Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-18 / 88. szám

1929. április 21. JNfYÍRYIDÉK. 13 ESS Máról holnapra megsemmisült Nyíregyháza határában az őszi munka minden eredménye Bencs Kálmán polgármester a város közgyűlésén bejelentette a katasztrófális fagykárt Nyíregyháza vái'os képviselőtes­tülete tegnap délután .3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen, a Hiszekegy elhang­zása után Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester megemlékezett a Nyirvizszabályo­zó társulat félszázados fennállásá­nak évfordulójáról, a március 12-i díszközgyűlésről és javasolta, hogy a város képviselőtestülete jegy­zőkönyvi kivonatban üdvözölje a kiváló munkásságot kifejtő, jubi­láló társulatot. A javaslat elfoga­dása után a polgármester a ke­gyelet és részvét hangján emlé­kezett meg az elhunyt Paulusz Már ton érdemeifői, puritán jellemé­ről, józan Ítélőképességéről, azok­ról a kiváló jellemvonásokról, ame­lyekkel méltán kiérdemelte a pol­gárság közbizalmát és kitüntető nagyrabecsüléséti. Majd Thaisz Ká­roly iparos elhunytáról emlékezett meg, aki régi oszlopos tagja volt a város iparostársadalmának s egy darab történelem volt Nyir­egyháza múltjából. A közgyűlés el­határozta, hogy az elhunytak ér­demeit jegyzőkönyvben örökíti meg. A gyász, a fájdalom szavaival jelentette be a polgármester ez­után azt a katasztrofális csapást, amellyel á fagykárok Nyiregyhá­za gazdaközönségét sújtották. — Leírhatatlanul szomorú az a kép, amely a város határában elénk tá­rul. Megsemmisült Nyiregyháza gazdáinak fáradságos munkája, az őszi vetés minden eredménye. Ag­godalommal kérdezzük, miként se­gít magán a mindent megsemmi­sítő végzetes csapás után a la­kosság, de bízunk a felsőbb ható­ságokban, akik kellő időben a la­kosság érdekeit szivükön viselő odaadással sietnek a károsultak segítségére. A pusztító fagyról szóló bejelen­tést jegyzőkönyvbe iktatták. Közgazdaság Tízezernyi munkástól vonja el a növekvő behozatal, a munka és kereset lehetőségét! Irta: Csató Pá! Az 1928. április 17-iki parla­menti ülés keretében jelentette ki a miniszterelnök ur, hogy a »kül­f ildi szénnek, belföldi szénnel való kiszorítása, az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság szempontjából fontos állami érdeket képez.« A miniszterelnök ur e kijelen­tését megnyugvással fogadta a ha­zai szénbányászat minden ténye­zője és reménykedve tekintettek az elkövetkező céltudatos intéz­kedések elé. A felsőház mult év junius 16-iki ülésében, a magyar szénbányászat kiváló reprezentánsa, Vida Jenő felsőházi tag mutatott rá nagysza básu beszédben, a mindinkább nö­vekvő szénbehozatal nyomán, az ország különböző tényezőire nehe­zedő súlyos helyzetére, hogy a kül­földi szénbehozatal tízezernyi mun kást üt el a kenyérkereseti lehető­ségétől. Előbbi nagysúlyú parlamenti ki­jelentés és a magyar szénbányá­szat bajait feltáró felsőházi beszéd elhangzása óta, közei háromne gyed esztendő telt el, de az arra hivatott fórumok mindeddig nem látták elérkezettnek, a • közben szüntelenül nagyobb mérveket öltő külföldi szénbehozatal meggatlá­sának szükségességét, illetve an­nak a feltétlenül szükséges kere­tek közé való leszorítását. Február 23-iki napilapjaink meg­nyugvásképen kolportálták, hogy a legutóbbi héten, 1.500 waggon porosz-szén érkezett Magyaror­szágra. Sajnos ezen külföldi szén­tömegnek kalóriája, dermesztőleg hat gazdasági életünkre. Lássuk a Központi Statisztikai Hivatal idő­közönként kiadott adatait, melyek évről-évre elszomorítóbb képet nyújtanak, ezúttal az utolsó 2 esz­tendő behozatalait ismertetjük: 1927-ben 15,174.451 q. 1928-ban 16,632.041 q szenet importáltunk, az 1928. évi beho­zatal tehát 1,457.590 q-val növe­kedett. Az emelkedő szénbehozatallal el lentótben esztendőről-esztendőrc csökken az immár egészen jelenték telenné zsugorodott szénkivite­lünk, mely 1927-ben 3,049.344 q volt, míg 1928-ban 2,882.066 qra csökkent. Figyelmen kívül hagyva a vas és fémfeldolgozó ipar, gázmüvek és államvasutak által felhasznált szénmennyiséget, az 1928. évi 16 millió 632.041 q-t kitévő szénbe­hozatal kvantumából váltózatlanul kb. 10 millió q-ra rug az a szén­mennyiség, amelyet az ország fo­gyasztó egyedei leginkább szoba­fűtési, de egyéb célokra is felhasz­náltak a mult év folyamán. Amikor külkereskedelmi mérle­günk 1928. évi 366 milliós passzí­vuma napi 1 millió pengővel ter­heli vergődő gazdasági életünket, nyíltan és bátran vádolható a tria­noni magyarság elitélendő közöny­nyel, mert hiszen e Csonkaország — gazdasági magárautaltsága el­lenére — váltózatlan nemtörődöm­séggel szolgálja idegen államok gazdasági megerősödését és segíti azok munkásainak szociális jólétét. Az integer Magyarország felt> madásáért összefogó társadalom­nak nemcsak politikai értelemben vett egyesülése eminens érdek, ha­nem ugyanolyan fontosságú, hogy az ország létalapjának megerősö­désére — gazdasági téren is — össjefogjon. Nem szorul magva rázatra, hogy minél kevesebb pén­zünk vándorol idegen államokba, annál nagyobb a pengőnk vásárló ereje, viszont minnél nagyobb mér­vű hazai iparunk és bányászatunk foglalkoztatottsága, annál kisebb a munkanélküliség. De nemcsak a szénimport terén, hanem a külföldi behozatal egyéb viszonylataiban is olymérvü a mult évi növekedés, hogy ennek a leht tőségig történő megszüntetésére, közgazdasági tényezőinknek min­den energiáját latba kell vetniök. A Magyar Bánya és Kohóválla­latok Egyesületének február 4-iki ülésében jelentette be Vida Jenő felsőházi tag, elnök, hogy az Egyesület, a magyar szénbányá­Tilági'ész és mindenütt Pala f f ? ;ÍR ! ! f Afrika ! ! lAaie: Ausztrália! f ! Euro p^JJJÁ^^TXBX j » í ! ! lAsserikaJJJJ^r"—czeö-t axott• rik Ti Ázsia ! ! \Á íztrálía!i !Európa!! !EuroDa 3!i!Azexal í! IAf ' -paim^­szat bajait feltáró memorandumát már átadta a közgazdasági minisz­ternek, aki az ország közgazdasá­gát súlyosan érintő bajok orvos­lását kilátásba helyezte. Hisszük, hogy a miniszterelnök farnak e tárgyban tett régi kijelen­tését, közgazdasági miniszterünk fogja valóra váltani s ennek örven detes eredménye a magyar gazda­sági életben mielőbb mutatkozni is fog. A debreceni Tisza István-tudo­mányegyetem április 22-én ünne­pélyt rendez A debreceni m. kir. Tisza Ist­ván Tudományegyetem április 22-én délelőtt fél 11 órakor a református kollégium dísztermé­ben nagy névadójának gróf Tisza Istvánnak születésnapja emlékére ünnepélyt tart. Az ünnepély műsora a követ­kező: 1. Nemzeti Hiszekegy. Szaba­dos Bélától. Énekli a református kollégiumi kántus. 2. Rectori megnyitó. 3. Csánki Benjámin egyetemi ny. r. tanár: »Tisza István korunk veszélyeiről* cimen értekezést tart. 4. Himnusz. Énekli a református kollégiumi kántus. Szombaton délután sportünnepélyt rendez az ev. Kossuth reálgimná­zium (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium sportköre áp­rilis 20-án, szombaton délután fél 5 órai kezdettel az intézet torna­termében sportünnepélyt rendez. A sportünnepély két részre osz­lik. Az egyik felében Zágoni De­zső testnevelési tanár egyes sport­kérdésekről tart előadást, amelyet a tanulók rendgyakorlatokkal il­lusztrálnak. Az előadást szertor­na követi a korláton és lovon, majd tréfás mutatványok, játékok, úgynevezett parterre-torna zárja be a tornaünnepélyt. A tornaünnepélyre az iskola igazgatósága ezúton is meghivja az érdeklődőket. Belépődíj nincs. — Úriasszonyok és lányok még jelentkezhetnek a dr. Baloghné Antal Irma testnevelő tanárnő modern testedző és ügyesitö dán és svédkurzusára. Havi tandíj 8 pengő. Órák a Luther-utcai köz­ségi polg. leányiskola tornatermé­ben — kedd — csütörtök és péntek délután fél 6 órától vannak l| Megtekinteni is lehet. 2x I Nagyszabású műsoros előadást A rendez az evangelikus elemi iskola Az ev. elemi iskola Ifjúsági Vö­röskereszt Egyesülete vasárnap dél­után 4 órai kezdettel az iskola tor­natermében nagyszabású műsoros előadást rendez. Színre kerüí : A csodaszarvas regénye a következő szereposztás­ban : Mesemondó : Szabó Piroska. Táncosok: Simoniedes Kató, Mar­tinovszky Mária, Statkievitz An­nikó, Gaál Irénke, Epbinder Ma­nyó, Adorján Mártus, Fekete Ilonka, Biró Ilonka, Tatos Cibi, Oberlánder Gyöngyi. Fiuk : Obetkó Dezső, Péter Karcsi, Pércr Béla, Margócsi Jocó, Repcsik Jós­ka, Nagy Miska, Kovács Jenő, Ko­vács Ilona. A Mese az ólomkatonákról< az alábbi szereplőkkel : Mama : Oberlánder Gyöngyi. Kisfiú : Oberlánder Jancsika. Ka­tonák : Prékopa Pisti, Kemény Lo­li, Bencs Pintyi, Lórencz Gabi, Dietner Csaba, Kemény Tibi, Sző­lőssy Pali, Stark Árpi, Nagy And­rás, Izsay Karcsi, Jancsár Laci, Huray Zoli, Ambrusz .András, Pé­ter Zoli, Bolius Pali, Szabó Zoli. A Méhek tánca , a következő sze rep osztásban : y Királynő : Nánássy Éviké. Mé­hecskék : Bálint Boriska, Griiss Irénke, Valent Valika, Stark Mag­dus, Nánássy Karcsi, Háuffel Edit­ke, Valent Irike, Repcsik Jolika, Lehoczky Irénke, Czeglédy Juliska, Poór Mártus, Nagy Juci, Nagy Böske, Demeter Mariska, Kovács Lenke, I.ibich Annus, Csupa Annus Figeczky Luluka. A Magyar jövő a következő sze rep osztásban : Hungária Stankovszky Nóra Kisleány Valent Valika Kisfiú Szőlőssy Palika. A "Műkedvelők' a következő sze­reposztásban : Tanitónéni — Tatos Cibi Manci Szabó Piri Klári — Oberlánder Gyöngyi Piri — Statkievitc Annikó Böske Simonides Kató. A megnyitót tartja Neuman Jenő Belépridij nincs, adományokat kö­szönettel fogad a Vöröskereszt Egyesület. A Pongrácz-féle Bélyeg é* Illetékügyi Útmutató legújabb ki­adása most jelent meg. Kapható az Ujságbohban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom