Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-20 / 90. szám

6 JNíyíryidék. 1929. április 17. A kisebbségek jogvédelme Ismeretes, hogy a háború utáni Európa legelhanyagoltabb kérdése a kisebbségi kérdés. Majdnem 10 esztendő óta hiába igyekeztek az elnyomott és pusztuló kisebbségek maguknak tűrhetőbb sorsot biztositani, mert a hatalnysok közvéleménye nem akarta ezeket a szen vedéseket megérteni. A mult őszszel a kisebbségi sorsnak a küzdelmébe uj korszak következett be. amennyiben a Népszövetségi tanácsban kanadai és német javaslatra mélyenjáróan foglalkoztak a kisebbségi problémával és kénytelenek voltak ennek a nagyfontosságú kérdésnek erkölcsi erejét és ellenállhatatlan hajtóerejét figyelembe venni. Ilyen előzmények után a Népszövetség egy hármas bizottságot küldött ki a kisebbségi kérdés tanulmányozására, s egyben felszólította a Népszövetség összes tagállamait, hogy amenynyiben javaslataik vannak ebben a kérdésben azokat április hó 10ig terjesszék be a főtitkársághoz. A magyar kormány most részletesen megokolt memorandumban kritikai megvilágítás formájában tárgyalja az eddigi eljárást a logikailag és jogilag megalapozott javaslatokat tesz az eddig ki nem elégítő eljárási szabályok megreformálására. Magyarországnak elsőrendű érdeke megragadni azokat az alkalmakat, amelyek módot nyújtanak arra, hogy a magyar kisebbség sérelmeit a világ megértő közvéleménye elé vigye s azokra fáradhatatlan energiával orvoslásokat követeljen. Különösen olyan jelek birtokában, mint amilyeneket szinte naponta kénytelen tapasztalni. Itt van példáut az északjugoszláviai magyar kisebségek elnyomásának kérdése, melyet tárgyilagosan ismertetett egyik súlyos német lap. Rámutat a német orgánum arra, hogy az S. H S. királyság területén legalizált terrorszervezetek semmisitik meg a magyar könyvtárakat;, erőszakosan távolitják el az iskolákból a magyarul beszélő tanítókat s a katholikus vallású kisebbségi tanulókat az orthodox vallás felvételére kényszeritik. Ilyen állapotok között a magyar kormány joggal követelheti a kisebbségi jogvédelem eddigi rendszerének megreformálását. mert ez a kérdés három és fél millió magyar ember jogvédelmét érinti. Nem mond mást a Tanácshoz benyújtott magyar memorandum, mint amit a legutóbbi napokban mondott az egyik francia szociálista képviselő, akt szintén elégtelennek tartja az eddigi kisebbségi eljárást. A kisebbségi eljárásnak szüksége van a legteljesebb publicitásra, mert ennelc az olyan sok oldalról veszélyeztetett kérdésnek csak az lehet egyetlen hathatós fegyvere. A magyar kormány által beterjesztett memorandum alapján a Népszövet ségnek becsületbeli kötelessége módot adni arra. hogy a müveit világ közvéleményének pártatlan ellenőrzése alatt a szerződésekben lefektetett kisebbségi jogok végre is hajtassanak. A tárgyalások során pedig az eddigi gyakorlattól^ eltérően meg kell hallgatni a panaszos kisebbségeket is -s nem szabad egyoldalú, leginkább politikai szempontok alapján dönteni. Állandó kisebbségi bizottságot kell felállítani, amely permanens voltánál fogva állandóan és szakszerűen tudja napirenden tartani a kisebbségi panaszok tárgyát. A jogi vonatkozású kérdésekben dönt sön az állandó nemzetközi bíróság, hogy legyen minden elnyomó állam számára kötelesség a biztosított jogok betartása. á Mikecz István alispán rendeletére megindult levéltári kutatás során Gál István tanár megtalálta Bóbert Károly király Nyírbátorhoz intézett adománylevelét A Magykállóban és Nyírbátorban talált levéltári okmányok fővárosi múzeumi körökben is nagy feltűnést keltettek (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Mikecz István alispán rendeletére Gál István okleveles levéltáros, a vármegyei könyvtár őre kiszállt a vármegye községeibe, átkutatta a községi levéltárakat, sokszor a padláson, ládákban porosodó, foszladozó százados írásokat, kiválasztotta és a szabolcsvármegyei levéltárba szállította a pótolhatatlan értéket képviselő régi írásokat. Gál István tanár, aki a levéltárosi szakvizsgán is nagy feltűnést keltett ritkaságszámbamenő készültségével, a legnagyobb biztonsággal határozta meg a nagy fáradsággal összegyűjtött levéltári iratokat, amelyekről nyomban szakszerű ismertetést küldött be a levéltárak szaklapjának. Csánki Dezső is érdeklődik a szabolcsi okmányok iránt. Az előkerüli okmányokról értesülést szerzett Csánki Dezső történetíró, az Országos Levéltár főigazgatója is. aki a felszínre került okmányokra vonatkozó kérdéseket intézett Gál Istvánhoz. Az Árpádok és a Hunyadiak korának kiváló kutatója az iránt érdeklődött, hogy az oklevelek közül egyesek eredetiek-e. Gál István tanár megnyugtatta a tudós érdeklődőt. Róbert Károly király levele az első, amelyet megtekintünk a vármegye könyvtárában, ahol a Nagykálióból és Nyírbátorból előkerült okiratokat már jegyzékbe foglalta és a levéltárba helyezte Gál tanár. Meghatódottsággal hajolunk a sárguló pergament fölé, amely a középkori barát a XIV. század első felének merev betűstílusában latin sorokba szedte a nagy királynak a nyírbátoriakhoz küldött üzenetét. Ez az okmány, amelyen Róbert Károly sajátkezűaláírása van, 1332-ben kelt adománylevél. Királyok, fejedelmek, vezérek irásaikerülnek elénk. Dicsőséges, harcos hatalmas nemzet nagyjainak kezevonásai, majd gyásznak, szenvedésnek, mártiromságnak tanúi. Ulászló király adományoslevele 1512-ből, ázapolyai János levele 1537-ből, II. Mátyás, I. Lipót adománylevelei, védőlevelei. Az 1667-ben kelt adománylcvél magyar fordításban is megvan. Számos okirat van az értékes levelesládában Báthori Gábor, Báthori Miklós, Báthori Zsigmond és István, Báthori Zsófia Íródeákjától. Báthori Zsófia, mini. 1. Rákóczi György özvegye a harmincad biztosítása érdekében ir levelet Nyírbátorhoz. Bethlen Gábor, Rákóczi... Forgách Zsigmond védő és oltalomlevelei mellett, itt vannak Bethlen Gábor védőlevelei 1620— 1626-ból. Szász Balázs érdekében 1626-ban levelei ir a nagy fejedelem Nyírbátorhoz. Bethlen István, Péter, Ádám vannak képviselve a Bethlenek sorából. I. és II. Rákóczi György, I. és II. Rákóczi Fe1 SZENZÁC

IÓS UJ D ONSÁG 1 SZENZÁCIÓS REPRÍZ! SHIRAS RÓZSÁJA {ASSZONYOK UCCÁIA Hindu szerelmi regény, eredeti h'ndu szereplőkkel Ez a ,film «z uj Hindu síremlék! Maria Jakobini, Camilla Horn, Gustav Frflhlich, Jean Bradin, Warwick Ward, W. Dielerle a főszereplője ennek az erkölcsdrámának HÉTFŐN—KEDDEN AZ APOLLÓBAN APOLLO Péntektől—vasárnapig GRETA GARBÓ és CONRAD NAGEL SZENVEDÉLY (EGY VESZEDELMES ASSZONY) Ludwig Wolf szerelmi regénye 9 felvonásban A császár királyi dragonyos tiszt Az orosz kémnő . Az orosz tábornok ...... - . . Coarad Nagel . . Greta Garbó • . . G. Selffertitz Történik a békebeli Bécsben és Varsóban Burleszk kisérö műsor. - Rendes helyárak. HT- 2* 2 ORAS REKORD MŰSOR! 1® Kedden Hétfőn m SHIRAS rózsája Hindu szerelmi regény S felv. — Irta: FRANZ OSTRN ASSZONYOK UCCAJA E«y bűnös anya és leányának szerelmi kálvariája 8 fej. Maria Jakobini, Camilla Horn a főszerepekben Elóadasofc n-ezdete : hétköznap 5, 7. 9, trakor Tea sütemények és mindenféle cukrászsütemény K U G L E R cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alapján p ó i a n y a g m e n te sen Sípos cukrás

znál mmmBMmmmmmmmm Római katholikus bérpalota. ^TELEFONSZÁM: 3 i3. renc oltalom és adománylevelei is nagybecsű írások a gyűjteményben Báró Spankau, Strassaldó gróf, Bronckhorst, majd Bercsényi Miklós gróf irásai jelölik a, történelem véres, könnyes utvonalait a nyírbátori iratok között. Itt vannak a váradi káptalan levelei és a kezünkben van a váradi pasától kiadott menlevél 1663-ból. Összesen 104 nagyértékü okmány. A legrégibb dátum 1332, a lcgfiatalabbé 1856; öreg Makrai Dániel végrendelete. Mikecz István alispán ur rendeletére... Az okiratokról Gál István tanár jegyzéket készített, amelyet kézhez kap Nyírbátor község. A jegyzék •zárószavaí ezek : xEzen okmányokat és egyéb írásokat Mikecz István alispán ur rendeletére Gál István, Szabolcsvármegye könyvtárosa, oki. levéltáros kutatta fel Nyírbátor község levelesládájában és ezek a régi. vassal kivert leveleslábacskával együtt Szabolcsvármegye levéltárában helyeztettek el Nyírbátor község örök letétjeként«. A megye hajdani székhelyéből. Nagykállóból 30 okmányt talált Gál István muzeális becsünek. Kállónak. mint megyeszékhelynek okiratai már eleve a vármegyei levéltárba kerültek, a városra vonatkozó iratok egy részét pedig magánosok vitték el és használták fel tudományos buvárlatukhoz. A kállói iratok között ott találjuk I. Lipót vásárjogot, korcsma és liusszek jogot adományozó levelét, oltalomlevelét. 1. Rákóczi £ György leveleit. I. Rákóczi György 1>. leveleit. I. Rákóczi György feje- j delem halálának évében, 1648-ban erősiti meg Kálló privilégiumát. Ugyanebben az évben kelt II. Rákóczi György resolutioja, majd 1649-ben ő is levelet ad ki Kálló kiváltságának megerősítéséről. A gyűjteményben több más levele is van. Az alkotmány ellenes akciók éveire emlékeztet az 1687ben kelt batonai nyílt parancs, Heisler, Auersperg tábornokok levelei, A Kállayak szőlőtelepítésre adnak engedélyt. Egy i79/-l>en kelt levélből azt olvassuk, hogy a Kállayak szőlőtelepítésre adnak engedélyt Nagy•kállónak. Egy másik okmány a Kállayaknak Kálló ellen indított peréről szól. Egy 1799-ben kelt okmány a híres Jósa István doktor intézkedését tartalmazza. A kállói okmányok is letétként kerülnek a vármegye levéltárába, ahol gyarapodott a tudományos ku tatásra, feldolgozásra váró nagyértékü okmányok tárháza hála annak a messzemenő, előrelátó gondosságnak, amellyel vármegyénk alispánja a nagybecsű iratokat meg mentette a pusztulástól és anixalc a gondosságnak, amellyel az okira tokát Gál István tanár felkuta' a és rendezte.