Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-12 / 59. szám

1921. március 12. J^rfRYIDSK. .7 Laoiisin Lajos hangversenye (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Bessenyei Kör szombatesti hangversenye sokáig emlékezetes marad Nyíregyházán. Ezen az estén mutatkozott be a Korona nagytermében megjelent nagyszámú közönség előtt Laurisin Lajos, a M. Kir. Operaház első tenoristája, a nem régen Nürnbergben viharos ovációval ünnepelt fiatal énekes, akinek kivételesen szép orgánumát és ragyogó művészi kvalitásait a rádió utján ismerik Európa minden részében s a magyar vidék minden zugában is. Laurisin Lajos testvérével, a neves komponistával és zongoraművésszel, Laurisin Miklóssal lépett a pódiumra, aki a zongorakiséretet szolgáltatta. Az európai hirü magyar tenoristát első műsorszámának elhangzásától kezdve olyan parázs ünneplésben részesítette Nyíregyháza hangversenyközönsége, amilyenre eddij nem volt példa. Itt a hangversenyterem gondolatos csendjében a lelkek mélységes feltárását, sokszor megfejtettük a taps felcsattanásaiiak értelmét, a lelkek ujjongásának szárnycsapásait egy-egy tökéletesen nagyvonalú művészi estén, de azt, hogy a nyíregyházi közönség tomboló ünnepléssel, a művész személyi varázsától is tüntetésre hevülten szinte megbontsa a műsor zártságát és már az első számok után arra lelkesítse a művészt, hogy uj . és uj számokat iktasson be a felcsigázott vágy kielégítésére, eddig még nem volt példa. Laurisin Lajost és Miklóst — szószerint nem engedték le a pódiumról. — Intünk fellobbanása a gyönyörű magyar muzsikának tüzes interpretálásában, konzseniális tolmácsolásában. Mikor aztán Kacsoh: Rákóczi áriája után bejelentette Laurisin, hogy elő fogja adni Kacsoh-nak Regős énekét, amelylyel Nürnberget is meghódította a magyar ügynek és elhangzottak a drámai sorok, az egész hangversenyterem lobogó lelkesedés tüzétől inspirálva ünnepelte a nagy magyar előadóművészt. Noseda, Tarnay, Sárkány Sándor dalai lírikus melegségü előadásában hangzottak el, aztán, szinte élőiről kezdődött a hangverseny. Launisint nem engedték le a pódiumról: négy dalt énekelt, mind a négy a kiváló komponistának Laurisin Miklósnak átirása, végül a Bánk bán bordala zengett diadalmasan és mámorítón. Felejthetetlenül szép est. büszke magyar est volt, amelyen méltán ünnepelte a közönség Laurisin Miklóst a zongoravirtuóz mesterét és a diadalmas művészt, Laurisin Lajost. Az óriási siker lázában, a Bessenyei Kör kitűnő karnagyának Kovách Árpádnak első teendője volt, hogy a Laurisin-párt a jövő évadra is lekösse. Farkasvadásza! Gégényben Óriási izgalom egy farkaskutya miatt — Az egész falu kaszát-kapát ragadott a farkas ellen (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tragikusan indult és komikumba fulladt izgalmas farkaskalandja volt a mult hét keddjén Gégény községnek Az egyik fiatal gégényi legény a csipős hóviharban trágyát hordott a határban, amikor lovai egy váratlanul felbukkant erősen fejlett farkaskutya előtt megtorpantak és ágaskodni kezdtek. A legény a lovak közé csapott és vágtatva hazahajtott. Csakhamar felverte az egész falut a hir, hogy farkas garázdálkodik a határban. Gégény összes vadászemberei puskát ragadtak, szánkóra kaptak és Szilágyi községi főbiró vezetésével megindultak a farkas ellen. A falu fegyverzetlen lakossága meg kaszát, kapát ragadott és ugyancsak a határ felé igyekezett. Legelőször a községi főbiró pillantotta meg, a farkast, amely a nagy tömegtől megijedve a falu felé húzódott. A főbiró, aki nem akarta a farkas elejtésének a dicsőségét másnak átengedni, utánarohant a farkasnak és kétszer egymásután rádurrantott sörétes puskájából. Mindkét lövés talált és a farkas mozdulatlanul elterült a hóban. Az egész falu összecsődült a bámulatára és ekkor Pázmány István gégényi lakós a farkasban kedves farkaskutyájára ismert, amely előszeretettel szokott kóborolni a határban. Igy történt, hogy a gégényiek egyszer lőttek farkast, de az sem az volt. (dr. W. G.i 1 nyíregyházi jótékonysági akció visszhangja egy amerikai lapban Az amerikai »Sza.badság« cimü magyar napilap vezércikkben foglalkozik a Nyíregyházán nemrégiben megindult nyomorenyhitő akcióval. A cikk az amerikai arányokhoz viszonyítva csöpp város szociálpolitikai koncepcióját méltatja, kiemelve, a társadalmi egyesületek segitőmunkájának óriási jelentőségét. Pontos számadatokat közöl a városi költségvetésből és a kiosztott szeretetcsomagokra és pénzbeli adományokra vonatkozólag. Végül megállapítja, hogy bár tisztában vannak azzal, hogy az egyedüli hathatós szer a szociális bajok enyhítésére a minél több munkaalkalom teremtése, mégis nagy erkölcsi jelentősége van az ilyen akciónak, mert reményt, bizakodást kelt az elesett emberek ben és pillanatnyilag tényleg segítve, impulzust ad a lankadó élet ösztönnek. IBIIIIIII Üzlethelyiség, Zrinyi Ilona-u. 6. sz. alatt márc. 1-től kiadó. Értekezni Bleuer Bankház. 1330-3 ORGONA VIRÁGZÁS Apolló szerdai misersnak büsikeságe ! LVidberg óta nem volt férfiénekes Nyíregyházán és mikor arról a mosolygó, sziite papi nyájasságu ajakról, amellyel a belépő Laurisin a közönség köszöntését fogadta, felszárnyaltak az ezüstös zengésű melódiák, amikor Bizet Carmen-jének virágáriája, majd a Hoffmann meséinek bordala elhangzott, azt a megindultságot éreztük, amit a nagy finn énekesnél: a hang szárnyán a magasba lendülve olyan titkok kapuja nyilt meg a lelkünk előtt, amely csak a tisztult lelkiséget hozó nemes ércek zengésével szálló nagy interpretálói: előtt tárul fel. A gordonka zokogása, égi heroldok kürtjének diadalmas zengése, a líra meleg tónusa, a hősi dal fenséges szava ömlött színekben játszó zuhatagként az énekes ajkáról, hogy a megszólaltatott teremtő művésszel való közvetlen találkozásunkat tegye lehetővé. Ennek a találkozásnak boldog átélését köszönték Laurisinnek a viharos tapsok, a hála könnyes kiáltásai. Műsoron kivül a 3. szám előtt a Bajazzók áriája, majd Tosch nagyáriája zengett elvarázsoló szépséggel, erővel és tisztasággal, aztán Schubert: Der Doppelángere éreztette, hogy Laurisin előadói művészetének egyik titka költői lelke, szárnyaló fantáziája, majd Schuman Widmungja, R. Franz lm Herbst-je következett. A szünet után a művészet varázsát egy uj lelki motívum fokozta: magyar A rádió gyorsíróverseny eredménye A napokban hirdette ki a rádió a gyorsíróverseny eredményét. A rádió ez úttörő vállalkozásában résztvett 600-nál több gyorsíró. A nyíregyházi felsőkereskedelmi iskola dr. Dengl-gyorsiróköre növendékei nagy számmal vettek ezen részt s kiváló sikerrel dolgoztak. Sikeres stenogrammokat adtak be: A rádió-gyorsiróverscny eredménye: ' A 120 fokon: Thuróczy Magda IV. évi., Hűnek József II. é., Takács Júlia II. é., Fekete István II. é., Arday Károly III. é., Blau Márton IV. é., Walírabenstein V. IV. é„ Györfy László III. é., Weisz mann D. IV. é., Kurcz Géza IV. é., Rozsáli Jenő IV. é., Molnár László IV. é., Kovács Imre IV. é., Vrabely András IV. é., Presser Ottó IV. é., Kelemen Gy. IV. é., Chrobák Ferenc IV. é., Menczelesz Gy. IV. é., Gottesmann III. é., Elek József IV. é., Papp Dénes IV. é. A 150 fokon: Csiky Aladár IV. évf., Huczmann J. III. é., Molná: László IV. é., Chrobák F. IV. é., Stark Gyula II. é., Kelemen Gy. IV. é., Vrabely András IV. é., Ko-_ vács Imre IV. é„ Weiszmann D. IV. é., Kurcz Géza IV. é., Walírabenstein IV. é., Rozsály Jenő IVKlein Miklós IV. é„ Presser Ottó IV. é„ Hatvani Jenő IV. é., Biró István IV. é., Tőrös Pál III. é., Takács Júlia II. évfolyam. A 200 fokon: Hatvani J. IV. é., Stark Gyula III. é. (9 eltérés), Kovács Imre IV. é. (9 eltérés), Molnár László IV. é. (12 eltérés), Walírabenstein IV. é. (14 eltérés), Chrobák F. IV. é. (15 eltérés). A dr. Dengl-gyorsirókör tömegesen vesz részt április hóban a győri kerületi versenyen, a budapesti ors/^gos gyorsiróversenyen s május hóban a debreceni kerületi versenyen. Könyvismertetés «•• M Comtesse de Noailles, akinek nevét magyar nyelvű könyv címlapján először találja az olvasó, a modern francia irodalomnak egyik legnevesebb és legtöbbször emlegetett képviselője. A mondáin Páris ünnepelt alakja, hercegi származású és külső megjelenésével is elragadó asszony, aki ugyanakkor az irodalmi körök elismert nagyszerű vezéralakja is, kitűnő költő, aki az asszonyi értések egészen különös izü líráját teremtette meg s aki regényeibep is olyat alkotott, amit a francia kritika maradandónak itélt. Az Uj remény eg)»k főműve, lírai szépségével, soraiból feltörő szenvedélyességgel, izgatóan merész lélekfestésével tipikus Noailles könyv Hőse az örökké szerelmet kereső és örökké boldogtalan asszony. aki a szerelem ujjongó érzéseiben is a csalódás, a lemondás, a reménytelenség keserű izét érzi, akinek élete vergődés férfitól-férfiig, hogy feláldozott szépségéért, az odaajándékozott örömökért rab kapjon csak szomorúságot cserébe. A reményteli életet kereső, de eleve már halálra itélt asszonyi lélek nagyszerű, szenvedélyes regénye ez a könyve, amelynek finom, leheletszerű stilusszépaégeit művészettel adja vissza Házsongárdi Gábor kitűnő fordítása. A könyv a Franklin-Társulat ismert vállalatában a Külföldi Regényírókban jelent meg. IAASUSTIIN ÉS VOÖLER hirdető írod* R.-T. 1921. éTi ÜJSÁGKATALÓGUSA most jelent meg. A szép kiállítása kstilógw áttekinthető miden dolgezta fel a hazai napi és szak«»jtó minden orgánumáról sxóló fontos adatokmt és pedig agy a fővárosiakét, mint a vidékiekét, (Oiszesen 6" 0 sajtótermékét) és világos beosztásával nélkülözhetetlen ssgédkönyvévé és tanácsadójává válik minden hirdetőnek. Hirdető feleknek a HAASENSTEIN ÉS V0ÍLER hirdető iroda R.-T. Badapest, V., Dorottya-*tca 11. szám készséggel bocsátja ingyen a katalcgnst rendelkezésre. un—«