Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)
1929-04-16 / 86. szám
118 JSflrfRYIDÉK. 1929. április 14. Mezőgazdaság Beszámoló a Szaboícsvármegyei Gazdasági Egyesület közgyűléséről II. Az évi jelentésből kiemelendő, hogy az egyesület az elmúlt évben 9 igazgatóválasztmányi és i rendes közgyűlést, 3 szakosztályi gyűlést, 2 motorőrségi szervező bizottsági ülést és több különböző értekezletet tartott, amely gyűléseken, illetve értekezleteken tárgyaltattak a kormány, mezőgazdasági Kamarák, az Omge, a társ gazdasági egyesületek, a vármegye és más intézmények leiratai, megkeresései, illetve indítványai, amelyek a gazdák és az egyesület, úgyszintén a köz érdekéből az egyesülethez intéztettek, illetve amelyeket az egyesület kezdeményezett. Az egyesület a növénytermelés előmozdítása érdekében 40 kisgazdánál mütrágyázási kísérleteket állított be, amelyekhez ingyen műtrágyát adott. A gazdasági ismeretek fokozására tanulmányi kirándulásokat vezetett Burger Pál orosi gazdaságába és I'allagpusztára a dohánytermelés, Hatvanba pedig a növénynemesités tanulmányozására. Nyíregyházán működés közben mutatta be a motorikus erőre berendezett gabona tisztító- és osztályozó gépet, Tornyospálcán pedig a burgonya szárító berendezést. A szőlőmüvelés érdekében több indokolt felterjesztést intézett a kormányhoz a szőlőbirtokosok állami felsegitése, a borexport lehetővé tétele, a borfogyasztási adók eltörlése stb. ügyekben és képviseltette magát a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete budapesti nagygyűlésein. A talajmüvelés érdekében szakszerű javitó berendezéssel áll az egyesület »motorőrsége« a Májerszky-féle gépgyárban a gazdaközönség rendelkezésére. Ez évben a földmivelésügyi kormány és a kir. gazdasági felügyelőség támogatásával különböző községekben 34 minta trágyatelepet létesített 5400 pengő értékben. Az egyesület titkára a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és az lskolánkivüli Népnevelésügyi Tanács anyagi támogatása mellett több községben és a nyiregyházi bokortanyákon 40 szakelőadást tartott a talajmüvelésről és trágyázásról. Az állattenyésztés érdekében március hóban ismételten megrendezte, a kir. gazdasági felügyelőséggel együttesen, a nyiregyházi tenyészapa állatvásárt, melyre 151 bika és 102 tenyészkan hajtatott fel. A Nyírbátorban tervbe vett és díjazással egybekötött járási tenyészállat kiállítás a nagy takarmányinség miatt nem volt megtartható. Részt vett az egyesület a mándoki tenyészállat kiállításon és a 4. honvéd huszárezred által rendezett nyíregyházi csikó-díjazáson, azok bíráló bizottságában és előbbi cél jaira okleveleket, utóbbi céljára pedig okleveleket és 100 pengő dijat adományozott. Résztvett az egyesület a vármegyei Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete megalakításánál és annak vezetőségében tevékenyen működik. Indokolt felterjesztéseket intézett az egyesület a kormányhoz az O. F. B. megszüntetése érdekében, illetve az O. B. B. felállítása ellen, azonkívül a motorok üzem anyagai márkázása és egységes jelzése, a magános tanyák melletti korcsma engedélyek ki nem adása, a mezőgazdasági cselédek költözködési idejének országosan való egységes megállapítása ellen, a mezőgazdaságban felnőtt fiatalság tankötelezettsége felemelése ügyében stb. Javaslatot tett a hoszszu szolgálatú és érdemes mezőgazdasági cselédek és munkások állami megjutalmazására, közreműködött a központi szeszfőzdék kiadására vonatkozó tárgyalásoknál véleményezte az egyes községek vásári díjszabásait, a cserebogarak hatósági irtása, a cséplési szemvesztességek meggátlása, a bérbeadott mezőgazdasági ingatlanok vagyonadója kiszámítása, a káposzta kövezet vámjának leszállítása, a tengeri moly elleni védekezés szigorúbb végrehajtása stb. ügyeket és több izben mondott szak véleményeket a hozzá érkezett megkeresésekre. Képviseltette magát az egyesület az Országos Magyar Gazdasági « Egyesület, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége, a Mezőgazdasági Kamara, a Szántógéptulajdonosok Országos Szövetsége végrehajtó bizottságaiban, gyűlésein, értekezletein, tanfolyamain stb. Fennálló szerződés alapján képviseli az egyesület az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot biztosítási ügyekben és az egyesület titkára egyes törvényszéki tárgyalásoknál és a dohánybeváltó hivatalnál, mint szakértő szerepel. Közleményeket, szakcikkeket, referádákat adott közre a Nyírvidék, Tiszavidék, Köztelek, Tiszántúli Gazdák stb. című lapokba, szerkesztette a gyűlések és értekezletek jegyzőkönyveit. Az elnökség gyakori értekezleteket tartott, amelyeken a a választmány elé terjesztendő ügyek, a gazdákat érdeklő akciók és értekezletek ügyei tárgyaltattak meg. Az egyesületi iroda ügyvitele, az anyagi kiadások és bevételek utalvanyozása és az egész egyesületi ügyvitel irányítása és ellenőrzése sok munkával járt. Több izben járt közbe az elnökség a gazdatársak érdekeiben a kormánynál és hatóságoknál is. Az egyesület közérdekű munkásságát elsősorban a vármegye Alispánja értékelte, és az egyesület támogatására dij nélkül bocsájtotta rendelkezésre a vármegye székházában levő alkalmas helyiségeket, azok fűtését és világítását magára vállalta, amiért hálás köszönet illeti meg. A magas Kormány ezévben 800 pengő államsegéllyel támogatta az egyesületet és a támotás rendszeresítését és felemelését kilátásba helyezte. (Folytatjuk.) A jövő rádiója Nyíregyházán 550 felvevőkészülék van. — Az elektron cső 26 év alatti fejlődése. - Egy budapesti lakos 30,000 pengőt nyert egy telefonálás által Nyíregyházán meglepő módon emelkedik a rádiósok száma és így nem csoda, hogy a Korona nagyterme zsúfolásig telt meg olyanokkal, akiknek már van vagy pedig rövidesen lesz rádiója. Ez a találmány pár év alatt beigazolta, hogy nem csak szórakoztatni képes, hanem a kenyérkereső pályákon is segítőtárs, amemiyiben hírszolgáltatása és az aktuális kérdéseknek elsőrangú szakemberekkel váló letárgyaltatása által erősen kihat a közgazdasági életre is. A megjelenteket Fodor Miklós üdvözölte, akinek beszédjéből megtudtuk, hogy a Volta emlékünnepen a Jedlik-féle dinamó volt a szenzáció, amely beigazolta, hogy a magyarok műszaki téren is úttörő munkát végeztek, habár elszigeteltségünk révén arról a világ nem mindig szerezhet tudomást. Forbátli László mérnök az elektroncső működéséről beszélt nagy szaktudással, de mégis a laikusok által is megérthető nyelven. Megtudtuk belőle, hogy az áram a távvezetékeken egyforma könnyűséggel folyik jobbra, vagy balra. Üvegcsőben közönséges légnyomáson, ha eléggé erős a feszültség, akkor villámszerüleg szikrázik. — Ha a levegőt ritkítjuk, akkor állandó fénynyaláb alakjában megy végbe a kisülés. Ha még nagyobb a ritkítás, akkor az áram megszakad. Edison jött rá, hogy ha egyik bevezetésül a villamos lámpa izzószálát használjuk, akkor a szemben levő fémlaphoz ismét eljut az áram, ha a szál világítani kezd. Az izzószálhoz a negatív sarkot kell kötni. Később Lieber és mások rájöttek, hogy ha az izzón át és a másik sarok közzé egy drótspirált tesznek, akkor nyerik a rácskört, amely szelepként működve 10-szer annyi áramot bocsát át körülbelül, mint amenynyit a rács kap. Ujabb időben a főtüáram csökkentése céljából az őseid, thorium, majd a bárium csövek gyártására térnek át, természetesen súlyt fektetve a hoszszu élettartamra és az olcsóságra. Beszélt még a katód és a röngtgen lámpákról, amely főleg a légritkitás áltat különböznek a rádiólámpától.'' A rádiócső már 25 éves és ezalatt az idő alatt folyton javítgattak rajta százan és százan mig elérte a mai tökéletes alakját. A magyarok itt is kivették részüket a küzdelemből, hogy nem eredménytelenül, azt a sok külföldi megrendelés igazolja. Fodor Miklós az Európa—Amerika közötti telefonos összeköttetést ismertette. Megtudtuk, hogy egy Budapestről kiinduló beszélgetés olyan kábelen jut el a földalatt Londonig, amelyben 2000 méterenkint pupintekercs van beiktatva és ezenkívül III. állomás erősiti fel az elhalkuló beszédet. Londonban 100 lóerős gép 10000 méteres hullámhosszon rádióbeszélgetéssé alakítja át az odaérkezett" beszédet, amelyet Houlton Mainéban fognak fel és onnan kábelen vezetik Newyorkba. — Az Amerikában elhangzó szó RockyPointba jut és ott egy másik száz lóerős rádióleadó 20.000 méteres hullámhosszon adja tovább. Ugy Amerikában, mint Európában mintegy 100 kilométeres távolságra van egymástól a. leadó és felvevő készülék, azért, hogy nem zavarják egymást. Egy 3 perces amerikai beszélgetés 296 pengőbe kerül, de vannak üzletek, ahol percek alatt megkétszerezheti valaki a vagyonát, tehát kifizeti magát neki a telefonálás. Budapest bekapcsolását követő napon például egy régiség kereskedőnek olyan tárgyat ajánlottak fel, amelyet csakis amerikai milliomos vehetett át tőle. A régiségkereskedő a közvetlen szó varázsával olyan jól irta le a tárgyat, hogy amerikai ismerőse hajlandó volt azt lekötni és a mi emberünk 30.000 pengőt nyert ezáltal Befejezésül a hálózati készülékek és hangszórók kiválóságát igazolták be előadók és a közönség hálás a Tungsram és a Standard rt. iránt, amelyek az előadást rendeztették. S. A. K. 15467—1929. Hirdetmény. Nyíregyháza város tanácsa közhírré teszi, hogy a folyó évi legelő' bérek a következőképen vannak megállapítva: 1. A caászárszállási gulyalegelőn 2 éven aluli állat után 13 P 50 f.,. 2 és 3 évek közötti állat után 17 P 50 fillér, 3 éven felüli állat után 21 P 50 fillér, külön pásztorbért fizetni nem kell. A gulyalegelőn a piros-tarka tehén gulya, a magyar tehén gulya, az ökörgulya és a szüzgulya teljesen el fesz különítve, csikó és birka legelő fenntartva nem lesz. 2. A városi csordalegelőn minden állat után 30 pengő külön pásztorbért fizetni nem kell. A csordalegelőn a város belterületéről, valamint ezenkívül a Széchenyi és Bocskai-utcától délre eső külterületekről az állatokat a csordalegelőre kihajtani nem lehet. A tanács felhívja mindazokat, akik állataikat a legelőre kihajtani kívánják, hogy e szándékukat a legelőbér egyidejű befizetése mellett a számvevőségen folyó évi április hó 30. napjáig jelentsék be. Az állatok behatásánál minden gazdának pontosan meg kell jelölni azt a gulyát, amelybe állatát beosztani kívánja, megjegyezvehogy 2 éven aluli üszők a tehéngulyába fel nem vehetők. A kihajtott állatok netaláni megbetegedését a város az állat gazdájával azonnal közli, az állat gyógykezeltetése a tulajdonos költsége. A kihajtás időpontját a város később hirdetményileg fogja közölnii Nyíregyháza, 1929. április 12. 2184—2 A városi tanács. K. 15466—1929. Hirdetmény. Nyíregyháza város tanácsa közhírré teszi, hogy a közgyűlésnek: a csordalegelő fokozatos megszüli tetésére vonatkozó harmadévvel ez előtti rendelkezése következtében a városnak a Szabolcs-utca, Víz-utca,. Kótaji-utca, Dob-utca, Nyirfa-utca. Hunyadi-utca, Bujtos-utca, Kálmán-utca, Béla-utca, Kállói-utca, Eötvös-utca, Csillag-utca, Debreceni-utca, Kigyó-utca, Szarvas-utca, Kiss Ernő-utca, Deák Ferenc-uteák mindkét oldalán belől eső u. n. belső területéről, valamint e belső területen kívül mindazon területekről, amelyek a Széchenyi- és Bocskay-utcáktól délre vannak, állatokat a csordalegelőre kihajtani nem lehet. Az állatok kihajtása a folyó évben a város legbelső területén kívüli és a Széchenyi- és Bocskayutcáktól északra eső külvárosi területekről van még megengedve és e felső városra nézve a marhahajtó útvonal Kálmán-utca, Géza-utca, Belső-körut, Ószőllő-utca, SarKantyu-utca, Dohány-utca, Kótaji-utca, Árok-utca, Szegényház-tér és Tokaji-uton van megállapítva. A tanács már most közhírré teszi azt is, hogy az i£3o. évben az állatok kihajtása a város egész területéről tiltva lesz és a csordalegelő véglegesen megszűnik. Nyíregyháza, 1929. április 12. 218 • A városi tanícs.