Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-10 / 58. szám

JNRTFFFTYIDBK!. 1929. március lt. MindeattttkipteMt TMTUMII S KHV TalssSvctkfMfl Kkpontj •adapMl, L, H.rifcr l(U>I6*-ml tl»/t2i. Hát jó. Legyen 6800000 P. Ösmerem azonban az ilyen nagyobb vállalkozásoknál előforduló végleszámolásokat, a pótmunkákat, előre nem látott akadályok számláit, stb s igy én még mindég azt hiszem, hogy ha 6800000 P lesz a vállalati összeg, akkor legalább is 8 millióba fog kerülni a dolog. Nagy örömömre szolgált azután a «nyitrai» cikk után, hogy egy városi interjúból azt adták értésünkre, hogy részletesebb számitások szerint a vízvezeték kb. 15—20 százalékkal kevesebbe fog kerülni, mint ahogy eredetileg előirányozták. Már ez is valami. Én azonban azt mondom, hogy addig kell itt spekulálni és számítgatni és addig kell a jobb időkre várni, amig ez a summa le fog szállani '5 millióra. Akkor majd beszélhetünk. Mert 7 milliós költség mellett is a jelenlegi kamatok 630000 P-re rúgnának, az üzemi költségek kb. 300 ezer P-re s igy az évi kiadás ennél a tételnél meghaladná a 900 ezer P.-őt. Ha már most ezt egészen át akarnánk háritani arra a 28000 emberre, akik a kötelező belső körzetben laknak, ez fejenként több mint évi 30 P vizdijat jelentene, ami egyszerűen lehetetlenség. Egy 5 tagu családnál 150 P. Szegényebb család ezt nem bírhatja. Kassán egy családra évenként 30 —40 P vizszolgáltatási hozzájárulás esik. f É11 tehát százszor és ezerszer azt mondom, hogy ezzel a kérdéssel várni kell. Várni kell addig, amig a pénz is olcsóbb lesz, meg az anyag és munka is olcsóbb lesz. Mert nagy különbség van aközt, hogy 7 millióból csináljuk meg 9 százalék pénz mellett, mert ez évi 630000 P kamatot jeleni és a között, hogy 5 millióból csináljuk meg 6 százalék kamat mellett, mert ez csak 300000 P évi kamatterhet jelent. Én nem vagyok olyan nagy szakértő az amerikai pénz természetrajzában. Nem tudom, hogft Amerika mikor fog megint 4—5 százalékos kölcsönöket juttatni európai országoknak. Azt tudom, hogy békében a városok 5 százaléknál olcsóbb kölcsönökkel dolgoztak. És azt is hiszem, hogy a pénz megint csak meg fogja keresni a felvevő piacokat, ha a viszonyok konszolidálódnak. Ilyen rendkívül súlyos és terhes ügyet akkorra kell hagyni. Ha vámí kell 20 évig, nát várni kell, de nem lehet egy generációt tönkre tenni csak azért, mert mindenáron alkotni akarunk. Én az elrettentő példáktól nem ijedtem meg. Akkor, mikor a mi járásbíróságunk irattára kigyuladt és nagy tűzkárt szenvedett (hála dicső tűzoltóinknak, a kárt nem nézem többre 30—40 százaléknál) ugyanakkor leégett a hires leydeni városháza is, pedig ott vízvezeték volt. Csakhogy a rendkívüli nagy hidegben ott is épugy befagytak a csapok, mint nálunk. A katasztrófát itt se, ott se a vízhiány csinálta, hanem a rendkívül nagy hideg. Ami pedig a tífuszt illeti, azt Kérded, hogy mi biztosit bennünket vízvezeték nélkül ellene ? ? Én vissza adresszálom a kérdést: Mi biztosit bennünket ellene, ha meg lesz a vízvezeték? Én tudok példákat arra, hogy olyan városokban is előfordult tifusz, ahol vízvezeték van, sőt olyan esetet is tudok, hogy épen maga a vízvezeték lett fertőzve és ettől az egész város inficiáltatott. Hiszen annyi bizonyos, hogy a vízvezeték mindenesetre higienikusabb, mint a mi közkutas rendszerünk, — de ezt a veszedelmet nem látom olyan setét pápaszemmel. A nagyobb éplüetek ezt már higiénikusán mind meg is oldották. Házilag. Mindegyiknek meg van a maga pompás házi vízvezetéke 80—-90 méter mélyfúrású kutakból szerzett jó vizzel és pompásan funkcionálnak. És bizonyosan olcsóbban, mintha most 9 százalékos pénz mellett forszírozzuk át a sok milliós beruházást. Mindezek dacára azt tartom, hogy a vízvezeték és csatorna zás kérdése a legsürgősebb feladat és ha megvalósítását ki is toljuk egy bizonyos időre, mégis ezt kell majdan legelőbb megcsinálni és a többi probléma csak azután jöhet. Kivéve természetesen a halaszthatatlan teendőket. Ezek közé azonban épen nem tudom sorozni a Te általad adott felvilágosítások után se a Koronaráépitést és a mellette fekvő teleknek utcanyitás végett való megvételét. Mert ha már a telekvétel is ilyen horribilis összegbe kerül, akkor a ráépítés és a hozzáépítés megint legalább két millióba fog kerülni s ezzei adósságunk meg fogja ütni az 5 milliót és ezzel egyelőre lehetetlenné fogjuk tenni a vízvezeték és csatornázás megoldását, mert hiszen arra már nehezen fogunk tudni ujabb kölcsönt kapni. A kapott felvilágosítások után belátom, hogy az adott esetben ^ városra nézve tényleg előnyösebb volna a szabadkézből való vétel, mint a kisajátítás, bár egy kis bettermenttel, telek értékemelkedési járulékkal a kisajátítási ár egy részét igy is át lehetne hárítani az északi szomszédra, meg a neki eső teleksávért is lehetne jókora vételárat kapni, de ha előnyösebb is a szabadkézi vétel, — ebből még mindég nem következik sem az, hogy a tervbe vett vétel 350000 P mellett olcsó lenne, se pedig az, hogy az egész dolog aktuális, halaszthatatlan és elkerülhetetlen volna. Egy telket Nyíregyházán, amely ölenként 700 P-be kerül, semmiféle indokolással nem tartok olcsónak és kedvező vételnek. El se tudok képzelni olyan lehetőséget, hogy ez a befektetés egy két és féi millióba kerülő kiadás mellett rentábilis lenne. A Koronának ahhoz, hogy meghozza a kamatot, legalább 300000 P-t kellene jövedelmezni évente. Hogy lehet erre számítani, amikor most az egész városi vagyon, tehát 6700 hold föld s az összes többi épületek együtt is alig hozzák meg ezt az összeget. Én nem tudom, hogy mi alapon és milyen módszerrel becsültek a kiküldött bizottságok. Én csak anynyit tudok, hogy ha megvesszük a szóbanforgó telket, arról minden felépítményt el kell bontani s ott fog maradni nekünk a puszta telek ölenként 700 Pengőért. A tervek szerint a rá- és hozzáépítés belekerül kb. 2 millióba s igy az egész együtt két és fél milliót fog igényelni. A mostani Korona-épületet és telket becslem másfél millióra s igy lesz egy 4 milliós objektumunk, aminek rentabilitás esetén, mint már jeleztem, legalább 300000 P-t kellene jövedelmeznie. Ezt pedig kizártnak tartom. Marad tehát a puszta tény, hogy ez megint egv olyan befektetés lenne, ami nem fizetné ki magát. Én meg tudom érteni, hogy Téged, igen t. barátom, erősen nyugtalanít a Kaszinóval szemben fennálló kötelezettség, amely szerint a Kaszinó részére építeni kell. Hogy ne legyek mindég és mindenben csak kerékkötő, aki csak gáncsoskodni és ellenkezni tud anélkül, hogy egy termékenyítő gondolata lenne, engedd meg, hogy ennek a E

robiémának megoldásához ét alternatív megoldási lehetőséget ajánljak szives figyelmedbe. Te azt mondod, hogy a Fer- » licska-féle telek megvétele volta- ' képen nem kerül a városnak semmijébe, mert ha a Kaszinót el tudod helyezni az újonnan kibőviten_ dő Koronában, akkor a Kaszinó mostani épülete felszabadul, eladhatjuk és annak árából kifizethetjük az uj telek árát. Szerinted tehát voltaképen egy cseréről volna szó. Bátor vagyok szives figyelmedet felhívni itt egy kardinális számtani tévedésre. Nevezetesen: ezzel a számadás még nincs lezárva, mert hiszen a Kaszinó részére még építeni is kell. Az is csak kerül valamibei Az uj épületben a Kaszinó elhelyezésére szükséges helyiségeket meg kell építeni s azokat a szerződés értelmében hóttig el kell látni tüzelővel és világítással és meg kell fizetni a bizonyos dollárokat is, amelyeknek eddig még a kamatai sincsenek kiegyenlítve. A te ötleted tehát sántit, mert ez a csere erős ráfizetést igényel. Ehelyett én azt volnék bátor proponálni, hogy I ' tégy kísérletet a Kaszinónál, hátha vissza lehetne csinálni az egész dolgot. Ahogy én a hangulatot sejtem, a Kaszinó kapna az ajánlaton és örömmel visszalépne a« ügylettől s maga is meg tudná csinálni a maga dolgát, a város pedig sza' badulna a szerződéssel járó kötelezettség alól, amire eddig még nem is teljesített semmit. Ha pedig ez akadályokba ütköznék, akkor az volna az alternatív javaslatom, ami szakértői körökben merült fel, hogy t. i. ne a Korona-épületet emeltessétek és bővítsétek, hanem építsétek ki a Kaszinó és Vadász-féle telkeket s helyezzétek el oda a Korona szállodát Hogy a város saját magának ne csináljon konkurrenciát, a mostani Korona-szállodát szüntessétek be, ugy se való közvetlen a templom mellé. Az uj szálloda a Széchenyitérre néző gyönyörű fronttal kiépíthető lenne kb. 800000 P-ért. Ezt az összeget onnan veszem, hogy a róm. kath. három emeletes bérpalota teljes felszereléssel, vízvezetékkel, lifttel, központi fűtéssel együtt 600000 P-be került. 80000c P-ért tehát ennél is jóval nagyobb épületet lehetne építeni, ami hozzávetőleges becslésem szerint az uj nagyszálloda és a Kaszinó elhelyezésére tökéletesen megfelelne. Itt nem kellene telket vásárolni, hanem ahoz a kb- 400 ezer P-höz, amibe a Feríicska féle telek az illetékkel stb. kerülne, mindössze még 400.000 P, legfeljebb 500.000 P kellene és kész lenne az egész. A jelenlegi Korona épületet pedig fel lehetne használni ujabb üzleteknek, bérlakásoknak, zenedének stb. és bizonyosan többet jövedelmezne, mint most s ráadásul Alpárnak ez a sikerült alkotása megmaradna mostani szép és eredeti állapotában. E végből nem kellene ujabb milliókat kölcsön venni, legfeljebb a fenti 800—900000 P-t. Ennek az aránylag csekélyebb befektetésnek azután könnyen ki lehetne hozni a. rendes polgári hozamát. És hagyjátok az utcanyitást is. Gyalog ugy is át lehet járni a Feríicska udvaron, kocsival pedig nera nagy dolog megkerülni a Koronaépületet. Az se lehet városi feladat, hogy minden üzlethelyiséget a város tartson a kezében. A többi ott következő háztulajdonosnak is hagyni kell valamit. Járványos betegségek idején legnagyobb gond fordítandó a gyomor és belek rendes működésére. Emésztési zavaroknál éhgyomorra fél pohár langyos SCHMIDTHAUER Igmáadi helyett ne fogadjoa el mást' EESERÜVIZ gyorsan és biztosan eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket, miáltal jelentékenyen fokozz* a szervezet ellenálló képességét KeHSSffi ESBsa