Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-13 / 60. szám

jrtfwriöáic. 1929. március 13. Apponyi véleménye a Népszövetség kisebbség! döntéséről Mint ismeretes a Népszövetségi Tanács a Dandurand Stresemannféle kisebbségi javaslat ügyében ugy döntött, hogy a kérdés tanulmányozását háromtagú bizottságra bizta, amelynek kötelessége lesz a legközelebbi ülésszakban a megoldásra vonatkozó javaslatokat előterjeszteni. Ebben a nagyfontosságú állásfoglalásban vannak megnyugtató és kevésbbé megnyugtató momentumok. A magyar nemzet legöregebb és egyik legtapasztaltabb politikusa, Apponyi Albert nagyérdekü nyilatkozatban világította meg a »Pester Lloyd« hasábjain ezeket az előnyös és kevésbbé előnyös momentumokat. Érthetőnek tartja, hogy a kérdés érdembeni megvitatása és a javaslatok a következő ülésszakra maradtak, mert hiszen sokkal nagyobb fontosságú problémákról van szó, semhogy a mostani rövid ülésszak alatt dönteni lehetett volna róluk. Már több tartózkodást mutat a bizottság összetételére nézve s méginkább a bizottság által követendő eljá rásra vonatkozólag. Nem tartja helyesnek, hogy éppen a javaslatot tévő tagjai a Népszövetségnek maradtak ki ebből a bizottságból. Ezt a mulasztást csak részben pótolja az a meghívás, amelyet minden érdekelt államhoz, sőt a Népszövetségmindentagjához intéztek, felszólítva őket, hogy esetleges észrevételeiket és indítványaikat a bizottsággal közöljék. Igy mégis csak mi is hozzájutunk, hogy álláspontunkat és követeléseinket a kisebbségi kérdésben kifejezésre juttassuk. Apponyi nincsen túlságosan elragadtatva a bizottság személyi összetételétől sem. Ugy véli, hogy Spanyolország párisi követe Quinones de Leon sokkal inkább franciabarát — hiszen egész életét Franciaországban töltötte és még saját anyanyelvét is franciás kiejtéssel beszéli —, semhogy elfogulatlan állásfoglalást lehetne tőle várni. Az angol világbirodalom külügyeinek vezetője Chamberlain pedig már több izben megmutatta, hogy nem nagyon hajlandó a kisebbségi kérdésekben a panaszttevő államok álláspontját magáévá tenni és szerelmes lévén abba a rossz, ideiglenes rendbe, amelylyel a békeszerződések Európát megnyomorították, e szerződések orthodox védelmének álláspontjára helyezkedik, ami bizony nem szolgálja mindig az igazságot. A harmadik delegátus a japán Adacisi előző szereplésének során sokszor keltett kétes benyomásokat s a legjobb esetben is csak annyit várhatunk tőle, hogy elfogultság nélkül semleges marad. Mint látjuk, Apponyi álláspontja egy hosszú politikai múlttal rendelkező, sokat tapasztalt és a diplomácia terén is verzátus férfiúnak a körülmények által diktált szükséges óvatossága. Magyarországot az utóbbi esztendők során különböző sérelmek orvoslására tett kísérleteiben sokkal több csalódás érte, semhogy ne lenne szükséges a magyar közvéleményt minden előzetes túlzott reménykedéstől óvni és nyíltan a szeme elé tárni, hogy országunk igazságáért folytatott nagy küzdelemben még sok kitartásra, tanultságra és ügyességre van szüksége, mielőtt a békerevizió kérdését érett formában a világ elé vihetné. Márcins 23-án, szombaton délelőtt lesz a vármegyei közgyűlés (A Nyírvidék tudósítójától.) Szabolcsvármegye törvényhatósága eredeti tervek szerint március 16-án szombaton ült volna össze a rég várt rendkívüli közgyűlésre. Ezen a napon azonban különböző akadályok felmerülése következtében nem tarthatták meg a közgyűlést, amelynek dátumát most egy héttel későbbre, szombatra március 23-ára tűzték ki. A vármegye rendkívüli közgyűlésén nagy jelentőségű tárgy lesz a Korona átalakítási tervére vonatkozó kép viselőtestületi határozat ellen beadott felebbezés ügye. Bencs Sálmán polgármester szózata a város lakósságához a márcins 15-1 ünnepség előtt (A Nyírvidék tudósítójától.) Nyíregyháza város polgársága régi hűséggel és lelkesedésének egész tüzével ünnepli meg ebben az évben is március 15-ét, a szabadság, egyenlőség, testvériség, újra és újra magyar egybefogásra hívó szent ünnepnapját. Az ünnepség előtt nagy nemzetiszínű plakátok jelentek meg Nyíregyháza utcáin. A plakáton a város polgármestere a következő szózatot iaíézi a város lakosságához: ^Polgártársak! Vlárcius 1 5-nek 8 i-ik évforduló ját ünnepeljük ebben az esztendőben. Az 1927. évi XXXI. törvénycikk magyar lelkünk hő kívánsága szerint ezt a napot nemzeti ünneppé nyilvánította, hogy Kossuth Lajos neve és emlékezete fényében megujulva, ragyogó világossággal vonja be a magyar szabadság ünnepét és a jövendőbe vetett reménységünket. A nemzeti élet legfontosabb megnyilvánulása a szabadság és a függetlenség vágya. Ennek az ünnepe március 15-ike. Vágyakozásunkat ki kell terjesztenünk a régi Nagymagyarország minden rögére. Tüzes lélekkel kell lángolnunk a 48-as eszmék perzselő tüzében, mert csak akkor bizhatunk Magyar ország feltámadásában. A törvény szerint március 15-én a középületeket a magyar állam címerével ellátott nemzeti lobogóval kell feldisziteni. Felkérem a város lakosságát is, hogy házaikat a nemzeti lobogóval díszítsék fel. Az egyházak valamennyi templomban délelőtt 9 órakor istentiszteletet tartanak szabadságharcunk emlékére és könyörögnek nemzeti újjászületésünkért. A városban lévő összes iskolák délelőtt 10 órakor ünnepélyt tartanak, hogy a márciusi ifjúság minden időkre példát mutató szellemének és izzó hazaszeretetének tüzét az ifjúság fogékony lelkébe átültessék. A város polgárságának ünnepélye március 15-én délután 3 órakor lesz a Korona-épület nagytermében a következő sorrenddel: 1. Kossuth-induló. Előadja am. kir. 12. honvéd gy. e. zenekara Kiss János karnagy vezetésével. 2. Magyar Hiszekegy. Előadják a nyíregyházi férfikarok együttese, Jakab József karnagy vezetésével. 3. Megnyitó beszéd. 4. Ünnepi beszéd, mondja: Weiszer Gyula leányliceumi tanár. 5. Mi nem feledhetünk. Költemény. Irta: Szathmáry István. Előadja Kovács László tanitóképzőintézeti növendék. 6. Himnusz. Előadja a nyíregyházi férfikarok együttese Krecsák László karnagy vezetésével. 7. Rákóczi-induló. Előadja a katonazenekar. Tegyétek félre a mindennapi munkát, a közömbösséget és ál11 f ES ÜRÜM • Akik ajkbigyesztve, könnyedén jelentik ki, hogy: nincs igaz szerelem s egymás iránti hűség, jöjjenek el szerdától az Apollóba s nézzék meg a halál nagy szüretében lejátszódó szerelmi regényt AZ ORGONAVIRÁGZÁST, Cary Cooper és Collesn Moorevei a főszerepben. APOLLO Ma, kedden utoljára <Cá CSEHOVA milliárdos parádés filmje PARYSIA E°y nagyvilági nő naerelmi regénye 12 felr. Rendezte: E A. D U P O N T. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni

. Szerdán—csütörtökön—pénteken A világháború borzaimail A repülőrajok támadásai OííGONAVIRÁlJZÁS (AZ UTOLSÓ ÜZENET) Tizenkét fejezet a halál nsgy szüretéről. Elóadasoic kezdete: hétköznap 5, 7 e« 9 óraktr Mindenütt kapható 1 Termelt s Tejszövetkezet! ICSzpont! lo, Bvrtfay Mihlóettl il* 111 dozzatok ez ünnepélyen a magyar szabadság emlékének és nemzeti újjászületésünk reménységének. Nyíregyházán. 1929. évi március hó 8-ik napján. Dr. Bencs Kálmán^ m. kir. kormányfőtaná^j csos, polgármester. Lagerlőf emíéküanepség a felsőkereskedelmi iskolában Bájos és minden izében tanulságos gyűlés volt a felsőkereskedelmi iskola női tanfolyamának önképző körében a mult hét szombatján. A Kör lelkes vezetője Klainik Jolán, a tanfolyamon a magyar nyelv előadója, akinek irodalmi ismerete és szeretete átjárta az egész előadást. Az ünnepség főtárgya Lagerlőf Zelma müveinek ismertetése volt. Ebből az alkalomból küld az önképzőkör Leffler Béla közvetítésével az agg írónőnek egy gyönyörű emléklapot, amely Tatay Erzsikének, a Kör buzgó elnökének kezemunkája. Dénes Zsuzsa széleskörű tanulmányt eláruló életrajzából megismertük a 70 éves, Nobel-dijnyertes irónő pályafutását. A Gösta Berlingből a két pap beszédét a szégyendombon Kiszely és Szőlősy ügyesen dramatizálták; Molnár Erzsébet pedig bámulatos memóriával és lebilincselően nyugodt előadásával hitette el velünk, hogy Lagerlőf Zelma nagymamája meséli ezt a karácsonyi legendát. A műsor második része a magyar népballada és románc irodalmát szemléltette. Rogocz Zsuzsa óriási hatással szavalt el egy tűzről pattant népballadát. Farkas Imrének, a debreceni diákszerelmek szószólójának a »Bimbós majorána« cimü verse, amelyet Heller Irén kedvesen csevegett el, szintén megtalálta az utat a leányszivekhez. Donnenberg Edit Arany János »Ünneprontók«ját méltósággal adta elő, Tárczy Jolán pedig egy kedves novellát olvasott fel a menekültek szomorúságairól. Az ünnepség fénypontja egy kis színdarab volt, amelyet Klainik Jolán irt a népballada születéséről. A > Megöltek egy legényt hatvan forintjáért« kezdetű ballada művészettel felépített történet keretében válik szemünk láttára és fülünk hal latára tragédiává, azután verssé, végül dallá. A fonók széles tájszólással beszélő Mari nénije, Bonyhády Júlia páratlanul jót nyújtott. A magyarruhás, guzsalyas, orsót pergető fiatal leányok festői képe sokáig szemünk előtt fog lebegni. Az ifjúság és vendégek lelkesen éljenezték a szerzőt, aki az agilis ifjúsági elnökkel, Tatay Erzsikével és a titkárral, Bonyhády Júliával, semmi fáradságot nem kímélve, sikeressé tették önképzőkörük gyűlését. El ne feledkezzünk a bíráló kis lányokról, akik bátran és kedvesen borsolták szereplő társnőik orrocskája alá a képzelt és valódi igazságokat, de másrészt valamennyiüket feldíszítették a halhatatlanság babérkoszorújának egy-egy kis levelével.