Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-06 / 54. szám

1929. március 5. JNd?£&v itrtElL 3 A Lord tanácsa Az ország sorsáért aggódó és a nemzeti egység megteremtését szorgalmazók lelkének nem nagy élemedésére olyan vita folyik a sajtóban, amely nemcsak azért el­szomorító, mert formailag lord Rothermere nemes barátunk van a csúcspontjában, de azért is, mert az a hang, amelyik az esemé­nyeket aposztrofálja, ma mát nemcsak kellemetlen, de súlyos ki­növéseket is mutat. Kezdettől fogva az volt az álláspontunk a revízióval kapcsolatban, hogy an­nak olyan átfogó üteműnek kell lenni, hogy abból ne maradjon ki nemzetünk egyetlen tagja sem. Súlyos veszedelmet rejt magában az, ha a trianoni békeszerződés elleni közös magyar frontbaszállás átsiklik a közélet egyes frakciói­nak, vagy pártpolitikai alakulatai­nak területére. Az az akció, amit Rothermere lapjában folytat ki­emelte a magyar kérdést a feledés homályából, s millió magyar sziv hálájá követi nemes barátunk te­vékenységét;. A próféták tanítvá­nyai azonban mindig pápábbak akartak lenni a pápáknál, s gyak­ran megtörtént, hogy nágy gon­dolatok sikkadtak el kezük alatt. Most arról folyik a vita, hogy mit is izent Rothermere nemré­giben? Mondotta-e azt, hogy hús­vétra nagy események bekövetke­zését várja, vagy nem. Az illú­ziókeltés különösen olyan kérdés­sekkei kapcsolatban, amelyeknek kövét milliók erőfeszítése és az igazság alátámasztása által is csak titáni erőfeszítésekkel lehet gör­díteni, nagyon veszedelmes. Nagy megnyugvással vesszük a hírét, hogy lord Rothermere éppen ugy látja az események s a várható megoldások körülményeit, miként a higgadtan és reálisan gondol­kodó magyarság. Neki is az a véleménye, hogy a magyar kor­mány és a magyar nép hosszú, kemény és egyesült munkájára van szükség. Bizonyára velünk együtt neki is az volna a leghőbb óhajtása, hogy ugy alakuljanak a külpolitikai viszonyok, hogy sok­kal kevesebb erőfeszítésre legyen szükség és sokkal gyorsabb ütemü megoldást nyerjenek a dolgok. A revízió kérdése tehát a népnek és a kormánynak közös erőfeszí­tését igényli és semmikép sem viszi előbbre az a szellem, amely kimerül a csodák várásában. Az idő megérleli a gondolatokat, -4r szont a pártoskodás, egyenetlen­kedés s az oktalan pártpolitikai harc csak megtépázza azokat. A revízió gondolatát nem szabad olyan csemegévé tenni, amelyből a pártéletek csipegetik ki az inyencfalatokat. Nem monopolizál­hatja ezt a gondolatot más, csu­pán az egységes magyar nemzet, mert az nem pártok ügye, hanem az összességé. A kormány már régóta, ha nem is közvetlenül, de közvetve legfőbb gondolatának tartja a revízió kérdésének szol­gálatát. Gondosan vigyáz arra, hogy minden ügy tárgyalásánál, szerződések megkötésénél semmi olyan ne történhessék, ami preju­dikálás volna a revízió szempont­jából. A magyar nép összességé­nek támogatnia kell a kormányt ezen a téren is, s ha ez megtör­ténik, lord Rothermere óhajtását látjuk beteljesedve, amikor közös és céltudatos erőfeszítésre hivta fel a magyar népet és a magyar kormányt. — Garancia mellett jutá­nyosan javít Knapp Béla autó­javító műhelye, Tay adám-utca 35. szám. Treiber, a Nyíregyháza alapításáról cikkező szász tndós hibás térképekről vonta téves következtetéseit (A Nyírvidék tudósítójától.; 'Nagy érdeklődést keltett város­szerte tegnapi számunknak az a cikke, amelyben Győrffy István­nak, a Nemzeti Muzeum tudós osztályigazgatójának a Föld és Ember c. folyóiratban megjelent egyik értekezését ismertettük. Eb­ben az értelmezésben GyŐWfy István megcáfolja Treiber szász tudósnak azt a merész állítását, hogy Nyíregyházát a XI. század­ban német telepesek alapították. Munkatársunk az érdekes cáfolattal kapcsolatban érdeklődött a város mérnöki hivatalában, ahol annak idején Győrffy István rendelkezésé- j re bocsátották a most döntő bizo— I nyitékul szolgáló térképeket. Treiber német tudós — mon­dotta Nagy Elek műszaki tanácsos — már kiindulásában is súlyos tárgyi tévedést árult el. Az a tér­kép ugyanis, amelyet ő az első te­lepülési fonnák szemléltetésére fel­használ, nem mutatja a XI. szá­zadi állapotot:, mert olyan települési helyeket is feltüntet, amelyeket csak jóval később, a XIII. század végén és a XIV. század negyvenes évei­ben telepítettek be. Igy termé­szetes, hogy téves következtetései­nek hosszú láncolata is, amelyet egyébként Győrffy István cikke alaposan megcáfolt. A pénztelenség és a legnagyobb kedvetlenség jegyében folyt le a nyíregyházi nagyvásár á kereslet messze a kínálat alatt maradt — A nagy hideg nagyon hozzájárult a teljesen gyenge vásári naphoz (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Ellentétben a hires nyiregyházi yásárok már hajnalban felvonuló szekér tömegével, a tegnapi nagy­vásárra még reggel kilenc órára sem érkezett be 20 szekér. A mar­hafelhajtásra váró mészárosok hiá­ba álltak a sorompó előtt, mert még véletlenül sem lehetett látni egy megfelelő minőségű szarvas­marhát. A lóvásáron csak az alsó részen, az úgynevezett cigánypiacon volt némi forgalom — egy tűzrakás körül. A dermesztő szél csaknem aka­dálytalanul futkosott a jéggel vastagon burkolt vásártéren. Az árak még tizenegy óra után sem alakultak ki, mert a vevők úgyszólván teljesen hiányoztak és az eladók éppen ezért tartózkod­tak az eladástól, tudniillik nem akartak eladni az egyes vevők ké­nye-kedve szerint megállapított al­kalmi áron. A legöregebb vásározók meg­állapítása szerint, ebben a 20 esz­tendően ném volt ilyen gyenge nagyvásár Nyíregyházán, mert a mai nagyvásári forgalmat egy-egy közepesen sikerült szombati heti­vásár messze túlhaladja. A ritkán előforduló eladásoknál a mult hetivásárok árai dominál­tak, ami pedig nagy veszteség kü­lönösen a lóeladók részére, mert a kisebb gazdák és a dohánykerté­Pénteken érkezik városunkba OLGA CSEHOVA mint PARYS AFOLLO Kedden Szenzáció 2 Szenzácié Kedden ÉDES, JÓ SZERELEM... Történet a csókról, az ifj«*ágról é« a apróról S felr. A KULISSZÁK MÖGÖTT Egy görl iiere'mi regénye S felronásban Szerdán BILIJE DOVE Csfltörtökön a „Sárga liliom"-ió»z«r»plójén«k legújabb grandiéiul filmje RABSZOLGAVASÁR Dráma a new orleana i rahtEolgBkareikeáők üeelmeiről 10 felv Rendtaó: George Fitzmaurice. irta: Benjámin Glaser. GILBERT ROLAND NOAH BEERY a férfi fócierepekbcn éc a kisérő műsor. szek az ősszel takarmányhiány miatt eladott lovaikat ezen a vásá­ron szokták beszerezni, ami ter­mészetesen árélénkitő hatással van a lóvásáron. Délután két órakor már alig egy-két elszánt cigánykupec lé­zengett a vásár területén. A kirakodó vásár forgalma is. gyenge volt, de az apróságok pia­cán csaknem elfelejtettük a ló és szarvasmarha vásáron tapasztalt üzlettelenséget. A fiuk és a leá­nyok csaknem teljes számban meg jelentek a vásár Bethlen - utcai szakaszán, hogy ellássák magukat a különböző cifraságu és feliratú fakanalakkal. A ruha, csizmavásár, a bútor­piac, valamint az ócskaruhások piácán keserű humorrál kérdez­gették az eladók egymástól, hogy: »Nem tudja szomszédur (vagy asszony), hogy mikor kezdődik a nagyvásár ?« Tüzesvassal égette ki kisfia szemét, hogy könnvebben koldulhasson Szabadkáról jelentik: Borzalmas bűntény ügyében nyomoz a zimonyi csendőrség. Dárda községben élt légen egy Ritzmann Anna nevű asszony. Az asszony napszámból tartotta fenn magát és egy öt éves törvénytelen kisfia volt. Tiz év­vel ezelőtt megismerkedett Gyűr­gyevics Krata cigánylegénnyel, ki­nek az volt a foglalkozása, hogy két-három nyomorék gyermekkel vándorolt faluról-falura s mig a gyerekek a házakat koldulva jár­ták sorba, addig ő a korcsmában várta vissza őket az alamizsnával. Ez a Gyurgyevics Kratá cigány­legény Ritzmann Annát is rávet­te, hogy vele együtt menjen ván­dorolni. De hogy a gyerek ne egye hiába a kenyeret és jó koldus íe­f yen, tüzesvassal kisütötték mind­ét szemét. A tiz év előtti bűntényre most jött rá az aranygyelováci rendőr­ség, ahol az egyik tisztviselőnek feltűnt, hogy a feketeképü cigány­nak fehérarcú gyarmeke van. Ki­habgatták a már 1 5 éves fiút, aki homályosan emlékezett még árra a szörnyű napra, mikor a lelketlen anyjával együtt kisütötték a szemét. A szerencsétlen gyereket bevitték a vakok intézetébe, az időközben eltűnt Ritzmann Annát pedig or­szágszerte körözik. Juhász Margit: Állomás a pusztában Nagy állomáson álltam egyszer. Hogy nevetett a nyári reggel! Vidám sinek futottak szerte, S mindenik intett: erre, erre! jöjj! délen várnak már a pálmák! Párisban ébredsz! erre szállj hát! Én elfutok véled Keletre! Lótuszt ringat a Ganges medre... Skót várak közt bolyonghatsz vélem ! Nézd a Nílus int messze, kéken... Jaj! merre menjek?— tétováztam, S más indult el helyettem bátran. Most, apró állomáson állok. Körül a puszta néz rám: várok. Csak egy sínpár; vonatja messze. Megérkezik ? — kérdem remegve. És lassan, szállongva fehéren Lehull a hó, befedve mélyen reményem: utolsó sínpárom. Mi tart még itt, az állomáson ? — Tartós szép Ondolálás, spe­ciális nőihajvágás Kovács hölgy­fodrásznál, Bessenyei-tér 2. 15v

Next

/
Oldalképek
Tartalom