Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)
1929-04-23 / 92. szám
1t2<J. április 23. JNfYÍRYIDÉK. 9 Április 23. Kedd: Az utolsó Verebély lány. Bérletszünet. Április 24. Szerda. Az utolsó Verebély lány. Bérletszünet. Április 25. Csütörtök : Én és a húgom. A. bérlet 19. Április 26. Péntek : Én és a húgom. B. bérlet 18. Április 27. Szombat : D. u. 4 órakor : Bölcsődal. — (Mozihelyárakkal.) Bérletszünet. — Este: 8 órakor: Párisi divat. A. bérlet 20. Április 28. Vasárnap. Párisi divat. Bérletszünet. Április 29. Hétfő: Párisi divat. B. bérlet 19. Április 30. Kedd. Párisi divat. Bérletszünet. Az utolsó Verebély lány már csak ma este, kedden és szerdán kerül szinre a Városi Szinházban. Csupa kacagás, vidámság, jókedv kiséri Az utolsó Verebély lány minden előadását. * Minden este zsúfolt ház nézte még végig Az utolsó Verebély lány operettet, amelynek szövege mulatságos, dalai kellemesek, tánczeaéje ötletes. * Kedden délután 4 órakor diákelőadás lesz. Szinre kerül Szigligeti—Serly örökbecsű énekes színjátéka, A' cigány. Helyárak 40— 60—-80 fillér. Jegyek az iskolák utján és előadás napján a pénztárnál. * Szerdán délután 3 és fél órakor « magyar rapszódia: Tüzek az éjszakában kerül szinre katona-élőadásban. Helyárak 50, 80, 1 pengő. Jegyek az állomásparancsnokságnál és előadás napján délután a pénztárnál válthatók. * Csütörtökön és pénteken a Belvárosi Szinház szenzációs újdonságát mutatja be a szinház. Berr és Verneuü vigjátéka: Én és a hugom kerül szinre. Nyíregyháza Csonkamagyarország legdrágább városa Riport a megélhetési frontról A múltkoriban egy budapesti J jjzletembernek Nyíregyházán akadt dolga és két napig városunkban •tartózkodott. Ügyfelével, akivel valami terményüzletről tárgyalt csak az esti órákban találkozhatott, ugy, hogy egész délelőttjét a város megtekin tésére fordíthatta. Azonban mint üzletembert nem annyira a város szépsége érdekelte, hanem inkább a gazdasági és kereskedelmi vonatkozások. Elsősorban az üzletek kirakatait, illetve a kirakatok áruit nézegette, majd az élelmiszer és füszerüzletekben érdeklődött az árak iránt, mig végül a mészárosokhoz és a vendéglőkbe látogatott el. Délben egy jó vendéglőbe tért ebédelni. Én ott találkoztam vele. A szemben lévő asztalnál ültem, amikor izgatott szóváltásra lettem figyelmes. A budapesti ur kezében lobogtatta az étlapot és felháborodva magyarázta a pincérnek, hogy az étlapon tévedés lehet, mert lehetetlen — úgymond — hogy itt ebben a kis vidéki ven déglőben jóval drágább legyen a menü, mint Budapesten a legjobb polgári éttermekben. Ennek az embernek tökéletesen igaza van — gondoltam — és bemutatkozva átültem az asztalához. Uram — mondotta felháborodását nehezen leplezve — nincs Csonkamagyarországnak egyetlen városa, ahol ne jártam volna, de sehol ilyen horribilis drágaságot nem tapasztaltam, mint itt. A cipészüzletek kirakataiban 40—45 pengőért látom ugyanazokat a női és Térti cipőket kitéve, amelyeket Budapesten, vagy akár Debrecenben vagy Miskolcon 25—30 pengőért meg lehet kapni. Csudálkozom azon, hogy nem akadt még egy ügyes fiatalember, aki debreMeghívó. ceni kereskedőkkel szövetkezve, titokban olcsó cipőkkel, selymekkel, ruhákkal és egyéb ipari cikkekkel kereskedne, mert bizonyos, hogy ilyenformán jelentős jövedelemre tehetne szert, olyannyira drága ; árakat szabnak itt az iparcikkek- i nek a kereskedők. De ugyanezt a hihetetlen drá- í gaságot tapasztaltam a mészáros « üzletekben is, ami annál csudá- j latosabb,, mert hiszen tudtommal Nyiregyháza körül van véve ter- j melőkkel s igy az élelmiszerek j nem közvetítőkön keresztül és szállítási költségekkel terhelten kerülnek a piacra. És mondja csak uram — fordult hozzám érdeklődve — Nyíregyházán a tisztviselők kapnak valami drágasági pótdijat ? — Nem — mondottam rezignáltán — sőt ugy tudom, hogy a budapesti tisztviselők jóval magasabb lakbérilletményeket élveznek, mint a nyíregyháziak. — Nos és milyenek itt a lakásbérek ? — Ne is kérdezze Uram — legyintettem és két szobás odúmra gondoltam, amiért minden elsején száz pengőt izzadok házigaz- , dám zsebébe. Uj ismerősöm nem válaszolt. — Vékony, energiára valló ajkai idegesen mozogtak, mintha magában számolt volna. Majd hirtelen felugrott .megragadta karom és szinte titokzatosan súgta felém: — Uram, elhatároztam, hogy Nyíregyházán a pesti Korvináruház mintájára egy üzletet nyitok, ahol olcsó árakon mindent lehet lesz kapni. Ahol ilyen óriási árak existálnak a közönség csendes béketűrése mellett, ott bombaként fog hatni egv olcsó áruház . A Nyíregyházi Lawn-Tennisz Club folyó évi április hó 27 én, szombaton d. u. 6 órakor a vármegyeházán, az átvaszék helyiségeiben közgyűlést tart, melyre a club alapító, rendes, pártoló és ifjúsági tagjait van szerencsénk meghívni. Dr. Murányi István s. k. bárt Vay Miklós s.k. főtitkár. eln&k. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Tisztviselők jelentései. 3. Uj tisztikar választása. 4. Esetleges indítványok. 2409—3 Megérkezett a különféle gyártmáayu elsőrangú Teranis ütő Davis, Slszenger, Darsonaa), Hammer, Kehrling, Gordon. A Tenmsz Szövetség által játszasra elfogadott Slazeuger és Danlop labdák Pálya felszerelések. Biumbery Nyiregyháza 2312-10 Eladó a Széchenyi-út 14. sz. lakóház, mely áll egy négy szobás, fürdőszobás, egy két szobás és egy udvari lakásból. Nagy telekkel. Külön tslek a Báthory-utcára. Érdeklődni lehet Széchenyi-út 9. szám alatt. 1947—? Gyilkosság a szőlőben ' (Kis regény) Irta: Péchy-Horváth Rezső ( ,( 1> Ennek az oka a leány volt, helyesebben a körülötte felburjánzott mindenféle híresztelés és szóbeszéd. Bizony Arankának nem a legjobb hire volt a városban. Egyesek tudni vélték, hogy téli estéken, amikor a kisvárosban alig bujt ki valaki a dermesztő hidegben a sötét utcákra, Szekér A Banka soros közelségben, karonfogvást ődöngött órák hosszat egy-egy katonatiszttel, önkéntessel... A híresztelések közül az ilyenek voltak a legfehérebbek, a legártatlanabbak... Micskey Pista egyik percben vakon hitte ezeJcet a híreszteléseket, de a másik percben szégyenkezve restelkedett önmaga előtt... Ilyenkor a leány tartózkodó, korrekt viselkedése jutott az eszébe, a heves ellenkezés minden intimebb, szemtelenebb érintéssel szemben... De aztán a hirharangok ama mondása ütötte szivén, amiben valahogy maga is hitt. Vagyis hogy a bukott leány, aki mindenkivel bőségesen adakozó, mélyen szemérmes és harciasan tartózkodó azzal a lovagjával szemben, —• és csakis azzal! — akihez feleségül szeretne menni... A másokkal, mindenkivel szemben bőkezű, adakozó és jószívű élvezetosztó az ilyennel fukarul, sanyargatósan bánik — még ha ő maga ég is a tomboló-romboló vágytól — hogy tisztának játszhassa ki magát... s hogy az a roppant vágyában siettesse, hajszolja a legitim egyesülés elkövetkezését... Nem sokat foglalkozott máskor Micskey a leánnyal, akivel szimpla utcai ismerkedés hozta össze. Néhány alkonyati séta esett a félhomályba rejtőzött kisvárosi utcákon; egy-két hazakisérés lsiaalmas kettesben: ez volt az eddigi érintkezésük. Soha komolyabb cél fel nem fáklyásodott elméjélaen a leánnyal kapcsolatban, aki szép volt ugyan, és roppantul kívánatos, de zavaros buborékok szennyezték be körülötte a jóhirneve tiszta folyóvizét... és mindig a fülében csengett a jóakaratú figyelmeztetés: csak veled szemben tartózkodó és fukar... mert azt akarja, hogy elvedd! Azért szerelmes volt belé, de erről nem tehetett. Buja, érzéki szépsége, gyújtogató pillantásai, izgalmas vágyakat támasztó járása hatalmas erővel vonzották és lenyűgözték. De azért mindig tudott uralkodni magán és bizonyos mértékig vissza tudta tartani magát, óvakodott olyat cselekedni, vagy nyilatkozni, ami egyenlő értelmet jelenthetett volna az egérfogóval... Balek, áldozat, korábbi bűnök takarója nem akart lenni... A leány ösztönei természetesen nyomban megérezték benne a szerelmes férfit. Ettől kezdve roppant igyekezettel, fáradságos munkával, szépségének és női testiségének teljes harcbaállitásával de mézédes mosolygás és szédítő kacérkodás mögött keringett a körben, amelynek középpontjában a férfi: a Férfi állott és élt... a sirógörcsökig megunt, reménytelen és hajszás leányélet megszüntetője... Tudta, hogy rossz hirek keringenek körülötte, esetekre emlékezett,amikbe nem is rosszvérüségből, csak gyenge akarata miatt, hiányos erkölcsi meggyőződés, vagy nevelési hiányosság miatt sodródott és amelyek égőn égették a lelkét, mintha spanyolviasz lobogó cseppje csurrant volna rá... S a kétes hirek zűrzavarából sürgősen, sietősen menekülni szeretett volna egy rendes házasság langyos fürdőjébe... ahol rövid idő múlva el fogja felejteni a hálát, amellyel a megmentőjének tartozik és kezébe ragadván a kormányt, zsarnoki hajlamait zavartalanul hagyja majd kibomlani és tombolni... Selymes, hosszú szempillái és érzéki és izgató pillantásai mögött, a hollószárnv-haj, a sápadtfehér arc, a bársonyosan simogató nagy szemek és a lágyan zugó hang mögött ott rejtőzködött, rontásra készen, a rettenetes nőstény... a vesze| kedős, rikácsolós, elhizó, piszkos, lompos nőbestia!.... De ebből egyelőre csak az üde, pirosszáju, örökké kacagó, jóillatu, nyúlánk és helyes idomú bakfis látszott, akibe Micskey most komolyan és lázasan beleszeretett. A részvéte meghatotta, az érdeklődése ellágyitotta, a bátorsága pedig — hogy egymagaban felkereste őt a házuknál — egyszerűen fellelkesítette. Hiszen — szögezte le — túlságosan zsúfolt volt a szépsége ahhoz, hogy férfiak .után szaladgáljon... Mindaddig, mig szőlőbeli magányában meg nem'lepte, csak mint kellemetlen ismeretség emlékét tekintette. De most minden érzékével, összes idegszálával, a felviharzó vágyával szerette és kívánta. Komolyabb következményekre most sem gondolt ugyan, de csak azért nem, mert egyelőre csupa káosz, kiforratlanság és bizonytalanság ült lomha iszap gyanánt a gondolatain. De a riasztó híresztelések mindjobban homályosulni, fakubii kezdtek benne... 8. Hanyattfeküdt a ház hátulsó fala mögött kezdődő szőlőrendben, ahol a sűrű, nagylevelü venyigebozót összeborult fölötte. A túlontúl dus, gazdag levél erdő gazdag sátorszerüen, rejtek adóan sűrűsödött és egészen betakarta, láthatatlanná és felfedezhetetlenné tette a földhözlapuló detektívet. Csendes, áhítatos őszeleji este volt. A csillagok teljes pompájukban, pislákolva ragyogtak a döbbenetesen mély, sötétségbe hullt égbolt peremén. Mint százezernyi világító, sziporkázó, fénnyel játszadozó szeg, amely végtelenségig szaladó gyászposztó szövetjéről ontja kecses, kellemes színjátékát. Az unalomig egyhangú és bántó tücsökmuzsikán kivül a vastag csendet semmi más nesz nem zavarta. | _ (Folyt, köv.) ...