Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)
1929-04-19 / 89. szám
4 JSÍYÍKYIDÍE. 1929. április 19. Tagokat toboroznak Nyíregyházán a kollégiumi diákszövetségbe Kis tagjai Nyíregyházán a szövetségnek? (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A debreceni kollégium diákszövetsége akciót indított Nyíregyházán, hogy az itteni tagok számát negyvenre emelve, megalakíthassák a szövetség nyíregyházi helyi fiókját. Nyíregyházán eddig a következők a szövetség tagjai: dr. Bartók Jenő, Farkas Ferenc pénzügyi titkár. Fehér Gábor tanár, Győri István igazgató, Kardos István kulturtanácsnok, dr. Körtvélyessy Péter pénzügyi fogalmazó, László Zoltán ref. tanitó, Nagyváthy Ferenc polgáriiskolai tanár, dr. Nánássy Imre ügyvéd, Ozory István rendőrtanácsos, Tamáska Endre polgári iskolai igazgató, Szabó Pál ref. elemi iskolai igazgató. A tagok valamennyije ivet kapott, amelyet a szövetség uj tagjainak nevével töltenek ki. —Azok, akik a református kollégiumba jártak és még nem tagjai a szövetségnek, az ősi kollégium iránt való szeretetöknek adnak kifejezést belépésökkel. Nem biztos, hogy áprilisban meg lesz a Kovács István emlékünnep (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Görömbey Sándor, a Kovács István szobor megalkotója Nyíregyházára érkezet a vértanú temetői emlékoszlopának elhelyezése céljából. Értesülésünk szerint az emlékmüvet feladták Budapesten és igy mindennap megérkezhet Nyiregyházára. Az emlékünnepség megtartása azonban igy sem bizonyos, mert az oszlop felépitése sok időbe kerül és az emlékünnepség napja erősen közeleg. — Végleges döntés még nem történt eddig az ünnepség kérdésében, de beavatottak szerint az emlékmű nem fog elkészülni április 22-ére és igy az ünnepséget későbbi terminusra kell halasztani. Mezőgazdaság A szőlők fagykára miatt tartózkodó a borpiac Mind jobban és jobban bizonyossá válik a téli fagyok nagy kártétele, ami a borpiacon elsősorban a termelők tartózkodását eredményezte. A kereskedelem azonban még nem fogadja el teljesen a termelők aggodalmait és'megvárja, amig a szőlők fejlődni kezdenek. Magyarországon egy hónappal van későbbre a vegetáció. A termelők egy része metszett már, illetőleg a metszést végzi, többen azonban a metszéssel várnak addig, amig az ép rügyek láthatóvá válnak. A borpiac jelentése a következők: Gyöngyösön közepes kereslet és kínálat mellett elkelt 6o hl. 11 fokos 32 fillérért. 100 hl. 11 fokos fehéi 34 fillérért, 50 hl. 10 fokos vörös 30 fillérért és 200 hl. 10.5 fokos lehér 34 fillérért. Készletek bőven találhatók még. Szekszárdon közepes kereslet mellett eladtak 200 hl. 10 fokos 26 fillérért. LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTBAN Május 9-én országos ünnep keretében avatják fel a Kiosz nyíregyházi otthonát Május 9-én avat jak fel országos ünnepségek keretében a Kiosz nyíregyházi székházát. Az avatóünnepséget az teszi országos es« ménnyé, hogy megjelenik ezen az ünnepen Czettler Jenő dr. egyetemi tanár, az országgyűlés elnöke, a Kiosz országos elnöke, Früh wirh Mátyás képviselő, akiket egész sereg képviselő kisér el. Az avató ünnepség nagyszabású programm keretében zajlik le. Május hó 9-én, az avatóünnep napján lesz a tiszántúli kiállítás is a Kiosz nyíregyházi csoportjában. Gulyás Menyhért Igazgató három évre kapja meg a Nyíregyházi Városi Szinház bérletét (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Gulyás Menyhért a nyíregyházi Városi Szinház igazgatója, amint ezt a Nyirvidék megírta, három évre kéri a nyíregyházi szinház bérletét. A kérelem ügyében még nem döntöttek a városházán, ahol élőbb a szinügyi bizottság véleményét hallgatják meg. A bizottság tagjai értesülésünk sze rint a legjobb véleménnyel vannak Gulyás Menyhért társulatának működéséről és teljes mértékben méltányolják az igazgató ízlését, szaktudását, szorgalmát, emelkedett direktori szempontjait, hazafias és erkölcsi szempontból való puritánizmusának jelentőségét. Éppen a szinügyi bizottság tagjai azok, akik legjobban tudják, mit jelent Gulyás pedagógiai elvszerüsége, színművészeti kiválósága a társulat színvonalának fokozatos emelése szempontjából, hiszen a bizottság tagjai közül elég sokan állandó látogatói az előadásoknak. Ha van baj a színházzal, most a közönség egy részének nemtörődömsége, érthetetlen, szinte brüszk magatartása lehet csupán a kifogás tárgya. Egyes tehetősebb családok semmivel meg nem indokolható magatartást tanúsítanak a legjobb és a kifogástalanul előadott darabokkal szemben is, mint amilyen az izzó irredentizmussal ható Tüzek az éjszakában cimü dráma is volt. Nemcsak, hogy készséggel oda kell adnunk három esztendőre Gulyáséknak a színházat, hanem meg keli változtatnunk a közönség tehetősebb részének magatartását is a nemzeti ügy szolgálatában álló, kulturát jelentő színházzal szemben. » A városok általában szeretnek azzal dicsekedni, hogy nagy^ pártolói az irodalomnak, a művészetnek. Mi ezt itthon sajnos, nem igen látjuk. A napokban Hódmezővásáron járt Lyka Károly, a nagy esztétikus, aki az ottani városházán a remekmüveknek egész csoportját találva, megdicsérte a várost azért a bőkezűségért, amelylyel a nagy művészek alkotásait megszerezve a művészeti kultur,* ügyének áldozott. Mi itt Nyíregyházán beérnők azzal is, ha láthatnék. hogy hivatalos részről propaganda indul meg a színészet érdekében. Hogy e tekintetben a vidéken általában baj van. élénken igazolja az egyik nagy pesti lapnak vezércikke, amely a városok kongreszszusával kapcsolatban jelent meg és amely a többek között a következő megállapításokat teszi: »A városok kongresszusán hivatalosan szerepel a programmban az irodalom és művészet pártolása is. Nagyon szeretnénk, ha ez a két pont kiemelkednék a szónoklatok tengeréből s végre cselekedeteket látnánk. A vidéken az intelligens, de kisszámú uri családokon kívül az irodalomnak semmi támpontja sem volt. A színészetet pedig a legtöbb városban lenézik és mellőzik: sőt itt-ott a hatóságok üldözik müpártolás helyett. Ezeket végre őszintén meg kellene tárgyalni. Mert az végre is tragikomikus dolog, hogy vidéki szegény színtársulatoktól hivatalosan klasszikusok előadását követelik amelyekel aztán a követelők maguk sem néznek meg; aztán mindennap kiváló előadást kívánnak, de egy darabot csak egyszer lehet előadni, ami lehetetlenné teszi a jó előadások tartását. Vigyázzunk, nehogy Nyiregyházára ismerjenek a fővárosi sajtó figyelmeztető soraiból. Adjuk oda a jó társulat jó direktorának három esztendőre a színházat és kezdjünk a színészet ügye érdekében propagandát. Ez illik a haladás városához, Nyíregyházához. Mo z 1 Jannings Emil a Diadalban Az Élet drámája, vagy egy nagy művész csodálatos alkotása? Talán mindakettő, vagy talán mindahárom, hiszen a film zseniális íróját, a magyar Biró Lajost nem is émlitettük. Nagyszerűen megirt filmszcenárium, amelyre büszkék lehetünk mi magyarok, de Jannings Emil művészete kinő a szcenárium kereteiből, egy monumentális művészi teljesítmény ez amely megdöbbenti, lenyűgözi, magával ragadja a nézőt, amelyen még sokáig rágódunk előadás után, másnap, hússzor, százszor lepereg előttünk a film gondolatban, amint látjuk a tábornok, hadseregfőparancsnok daliás, snájdig alakját az orosz front mögött, j majd véresen a forradalomban s tiz évvel később a modern Dante poklában, a dollárokat hajszoló Hollywoodban, megrokkanva, idegsokkosan. Lesújtó ez a látvány az Életből a mélybe taszított ember vergődése s kinos végignézni a filmrendező senkinek a gavallértalan bosszúját, amint lealázó módon bánik az Élet öreg hajótöröttjével, de amikor a filmműterem műlövészárkában viziószerű látomás lepi meg az ismét tábornoki egyenruhába öltözött vén statisztát s rohamra vezényelve katonáit, szivszélhüdésben meghal: érezzük, hogy ez a porban fetrengő öreg férfi milyen magasan áll a mellette álló rendező és fullajtárja fölött, érezzük s ők is megtörpülve érzik, hogy az imént még kigúnyolt reszkető öreg voltaképen egy nagy hős: A hontalan hős. Két vidám burleszk egészíti ki a pompás műsort, amely egész héten át megy a Diadal Mozgóban. Sofför kisasszony'— á sátán legényei Nagv közönség nézte végig tegnap az Apolló-Mozgó két nagyszabású slágL-rujdonságát, a Soffőrkisasszonya-1 és s>A sátán legényei'4. Az első film pompás kedves kis vígjáték, amely egy lecsúszott milliárdos kisasszonyról szól, aki fiu ruhába öltözik és sofför lesz hogy megkeresse kenyerét. Eleinte pechje van, mert olyan szép fiu lesz belőle, hogy minden leány bele bolondul s igy nagyon meggyülik a baja az udvarlókkal, sőt állásából is kidobják. A végén azonban mégis csak jóra fordul minden s az elbocsátott sofför, mint feleség tér vissza gazdájához. A főhősnő megszemélyesítésére aligha találhattak volna finomabb, bájosabb teremtést Mády Cristiansnál. A sátán legényei» izgalmas vadnyugati történet, valódi indianusokkal, szép felvételekkel és bravúros rendezéssel. A két nagy film még csak ma látható az Apollóban. Amerikában felépítették a bécsi operát Greta Garbó kedvéért Amerikát nehéz megszokni, nehéz ott érvényesülni, legalább is ezt mondják azok, akik már megjárták az Egyesült Államokat. Lapunk más részében szines és érdekes leírást közlünk arról, hogy milyen szenvedésekkel jár az a törekvés, ha valaki a filmvilágban akar szóhoz, szerephez és hírnévhez jutni. De azután, ha valaki star, annak minden rendelkezésére áll, az előtt kinyihiak az ajtók és még jobban kinyílnak a zsebek, már tudniillik a filmgyárak zsebei. Péntektől—vasárnapig a nyíregyházi moziközönség legkedveltebb sztárja Greta Garbó fog az Apolló mozivásznán megjelenni A szenvedély cimü filmjében, amely Ludvvig Wolff német Írónak a regényéből készült. A regény Bécsben kezdődik és az osztrák katonai életben pereg le. Greta Garbó Fedorova 'fanja orosz kémnőt játssza, akivel megismerkedik egy osztrák vezérkari tiszt és a tiszt természetesen rabja lesz a csodaszép orosz nőnek. A megismerkedés a bécsi udvari operában történik, ahol Tanja ismeretlenül ül a 13-as számú páholyban. Miután az udvari opera nézőterén csak néhány rövid jelenet játszódik le, a gyár csak azokat a kis sarkokat akarta megépíteni, amelyekre a felvételekhez okvetlenül szüksége volt. Greta Garbó azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a jelenetek környezete a lehető legünnepélyesebb, legpazarabb legyen. Már pedig, amit Greta Garbó akar, azt a gyárnak teljesítenie kdl. És teljesítette. A művésznő kívánságára a gyár egyik rajzolója Bécsbe utazott, ahol pontos vázlatot készített a bécsi udvari opera nézőteréről és szinpadnyilásáról és a pontos tervek verint Hollywoodban nemsokára felépült a bécsi udvari opera. A régi, fényűző békebeli világ tér vissza ezekben a jelenetekben a vászonra, a bécsi opera zsúfolt, gazdag nézőtere és benne, mint egy ragyogd orchidea, illatozik: Greta Garbó. Ebben a miliőben valóban értbe tővé válik, hogy a vezérkari tiszt,