Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-05 / 77. szám

IRODALOM Paulik János 40 éves lelkészi jubileuma alkalmából kiadja egyházi beszédeinek egy részét (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Paulik János, a nyíregyházi ág. h. ev. egyházközség lelkésze, a Magyarhoni Evangélikus Lelkész Egyesület elnöke ez év őszén tölti be lelkészi működésének 40-ik évét. A jubiláris évfordulót nemcsak a nyíregyházi ev. hívek, hanem az ország evangélikus lelkészei is méltó keretek között akarják Paulik János számára is feledhetet­lenné termi. Ennek a Paulik János életében jelentős évfordulónak lesz egy másik szép emléke is, amelyet Paulik János nyújt azoknak, akik­nek világnézeti felfogása az övével egyezik. Negyven éves lelkészi működése idejéből körülbelül 60 —70 egyházi beszédet foglal egy kötetbe s e beszédgyüjteményt az ősz folyamán kiadja. Aki ismeri Paulik János beszé­deit, az tudja, hogy sok lelki gyönyörűséget lehet azokban ta- t, lálni. Jellemző vonásuk e beszé­deknek, hogy a ma élő ember lelki vágyainak, töprengéseinek szó­szólói. Paulik János az életet pré­dikálja. Beszédei nem dogmatikus jellegűek. Felekezeti él pedig egy­általában nem található bennük. De annál nagyobb mértékben találunk a nemzeti gondolat ápolására való vonatkozásokat e beszédekben. Az egyházi beszédsorozatot méltókép egészíti ki a nemzeti ünnepek al­kalmával mondott egy-egy szép beszédének s az októberi gyász­napok hangulatát tolmácsoló imád­ságainak közlése. A könyv megrendelésére vonat­kozó előfizetési felhívásokat a na­pokban bocsátja ki Paulik János. A könyv ára megrendelés esetén 10 P lesz, a könyvkereskedői for­galomban azonban jóval magasabb lesz az ára. Terjedelme körülbelül 10 iv lesz. SPORT Közgazdaság A külkereskedelmi mérleg passzivitása Irta: Dr. Dicsig Alajos kamarai h. titkár 1. A gazdasági életnek sok nagy és súlyos kérdése áll az érdek­lődés homlokterében. De talán egyet se vitatnak annyit, mint a külkereskedelmi mérleg passzivi­tásának kérdését, jeléül annak, hogy a külkereskedelmi mérleg nem más, mint gazdasági helyze­tünknek számokba szorított képe s amikor ezt a kérdést taglaljuk, gazdasági életünknek minden prob lémája, sebe megelevenedik előt­tünk. ^ „ Ha a mérlegpasszivitásról val­lott nézeteket olvassuk, azt vesz­szük észre, hogy a vélemények erősen megoszlanak és nem cse­kély mértékű szubjektivitás van bennük, a legnagyobb tárgyilagos­ságra való törekvés ellenére. En­nek okát abban kereshetjük, hogy azok a gazdasági jelenségek, ame­lyek a külkereskedelmi mérleg ala­kulásával kapcsolatosak, nem dol­goztatnak fel statisztikailag ugy, hogy arra a nagy kérdésre: beteg­sége-e ez a magyar gazdasági élet­nek, vagy pedig megcsonkításunk­kal kapcsolatos átmeneti baj, egyéni mérlegelésektől és hajla­moktól mentes megdönthetetlen választ adhatnánk. Az optimisták azt mondják, — nem kell busulni, békében ispasz­sziv volt Magyarország külkeres­kedelmi mérlege és mégis leta­gadhatatlanul nagy fejlődésenmen tünk keresztül. Ezzel szemben azonban áll az, hogy Szabóky Ala­jos jelenlegi pénzügyi államtitká­runk kimutatta 32 év (1882—1914) adatai alapján, hogy 17 évben vol­tunk passzivok és 15 évben akti­vok és a 32 esztendő nett'o pasz­szivuma 650 millió volt, tehát egy évre átlag 20 millió aranykorona esett, 1927 év 346 millió pengő és 1928 év 366.4 millió pengő pasz szivumával szemben. Nem megnyugtató az, hogy az igazán gazdag nyugoti országok mérlege, igy különösen Angliáé, mindig passziv, mert a mi orszá­gunk nem hitelező, hanem adós ; ország és azokkal az aktiv téte­lekkel, amelyek Anglia fizetési mér legét aktivvá teszik, elég utalni a tengeri hajózásból származó bevé­telre, mi nem rendelkezünk. Igaz, hogy Ausztria mult évi passzivi­tása 1100 millió schilling volt, azonban nem rendelkezünk azzai zal az előnyös politikai helyzettel amely Ausztriát nagy bajából min­dig kisegíti, mert ha Ausztriának pénzre van szüksége, elkezdi a Németországhoz halaszthatatlanul szükséges csatlakozás mindig ered­ményes és pénzthozó riadóját fújni nem is szólva arról, hogy Ausztriá 'nak fizetési mérlegében az idegen­forgalom olyan óriási szerepet játszik, ami mellett a mi hasonló tételünk eltörpül. Vannak viszont pesszimisták, akik szerint a magyar munka a jelenlegi határok között szükség­szerűen meddő, eredménytelen kell hogy legyen, akikszerint épen ez az aggasztó külkereskedelmi hi­ány mutatja azt, hogy a jelenlegi országhatárok mellett életképesek n nem vagyunk s nemzetgazdasá­gunk feltartóztathatatlanul halad a lassú elvérzés felé. Nem oszthatjuk sem a túlzott optimizmusnak, illetőleg a pesszi­mizmusnak a felfogását. Az optimisták felé azt kell mon­danunk, hogy bármilyen szépitő magyarázatot adunk is ennek a felduzzadt deficitnek; bármennyire igaz is az, hogy magából ebből az egy tényezőből nem lehet egy ország gazdasági helyzetét meg­ítélni, mert hiszen lehetnek or­szágok aktiv mérleggel és rossz gazdasági helyzettel (pl. Románia), vagy lehetnek országok passziv mérleggel és nagyszerűen fejlett gazdasági élettel (Németország) és mégis cáfolhatatlan marad, hogy a mi viszonyaink között, mint tő­keszegény országban a külkeres­kedelmi mérleg döntően befolyá­solja á fizetési mérleg alakulását. A fizetési mérlegnek a mi viszo­1929. április 10. JNftfMlDK. 5 nyaink között legjelentősebb ak­tiv, illetőleg passziv tétele a kül­kereskedelmi forgalom, a többi té­telek nem döntő jelentőségűek. Minthogy pedig a fizetési mérleg tartós passzivitása olyan értéke­ket fenyeget, ^melyeknek megtar­tása ugy az államháztartás egyen súlyának fenntartása érdekében, mint a gazdasági konszolidáció munkájának továbbvitele érdeké­ben elengedhetetlenül szükséges, mindent meg kell tennünk a javí­tás irányában, a hiány csökken­tése érdekében. Viszont a pesszimistáknak azt kell mondanunk, hogy az a nem­zet, amelyet bár agyoncsonkitot­tak, tisztára a megcsonkitottság fájdalmába merül annélkül, hogy mindent megkíséreljen avégett, hogy a nehéz időket átélje, amig a viszonyok változásával váltózha-. tik helyzete, az a nemzet magát ítélte halálra. (Folyt, köv.) M o z Páris grófnője reprize Hogy mennyire eltalálta a kö­zönség gusztusát az Apolló igaz­gatósága, amikor a szezonujdon­ságok végnélküli soraiba beillesz­tett néhány nagy reprizfilmet is, igazolták a tegnapi előadások is. Emil Jannings és Mia May vPárizs grófnőjéét, 1924 legnagyobb film­slágerét, amely 3 órás előadások keretében került bemutatásra, zsú­folt házak nézték végig. Szinte kár, hogy ez a régi idők filmvilágát elénk varázsló kép csak egy napig maradhatott műsoron,' de mára már uj repriz szenzációval kedves­kedik az Apolló, amelynek kere­tében Conrad Veidt és Mia May »Egy magányos sir« cimü filmjá­téka, továbbá Ivan Mosjoukin »Karnevá] gyermekei kerülnek szinre, szintén csak 1 napig. áz Apolló rövid hírei Péntektől kerül bemutatóra A lengyel kémnő (Fekete grófnő) ci­mü háborús filmregény. A háborús világnak egy izgalmas epizódját eleveniti meg A fekete Országos levente bajnoki futó­verseny Debrecenben Magyarország sporttörténetének legkimagaslóbb eseménye lesz fo­lyó évi április hó 28-án Debrecen­ben megtartandó országos leven­te bajnoki mezei futóverseny. — Ily nagyszabású verseny még nem zajlott le Magyarorszá­gon. Már most a legnagyobb ér­deklődés nyilvánul meg a ver­seny iránt, az egész országban. A VI. kerületi testnevelési fel­ügyelőség rendezi 12 albizottság­gal a versenyt s a bizottságok lázasan dolgoznak e páratlan , sportesemény sikere érdekében. ) Értesülésünk szerint a külföld sportkörei is nagyban érdeklőd­nek e verseny iránt, mi nem is csoda, mert több mint 3000 se­nior és junior levente fog küzdeni az 5—6, illetve 3—4 km. távon j a babérért. Ily nagyarányú tö- í megverseny még Angolország ! sporttörténetében is ritkán fordul elő. Részletes tudósításokat is­mételten közölni fogunk. — Courts Mahler legújabb re­génye: A szép mostoha most je­len* meg. A 160 oldalas kötet ! ára csak 30 fillér, Impbart* se í Vjságtwlabsw. .7,; -,"Í7ff-'.^-'i W kiváló szilárdságban, kiváló minőségben gyárt és ajánl nagy- és kisméretben yártel és Mezőgazdasági R.-T. Nyírbátor. otó téolactán 18« -25

Next

/
Oldalképek
Tartalom