Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)
1929-04-28 / 97. szám
Nyíregyháza, 1929. április 28 * Vasárnap évfolyam. 97. szám Elflflzattal írak hegben éa vldékan: Alapította JÓBA ELEK Mra 2'SO pangS. Nsgyadévra 7-60 penyö. Főszerkesztő: Dr. 3. SZABÓ LÁSZLÓ. S&rtfcxtvtoatóknelt és Uaitólaiak en^edaiény. | Falalős azarkasztf : VERTSE K.ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal* SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Talafon szám 139. Postacheque* Kéziratokat nem adunk vissza. k honvédlegénység ellátásáról á „Nyírvidék" számára írta: Hegedűs Kálmán dr. országgyűlési képviselő Most lepett életbe a »honvédség legénységi állományú egyéneinek és ezek hátramaradottainak ellá( tásáról« szóló törvénycikk. Az 1921 :XXXII. tc. a hivatásos havidijasok, vagyis a tisztek és alflisztek s ezek özvegyei és árvái ellátásáról gondoskodik. Ezt a törvényt a maga egészében není lehetett kiterjeszteni, a legénységi állományú egyénekre, mert a legénységi szolgálatnak egészen különleges természete van. Éppen azért az - uj törvénycikk bizonyos kivételeket statuál és felsorolja ezeket a kivételekét, Ezektől eltekintve, az 1921 : XXXII. tc.-nek valamennyi kedvezményét és ellátmányát kiterjeszti a legénységre. Ezek vaz ellátmányok és kedvezmények nagyjában a következők: a nyugdíj, lakbér-nyugdij, sebesülési pótdíj, özvegyi nyugdíj, árvák nevelési járuléka, rokkantházi ellátás, szükség esetén elmegyógyintézetben való elhelyezés. Ezeken az intézményeken kívül még egy uj intézményt is megvalósít a törvényjavaslat a végkielégítés formájában. A végkielégítés az állam ra , nézve is kedvezőbb, mert .hiszen ezzel egyszer ad az állam és ez kisebb megterheltetést jeltnit reá nézve, mintha állandó ellátást vállalna. Viszont a legénységre-nézve is előnyös, mert bizonyos — igen tekintélyes — összeghez jut a kiszolgált katona, aki azután, en nek az összegnek a segítségével, könnyebben helyezkedhetik el a polgári pályán. A törvénycikk szerint, aki elTatásban részesül, az nem kaphat végkielégítést, aki végkielégítést kapott, annak özvegye sem kap nyugdijat és árvái sem kapnak ne.velési járulékcft, a sebesülési pótdijtól ellenben nem üti el az érdekelt egyént, ha a végkielégítést felvette. A végkielégítés legmagasabb összeg 3700 pengő. Ez, természetesen a szolgálat éveinek számához igazodik és igazodik a rendfokozathoz is. Az állam maximális megterheltetése 1934-ben fog bekövetkezni és ez, körülbelül, 4.5 millió pengőre tehető. A kormánynak sikerült ezt az összeget biztosítania, anélkül, hogy az adósrófot meghúzná, anélkül, hogy az állampolgárokra nagyobb terhet róna a* eddiginél. Az uj törvény egyebekben rendelkezik a tényleges állapot szanL* cionálásáről, annak a tényleges állapotnak a szankcionálásáról, hogy már eddig is 185 egyén részesült a törvényjavaslatban előirt előnyökben és e törvények minden áldásában. Ezenkívül intézkedik a döntésre hivatott faktorokról is. Nevezetesen az ellátási igények teimtetében a honvédelmi'miniszter hozza a végzést. Ez ellen a végzés ellen az 1927 :VI. tc.-ben megjc-i lölt kivételekkel, panasszal lehet élni a közigazgatási bíróságnál. Nékünk ezt a törvénycikket már csak azért is örömmel kell üdvözölnünk, mert hiszen annak a 185 emberliek ellátásáról gondoskodik, akinek ellátása alá ezzel a törvényes jogalapoj: helyezi és éppen ebben az évben fog kilépni a hadsereg kötelékéből olyan egyén, aki erre az ellátásra nagyon is rá van szorulva. Azt mondják: szomorú öröm ez, mert az a látszata, mintha a zsoldos hadsereg hadkiegészítési rendszerét örök időkre fenn akarnánk tartani. Ez azonban csak látszat. Mi az erre hivatott faktorok utján> igenis, minden alkalmat meg fogunk ragadni, hogy a zsoldos hadsereget megszüntessük és helyreállítsuk az általános védkötelezett ségen alapuló hadkiegészítési rend. szert. Ebből azonban nem következik az, hogy egyáltalán ne gondoskodjunk arról a legénységről, amely a zsoldos hadserégben szolgál. Mert kötelességünk, hogy | azoknak a derék magyar katonáknak a sorsáról, akik életük java részét a hazának szentelték, gondoskodjunk. A munkanélküliség mai korszakában, az álláskeresés mai orgiájában teljes lehetetlenség hogy kidobjuk az utcára ezeket a derék katonákat, akkor, amikor nagyon jól tudjuk, hogy ha ezek a fitalemberek a létért való küzdelemnek szomorú porondjára kilépnek, kész prédái lesznek a bolseviki és egyéb szélsőségek agitációmak. Ettől nekünk óvakodnunk kellett és hogyha nem puszta' frázis ;ennek a nemzedéknek ajkán a szociálpolitika, akkor igenis, minden becsű let és, magyar embernek kötelességé, hogy megtegye mindazt, amivel tartozik azoknak, akik a hazával szemben teljesítették a maguk kötelességét. Ennek a nemzetnek világtörténelmi hivatását teljesíteni kell és ezt csak akkor teljesítheti igazán, ha erős hadserege van és ha hatalmas katonai szellemű ralkodik a nemze\ kebelében, mert hiszen még a semlegességet sem tudjuk fenntartani és biztosítani, ha nincs fegyveres erónk. Éppen ezért ezt "á megTCvij kis hadsereget is .meg kell lélekbeli erősítenünk, hogy azután ez az elit-hadsereg magva legyen egy. jövő védelmi háborúban felfejlődő, nagy hadseregünknek. A drága pénz áldozat, amelyet az ország közgazdasága a valuta stabilitása és egy hitelkrizis elkerülése végett hozott Mikecz Károly vezérigazgató a Magyar Nemzeti 3ank kamatlábemeléséről (A »Xyirvidék« tudósitójától.) A Magyar nemzeti Bank tudvalevőleg április 24-tőt kezdődőleg váltóleszámitolási kamatlábát 7 százalékról 8 százalékra emelte, ami különben is súlyos gazdasági viszonyokkal küzdő vármegyénk közönsége körében élénk visszatetszést keltett. • Kérdést intéztünk a Szabolcsi Központi Takarékpénztár vezérigazgatójához, dr. Mikecz Károlyhoz, hogy milyen okok késztették a Magyar Nemzeti Bankot ezen jelentőségteljes elhatározására és az alábbi felvilágosítást kaptuk: Valutánk értékének állandósága Mindennél fontosabb közérdek, hogy a Magyar N emz eti Bank vavalutánk értékének állandóságát minden körülmények között megőrizze, még csak a lehetőségét is okvetlen el kell kerülni . annak, hogy a legpesszimisztikusabb ember is egy ujabb valutaromlásra gondolhasson, mert ez nemcsak hiteléletünk körében végezne romboló hatást, hanem egész gazdasági életünkre kiszámíthatatlan következményekkel járna. Ma a Magyar Nemzeti Bank aranykészlete és az aranyfedezetbe beszámítható deviza és valutaállománya e tekintetben teljes -biztonságot és megnyugvást nyújt ugy belföldön, mint külföldön, . ha azonban már jó előre nem gondoskodna a Nemzeti Bank arról, hogy ^ a nálunk elhelyezett külföldi valutakölcsönök rohamos visszafizetésének elejét vegye, ugy ezen kölcsönök visszafizetésére esetleg olyan nagy deviza és -valuta készletek lennének szükségesek, hogy ezáltal pénzünk fedezete érzékenven rosszabbodhatnék. ' ; A külföldi kölcsönöket áthelyezik Az Osztrák Magyar Bank kamatlábemelése folytán előállott annak a lehetősége,-hogy a nálunk elhelyezett külföldi kölcsönök a magasabb kamatokat tizetó osztrák piacokra helyeztessenek át. A nemzetközi pénzviszonyok szin tén erős csábítást jelentenek a külföldi tőkjések részére, mert hiszen Amerikában pl. március hóS*rimi»WH.Mi, <1111111 ISWBBt napban a newyorki tőzsdén 11 százalék volt az átlag kamatláb, vagyis aki március írén teljesen biztos kezeknek a newyorki tőzsdén pénzt helyezett ki és azt hetipénz formájában egész hónapban prolongálta, 11 százalékot keresett nettó. Ez eléggé, jellemző az amerikai pénzviszonyokra és egyúttal a magyarázata is annak, hogy miért nem kívánkozik nagyobb amerikai tőke Európába gs hogy miért vonnak vissza mindég több és több amerikai pénzt az európai piacokról. Kamatlábemelési verseny várható Az európai piacokról elvont pénzek fedezetére minden európai álla m igyekszik máshonnan a tőkét magához vonzani s ebbői kifolyólag egy ujabb kamatláb emelési versennyel állunk szemben, aminek folytán a legtöbb állam előbb, vagy utóbb kénytelen lesz kamatlábát felemelni. Egy héten belül rajtunk kivül az osztrák, íengyel és német nemzeti bankok emelték fei kamatlábaikat. Ezen áramlat \ hatása alól mi annál kevésbbé vonhattuk ki magunkat, mert sajnos, külkereskedelmi mérlegünk erősen passzív. Ez azt ,jelenti, hogy a hozzánk behozott áruk ellenértékét nem fedezi a tőlünk kivitt áruk ellenértéke, ugy, hogy a különbséget hi~ telmüvelet, vagy készpénz utján kell fedeznünk. Ha más országok magas kamatlábától csábítva ujabb külföldi tőkéket nem tudunk magunkhoz vonzani, ugy nem maradna más hátra, mint ezt a különbségét a külkereskedelmi mérlegünknek készpénzben, tehát aranybaii^vagy devizában kiegyenlíteni, amely állapot hosszabb ideig aranyfedezetünk erős csökkenése nélkül fenntartható, nem volna. Helyesen cselekedett a Nemzeti Bank Bármennyire fájdalmas is tehát ezen gazdasági életünket ért ujabb csapás, helyesen cselekedett a Magyar Nemzeti Bank, midőn nem habozott sokáig, hanem abban a pillanatban, midőn belátta, hogy az ár ellen úszni lehetetlenség, — azonnal cselekedett. Ezen gyors intézkedés nemcsak jelentékeny de vizamennyiségek elvonását akadályozta meg, hanem egy átmeneti hitelkrizisnek az elejét is vette. Pedig éppen a mai viszonyok között talán az olcsó p énznél is fontosabb, hogy egy hitelkrizis a drága pénzzel ne járjon együtt, mert amennyiben a bankok nágyobb hitelmegszoritásokkal vol-' nának kénytelenek élni, ez a mi rendkívül súlyos gazdasági viszonyaink között könnyen katasztrófálissá válnék. Egyes szám ára 16 fillér
