Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-06 / 54. szám

^ftÍKYIDÉK. 1929. március 6. Szülői értekezlet a Felső Kereskedelmi Iskolában A Városi Felsőkereskedelmi Iskola igazgatója és tanári kara tegnap délelőtt a növendékek szülőit, hozzátartozóit, szállásadóit és az iskola barátait értekezletre hivta össze. Az értekezletet Margócsy Emil igazgató nyitotta meg. Szeretetteljes szavakkal üdvözölte a szülőket és az iskola barátait, Ferenczy Károly és Nagy Vilmos igazgatókat, örömének adott kifejezést afelett, hogy hívására ily tekintélyes számban jelentek meg az értekezleten. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az iskola jótevőjéről, a nemrég elhunyt Baruch Artúrról, majd felkérte Dornány Sándor igazgatóhelyettest, »Az iskola és az élet« cimü előadása megtartására. Az előadó szerint az élet és az iskola kapcsolatát már az is mutatja, hogy e két fogalmat gyakran kapcsolják össze és beszélnek »iskolai életről«, »az élet iskolájárók. Kimutatja, hogy e kettő között nincs olyan mélyreható különbség, mint azt sokan hiszik. Az iskola nem akarja kiszakítani a gyermeket az életből, sőt az élet valóságos folyamatát akarja vele megismertetni, azt, ami az életben szép és jó. Az értekezleten az iskolai életet a tanárok, az élet iskoláját a szülők képviselik. Azért gyűltek össze, hogy a gyermekeik érdekében való harmonikus együttműködést megbeszéljék. De nemcsak az iskolának kell alkalmazkodnia az élethez, hanem bizonyos tekintetben az életnek is az iskolához: az életet is azoknak az erkölcsi eszméknek kell áthatniok, amelyeket az iskola a gyermekek lelkébe plántálni igyekszik. A megjelentek figyelemmel hallgatták a közvetlen hangú, világos és mind végig érdekes fejtegetést, egy tapasztalatokban gazdag emberi élet es tanári pálya leszűrt igazságait. A második előadó Testei- Kál• mán tanár volt, aki a szülői értekezletek céljáról beszélt. Negyven évvel ezelőtt a német pedagógusok vetették fel először az eszmét, hogy a szülői házat is bele kell kapcsolni az iskolai munkába. Magyarországon az első ilyen szülői értekezletet a budapesti Gyakorló Főgimnázium rendezte 1901-ben. A Városi Kereskedelmi Iskola évek óta tart ilyen értekezleteket, de sajnos, eddig nem nagy érdeklődésre talált a szülők részéről. — Valószínűleg azért, mert a szülők .azt hiszik, hogy mivel ők is jár-, tak iskolába, már eléggé ismerik az iskolát. Ez bizony nagy tévedés, mert az iskola is folytonosan fejlődik, változik a szelleme, módszere. Megemlíti, hogy így változott ismételten az utóbbi évek •latt a modern nyelvtanítás módszere, mig a mai megoldáshoz eljutott, amely bölcs mérsékletet tart a direkt és indirekt módszer szélsőségei között. Szól arról, hogy az iskolának kettős célja van: jellemnevelés és ismeretközlés. A_ hazának kötelességtudó és áldozatkész polgárokat, a magyar közgazdaságnak dolgos közkatonákat és hivatott vezetőket akar a kereskedelmi iskola nevelni. — Ebben a munkában az iskola a szülők segítségére is számit. Különösen a jellemnevelés fontosságát hangsúlyozza, mert gyakori a panasz, hogy az iskolák ebben a tekintetben nem tesznek eleget. Kétségtelen az is, hogy a nevelés a tanári munka nehezebb része. Sok minden kell hozzá: erő, tudás, folytonos munka és legfőképen szeretet. Hátráltatja acél elérését, hogy a tanulók csak bizonyítványt akarnak s a tanároknak elsősorban a kiszabott tananyagot kell elvégezniök. Az államnak diplomás emberek kellenek, a szülőknek diplomás gyermekek, a többi mellékesnek tűnik fel előttük. Ez a felfogás nem helyes. Az iskolának az erkölcsi érzék fejlesztésével is törődnie kell s ebben a szülői háznak egész tekintélyével kell az iskola mellé állania, mert a háborúk és forradalmak pusztításai után csak tisztultabb erkölcsi felfogással végezheti el a mi ifjuságunk a reá váró nemzetépítő munkát. Az előadó által felvetett értékes eszméket és a szigorúan logikus tanulmányt a jelenlevők nagy tetszéssel fogadták. A szülők köszönetét Bárány Ede m. kir. főállatorvos tolmácsolta az előadóknak. A szülők közül többen kérdésekkel fordultak a tanári karhoz s ezek nyomán érdekes és hasznos eszmecsere fejlődött. — A szülői értekezletet az igazgató fejezte be, köszönetet mondván a szülőknek megjelenésükért és szíves érdeklődésükért. My. Mo Rabszolgavásár, Parysia az Apollóban Csengő nevekkel, világhírneveket szerzett művészek s művésznőknek nagy filmattrakciójával tölti be az Apolló a jövő hét minden napját. HétfÖn-kedden egy igen bájos szerelmi regény van műsoron» »Édes jó szerelem* cimmel Molly O'Day és William Haynes-sel a főszerepben, mig a másik attrakciós film »A kulisszák mögött« Billie Dove-val a főszerepben. Szerdán-csütörtökön kerül mű« sorra az évad egyik nagy ágyuja, melynek címe: Rabszolgavásár. Georga Fitzmaurice, az amerikai filmrendezők qgyik legkomolyabb tehetsége, uj filmjével a száz esztendő előtti időt eleveníti fel, amikor még vigan virult az embervásár, a rabszolgák vétele és eladása. Az érdekes kort nem a »Tamás bátya kunyhója« modorában mutatják be, a nem a borzalmakat élezi ki, inkább az erkölcs tükre elé állítja az elmúlt időt, hogy a visszaverődő képben megdöbbenve emlékezzünk a rabszolgakereskedelem szégyenteljes és az emberiességet megcsúfoló idejére. A főszerepet Billie Dove, a Sárga liliom hősnője játsza, aki ezúttal is szép, finom érdekes és te^íets^ges. Gilbert Roland sok temperamentummal, Noah Beery félelmetes realizmussal fűtött alakítással járul a film komoly sike- I réhez. Péntektől kerül bemutatóra: Olga Csehova az sltél a Dnyeszter® cimü film | világhírű főszereplőjének mindent felülmúló attrakciója a Parysia. Parysia Páris ünnepelt kedvence a körülrajongott táncosnő, pompázó virág a világ fővárosában. Premierje van éppen a Moulin Rougeban, ahol Páros szine-java megjelenik. Az egyik páholyban egy elegáns fiatalember és egy feltűnően szép leány ül. Amikor Parysia megjelenik a színpadon ragyogó kíséretével, ez a pár tapsol a leglelkesebben. Kik ezek? A leány Margaréta Parysia leánya, aki Oxfordban nevelkedett eddig, a fiatalember André Renald, Margaréte vőlegénye. Parysiának tehát leánya van, akinek szive először lobban lángra — és a fiatalember megszédül Parysia forró szépségétől. Az anya és leánya között indul meg tehát a küzdelem a férfiért. Ez a háromszög rendkívül érdekes szituációkban kerül egymással szemben és az izgalmas játék hátterében a mulató, a vidám Páris kavarog. Az Apolló pénteken tartja meg a »Pary£ia« premierjét, amelyre máris tömeges előjegyzések történtek. A finom ízlésű publikum megérezte, hogy olyan rendkívülit kap, amely százszázalékban kielégíti. Olga Csehova szédületes uj alakítása ismét az Apolló felé irányította. a nyíregyházi mozilátogató közönség figyelmét. A »Parysia« az első igazi beszélő film, mert beszél minden reklám helyett! A kulisszák mögött Édes, jó szerelea Amióta Billie Dove a »Sárga liliom«-iban olyan szenzációs sikert aratott, azóta minden egyes Billie Dive-film külön eseményt jelent. Az Apolló mozgó rendkívüli teljesítő képességét mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy e héten két Billie Dove-filmet is hoz. Az egyiket, »A kulisszák mögött« cimü társadalmi drámát tegnap mutattj be. — A darab szcenáriuma nÜeglehetően ismert motívumokból van összeróva s hogy ez a sablonos mese mégis olyan lenyűgöző szépségű filmm énőtte ki magát, azt egyedül a nagy művésznő egyéni varázsának, szédületes szépségének, finom vonalú művészi játékának köszönheti. A kisérő film »Édes. jó szerelem« bájos sporttörténet tele csókkal ,szerelemmel. Főszenzációja egy lovas poló-verseny, amilyent Nyíregyházán csak filmen lehet látni. Ez a pompás műsor még csak ma pereg az Apollóban, hogy holnaptól kezdve helyet adjon a másik hatalmas Billie Dove-filmnek a »Rubszolgavásár«-nak.