Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-08 / 56. szám

1929. március 8. JNfVílWJDÉC. ilyen megállapításnak, csak azért, mert azt egy olyan nagy orákulum mondja, mint gróf gróf Andrássy Gyula. Ennek a passzusnak nem is lehetett más közelebb fekvő célja, csak az, hogy a legitimista reménykedésnek halványuló fényét ideig-óráig sugarassá tehesse. A Chigi palotában azonban az ilyen feltevést egyszerűen le fogják mosolyogni, annak dacára, hogy a legszebb bók virágövezetében van szervírozva. Mussolini históriát csinál, még pedig keményen és következetesen. Aki pe dig históriát csinál, annak előre megvannak a maga históriai irányelvei, melyeket máról-holnapra nem fog megváltoztatni. Az csak minálunk fordulhat elő, hogy egy ilyen nagy kérdés, mint a magyar revíziós törekvés belsőleg nem tud egy eltérithetetlen iránnyá, közös nagy éltető lélekké, makacs ritmussá és egytervüséggé kibontakozni. Ha mi a históriai adottságokat nem tudjuk egyértelmüleg elfogadni, addig a revízió ügye megmarad vezércikktémának, optimista álmodozásnak és irredenta lírának. Mindezek pedig nagyon kevesek a jövendőhöz! Szabolcsfánnegyében találták Enrópa legszebb obszidián tömbjei!, amelyekből a prehisztorikus kor embere késpengéit késztette á njírlagosí obszidtánnnclems-lelet nagy fellfiaést keltett világszerte — Miért nem aionányozták a leletet a Jósa Mnzsumnak (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyirlugos község határában, az úgynevezett Erzsébet-hegyen özv. Barek Istvánné birtokán rendkívül értékes obszidiánleletre bukkantak. Sziboicsmegyében nem rivka az obszidián lelet, mert ezt a követ, amelyből a prehisztorikus kor emberei vágóeszközeik finom pengéjét készítették, a Tokaji hegyből bányászták, innen szállították messze vidékre. —• Olyan obszidián-leletre azonban, amilyenre Nyirlugoson bukkantak, nem volt eddig példa. A lelet nagy részét a Nemzeti Muzeumnak ajándékozták. Az Archaeologiai Értesítőben maga dr. Hellebrand Jenő, a régészeti osztály egyik igazgatója ismerteti. A kiváló tudós megállapítja, hogy Európában sehol sem találtak a nyirlugosihoz hasonló obszidián-nucleus leletet. — Van ezek között az obszidián tömbök között olyan szokatlanul nagy amely a 30 cm. magasságot is eléri és 2200 gramm sulyu. — A legkisebb is 11 cm. magas kőmag. Ezekről a kőmagokról pattantották a prehisztorikus kor emberei késük, borotvájuk, fejszéjök, vésőjük, fíirészük pengéjét. Hellebrand lelkesedve állapítja meg, hogy a rézkori pengekészitő technikának valóságos iskolapéldáját szolgáltat ják a nyirlugosi obszidián-nucleusok, amelyek olyan kőmagok, hogy még sok pengét lehetett volna lepattantani róluk. Hellebrandnak az a véleménye, hogy a nyirlugosi lelet egy rézkori kereskedőjé lehetett, aki Tokajból útban volt Erdély felé, hogy a gyönyörű, abban a korbgn kincseket érő obszidián-nucleusokért aranyat vegyen az erdélyi bér cek között. így az a szabolcsi lelet az őskori kereskedelem utvo nalaira is uj fényt vet, ebben a tekintetben is érdekes adatokat szolgáltat. A Nemzeti Muzeum diszei, mesz sze földön híres, értékes lelettárgyai lesznek a nyirlugosi obszidiánnucleusok, amelyeknek megtekintésére eljönnek a külföld leghíresebb régészei. Akármennyire is is büszkék vagyunk arra, hogy vármegyénk áldott földje újra világhírű leletet adott a prehisztorikusoknak, fájó szivvel gondolunk arra, miért nem jutott ez a lelet oda, ahol ennek a földnek emlékeit gyűjtik, miért nem jutott a Szabolcsi Jósa Muzeumba? A tulajdonos, nem tudni miért, közvetlenül Budapestre küldte az obszidián tárgyakat, amelyekből egy darab a Debreceni Városi Muzeumnak, egy kisebb obszidiánmag pedig a Jósa Muzeumnak jutott, az utóbbit Kálnay főszolgabíró figyelmének köszöni vármegyénk. A főszolgabírónak nem tettek jelentést a leletről s így, mikor tudomást szerzett róla, már csak egy kisebb — ám igy is ritka becsű — obszidiánnucleus állt rendelkezésre, amelyet nyomban beküldött a Jósa Muzeum részére. á Nfírvidék cikke megdobogtatta szívemet, megerősítette hitemet — írja Farkas Imre (A Nyírvidék tudósítójától.) Levelet hozott a posta. Poéta levelet, a nemzet egyik legtisztább szavú dalosának ekhózását. Farkas Imre irt — amint mondja — szokása ellenére, a Nyírvidék a »Gyurkovics fiuk« nyíregyházi bemutatójáról irt cikkének olvasása után. Mi ebben a cikkben igazat irtunk, azt, hogy Farkas Imre az operett műfaját is beállította a nemzeti lélek nevelésére, a magyar hit, a magyar remény fokozására. Mert, hogy ezt a mélyen elrejtett mégis megkönnyezietően ható tendenciát mi észre vesszük, kötelességünk, a magyar újságírás kötelessége, nem érdemeljük érte a költő köszönő, elismerő sorait, de jólesett levele, megtisztelő kézszorítása. Farkas Imre levele a következő : Tekintetes Szerkesztőség! A Nyírvidék Gyurkovics kritikáját — szokásom ellenére — kénytelen vagyok megköszönni. E szép szavak megdobogtatták a szivemet, megerősítették a hitemet, hogy érdemes menni az én utamon, hogy érdemes álmodni arról a célról, mely ott dereng távol a lelki szemeim előtt, érdemes, mert : megértenek ! Én az az ember vagyok, aki embertársaimtól csak jót tapasztaltam, kedvességet, karátságot, jóakaratot. De amikor a legrejtettebb, a legtitkosabb vágyam; a nemes és soha ki nem lobbanó irredentizmus oltárára egy-egy virágot letenni annak a könnyed, sőt könnyelmű műfajnak a keretében, amelyet kultiválok — ha ennek a virágnak illatát, színét, tüzét észreveszik, — az az én legnagyobb és legtisztább örömöm. A Nyírvidék e száma első helyet fog elfoglalni a legdrágább emlékeim között és írójával meghatottan szorítok kezet! Készséges tisztelettel Farkas Imre. Áradástól félnek a vármegye csatornamenti vidékein A nyírvizet levezető csatornákat fagyos hótőmeg tölti Meg. A vizaek •ásfélkilóméteres szakaszon utat kell ásatni a csatornákbal — Hit feg enni a tavasszal a vármegye szegény lakossága? (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A rendkívüli tél, a nagy hófúvások szokatlan helyzetet teremtettek Szabolcsban, a száguldó szelek járásának homokbuckás és akácos vármegyéjében is. Az utakat hó fedi, a vasút hóekéje megmeg akad a házmagasságú hóban. Most, amikor megindult lassanként az olvadás, az árvízveszedelem fenyegeti a megyének csatornamenti vidékeit. A Nyirvizszabályozó Társulathoz olyan jelentések érkeztek, amelyek teljes mértékben fedik az áradástól tartó lakosság körében nyert értesüléseinket. A hó ugyanis a vármegyében mindenütt a mélyebb helyeken tapadt meg és ami évtizedek óta nem történt meg, a nyírvizet szabályozó csatornák is megteltek hóval. A betömött csatornák. A csatornákon ma át lehet lábalni, olyan kemény hó tömte tele őket. Ez a hó jeges rétegektől kötöttan elzárta a csatornák útját az egész vonalon. — Most már, ha az olvadások megkezdődnek és a nyírvizek a csatornák felé szivárognak, ezek a vizjáratok nem lesznek képesek eleget tenni rendeltetésöknek és nem szállítják tovább a felgyülemlő vizet. Csatornát ásnak a csatornában. Nincs rá mód, hogy a kemény hótömeget megmozdítsák a csatornák medrében. Már pedig, ha ezek a csatornák igy maradnak, a nyírvíz el fogja önteni a földeket és DIADAL Március 7-tél, csütörtöki*!, jRírciuí lfig, vasárnapig HAZATÉRÉS JOE MAY nitstipiiííve L»«nh«ri Frank „Kari és Anna* cimü novellája nyomás filmre irták: Freá Majo és Dr Fritz Wtndhsusen Három igaz ember regénye 10 felvonásban. Főszereplők: LARSHANSON, GUSTAV FROELICH, DtTA PARLO a „Magyar rapszódia" főszereplője Szoknyás legény Burleszk 2 felvonasbao Az előadásunkat 7 tagi saját zenekarunk kíséri. Glőaetes jela&téa: Rudolph SchildkraHth: Lucifer farsangja Helene Costello: A vén komédiás árvizveszedelembe sodorja a vármegye nagy területét. Ezért a Nyirviztársulat valószínűleg ahoz a módhoz folyamodik, hogy a csatornát véges-végig megásatja, azaz 1 csatornát ásat a csatornában, utat hódit a viz részére a hóban 4s jégben vágott csatorna segítségével. Ez a munka értesülésünk szerint hamarosan kezdetét veszi, mert bármennyire költséges is, az árviz okozta pusztításokat bármely áldozattal el kell kerülnünk. Mi lesz tavasszal? Az árviz fenyegetése mellett nem kevesebb gondot okoz a megyében, különösen a megye legszegényebb néposztálya körében az is, hogy a túlságosan szigorú télben megfagyott a szabolcsi burgonya, a szegény ember legfőbb eledele. A burgonya a vermekben csaknem mindenütt megfagyott. — Az egyik birtokon a burgonyakupokat a nagy hideg napjaiban trágyaréteggel is beboritották. — Ezekben a kúpokban is megfagyott a burgonya egy része. A vermekben csaknem kivétel nélkül fagyott a krumpli. A viszonyokkal ismerős szemtanuk mondják, hogy egyedül a falubelieknél évszázadok óta szokásos földtömlőkben tartott ki a burgonya a legnagyobb fagyban is. Ilyeneket azonban ma már kevesebb helyen készítenek. Burgonya helyett galuskát eszünk A burgonya ára a fagyás következtében magasra szökött. — A vetőburgonya keresett és drága cikk, amelynek ára olyan magas, hogy sokan lemondottak a burgonya eddigi mértékben való termeléséről, aminek a vármegyében válságot okozó következményei lehetnek. A jobb burgonya mázsája negyven pengő, a kevésbbé jónak is husion felül van az ára. Arra kérdésünkre, amelyét a burgonyái nélkül maradt faluban a szegény emberekhez intéztünk, mit esznek újig? — ezt felelték: galuskát uram, galuskát, mert most majd a buza olcsóbb és kiadósabb lesz, mint a burgonya. Galuskát eszünk. Igy hat átalakitólag a nagy tél n*mcsak a városokban, hanem a falu népének otthonában, táplálkozásában is. Nagyon félnek a tiszamenti vidéken is a meginduló olvadástól;, az áradástól, amelyet azonban a partvédelem készen vár. Nincsen tisztább mint a nap Annii tisztább csak te vaftr Borotválkozz, nyiratkoza Cicftordébe menj Tóthoz. Tea sütemények és mindenféle cukrászsütemény K U G L E R cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alapján pótanyaf menteien Sipos cukrásznál Római katholikus bérpalota. v TELEF0NSZÁM:3-13.