Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)
1929-03-19 / 65. szám
10 JsÍYÍRYIDÉK. 1929. március 19 Széchenyi sajtópolitika! eszméi Dr Hlatky Endre kitOnő sajtójogásrnak tolláb6t igen tartal»« és értekei tinaimSny jelent meg ..Széehanyi sajtópolitikai eszméi a Hitet ben" cim alatt; e taaalmányböl — amely talán a ssjtótöryény refortnjinak napirenden l^vő kérdéjéhjz is fúísídik — idézzük a köretkedö réjzleleí '• Széchenyit, mint minden másban is, sajtópolitikai álláspontjában nagy erkölcsi emelkedettség, erényre törekvés és a gentleman férfias becsületessége jellemzi. Álláspontjának alapelvei ideálisak. Az ideálokhoz vezető uton egyenes irányban kiván haladni, ebbe tereli honfitársait. Számol a realitásokkal, de ezeknek pillanatnyilag sikert igérő esetleges imoralitásáért soha nem akar eltérni ettől az úttól, s e ballépéstől mást is óva int. Tisztult lelkivilága elismeri, természetesen és mindenek fölé helyezi a szó szentségét, amely meggyőződésével egész sajtópolitikai álláspontját ideális alapra építi. j A közvélemény politikája ugyanis i — ha nem is kizárólag, de légin- j kább — a szó, a szavak politikája. A közvélemény szavak, elhangzott, j vagy irott szavak befolyása alatt alakul és változik, nyilatkozása is inkább szavakban történik. Amikor tehát, Széchenyi a szó szentségét politikai elvként hirdeti, a legmagasabbra helyezi egész politikai, tehát sajtópolitikai álláspontját is. ( ) A jelenkor gyakorlati sajtópolitikusa tudja, hogy munkakörében számtalan csellel, fondorlattal, gáncsvetéssel, erkölcstelenséggel és bűnös mesterkedéssel kell megküzdenie. Tudja azt is, hogy ezek ellen. ..gyakran, hasonló eszközökkel keli vé&euezni és hasonló fegyvereket kell aama ti sajtótaktikai egységek kezébe. A védekezés során azonban, e mesterkedéseknek határt szab a szó szentsége. Amelyik fél e határt átlépi, oly taktikai hibát követ el, amely egyszer megboszulja magát és amely ellen késői bánat nem segít. Tudja azt is a sajtópolitikus, hogy fokozottan meg kell tartania a határt az állam szerveinek megnyilatkozásánál, vagyis a törvényben, az államfő s a kormány, valamint a hatóságok rendelkezéseiben és kijelentéseinél, ezenkívül — elvben mindenesetre — az u. n. félhivatalos közléseknél is. A Hitel-ben a szó szentségének ideáljáról ekként szól Széchenyi István: »A szó szentsége azon biró, mely uralkodó és nép közt ítél, s ha egyszer megsemmisül, hiába szól a törvény s minden társasági rend és szerencsének vége. A szó szentsége uralkodóban az, ami Istenben a legszentebb tökéletesség: az örökkévaló legfőbb igazság és valamint a vallás és hit a legvadabb embert is összekapcsolja a Mindenhatóval, szintúgy köti hivség és engedelmesség a polgárt igazi urához. S nem valódi szón alapul-e házasok közt a szerencse? Mert mi becse van a hűségnek, melyet őrizni kell? S nem igazság tart-e elválhatatlanul barátot baráthoz s hazafiakat, akármilyen magas, vagy alacsony helyzetűek legyenek is, egymáshoz? De ehhez a gondolathoz mind-^ járt hozzáteszi Széchenyi a következőket : »Mindezen szép tulajdonoknak nincs-e mélyebb forrása s honnan származnak? Polgári erénybül. S ime már megint- mélyebbre ereszkedtünk! Nem teszik most már hegyek meredeki, folyók mélységi, tengerek szélessége, várak erőssége a haza valódi erejét s bátorságát. Nem teszik azt az alkotmányok szabadabb vagy függőbb léte az most már csupán azon emberektől függ, kik az országot lakják. Bár mi szerencsétlen helyeztetésü legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbb-utóbb mégis szabadabb tétre viv, ha lakosiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont, akármilyen boldog fekvésű legyen is egy ország, bár milly szabadságokkal bírjanak lakosi, lassan-lassan még is rabigába görbed, ha romlott az erkölcs s polgári erény nem fénylik többé!« Ezekből az utóbb idézett szavakból két tanulsághoz és két tény bizonyítékához jutunk. Egyrészt, ugyanis, ha a szó szentségének mélyebb forrása a polgári erény, ugy az okos és helyes sajtópolitika tehát már csak saját érdekében is polgári erényre kell, hogy neveljen, mert ha nem ezt teszi, elveti saját alapját. Ezt az elvet alkalmazza Széchenyi, amikor a Hitel-t a »polgári ercny s nemzetiség védangyali«-nak, mint a dedikáció mondja: »Honnunk szebblelkü asszonyinak« ajánlja, mondván: »Ti viszitek karjaitokon életbe a kisded nevendéket, és jó polgárrá nevelitek, a ti nemes tekintetetekből szí a férfi lelki erőt és elszánt bátorságot.® Másrészt viszont' a sajtó életében is igaz, hogy a romlott erkölcs rabigához visz. A korlátozott sajtószabadság ellen nincs erő sebb és hatékonyabb érv, mint a sajtó jó erkölcse. A sájtószabadság vesztét pedig a bűnös sajtó teszi természetessé. Huszár Károly volt miniszterelnök, a Társadalombiztosító Intézet elnöke szerdán délben érkezik Nyíregyházára (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Huszár Károly volt miniszterelnök, a Társadalombiztosító Intézet elnöke a Szociális Missziótársulat nyíregyházi szervezetének kulturdélutánján előadást fog tartani az aktuális szociális problémákról. Huszár Károly előadását Nyíregyháza társadalma feszült érdeklődéssel várja. Az előadás szerdán 1 délután fél hat órakor kezdődik a " vármegyeház dísztermében. Huszár Károly szerdán délben egy órakor érkezik Nyíregyházára, ahol az állomáson Nyíregyháza tanácsának küldöttei, a Társadalombiztosító Intézet nyíregyházi hivatala, a Szociális Missiótársulat nyíregyházi szervezetének vezetői fogadják ünnepélyesen a kiváló államféríiut. A kulturdélutánon nem lesz belépődíj, hanem az adományokat, amelyek befolynak az ingyen levesosztó-konyha javára fordítják. MA HÉTFŐN, HOLNAP KEDDEN LEWIS STONE Oroszország „Pahlen grófja" uj szerepében BIRÓ LAJOS hazánk kiváli Írójának legújabb itod. műve HÁROM ÉJSZAKA utolsó 7irinTn utolsó barleszkje I W burleszkje az APOLLOBAN A z elpödört z% ot o a két attrakció 16 felvonás egyszerre „A. FOLLO Hétfőn BIRÓ LAJOS Kedde n HÁROM ÉJSZAKA Szerelmi regény 9 fejezetben. LEWIS STONE a főszerepben. Utolsó kalandja ZIGOTO Utolsó kalandja AZ ELPÖDÖRT Z1GOTO zlgoto Szerdától—vasárnapig A világ legnagyobb filmalkotása! TOLCrA... VOLGA Filmrész 2 részben, 14 felv. ,,Saljapin" eszméje n;omán filmre irta és rendezte: W. Turjsn9zky a „Strogoff Mihály" film világhírű alkotója. Magyar szövegét irta : Siklóssy Irán. Főszereplők! Stenka Rasin . . Adalbert Schlettow A hercegnő . . Lillán H>11 Davis Hadzsi Mahmud . Rudolph Klein Rogge Vaszka .... Boris de Faze Kukubenko George Seroff 2 szenzációs dalbetét. — Kisérő film nincs, kérünk pontos megjelenést. — Jegyelójegyzés egész nap. „VoW el6ndá«o>r: hétköznapokon K. 7 'g 9. Tasárnap 3,5, 7 és 3 i^rako r I Güitmaaa Miklós syllaíkoiik a polgári széoügy&en A következő levelet kaptuk: A Nyirvidék tek. Szerkesztőségének Nyíregyháza. Hivatkozással f. hó 7—én kelt b. soraikra, tisztelettel kérem, hogy b. lapjuknak f. év február hó 20-án megjelent számában «Hatvanhét mázsa szénnel károsították meg Polgár községet» c. tudósításra az alábbi rectificáló nyilatkozatot közzétenni szíveskedjenek. «Valótlan hogy hatvanhét mázsa szénnel károsítottuk meg Polgár községet. Valótlan, hogy Braun Henrik mult év novemberben engem arra kért volna, hogy ha el tudok helyezni Polgáron pár vaggon szenet, ugy őt arról értesítsem. Való az, hogy én a Braun áltai is képviselt Salgótarjáni Kőszén? bánya R.-T.-al már régebben üz leti összeköttetésben állok. Valótlan, hogy kilátásba helyeztem volna előtte, hogy a községi elöljáróság részéről 3 vaggon szénre szállítást fogok kieszközölni. Valótlan, hogy megegyeztünk volna, hogy ha ez aktuális lesz, sürgönyileg értesíteni fogom. Való az, hogy ilyen rendelés megtörtént, de valótlan, hogy Braun közbenjöttével, hanem teljesen függetlenül, köztem és a községi elöljáróság között létrejött jog ügylet folytán a szenet én rendeltem a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T.-tól, miskolci képviselője utján. Valótlan az, hogy az elöljáróságnak kevesebbet adtam volna át, mint amennyi járt s valótlan az, hogy a magam céljaira jogtalanul bármit is felhasználtam volna s valótlan, hogy a községi elöljáróságot 67 mázsa szénnel megkárosítottam volna. Valótlan, hogy ezen állítólagos tettet beismertem volna.» Polgár, 1929. március 13. Tisztelettel Guttmann Miklós. Leányeserkészek márciusi ünnepe (A »I^yirvidék« tudósítójától.) Vasárnap délután öt órakor zsúfolásig megtelt a Kossuth reálgimnázium díszterme. Az »Erzsébet>- hadiárvaház 39. Erzsébet királyné cserkészleánycsapata tartotta nagy érdeklődés mellett már cius 15-i jellegű cserkészünnepségét. A közönség soraiban ott láttuk a cserkészügy lelkes apostolait, az iskolák, hatóságok, egyesületek, reprezentánsait. A műsor a Himnusszal kezdődött meg. — Festői háttér előtt állt a leánycser készek kedves csoportja és Rőder Ede dr. leánygimnáziumi tanár odaadó fáradozásáinak megkapó eredményeképpen tisztán zengőn szárnyalt a magyar lányok ajakáró a magyar imádság. Az ünnepi beszéd elmaradt, mert a leánycserkészek lelkes vezetője, a kitűnő szónok, Molnár Rózsi leányliceumi tanár betegsége miatt nem jelenhetett meg az ünnepségen. Meghatóan szép műsor szám volt Bötykös Gizella szólóéneke. Az ezüstös orgánum, amelynek ne mes szépségére többször rámutattunk, kiválóan érvényesült az előadott bus magyar dalokban, a meg csonkított magyar föld égő fájdalmát, hitét, lobogó reménységét tükröző irredenta énekszámokban. Fokozta a hazafias szólóénekszám hatását a leánycserkészcsapat énekkara tisztán zengő irredenta dalaival, amelyeket Rőder Ede dr. tanár vezetett.
