Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-19 / 89. szám

4 JSÍYÍKYIDÍE. 1929. április 19. Tagokat toboroznak Nyíregy­házán a kollégiumi diák­szövetségbe Kis tagjai Nyíregyházán a szövet­ségnek? (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A debreceni kollégium diákszö­vetsége akciót indított Nyíregyhá­zán, hogy az itteni tagok számát negyvenre emelve, megalakíthas­sák a szövetség nyíregyházi helyi fiókját. Nyíregyházán eddig a kö­vetkezők a szövetség tagjai: dr. Bartók Jenő, Farkas Ferenc pénz­ügyi titkár. Fehér Gábor tanár, Győri István igazgató, Kardos István kulturtanácsnok, dr. Kört­vélyessy Péter pénzügyi fogalma­zó, László Zoltán ref. tanitó, Nagyváthy Ferenc polgáriiskolai tanár, dr. Nánássy Imre ügy­véd, Ozory István rendőrtanácsos, Tamáska Endre polgári iskolai igazgató, Szabó Pál ref. elemi is­kolai igazgató. A tagok valamennyije ivet ka­pott, amelyet a szövetség uj tagjainak nevével töltenek ki. —­Azok, akik a református kollé­giumba jártak és még nem tagjai a szövetségnek, az ősi kollégium iránt való szeretetöknek adnak ki­fejezést belépésökkel. Nem biztos, hogy áprilisban meg lesz a Kovács István emlékünnep (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Görömbey Sándor, a Kovács István szobor megalkotója Nyír­egyházára érkezet a vértanú teme­tői emlékoszlopának elhelyezése céljából. Értesülésünk szerint az emlékmüvet feladták Budapesten és igy mindennap megérkezhet Nyiregyházára. Az emlékünnep­ség megtartása azonban igy sem bizonyos, mert az oszlop felépitése sok időbe kerül és az emlékün­nepség napja erősen közeleg. — Végleges döntés még nem tör­tént eddig az ünnepség kérdésé­ben, de beavatottak szerint az emlékmű nem fog elkészülni ápri­lis 22-ére és igy az ünnepséget későbbi terminusra kell halasz­tani. Mezőgazdaság A szőlők fagykára miatt tartózkodó a borpiac Mind jobban és jobban bizo­nyossá válik a téli fagyok nagy kártétele, ami a borpiacon első­sorban a termelők tartózkodását eredményezte. A kereskedelem azonban még nem fogadja el teljesen a termelők aggodalmait és'megvárja, amig a szőlők fej­lődni kezdenek. Magyarországon egy hónappal van későbbre a vegetáció. A termelők egy része metszett már, illetőleg a metszést végzi, többen azonban a met­széssel várnak addig, amig az ép rügyek láthatóvá válnak. A borpiac jelentése a követ­kezők: Gyöngyösön közepes kereslet és kínálat mellett elkelt 6o hl. 11 fo­kos 32 fillérért. 100 hl. 11 fokos fehéi 34 fillérért, 50 hl. 10 fokos vörös 30 fillérért és 200 hl. 10.5 fokos lehér 34 fillérért. Készletek bőven találhatók még. Szekszárdon közepes kereslet mellett eladtak 200 hl. 10 fokos 26 fillérért. LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTBAN Május 9-én országos ünnep keretében avatják fel a Kiosz nyíregyházi otthonát Május 9-én avat jak fel orszá­gos ünnepségek keretében a Kiosz nyíregyházi székházát. Az avató­ünnepséget az teszi országos es« ménnyé, hogy megjelenik ezen az ünnepen Czettler Jenő dr. egye­temi tanár, az országgyűlés elnö­ke, a Kiosz országos elnöke, Früh wirh Mátyás képviselő, akiket egész sereg képviselő ki­sér el. Az avató ünnepség nagy­szabású programm keretében zaj­lik le. Május hó 9-én, az avatóünnep napján lesz a tiszán­túli kiállítás is a Kiosz nyíregy­házi csoportjában. Gulyás Menyhért Igazgató három évre kapja meg a Nyíregyházi Városi Szinház bérletét (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Gulyás Menyhért a nyíregyhá­zi Városi Szinház igazgatója, amint ezt a Nyirvidék megírta, három évre kéri a nyíregyházi szinház bérletét. A kérelem ügyé­ben még nem döntöttek a város­házán, ahol élőbb a szinügyi bi­zottság véleményét hallgatják meg. A bizottság tagjai értesülésünk sze rint a legjobb véleménnyel vannak Gulyás Menyhért társulatának mű­ködéséről és teljes mértékben mél­tányolják az igazgató ízlését, szak­tudását, szorgalmát, emelkedett direktori szempontjait, hazafias és erkölcsi szempontból való puritá­nizmusának jelentőségét. Éppen a szinügyi bizottság tagjai azok, akik legjobban tudják, mit jelent Gulyás pedagógiai elvszerüsége, színművészeti kiválósága a társulat színvonalának fokozatos emelése szempontjából, hiszen a bizottság tagjai közül elég sokan állandó látogatói az előadásoknak. Ha van baj a színházzal, most a közönség egy részének nemtö­rődömsége, érthetetlen, szinte brüszk magatartása lehet csupán a kifogás tárgya. Egyes tehető­sebb családok semmivel meg nem indokolható magatartást tanúsíta­nak a legjobb és a kifogástalanul előadott darabokkal szemben is, mint amilyen az izzó irredentiz­mussal ható Tüzek az éjszakában cimü dráma is volt. Nemcsak, hogy készséggel oda kell adnunk három esztendőre Gu­lyáséknak a színházat, hanem meg keli változtatnunk a közönség te­hetősebb részének magatartását is a nemzeti ügy szolgálatában álló, kulturát jelentő színházzal szem­ben. » A városok általában szeretnek azzal dicsekedni, hogy nagy^ pár­tolói az irodalomnak, a művészet­nek. Mi ezt itthon sajnos, nem igen látjuk. A napokban Hódmező­vásáron járt Lyka Károly, a nagy esztétikus, aki az ottani városhá­zán a remekmüveknek egész cso­portját találva, megdicsérte a vá­rost azért a bőkezűségért, amely­lyel a nagy művészek alkotásait megszerezve a művészeti kultur,* ügyének áldozott. Mi itt Nyíregy­házán beérnők azzal is, ha láthat­nék. hogy hivatalos részről propa­ganda indul meg a színészet ér­dekében. Hogy e tekintetben a vidéken általában baj van. élénken igazolja az egyik nagy pesti lapnak vezér­cikke, amely a városok kongresz­szusával kapcsolatban jelent meg és amely a többek között a kö­vetkező megállapításokat teszi: »A városok kongresszusán hi­vatalosan szerepel a programmban az irodalom és művészet pártolása is. Nagyon szeretnénk, ha ez a két pont kiemelkednék a szónok­latok tengeréből s végre cseleke­deteket látnánk. A vidéken az in­telligens, de kisszámú uri családo­kon kívül az irodalomnak semmi támpontja sem volt. A színészetet pedig a legtöbb városban lenézik és mellőzik: sőt itt-ott a hatósá­gok üldözik müpártolás helyett. Ezeket végre őszintén meg kellene tárgyalni. Mert az végre is tra­gikomikus dolog, hogy vidéki sze­gény színtársulatoktól hivatalo­san klasszikusok előadását köve­telik amelyekel aztán a követe­lők maguk sem néznek meg; az­tán mindennap kiváló előadást kívánnak, de egy darabot csak egyszer lehet előadni, ami lehe­tetlenné teszi a jó előadások tar­tását. Vigyázzunk, nehogy Nyiregyhá­zára ismerjenek a fővárosi sajtó figyelmeztető soraiból. Adjuk oda a jó társulat jó di­rektorának három esztendőre a színházat és kezdjünk a színészet ügye érdekében propagandát. Ez illik a haladás városához, Nyír­egyházához. Mo z 1 Jannings Emil a Diadalban Az Élet drámája, vagy egy nagy művész csodálatos alkotása? Ta­lán mindakettő, vagy talán minda­három, hiszen a film zseniális író­ját, a magyar Biró Lajost nem is émlitettük. Nagyszerűen megirt filmszcenárium, amelyre büsz­kék lehetünk mi magyarok, de Jannings Emil művészete kinő a szcenárium kereteiből, egy monu­mentális művészi teljesítmény ez amely megdöbbenti, lenyűgözi, ma­gával ragadja a nézőt, amelyen még sokáig rágódunk előadás után, másnap, hússzor, százszor lepereg előttünk a film gondolat­ban, amint látjuk a tábornok, hadseregfőparancsnok daliás, snáj­dig alakját az orosz front mögött, j majd véresen a forradalomban s tiz évvel később a modern Dante poklában, a dollárokat hajszoló Hollywoodban, megrokkanva, idegsokkosan. Lesújtó ez a látvány az Élet­ből a mélybe taszított ember ver­gődése s kinos végignézni a film­rendező senkinek a gavallértalan bosszúját, amint lealázó módon bánik az Élet öreg hajótöröttjével, de amikor a filmműterem műlö­vészárkában viziószerű látomás lepi meg az ismét tábornoki egyenruhába öltözött vén sta­tisztát s rohamra vezényelve ka­tonáit, szivszélhüdésben meghal: érezzük, hogy ez a porban fet­rengő öreg férfi milyen magasan áll a mellette álló rendező és ful­lajtárja fölött, érezzük s ők is megtörpülve érzik, hogy az imént még kigúnyolt reszkető öreg vol­taképen egy nagy hős: A honta­lan hős. Két vidám burleszk egészíti ki a pompás műsort, amely egész hé­ten át megy a Diadal Mozgóban. Sofför kisasszony'— á sátán legényei Nagv közönség nézte végig teg­nap az Apolló-Mozgó két nagysza­bású slágL-rujdonságát, a Soffőr­kisasszonya-1 és s>A sátán legé­nyei'4. Az első film pompás ked­ves kis vígjáték, amely egy lecsú­szott milliárdos kisasszonyról szól, aki fiu ruhába öltözik és sofför lesz hogy megkeresse kenyerét. Eleinte pechje van, mert olyan szép fiu lesz belőle, hogy minden leány bele bolondul s igy nagyon meggyülik a baja az udvarlókkal, sőt állásá­ból is kidobják. A végén azonban mégis csak jóra fordul minden s az elbocsátott sofför, mint feleség tér vissza gazdájához. A főhősnő meg­személyesítésére aligha találhattak volna finomabb, bájosabb terem­tést Mády Cristiansnál. A sátán legényei» izgalmas vadnyugati törté­net, valódi indianusokkal, szép fel­vételekkel és bravúros rendezéssel. A két nagy film még csak ma lát­ható az Apollóban. Amerikában felépítették a bécsi operát Greta Garbó kedvéért Amerikát nehéz megszokni, nehéz ott érvényesülni, legalább is ezt mondják azok, akik már megjárták az Egyesült Államokat. Lapunk más részében szines és érdekes le­írást közlünk arról, hogy milyen szenvedésekkel jár az a törekvés, ha valaki a filmvilágban akar szó­hoz, szerephez és hírnévhez jutni. De azután, ha valaki star, annak minden rendelkezésére áll, az előtt kinyihiak az ajtók és még jobban kinyílnak a zsebek, már tudniillik a filmgyárak zsebei. Péntektől—vasárnapig a nyíregy­házi moziközönség legkedveltebb sztárja Greta Garbó fog az Apolló mozivásznán megjelenni A szenve­dély cimü filmjében, amely Lud­vvig Wolff német Írónak a regé­nyéből készült. A regény Bécsben kezdődik és az osztrák katonai életben pereg le. Greta Garbó Fe­dorova 'fanja orosz kémnőt játssza, akivel megismerkedik egy osztrák vezérkari tiszt és a tiszt természe­tesen rabja lesz a csodaszép orosz nőnek. A megismerkedés a bécsi udvari operában történik, ahol Tanja is­meretlenül ül a 13-as számú pá­holyban. Miután az udvari opera nézőterén csak néhány rövid jele­net játszódik le, a gyár csak azo­kat a kis sarkokat akarta megépí­teni, amelyekre a felvételekhez ok­vetlenül szüksége volt. Greta Gar­bó azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a jelenetek környezete a le­hető legünnepélyesebb, legpazarabb legyen. Már pedig, amit Greta Garbó akar, azt a gyárnak teljesí­tenie kdl. És teljesítette. A mű­vésznő kívánságára a gyár egyik rajzolója Bécsbe utazott, ahol pon­tos vázlatot készített a bécsi udvari opera nézőteréről és szinpadnyilá­sáról és a pontos tervek verint Hollywoodban nemsokára felépült a bécsi udvari opera. A régi, fény­űző békebeli világ tér vissza ezek­ben a jelenetekben a vászonra, a bécsi opera zsúfolt, gazdag néző­tere és benne, mint egy ragyogd orchidea, illatozik: Greta Garbó. Ebben a miliőben valóban értbe tővé válik, hogy a vezérkari tiszt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom