Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-12 / 59. szám

március 12. áz igazságügymisiiszter tervei A képviselőház igazságügyi bi­zottsága csütörtök délelőtt ülést tartott, melyen megjelent az uj igazságügyminiszter Zsitvay Tibor is. Napirend előtt az elnök me­leg szavakkal üdvözölte az uj pe­csétőrt abból az alkalomból, hogy kinevezése óta elsőizben vett részt az igazságügyi bizottság ülésén. Zsitvay Tibor hálásan köszön­te meg az üdvözlést, s bár hang­súlyozta, hogy nem kiván ez al­kalommal programmot adni, mert ezt más alkalommal fogja meg­tenni, röviden mégis ecsetelte azo­kat az igazságügyi feladatokat, amelyek megoldását tervezi. Kitű­zött célja azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyek az egész nem­zet egyetemes érdekeit szolgálják igazságügyi téren, s még leghal­ványabb' gondolata sem irányul ar­ra, hogy terveivel pártpolitikai cé­lokat szolgáljon. Közismert dolog, hogy bárha jogász nemzetnek sze­retjük magunkat nevezni, a ma­gyar magánjog még ma sincsen kodifikálva. A feladatok között ez a legelső, s mindjárt utaná jön a büntető és polgári perrendtartás reformja. Hangoztatta továbbá hogy gondja van a birói statusról szóló törvény gyakorlati végrehaj­tására is. Fontosnak és sürgősnek tartja az ügyvédi kérdés rendezé­sét is. Ezzel megint igen jó helyre tapintott az igazságügyminiszter, mert hisz az ügyvédi pályán le­vők egyéni és testületi panaszai szerint igen nehéz helyzetben ver­gődik ez a tiszteletreméltó kar, mely ugy a múltban, mint a jelen­ben oly sok jeles erőt adott a magyar jogéletnek. Sorsuk javu­lása bizonyára magával fogja hoz­ni a jogélet általános fejlődését is. Tervbe vette ezenkívül az ígaz­ságügyminiszter az összeférhetet­lenségről szóló törvénynek a mai viszonyokhoz alkálmazkodó átdol­gozását. Az életviszonyok, a köz­felfogás óriásit változott a leg­újabb idők alatt, s ennek kifeje­zésre kell jutnia az összeférhetet­lenségi törvényben. Igen fontos a mentelmi jog megfelelő szabályo­zása is. Megemlékezett Zsitvay a sajtó­törvény novellájának megalkotásá­ból is, amely a közelmúltban lezaj­lott. ankét révén széleskörű érdek­lődést váltott ki a közvélemény­ben. A szakembereknek és a pub­licistáknak elhangzott véleményeit komoly konszideráció tárgyává téve, összhangba kívánja hozni az egyetemes nemzeti érdekkel. Szük­ségesnek tartja továbbá a rész­vényjog és csődeljárás annyira kí­vánatos rendezését, valamint a hitbizományi reform megalkotását. Igen szép és váltózatos prog­ramm tehát, ami az uj igazságügy minisztert heviti, s annak minden pontja olyan, hogy lényeges szük­séglete judikaturánknak és jogéle­tünknek. Zsitvay eljövetelét nagy várakozás előzte meg. Amint az igazságügyi bizottság ülésén el­mondott szándékaiból kilátszik, jól meg tudja látni a legfontosabb teendőket, s igy bízvást elmond­hatjuk, hogy az igazságügyi tárca, annyi dicső előd után ismét jó kezekbe került. Fassepartoukat Méses kivitelben kés Bit a lóba-nyomda könyvkötészete Mtfrtgykiaáa, Sfcéchenyi út ». »s Megalakult a Magyar Földbérlők Szövetségének Tiszántúli csoportja ImpoEáos gyűlés a Vármegyeházán (A Nyírvidék tudósítójától.) Vasárnap délelőtt 11 órai kez­dettel tartotta meg nagy érdeklő­dés mellett a Vármegyeháza termé­ben a Magyar Földbérlik Szövet­sége tiszántúli zászlóbontó gyűlé­sét. E nagy jelentőségű gyűlésen ott láttuk Kausay Tibor gazdasági fő­felügyelőt, Eszenyi Jenőt, a Szö­vetség ügyvezető elnökét, Szávozd Richárd, Elek Ferenc, Geiger Jenő Serényi Gusztáv, Lonkay Zsig­mond, Bak Soma, alsóeőri Farkas Géza és Lichtscheim Jakab a Szö­vetség ilusztris kiküldötteit, Reidl Gyula titkárt, az Omge képvisele­tében, dr. Varga Jánost, a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara kép­viseletében, Paulusz Márton gazda­sági tanácsost és mezőgazdasá­gunk még számos jeles reprezen­tánsát. Szomjas Gusztáv volt főispán, a szervező gyűlés elnöke a Hiszekegy imával nyitja meg a gyűlést. Me­leg szavakkal üdvözli a vendége­ket és a megjelent kartársakat, majd indítványozza, hogy a gyű­lés alkalmából Magyarország Kor­mányzóját, Horthy Miklós öfőmél­tóságát táviratilag üdvözöljék. A Szövetség célja a föld­bérlők érdekeinek meg­védése A lelkes éljenzéssel egyhangúlag elfogadott indítvány után Szomjas Gusztáv elnök a Szövetség célját ismertette. A Szövetség a napi po­litikával nem foglalkozik — mon­dotta — hanem a legteljesebb ha­zafias érzéstől áthatva a többter­melés gyakorlati megvalósítását és a földbérlők érdekeinek megvédé­sét tűzte maga elé. Gazdasági vál­ság van világszerte, amit az igaz­ságtalan békediktátumok idéztek elő elsősorban. Ezt a katasztrófális I helyzetet, amely az egész világ i gazdasági csődjét jelenti, ami nagy barátunk, Rothermere lord ismerte fel először, amikor a revízió gon­dolatát felvetette. Indítványozom — úgymond — hogy Rothermere lordot táviratilag üdvözöljük. (Per­cekig tartó éljenzés.) Eladósodott a birtokos­osztály s a bérlök sorá­ban rendet vágott a krízis A Nyírvidék mai számában ol­vassuk — folytatta azután — hogy a kereskedőket a pusztulás fenye­geti. Ugyan ez a sors fenyegeti a földbérlőket is. Hiába stabilizáltuk a pénzünket, a gazdasági válság ezzel nem szűnt meg, hanem még nagyobb méreteket öltött. A bir­tokososztály eladósodott és a mos­tohaszamba vett földbérlők sorá­ban pedig valósággal rendet vág a krízis. A Szövetség ha erős szer­vezetté fejlődik, képes lesz meg­védeni a földbérlők érdekeit ugy az ipari kartelekkel, mint az igaz­ságtalan adóztatással szemben, ezért indítványozza, hogy a közgyűlés a helyi csoport megalakulását hatá­rozza el. A szabolcsi terméketlen homokból a bérlők csi­náltak termékeny földet Eszenyi Jenő, a Szövetség ügy­vezető elnöke emelkedik szólásra, javasolja, hogy a megalakult helyi csoport elnökké Szomjas Gusztá­vot, társelnökké Klár Sándort vá­lassza meg. A javaslat egyhangú elfogadása után rámutat azokra a hibákra, amelyek szerinte a krízis okai. Anglia a mezőgazdasági ter­melésnél, Németország a sertéste­nyésztésnél segíti a gazdákat, mig ezzel szemben a magyar gazdák n«m részesülnek segítségben. Akik ajkblgyesztve, könnyedén jelentik ki, hogy: nincs igaz szerelem s egymás iránti hDség, jöjjenek el szerdától az Apollóba s nézzék meg a halál nagy szü­retében lejátszódó szerelmi re­gényt AZ ORGONAVIRÁGZÁST, Cary Cooper és Collean Moore­vel a főszerepben. APOLLO Hétfőn Kedden OLGA CSEHOVA milliárdos parádés filmje PARYSIA Eey nagyvilági nő sserelmi regénye 12 felv. Rendezte: E. A. DUPONT. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni . Sz«rdán—csütörtökön—pénteken A világháború borzalmai I A repülőrajok támadása I ORGONAVIRÁGZAS (AZ UTOLSÓ ÜZENET) Tizenkét fejezet a htlál nagy szüretéről. Előadasok kezdete: hétköznap 5, 7 es 9 oraktr Az if»ari kartel a műtrágya árá­ra vonatkozó diktálását, a bérlőkre eulyosodó terheket, különösen a köz ségeknek fizetendő kereseti adót és a vármegyei lassú bürokratizmust kifogásolja. A bérlőt még ma is másodrendű polgárnak tartja az állam — mon­dotta — pedig a bérlő a fejlődés pionérja. A szabolcsi terméketlen sívó homokból a bérlők pár év­tized alatt termékeny földet csi­náltak. Ha ezeken a súlyos bajo­kon változtatni akarunk, szervez­kednünk kell és kérem önöket, ter­jesszék ezt a gondolatot mindenütt és szervezkedjenek. A gazdatársadalom összes kategóriáját kell egy front­ba tömöríteni Azután Reidl Gyula titkár az Omge nevében, dr. Varga János a Tiszántúli Kamara, dr. Nánássy Andor országgyűlési képviselő a szabolcsi bérlők nevében és Paulusz Márton üdvözölték a szer­vezkedést, kifejtvén, hogy a bér­lő és a gazdatársadalom összes kategóriáját a birtok nagyságára való tekintet nélkül kell egy front­ba tömöríteni és akkor a .győ­zelem nem maradhat el. A jegybank a búzát nem fogadja el hitelbiztosíték­nak Majd Szavozd Richárd a ma­gyar nagyipar hatalmas befolyá­sát és tulproduktivitását kifogá­solta, amely a termelési eszközö­ket olyan hallatlan drágán számít­ja, hogy a gazdatársadalom rá­fizet terményeire. Kimutatta, hogy a bérlő ha roppant nehézségek árán hitelhez is jut, a bank a köl­csönzött összegen 8o százalékot keres. A búzát nem fogadja el a. jegybank biztosítéknak s csak egy másik bank garantálásával — ami yjabb 2 és fél százalék kamatot jelent — nyújt hitelt a gazdának. Fried Miklós bérlő keserű sza­vakkal ecsetelte a kisbérlők szo­morú sorsát, akik képtelenek hi­telhez jutni s igy a biztos pusztu­lásnak vannak kitéve. Nekünk sza­bolcsi bérlőknek — mondotta -— egy szerencsénk van, hogy Mes­kó Elek a nyíregyházi Takarék­pénztár elnökigazgatója megértő lélekkel, nemes szívvel támogat minket. Ő mindent megtesz érde­künkben és mi hálásan gondolunk jóságos egyéniségére. Glazner Géza nagy koncepciójú beszédében a világ valamennyi ag­rárállamának egy gazdasági kar­telba való tömörülésének gondola­tát fejtegette, amely egyedül tud­ná megmenteni az általános gaz­dasági kriíist. Monopolisztikus ki­viteli szindikátus alakulna a nyolc agrárállam képviseletével. Kifej­tette, hogy kereskedelmi mérle­günket csak ugy tudjuk rentábi­lissá tenni, ha a kivitelünket va­lorizáltan exportáljuk. Kausay Tibor gazdasági felügyelő a panaszokat megértéssel fogadja és a miniszterhez terjeszti Geiger Jenő, alsóeőri Farkas Béla, Bodor Zsigmond felszólalá­saikban ugyancsak a szervezke­dés szükségességét hangsúlyozták, majd Kausay Tibor gazdasági fő­felügyelő emelkedett szólásra, ki­jelentve, hogy a gyűlésen elhang­zott panaszokat megértéssel fo­gadja és a miniszterhez orvoslás végett bejelenti. Szomjas Gusztáv elnök a Szö­vetséghez terjesztendő határozati javaslatot ismerteti, amely a kö­vetkező pontokat tartalmazza: i. A bérlőhitel intézményese*

Next

/
Oldalképek
Tartalom