismertette az egyesület eddigi eredményes működését, az 1876. évi 14. t.c. jelentőségét, amely az országban széleskörű mentőszervezet létesítését körvonalazza. De csak 1926-ban dr. Vass József népjóléti miniszter vette leikére, keltette életre az Országos Egyesületet úgymond és ma már 33 mentőállomást tart fent a központ. A nyíregyházi mentőállomás másfélhónapi fennállása óta 75 esetben szállt ki autójával és 10 esetben nyújtott segéiyt beleseteknél. Magyarországon 1928-ban még csak 6 mentőállomás volt, míg egyesztendő múlva 27-re emelkedett és 3100 esetben nvujtott első segítséget. Azután felolvasta az egyesü let alapszabályait, amely az emberi segítés magasztos célját teszi első és legfontosabb pontjának. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul az alap szabályokat és fogadta el a felajánlott tisztikar névsorát, amely szerint a Mentő-Egyesület védnökei Rakovszky Iván dr., Miklósy István g. kath. püspök, Geduly Henrik ev. püspök, Éneke* János prelátus kanonok, Kállay Miklós főispán elnökei, Mikecz István alispán és dr. Bencs Kálmán polgármester, alelnökei pe dig Mikecz Miklós vármegyei ügyész és Klekner Károly igazgató főorvos lettek. Dr. Klekner Károly igazgató főorvos az orvosi kar nevében mond köszönetet Nyíregyháza képviselőjének, az egyesület létrehozásáért. A húsvéti ünnepek alatt előfordult két súlyos esettel ecsetelte a mentőautó jelentőségét, amikor a sebesült életében minden percnyi késedelem katasztrófális kimenetelű volt s csak a gyorssegélynek köszönhették az illetők életbenmaradásukat. Indítványozza, hogy a közgyűlés táviratilag üdvözölje dr. Vass József minisztert és Dréhr Imre államtitkárt, amit egyhangúlag elfogadnak. Mikecz István alispán zárószavaiban csüggedetlen munkára hívja fel a vezetőséget, Ígéretet téve, hogy ő is erős akarattal, izzó hazaszeretettel fogja az egyesület ügyeit intézni, majd megköszönve a közgyűlésen jelenvoltak lelkes szeretetét az ügy iránt, a gyűlést berekesztette. A városháza kapuja előtt dr. Paulkovits Elemér, a budapesti Mentő Egyesület igazgató főorvosa mutatta be szakszerű, érdekes előadás keretében a mentőautó belső berendezését, az összecsukható hordágy használatát, a kötszerdoboz modern felszerelését nagy és állandó érdeklődés mellett. Az utcákról odasereglett emberek megilletődve hallgatták a mindvégig lebilincselő magyarázatot, majd tisztelettel, vegyes büszkeséggel néztek a simán, zajtalanul tovasikló mentőautó után. Keéky István: Tompa a Vén sasmadárhoz Azért kerestél bérci rejteket. Mert igazibb ott fen" a fergeteg... Messzibb lát ott az örök Gondolat... Mégis unod már kéklő ormodat... A rónatáj szebbnek hitt élete S a lüktetések csalnak lefele. Ne hagyd még ott szenttitkú hegyedet! Még röpködnek a számvasegerek! Pusztáink felé még ne szállj! ne szállj! Barázdátlan ugar még itt a táj! Rákos terén nem jár a magvető! S nincs kikelet... s azt hisszük: késve jő... Régi nótánk, ami még megmaradt. S pár cifraszür, meg bokrétás kalap... De ezekben pompázunk eleget! Igv szeretik a szárnyasegerek! Irtófejszénk, hajh — csak csattog tovább! Mit se bánja -— fűzfa, vagy cédruság! Szárnyak suhognak Dél s Nyugot felett S álmodik szegény, kifosztott Kelet! • Szittya virtus — régi s bíborcsódás — Felejti mi az ősi szép szokás! ' A réti gyepről sárkányt ereget. i Igv akarják a szárny^segerek! A gondolat, ha magasba' jár: Kötött léggönb s nem dicső gépmadár! Nem szárnyal, csak imigy-amugy lebeg S földre vonják, ha jő csillagsereg! De még igyis csinálunk uj csodát: I Koldusbottal fütykösök virtusát! Leverjük még a göncölszekeret. Ha bíztatnak a szárnyasegerek. • < Ne hagyd még ott szenttitkú hegyedet! Visszaszállná! örökre —úgy lehet! —- ' Bús hívőkkel, jajj mi volna velünk?! így csak sírunk... de ugy elvérezünk... Hív majd téged, de nem ilyen tavasz! Igés hajnal, jövendős, kürtszavas! ' , Meglátván a nagy égi jeleket. Elosonnak a szárnyasegerek, , , Keéky István. Egy nívós fővárosi kabaréegyüttes a Diadalban A Diadal büffe agilis tulajdonosa kellemes meglepetéssel kedveskedett Nyíregyháza közönségének, amikor kilenc estélyre egy nivós fővárosi kabaré-együttest szerződtetett le. Aki a színház, vagy mozíe'őadás utáni egy-két óráját vidám hangulatban akarja eltölteni, aki a napi robot gondjait a könynyed. szellemes tréfák, kuplék feledtető mámorával akarja el he segetni magától, aki a finom balett-táncok ritmikájában gyönyörködni óhajt, aki a|sanzonok bágyadt érzelmes melódiáján akarja ringatni elfásult lelkét, az nézze meg a Diadal Kabaré pompás műsorát. Porfi Mihály, mint konferansz, Nagy Endre veszedelmes riválisa, mint komikus pedig Boros Géza mellé sorolható. Ő az együttes lelke, akinek megjelenését ellenállhatatlan kacagás jelzi. Gombócz Nelly énekművésznő kulturált, finom hangjával, játékának bűvöletével és megjelenésének üde bájával szerzett felejthetetlen élményt a nagyszámú közönségnek. Lirai finomságú sanzonjait absolut átérzéssel és intelligenciával interpretálta. — Szűnni nem akaró taps tartotta vissza hosszú ideig a dobogón Szamosi Szalome táncszámaival, Havassy Lilla szólószámaival Relle Sándor monologjával és Gonda György kiforrott szinészi talentumával arattak megérdemelt sikert. Kvanduk Géza szalonzenekara rövid ideje exisz^ tál csak, de már is kifogástalan játékot produkál. Italmdrések) részére szükséges 502—922. népjóléti miniszteri rendelet az egészségügyi és tisztasági rendszabályokról már kapható a Jóba-nyomdában, Nyíregyházán, Széchenyi ét 9. sz. iiiioiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiimiiumiiiiiniiiiiM 984—1929. vsz. Árverési fai A budapesti kp. kir. járásbíróságnak Pk. V. 453140/1—1929. sz. alatt kelt kielégítési végrehajtást rendelő végzése folytán Debreceni Első Takarékpénztár R.-T. javára «6Í P 10 f. tőke s járulékai erejéig 1929. évi február hó 5. napján végrehajtás utján lefoglalt és 3400 pengőre beesült ingóságok u. m. : 2 pár ökör és 1 plüss urigarnitura a nyíregyházi kir. járásbíróságnak Pk. 21«77—192». sz. alatt kelt árverést rendelő végzése következtében Uj fehértón 1929. évi április hó 18. napján d. e. 9 órakor nyilvános bírói árverésen elfognak adatni. Nyíregyháza, 1929. március 30. LABAY ANTAL 5712 kir. jbiróségi végrehajtó. HfiMllfltf IHIII1I ItlttlltlIIHillliHUtUIUIIIII Uliftf UHUHOMF