Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-30 / 98. szám

1929. április 38. J&í RYIDÉK. 3 „Vasalóbáz"-at épít a város a katholikuspalota mellé Az uj ?árosi báz kétemeletes lesz (A »Nyifvidék« tudósítójától.) A katholikus palota építésével kapcsolatosan a város megvásárolta a szomszédos Papp-Ragányféle telket. Ez a telek a rajta épült házak lebontásával keskeny, egyik végén szélesedő terület, amelyről az első pillanatban azt hitték, hogy nem építhető be. A Bethlen-utca szabályozása ezen a részen nem várha't soká magára, mert igy az impozáns uj palota mellett elszüktilő utca nem valami esztétikus kép a város nagyforgalmu, előkelő helyén. Értesülésünk szerint a saroktelek nem marad beépítetlenül és az utcát ezen a részen is rendezni fogják. A nagyjában elnyújtott trapéz alakú telek beépítése nem kis gondot okoz a városnak, de már most kialakult a terv

y amely szerint a kérdés előnyösen megoldható. A terv az, hogy a telket kétemeletes modern házzal épitik be. Ez a ház egyik végén keskenyedő épület volna, hasonló Newyork egyik nevezetességéhez, a »flatiron building« magyarul: »vasalóház«-hoz. Az érdekes épület földszintén bazárszerü bolthelyiségek nyílnának, esetleg egy bazár részére képeznék ki. Az emeleteken két esetleg háromszobás komfortos lakás épülne. A terv kivitelenagy mértékben emelné a Bethlen-utca szépségét. Az uj palota folytatása lenne a katholikus bérpalota homlokvonalának. Nemcsak városesztétikai és lakásügyi szempontból, de mindenekelőtt a nagy munkanélküliség szempontjából mérlegeljük a város legújabb építési tervét, amelynek a munkástársadalom foglalkoztatása tekintetében nagyjelentősége van. Minthogy Nyiregyháza, amint erre egyik legutóbbi számunkban is rámutattunk, a kislakásokon kívül nem épített lakásokat biztositó házat, bizonyos, hogy a Bethlen utcai bérpalota tervét a közönség nagy örömmel fogadja és minden tényező helyeselni fogja. A Szabolcsi Tanári Kör évi közgyűlése Nyíregyházán (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Vasárnap délelőtt to órai kezdettel tartotta évi rendes közgyűlését Nyíregyházán a Szabolcsi Tanári Kör, az ev. Kossuth reálgimnázium dísztermében. A közgyűlésen a kisvárdai, nagykállói és nyíregyház^ középiskolák tanárai nagy számmal jelentek meg.Szabolcsvármegye képviseletében dr. Fráter Iván, Nyiregyháza város képviseletében Szohor Pál főjegyző volt jelen, Szabolcs vármegye népnevelési intézményeit s a kir. tanfelügyelőt Bökényi Dániel, a polgári fiúiskolát Tamáska Endre, a polgári leányiskolát Sztraky Henrik képviselte. Geduly Henrik püspök és Énekes János prelátus kanonok levélben üdvözölték a közgyűlést. A közgyűlésen dr. Vietórisz József c. főigazgató elnökölt. Mellette foglalnak helyet az emelvényen Bihari Ferenc nagykállói reálgimn. igazgató, dr. Névery János kir. kath. gimn. igazgató alelnökök, Teltsch Kornél a vendéglátó iskola igazgatója és Weiszer Gyula titkár. A közgyűlést dr. Vietórisz József elnök a Magyar Hiszekegy szavaival nyitotta meg s a vendégek üdvözlése után napirend előtt két határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az egyik határozatban a közgyűlés részvétét fejezte ki Ady I.ajos tanker. kir. főigazgató előtt édesatyja halálával őt ért gyász felett, másfelől pedig igaz tisztelettel üdvözölte tanári működésének 25 éves, főigazgatói működésének 10 éves határpontjánál. A másik határozatban az Országos Középiskolai Tanár Egyesület elnökségét biztosította a közgyűlés támogatásáról, amelyre különösebb okot szolgáltatott az, hogy a tanárok évtizedes sérelmeinek orvoslása érdekében az országos elnökség leplezetlen nyíltsággal tárta fel a kultuszminiszter utján a kormány előtt égető bajait. Dr. Vietórisz József elnöki megnyitó beszéde A határozati javaslatok elfogadása után nagy érdeklődéssel hallgatta meg a közgyűlés dr. Vietórj rísz József elnöknek »A tanár a bírói székben és a vádlottak padján« cimen tartott megnyitó értekezését. Azokat a nagyjelentőségű problémákat fejtegette, amelyek a tanárra hárulnak az ítélkezésben, amikor atyai szigorral kell mcgitélniök tanítványaik hibáit, de ugyanakkor jósággal kell engedékenyeknek lenni velük szemben. Egyenes, erélyes, következetes és bölcs mérséklettel alkalmazott eljárás nyomán a taí nár mindenkor megtalálja a mód-® ját annak, hogy eleget tegyen az igazságnak s általa neveljen is. — Sokkal súlyosabb azonban a tanár helyzete a társadalom részéről, amely pedig a tanárt itéli meg

1 s ülteti nem egyszer a vádlottak padjára. Ha vannak is egyesekben található hibák, a közvélemény nagyon szereti ezeket általánositani. A tanárság jelenlegi helyzetéről a következőket mondja: »Lehet, hogy a tanárság életszintjének emelkedése nem üti meg a modern társadalom követelményeinek mértékét; de ezért a felelőség nagyobb részét azokra kelt hárítanunk, akik nem igyekeznek kívánatossá tenni a tanári pályát s nem értékelik kellően a tanári munkát s megvonják tőlünk a kívánatos fejlődésnek elemi feltételeit«. A közgyűlés meghallgatta ezután azokat az előadásokat, amelyek a szorosabban vett tanári munka mezejének egy-egy részét világították meg. * Teltsch Kornél előadása Teltsch Kornél igazgató az uj tantervvel kapcsolatosan a német nyelv tanításában eddig is észlelt kifogásokat tárta fel s arra a megállapításra jutott, hogy a német nyelvnek a II. osztályban való tanítása nem felel meg a didaktikai követelményeknek, he-' lyesebb volna, ha csak a harmadik osztályban kezdenék annak tanítását, viszont a felső 2 osztályban kevésnek tartja a heti óraszámot, amelyet feltétlenül emelni kellene egy-egy órával. Dr. Névery János előadása a cserkészetről Dr. Névery János igazgató a cserkészet nagy jellemnevelő értékeit elismerve szükségét látná annak, ha a cserkészek ügye még közelebb jutna az iskolával. Reámutat előadásában arra, hogy van ugyan minden csapatnál úgynevezett szervező bizottság, amely felelősséggel tartozik erkölcsi és anyagi ügyekben egyaránt a csapatért, ellenben a csapat felett a valóságban ettől a szervező testülettői külön álló intézmények rendelkeznek. Dr. Kiss László előadása a történelem tanításáról Dr. Kiss László tanár módszeres előadást tart az V. osztályban végzett történelemtanításról s bemutatja egy-két példában azokat a gyakorlati szempontból hasznos fogásokat, amelyekkel a tanuló egységes képet nyer egy-egy korszak összefüggő világtörténeti eseményeiről. A tanárság sérelmei Egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés a nagykállói állami reálgimn. tanári karának az Orsz. elnökséghez felterjesztett sérelmeit s a maga részéről is felterjeszti azokat az országos közgyűlés elé. A határozati javaslat szerint a tanárság követeli a helyettes tanári évnek 1 évre való leszállítását, a gyakorló tanári év beszámítását, a várakozási időnek az alsó fizetési osztályban való megrövidítését, a hadviseltek éveinek beszámítását, a korpótlék viszszaállitását, a családi pótlék rendezését s végül azt, hogy a kisebb helyen működő tanárok 5 év eltelte után kérhessék nagyobb helyekre való kineveztetésüket. Weiszer Gyula indítványára a közgyűlés kimondja, hogy az ifjúság áltai rendezett jótékonycélu előadásoknak mindenféle járulékok alól való mentesítése érdekében mozgalmat intéz s hasonló állásfoglalásra kéri az Orsz. Közgyűlést is. A főtitkári és pénztári jelentés meghallgatása után déli fét 1 órakor ért véget a közgyűlés. Ma este mutatkozik be a Lengyel-cukrászdában a Bartalís-trió A Lengyel-cukrászda legújabb szenzációja: a Bartalis-trió ma este 9 órakor mutatkozik be a nyíregyházi közönségnek, nagy hangverseny keretében, kitűnő műsorral. Lengyel Nándor cukrászdája egy darab fővárosi életet varázsol Nyíregyházára. Budapest jellegzetes hangulatu tánctermeiben zendült fel az a muzsika, amely olyan önfeledtté tudja tenni a gondok hínárjában vergődő mai embert. Bartalisék hárman vannak, de négy szines hangszert képviselnek. Maga a trió vezetője egyforma készséggel kezeli a hegedűt és a saxofont, a trió másik tagja zongorista, a harmadik a dob és a környéki felszerelés biztos kezű müvelője. Egy kis oázis a szürke jelenben Lengyel Nándor áldozatkészséggel vonzóvá tett meleg tónusu cukrászdája, amelyet ma bizonyára felkeresnek hivei, a szórakoztató zene barátjai. Bartalis neve fővárosi márka, műsora széles skálájú és változatos, közkedveltsége, amelyet eddigi működésével vivott ki, Nyíregyházán fokozódni fog. — Móra Ferencné szakácskönyve a legjobb, legbővebb és legtartalmasabb magyar szakácskönyv. Kaphaté az Ujságboltban. ZENE » • • • « A tanítóképző Schubert- estje (A »Nyírvidék« tudósítójától.)_ A nyíregyházi m. kir. állami tanítóképző-intézet ifjúsága szombaton este Schubert-estet rendezett a »Korona«-szálló nagytermében. A hangversenyen igen szépszámú és előkelő közönség jelent meg, ott láttuk Énekes János és Bányay Jenő pápai prelátusokat, Ruitkay Gyula kanonokot, Szohor Pál városi főjegyzőt, a helybeli középiskolák és egyéb tanintézetek elöljáróit, s valamennyi társadalmi réteg képviselőjét. A hangversenyt Schubert Ferenc a nagy zeneköltő halálának 100 éves évfordulója alkalmából rendezte az ifjúság, s az est egyúttal nyilvános erőpróbája volt a növendékek zenei készültségének. — Örömmel látjuk, hogy a jövő tanitó generáció zenei nevelése jó kezekben van, s ha a növendékek valamelyike különösebb tehetséget árul el, ugy a disciplinák elvégzéséhez megfelelő pedagógiai források állnak rendelkezésére. Különösképen három növendék neve méltó az említésre: Sembery Imre ötödéves növendéké, aki szép technikai készültséget és nyugodt, stílusos előadásmódot árult el', Oláh Sándor ötödéves növendéké, akinek érett vonókezelése és tudatos intonálása biztosítják további fejlődését, végül a Kovács Antal ötödéves növendéké, aki a Marsch heroique eldirigálásával tett bizonyságot lendületes karmesteri készségéről, s a partitura-olvasásban szerzett gyakorlottságáról. hangverseny gerince Lukács Béla igazgató és zenetanár előadása volt Schubertről, amelyben ismertette a nagy zeneköltő életét és méltatta zeneszerzői működését. A gondosan megirt és részleteiben sokszor poétikus szépségű felolvasás közben mint zenei illusztrációk hatottak a növendékek produkciói. Kurucz Mihály (V. é.), Kovács Antal (V. é.), Veress György (V. é.), és Rátkay György (V. é.) növendékek egy-egy jellegzetes Schubert-dalt adtak elő képzett orgánummal. mig a zongorakiséretet riáthay György (V. é.), Szűrös Lajos (V. é.), Csicstnann Béla (IV. é.), és Fiák István (IV. é.), növenvendékek látták el dicséretreméltó, hozzáértő alkalmazkodással. Nagy sikere volt a kvartettnek (Oláh Sándor, Kurucz Mihály, Racskó János ötödéves, Szakács György III. é.), amely az Ave Máriá-t adta elő és a négy hegedűre irt Bölcsődalnak (Oláh Sándor, Kurucz M., Racskó I. ötödéves és Szilágyi Lajos IV. é.) Oláh Sándor a közismert Stándchen-t és a Litániát adta elő hegedűn Sembery Imre zongorakisérete mellett. Sembery különben, mint fentebb méltattuk, zongorajátékával excellált. Az A-dur szonáta I. tételét, egy táncot, az Oktett egy részletét és a befejezetlen H-moll szimfónia egy részét adta elő, sőt még ráadást is kellett adnia. Az intézet zenekara két számmal szerepelt. A bevezetésül előadott Rosamunda-nyitánnyal, amelyet Ehrlich Antal zenetanár dirigált és a Marche heroique-kel, amelyet Kovács Antal ötödéves növendék vezényelt. A zenekar összjátéka és fegyelmezettsége is elismerésre méltó. Végül a különös dicséret és elismerés hangján kell megemlékeznünk az énekkarról; amely Lukács Béla igazgató betanításával és ve-