Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-06 / 78. szám

c JhflrÍRYIDML 1929. április é. Szinház IgaagsAA: Golyós Menyhért. Heti műsor: Péntek. Április 5. Hotel Napoleon. B. bérlet 12. Szombat. Április 6. Délután 4 órakor Régi nyár. Este 8 órakor A Bolond A bérlet 13. Vasárnap. Április 7. Délután 4 órakor Lili báróné. Este 8 órakor A bolond B. bérlet 13. Hétfőn: Eltörött a hegedűm. —Bérletszelvények és köztisztviselői utalványok érvényesek. Kedden: Ida regénye. A. bérlet 14. Köztv. utalv. érv. Szerdán: Ida regénye. B. bérlet 14. Köztv. utalv. érvényesek. Ma este Hennequin és Weber 3 felvonásos bohózata: Hotel Napoleon kerül szinre. A bohózatot csak felnőttek nézhetik meg. Az előadást Zemplényi Zoltán rendezi. Szereposztás a következő: La Chambotte — Kabos László. Mária Zeppa, a felesége — Harmath Jolán. Róbert — Polgár Gyula. Róbertné — G. Székely René. Vvette, a leányuk — Horváth Nusi. Chabory Michel — Nóvák I. Briffaut Gaston — Zemplényi. Le Caint — Késmárky Kálmán. Suzanne, a felesége — IrsayNMaczette — L. Dóczi Emma. La Rocamadour Márki — Gáspár Miklós. Julié — Török Ilonka. Plumard — Koncz Mihály. Vinoche — Kovács Lajos. Olly — Hován Máry. Rose — P. Kállay Rózsi. Francois — Kun Emil. Inas Erényi Béla. Maery — Nádor Olga. Holnap, szombaton délután 4 órakor mozihelyárak mellett a nagy sikerű Régi nyár revüoperett utolsó előadása lesz. Játseák: Biczó Margit, Takáts Rózsi, G. Székely René, Daniss, Pattantvus. Polgár, Várady. Szombaton este 8 órakor Rákosi—Szabados mesejátéka, "A bolond« kerül szinre Gulyás Menyhérttel a cimszerepben. Az elő adást is a direktor rendezi. Vasárnap két előadás lesz. Délntán 4 órakor Lili báróné-t játsza a társulat. Este 8 órakor pedig másodszor kerül szinre A bolond. Az esti előadásokra, hacsak kifejezetten nincs megjelölve az érvénytelenség, a tisztviselői kedvezményes jegyek érvényesek. A délutáni mérsékelt és mozihelyáras előadásokra a köztisztviselői utalványok érvénytelenek. — Földi Mihály uj regénye: Övék az élet, most jelent meg, kapható az Ujságboltban. Elaeié a Széchenyi-út 14. sz. lakóház, mely áll egy négy ssobás, fürdőszobás, egy kit ssobás és egy udvari lakásból. Nagy telekkel. Külön telek a Báthory- utcára Érdeklődni lahet Széchenyi-ét 9 ! szám alatt. 1947—? Közgazdaság á külkereskedelmi mérleg passzivitása Irta: Dr. Diczig álajos kamarai k. titkár 11. Legelőször is le kell azt szögeznünk, hogy a külkereskedelmi mérleg passzivitásának nem a narancs. a banán és a selyem az okai. Bármennyire is szertelen bizonyos cikkekben a magyar fogyasztás — hiszen mi mindig tovább nyújtózkodunk, mint meddig a takaró ér, — mégis a főok az ország jelenlegi gazdasági szerkezetében rejlik. Hogy a szomszédba menjünk: Ausztria hiába igyekszik még az Alpokon is búzát termeszteni, külkereskedelmi mérlege mégis passzív marad, mert ipara és fogyasztása jóvátehetetlen nyersanyagellátási, illétőleg fogyasztási, élelmezési deficitben szenved. Ilyen stukturális hibák nálunk is vannak. Nyersanyagellátásunk tekintetében legyen szabad utalni óriási fabehozatalunkra, amely egy magában másfélszáz millió pengő körüli összegre rug. De a mérlegpasszivitás magva tulajdonképem magva nem itt van, hanem a tőkehiányunkban. A leghitelesebb hely, a: Magyar Nemzeti Bank 1928 évi jelentése 500 millió pengőre teszi azt az összeget, amelyIyel a külfölddel szemben fennálló tartozásaink gyarapodtak és a továbbiakban azt mondja: »a viszonyok alakulásában természetesen része van a nagyobb tőkeerővel és sok tekintetben alacsonyabb költséggel dolgozó külföldi termelés éles versenyének is. A pénzhitel drága, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre s igy a kereskedő áruhitel igénybe vételére szorul, amelynek nyújtásában a belföldi termelő nehezen versenyez a külföldivel. Árubehozatalunk felduzzadása részben erre a körülményre vezethető vissza.« A tőkehiány az oka tehát a mér léghiány felduzzadásának nemcsak abbói a szempontból, hogy a behozatalt csökkentsük, hanem a belföldi ipar gyengébb tőkeereje a behozatal növekedésének oka ott is, amely cikkekben termelésünk van, mert az import kereskedelem forgó tőke szükségletét a külföldi áruhitel fokozódó igénybevételével fedezi. Susat, a német birodalmi statisztikai hivatal külkereskedelmi osztályának vezetője egyik tanulmányában azt mondja, hogy a mérlegpasszivitás annak a jele, hogy a tőkeszükséglet meghaladja a tőkeképződést. Ez a mi helyzetünkre is áll és vitathatatlan az, hogy ha "a háború után a tőkeképződés terén nem kellett volna mindent szinte élőiről kezdenünk, abban az esetben ugy az áruhitelek nyújtása, mint a termelés kereteinek kiszélesítése terén a paszszivitás csökkentése érdekében hat hatósabban lehetne fellépni. Ha tehát, tőkeszegénységünk kül kereskedelmi mérlegünk jövendő alakulását szükségképen jó néhány esztendőn keresztül a deficit felé fogja hajtani, lehet-e és kell-e a mérlegpasszivitás ellen »küzdeni«? Nincsen-e kibékithetetlen ellentétben egymással ez a két tétel: a külföldi tőkére szükségünk van, másfelől a mérlegpaszszivitás ellen küzdeni kell. Ezek kérdések, amelyekre adan- £ dó felelet szétfeszíti egy újságcikk jj kereteit. Röviden csak annyit, hogy ez az ellentét csak látszólagos, mert igenis a helyes célokra igénybevett, okszerű beruházásokra fordított külföldi kölcsönnel lehet küzdeni a mérlegpasszivitás ellen. Mi most a háború következtében elmaradt és igy pótlásra váró gazdasági és szociális helyzetünkből folyó és ezek által diktált beruházások idejében élünk, amelyek keresztül vitelének tempójáról, módjáról, fedezetéről lehetnek különféle vélemények, tény azonban az, hogy csupán az állam részéről eszközölt beruházások a szanálás kezdete óta közel egy milliárd pengőre rúgnak. Már pedig a beruházás nemcsak a beruházási célokra behozott tőke javakkal, hanem a beruházás következtében megnövekedett fogyasztást szolgáló javak erősebb beáramlásával is rontja a mérleget. Sőt, rontja a kivitel oldalán is, mert olyan jószágot, amelyek különben kivitelre kerülnének, belföldön fogyasztatnak el. Nekünk arra kell törekednünk, hogy kereskedelmi mérlegünk pasz szivitásából, amely egy bizonyos időn keresztül strukturális hiányok következtében szükségszerű lesz. — ezért Imrédy Béla normális passzivitásnak* nevezett el — mentől több' essék olyan berunázásra, amely a nemzeti termelés fokozását eredményezi. Ha ugyanis a beruházásoknak az éva hozadéka, azaz az a többlet, amelyet a beruházások következtében közgazdaságunk termel, fedezni fogja azt az évi innuitást, amely a kereskedelmi mérleg passzívumának megfelelő értékii külföldi kölcsön kamataira és tőketörlesztésére szükséges, akkor a passzivitás nem betegség, hanem az erősödés jele lesz. Hogy ezt a nagy feladatot megoldhassuk, egész termelési, export és fogyasztási politikánkat enneK -szolgálatába keli állítanunk. Ennek számtalan eszköze van, amelyeknek felsorolása egész köny vet igényelne. De hiába a papíron oly szépen hangzó tervek, eszmék, hogyha egyén és közület kellő fegyelmezettséggel nem áll az eszmék mögé. Az eszmétől a tettig nagy és hosszú az ut. Ez az ut azonban, ha annak ágyát az élniakarás évezredes köveiből rakjuk és a fegyelmezettség cementjével borítjuk, — nem lefelé, hanem csak fölfelé, — a boldogulás a nagy magyar élet napfényes tájai felé vezethet. {Vége.1 Amikor valaki Háry János módjára «nagyokat» füllent, azt szokták mondani, hogy «az atyafi lódit.« Két ilyen Háry János került ös/.sze a. «Korona» kávéház márványasztalánál. Természetes, hogy első dolguk volt — lódítani. Azt mondja az egyik: — Te, én a múltkor, mikor Afrikában jártam, láttam egy olyan koromfekete négert, hogy amikor világos nappal bejött a kávéházba, egyszerre egészen sötét lett... A másik egy darabig idegesen ráncigálja vékony kis harcsabajuszát, aztán azt mondja: —• Hm! Mindenesetre érdekes dolog! Azonban az én esetemhez képest — bliktri! Én ugyanis a múltkor találkoztam egy nagyon sovány szabólegénnyel, az olyan vékony volt, hogy ötször egymásután kellett bejönnie a kávéházba, mig a pincér észrevette, hogy va laki bejött az ajtón... Kisgazda nem cserél nagy úrral, Ha földjét szántja Centaurral A CENTAUR traktor a kis. gazda leghűségesebb segítőtársa. Szánt, vet, boronál, arat,! csépel, vonlát és minden! más gazdasági munkát is] elvégez. Ára: P 4.000-—! Kedvező fizetési feltételek! Talajművelő R-T. Budapest, V., Alkotmány-utca 25. szám. Autorizált képviselet: Tiszavidéki Gépkereskedelmi Vállalat Cégtulajdonosok: Fried Miklós és Podrogya-Pásztor ímre. Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 7. Telefonszám: 491. 1331-81 dumnwiiMawnEManatagafflBa^^ awwBwiiiiiHa'K