Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-05 / 53. szám

1929. március 5. JND?£&V ITRTELL 3 Árpád-korban. A falu az évszáza­dok zivataraiban többször el­pusztult, de a régi közlekedési utak mindig megmaradtak s az időről­időre megszálló nép ezen utak mellé települt. Győrffy véleménye a szász mérnök munkájáról Győrffy előszavával zárjuk cik­künket, amelyből a tudós felhábo­rodását érezzük ki, nem Treiber ál­litása, hanem annak tudatlansága és rosszhiszeműsége miatt. Csodálkoznunk kellene — úgy­mond —, hogy egy a magyar vi­szonyokkal kezdettől fogva ismerős szász tudományos folyóirat ilyen cikkeknek helyet ad, ha nem tud­nánk, hogy a Romániába bekebe­lezett Erdély általános balkánizáló­dási jelenségével állunk szemben, melynek ugy látszik a szász tudo­mány is áldozatává esett. Poldini „Hamupipő&é"-jének nagy sikere a Leány­kálvinecmban (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Valahányszor kitárulnak a "Kálvi­neum kapui a nagyközönség előtt, mindig azzal a fokozott várakozás­sal lépünk be ebbe a virágzó in­tézetbe, hogy a kifogyhatatlan in­vencióju nevelőmunka nagyszerű élményt adó eredményeivel ta­lálkozunk. Tegnap este Poldini Hamupipőke c. kis operájának hire vonzott oda a fagyasztó, kedvet­lenitő szélviharban is kedvvel siető nagyközönséget, amely zárt sorok­ban töltötte meg a Kálvineum előadótermét. A bíborszínű, magyar címerrel ékesített függöny előtt Dobay Sán­dorné igazgatónő jelenik meg és lebüincselően kedves, meleget su­gárzó szavakban ismertette a Le­ánykálvineum Vöröskereszt Egye­sületébe tömörült munkás kisleány csapat célkitűzéseit, a «Hamupi­pőkes küzdelmes útját fagyhullá­mok okozta dáiumlialasztásokon át a mai estéig, amikor a Vöröskereszt javára végre a közönség elé kerül a kis árvalány tündérmesés sorsa. A megnyitó beszéd a derültségkcl­tés virágos utján találta el a szi­vek ajtaját, amikor a csütörtöki munkadélutánokon készült kézi­munkák sorsolására hivta fel a nagyérdemű közönség figyelmét. A tornaterem bordás fala mellett bájos szőke—barna leánykák sora­koztak a sorsolásra szánt teritők osztogatóiként. Lelkes taps kö­szöntötte a megnyitó beszédet, a mely után Szitha Jolán a zongora mellé ül és felhangzik Poldini szí­nekben pompázó zenéje. Szitha Jolán fáradhatatlanul, nagy mű­gonddal nyújtja a három felvoná­son át a tisztán és árnyalatosan zengő kisérő muzsikát. A gyer­mekopera a tündérmesék büvle­tével tartja fogva a sziveket az első jelenettől az utolsóig. Meg­elevenednek gyermekálmunk lá­tásai, csillogó, szines életre vál­tódik Hamupipőkének a földkere­kén mindenütt ismert, könnyes jrömmel átélt sorsa. Fehér leányszoba van előttünk, az ablakba muskátli virágot vará­zsolt gyöngéd művészi kéz. Ott lát­juk a Hamupipőkét akit Dobay Márta alakit meleg poézissel, kul­turált énekszépséggel, a fiatalság kellemével. Hosszú, uszályos fekete ruhában áll gőgös leányai mellett a mos­toha. Hollófekete szép haja, csilla­gos szeme, gyermekéért való ag­gódása, amely minden indulatá­ban, gesztusában és tekintetében kifejezésre jut mindvégig lebilin­cselő, érdekes mesekép, amelynek gondos eljátszásáért meleg elisme­réssel adózunk Ehrlich Etelkának. Leányai, Kiss Anna és Stockinger Rózsi is jól felfogták szerepüket, és kitűnően alakítottak. Komoly, nagy színpadokra is le­nyűgöző erővel hatna az a méltóság és szépség, hangszín, ének, amely­lyel Dobai Sára a tündért alaki­1 totta. A tündérmese költészete, a hó­fehér lélek harmatos varázsa fogta meg a sziveket, amikor a galambok csapata mozgott ritmusos színfol­tokban előttünk, Aranyos Juliska, Tóth Sári, Mezei Sári, Molnár Sá­ri, az aranyos kis Zadányi Lili, Baksy Lenke voltak a fehér ga­lambok. gyermekopera szépségeit. A táncosnők élén Balla Rózsi üde szépségű tánca éreztette, hogy ezen a téren is művészi készségek-, kel találkozunk a Leánykálvineum­ban. Tiszta ritmikával táncolt az egész csoport: Közlik Ibolya, Nó­vák Magda,, Barkóczy Juliska, Ha­rang Klári, Keresztes Sári. Ha;* vani Piroska, Kala Malvin, Éless Margit, Langoni Juliska. Festői szépségű volt az apródok kara: Nadányi Mária, Komorócsy Mária, Kun Szabó Kati és Telegdy Ilonka. Megujuló tapsok köszöntötték za­jos ovációval a remek játékot, a 'A A főszereplők között sohasem fe­lejthető tündéri kép volt a grá­ciával teljes, beszédes szemű, bű­vös mosolyú, fehér parókás her­ceg Nagy Gizi, akinek minden mozdulata éreztette a szerep lel­kiségének átérzését. Zene, ének, tánc kiforrottan, mű­vészi színvonalon formálta ki a melynek rendezéséért Dobay Sárit illeti elismerés. A díszletek művészi festése Tóth Ilus tanárnő, a tán­cok nagy sikerrel való, gondos be­tanítása Kovács Ida tanárnőt di­cséri. Az opera bemutatása után meleg gratulációval halmozták el Dobay Sándornét, a Leánvkálvine­um kitűnő igazgatóját. Egy budapesti egyetemi taeár bérelte ki Szobránc fürdőt A »Nyirvidék« tudósítójától. Az Ungvártól 18 kilóméter tá­volságban lévő Szobránc fürdőt egy budapesti egyetemi magánta­nár, Russay Gábor dr. bérelte ki. A hir, amely bejárta már a fő városi lapokat, bizonyára Nyíregy­házán is osztatlan örömöt keltett, mert a régi jó időben, amikor még nem vittük ki pénzünket a külföldi fürdőkbe, úgyszólván fél Szabolcs Szobráncon nyaralt. Ez a kies fekvésű, jóhirnevü, régi fürdőhely, amely egy nagy fenyveserdőben épült fel, csodála­tos gyógyhatású különösen gyo­morbetegeknek, amiért magyar Karlsbadnak is hívják, ezenkívül kénes vize bőrbetegeknek vala­mint a csúzos es reumatikus fáj­dalmak megszüntetésére kitűnő gyógyhatású. Dacára annak, hogy jelenleg cseh megszállott területen van, Záhonyon és Csapon keresztül vo­naton 3 óra alatt megközelíthető. Ungvárról pedig rendszeres autó­buszjárat viszi a vendégeket a für­dőbe, amely május 15-től, októ­ber 15-ig van nyitva s a legmo­dernebb orvosi rendelő áll a kö­zönség szolgálatára. A fürdőhely mellett van Széchenyi László gróf amerikai követünk 7000 holdas va­dászterülete s a követ angol fele­sége Vanderbilt Gladys minden nyáron ezen a gyönyörű vidéken vakációzik. A fürdő bérbevételéről az egyik ungvári lap a következőket írja: Az országos hírli Szobránc fürdő néhány nap előtt uj kezekbe ke­rült. Á kitűnő gyógyhatású fürdőt Dr. Russay Gáborba fürdő orvosa vette bérbe 4 évre. Dr. 'Russayt nem kell Ruszinszkó közönségének bemutatni. Régi, őslakós család sarja, akinek már az ősei is nagy érdemeket szereztek Szobránc für­dő körül. Russay dr. erélyes kéz­zel szervezi át telepét és mindent el fog követni, hogy a fürdő méltó legyen régi jó hiréhez. "— Modernizálni akarom a kitű­nő gyógyhatású fürdőt, amely már annyi betegnek adta vissza az egészségét — mondotta a népszerű orvos. — Mindent el fogunk kö­küszöbölve, a közönségnek olyan üdülési és gyógyulási lehetőséget nyujtsunk, amely felveszi a ver­senyt az ország egyéb fürdőjével. Részletesebb programmot most nem adok, de egyetlen törekvésem oda fog irányulni, hogy a fővá­ros mellett egy nivós gyógy- és kirándulótelepet létesítsek, amely a kor mai igényeit kielégíti. Bi­zom benne, hogy a közönség tö­rekvésemet átérzi és segítségemre lesz, hogy terveimet megvalósít­hassam. A lap ehhez a nyilatkozathoz a következőket fűzi: örömmel re­gisztráljuk Dr. Russay fenti nyi­latkozatát, amely uj perspektívát nyújt a jövőre nézve. Bizunk ben­ne, hogy Dr. Russay tervét vég­rehajtja és Szobránc fürdőből olv üdülőhelyet fejleszt, mely felveszi a versenyt bármely divathellyel, ahol talán több divatot, de keve sebb egészséget kaphatnak az üdülésre szorulók, mint Szobrán­con. A magunk részéről csak annyit jegyzünk meg, hogy Dr. Russayt rokoni szálak fűzik Szabolcshoz. Egyébként értesülésünk szerint Szobráncon már 6 pengőtől kezd­ve kapható lesz teljes ellátás, az első osztályú penzió pedig napi ötszöri étkezéssel 10 pengőbe fog­kerülni. •mwii ** ** ** Alakítsak meg a „Nyíregyházi öreg diákok Szövetségiét A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Nagy örömmel olvastam a »Nyir vidék«-ből, hogy a mi Kossuth reálgimnáziumunk internátust fog létesíteni. Meg vagyok győződve, arról, hogy ez a terv rövidesen meg fog valósulni, mihelyt oly egyének irányítják, mint dr. Bencs Kálmán polgármester. Csupán attól tartok, hogy az intézmény létesítése, főleg fenn­tartása — kivált, ha a szegény diákok kedvezményes ellátása is, kétségen kivül számításba jő — anyagi gondokat fog okozni és hogy e miatt majd sokszor szük­ségessé válik, hogy a már meg­szokott, de nem nagyon népszerű eSzköz: a »társadalom áldozatkész­sége« vétessék igénybe. , Egy szerény gondolattal óhaj­tok e gondok elhárításához hoz­zájárulni. Meg kellene — sürgősen — alakítani a »Nyiregyházi öreg diá­kok szövetségét«. Ennek minden­denki tagja lehet, aki valaha a nyíregyházi gymnázium tanulója volt. — Evégből a lapokban felhívás volna kibocsájtandó azzal, hogy a szövetség célja a nyíregyházi gymnázium iránt ér­zett szeretetet és kegyelet ébrentar í £ tása és az internátus támogatása. I Tagsági díj évenként egy (esetleg kettő) pengő, mely egy nyiregy­•[ házi pénzintézethez volna külden­dő a szövetség tagszámlájára. Meg vagyok győződve arról, hogy évenként szép pár ezer pen­gő lenne az évi hozzájárulás ily módon. Ez még növelhető lesz akként, hogy a szövetség éven­ként a nyár folyamán a Sóstón összejövetelt rendez és az ott meg jelenők önkéntes adományokkal gyarapítják a hozzájárolás össze­gé­Ezek az évi összejövetelek, melyek a főgymnáziumban tartan­dó ünnepélyei, régi tanárok sír­jainak meglátogatásával volnának egybekötve, egyben a város ide­genforgalmát is növelnék és alkal­masak volnának arra, hogy váro­sunk jóhirnevét, intézményeink megismerése utján széles körben növeljék. Ha jó a gondolat és ezt a »Nyirvidék« és dr. Vietorisz Jó­zsef kezükbe véve, megvalósítani akarják, ugy a siker el nem ma­radhat. Budapest, 1929. március 2. Kiváló tisztelettel, régi hive: Dr. Hoffmann Mőric.

Next

/
Oldalképek
Tartalom