Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-31 / 74. szám

1929. március 31. JsÍYÍRYIDÉK. 241 egyházi erdőnek minden kisrészét ismerte. Magában sétált, ez volt a legszórakóztatóbb társasága, de ha akadt sétapartnere —f talán Péchy Gyula tudna erről, akkoi ő volt a szóvivő, mert neki min­dig volt - mondanivalója. És hogy tudott reprezentálni! Igazi ur, szeretetreméltó és tekintélyes; ked ves humoru és nagy komolyságu, szelid és erélyes. Ur, aki nem dá­ridózott, hanem fiait, ha jutalmat érdemeltek: külföldi útra, Párisba, Németországba küldötte, ő tudta, hogy mi az prtékes a magyarban, de azt is, hogy tanulni lehet a né­mettől, aki talán nem is olyan »huncut«. Konzervatív, mert nem ült fel akármilyen nyugati uj esz­mének, de értékelte azt, ami meg­szívlelendő és hasznos jő onnan. Grandseiguer és finom, mint egy francia márki. Izzó magyarságú — nyugati kulturáltsággal. Ez a ty­pus nincs többé, vele együtt tünt el. Milyen nagy kár! A »Nyirvidék Albuma« rendkí­vül érdekes, mert régi alakokat állit elénk, régi tiszteieteket ele­venít fel. — H.M — A Közszállitás Szabályzat reformja előtt A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi és ipar kamará­nak megküidötte az u] szabályzat tervezetet véleményezés végett A kézmüvesiparosság többször kifejezésre juttatta azt a kíván­ságát, hogy az ezelőtt megalko­tott Közszállitási Szabályzatot mó­dosítsák. A módosítást kívánók kivétel nélkül elismerték azt, hogy a Köz­szállitási Szabályzat alapelvei he­lyesek, mert hiszen a Közszállitási Szabályzat a hazai ipar fejleszté­séről szóló 1907:111. t. c. rendel­kezéseinek érvényesülése érdeké­ben készült s megalkotásának célja az volt, hogy a magyar iparosság számára biztosítsa a köz részére történő szállításokat. A végrehajtás során azonban, különösen a háború után, (ami­kor pedig a közszállitásoknak fo­kozott jelentősége elvitathatatlan a háború előtti időkével szemben) a szankciók szigorítása érdekében, továbbá számos kisebb-nagyobb módositás érdekében mutatkoztak mindig erősebben bizonyos kíván­ságok, amelyek sajtóban, gyűlé­seken, érdekképviseleti felterjesz­tésekben keresték a maguk érvé­nyesülését. A debreceni kereskedelmi és iparkamara elnöksége a kézmü­iparosság szóbanforgó érdekeire tekintettel az 1928. évi október hó 27-én" tartott ipartestületi ka­marakerületi értekezlet napirend­jére tűzte ki a Közszállitási Sza­bályzat reformjának kérdését s az értekezlet akkor kimondta, hogy »szükségesnek tartja a Közszálli­tási Szabályzat részletes átdolgo­zását, Megállapította a kamara iparos érdekeltsége azonban azt is, hogy egy ilyen részletes átdol­gozás hosszabb idő alatt lehetsé­ges, s addig, mig ez megtörténik a kirívóbb sérelmek sürgős or­voslása iránt külön intézkedés tör­ténjék. A sürgős orvoslást igénylő sérelmeket az alábbiakban jelölte meg a Kamara iparos érdekeltsége A pályázati hirdetmény megje­lenése és a pályázat beadásának hatáuideje között nem mindig áll elegendő idő rendelkezésre, kivána tos azért, hogy a pályázati határ­idők mindenkor ugy állapitassa­nak meg, hogy a palyázati hirdet­mény közzétételétől számítva, a pályázat benyújtásáig legalább 14 nap álljon rendelkezésre. Rendkívül fontos a bánatpénz és óvadék letételére, összegére és kezelésére és visszautalására vo­natkozó kívánság. A bánatpénz minimális legyen, sőt általánosan ismert, megbízható pályázók men­tesittessenek a bánatpénz letétele alól. A bánatpénzek soronkivül utaltassanak vissza. Kapcsolatos ezzei az a kívánság is, hogy a szállított munkák átvétele és el­számolása késedelem nélkül történ jék meg, s ugyancsak késedelem nélkül történjék a kifizetés és óva­dék visszautalása. A közszállitások megpályázásához szükséges nyom­tatványok díjtalanul bocsáttassa­nak az iparosság rendelkezésére, mert ezáltal lehetővé tétetik, hogy a közmunkákra minél nagyobb számban pályázzanak, ami fontos közérdek is, mert igy van legjob­ban biztosítva, hogy a közmunka minél jobb és jutányosabb áru le­gyen. Bélyegilletéket pedig csu­pán az az egyén legyen köteles fizetni, aki a munkát tényleg el is nyeri. A kézmüiparosok kíván­ják, hogy a munkát annak nagy­ságának megfelelően 15, 30 ille­tőleg 60 nap alatt vegyék át és a leszámolás történjék meg. A betegségi, balesetbiztosítást szabályzó 1927. évi XXI. t. 7194 paragrafának gyakorlati al­kalmazását, illetőleg az a kíván­sága az iparosoknak, hogy az a 1; ; zonyitvány, amellyel betegsegély­ző és baleseti járulék kifizetését igazolják és amelyet a közszálli­tási pályázatokhoz csatolni kell, soronkivül és költségmentesen ál­littassék ki részükre. Ne történ­hessék meg az, hogy a pályázni akaró a bizonyítvány késedelmes ^uniDiiijHyuiiiiflisuiiyiiii !iirii3niitt»HfimttiiifEinuiii«iii)CHi0WiiHini!!iiii!iiifiiHiriyiiiuiiUK^ DUNLOP pneumatik és FAG.golyós-és gorgösesapágyak raktáron 3 = JÁRAY ERYIK mezőgazdasági- és kereskedelmi irodája | Nyiregyháza, Széchenyi-út 14. sz. — Telefon: 507. 1 Iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiii mii BETONT, FALAT, TALAJVÍZ, NEDVE//ÉG, /AVAK ELLEN. lOR/ZÁRAZ H ELYI/ÉGEKET TEREMT Gyártja:„BIBER-MÜVEK KÁTRÁNYiPARt fVT­BUDAPE/T. V. Vilmos-cr^rzár-úi ZZ Kapható Nyíregyházán is a „BlBER"plüvek R.-T. viszonteladónál., -u kiállítása folytán a pályázati ha­táridőből kiessen. Kéri a kézmü­iparosság, hogy a szállításra kiirt munka szabatosan, pontosan, szak szerűen és a szakmai követelmé­nyeknek megfelelően kerüljön ki­írásra. Olyan legyen a kiirás, hogy minden félreértést és tévedést ki­zárjon. A helyi ipar fokozott vé­delembe részesüljön s tétessék megfontolás tárgyává egy közszál­litási tanácsnak esetleges felállí­tása. Az odaítélés ellen előterjesz tett óvások soronkivül nyerjenek elintézést s a döntés megtörtén­téig a munka kivitelezése meg­kezdhető legyen.« Ezek voltak azok a kívánságok, amelyeket a kerületi értekezlet han­goztatott. A kereskedelmi miniszter ur az országszerte megnyilvánult óhajtásoknak engedve, kidolgoztat­ta a közszállitási szabályzat reform­jának tervezetét és azt a kereske­delmi és iparkamarának vélemény­nyilvánítás végett megküidötte. Ennek a tervezetnek jellemző vo­nása az, hogy a régi szabályzattal szemben ujitást hoz. Bizonyos ér­tékhatár felemeléseken, a bánatpénz enyhítésén, a Közszállitási Tárca­közi bizottság létesítésén kívül túl­nyomó részben marad minden a régiben. Általános szempontból, ameny­nyire helyes az, hogy az alapelveket az uj szabályzat nem érinti, mert a régi szabályzat általános gazda­sági, etikai, és szociális szempont­ból nagyban egészben megfelelő, mégis igen lényeges és a részletek­re vonatkozó kívánságok kimarad­tak a tervezetből, amelyek megvaló­sítása nélkül a szabályzat módosi tása el sem képzelhető. Mielőtt ezek ismertetésére tér­nénk át, nagy vonásokban ismertet­jük a nyomtatásban 66 oldalt ki­tevő és 72 szakaszt magában fog­laló tervezetet. A tervezet értelmében a szabály­zat hatálya alá tartoznának mind­azok az ipari, mezőgazdasági, er­dészeti és bányászati szállítások és munkálatok, amelyek az állam ter­hére, vagy költségére teljesitendők. Nem tartoznának a terveze értel­mében a kereskedelemügyi minisz­ter által kiadandó szabályzat hatá­lya alá a törvényhatóságok és köz­ségek, valamint a melléjük ren­delt hivatalok, alapok, válla/atok stb. szállításai és munkálatai, me­lyeknek vállalatba adása iránt a belügyminiszter által kiadott külön Közszállitási Szabályzat intézkedik. A hazai ipar révén fedezetnek vol­na tekintendő az a munka vagy szállítás, amikor a cikket vagy a 8 munkát belföldön működő gyár, ipartelep, vagy vállalat teljesen az ország területén készítette, illetve teljesítette. A vállalatba adásnak módjai a következők volnának: Nyilvános Írásbeli versenytárgyalás, korlátolt írásbeli versenytárgyalás, végül szabadkézből való beszerzés. Az elv az lenne, hogy lehetőleg nyilvá­nos versenytárgyalás utján adják ki a munkát, vagy ítéljék oda a szállí­tást. A zártkörű pályázat ott ke­rülne csak alkalmazásra, ahol or­szágos érdekű vagy tudományos, il­letőleg művészi értékű munka vég­zéséről volna szó, ahol tehát a kor­látlan verseny megokolatlan, sőt ve­szélyes volna, továbbá akkor, ami­kor a szállítandó cikket legfeljebb öt belföldi vállalat gyártja, vagy az első nyilvános versenytárgyalás si­kertelen volt, vagy végül a szállítás, illetőleg munka értéke 6000 pengő alatt marad. Szabadkézből történ­nék a beszerzés vagy a munka ki adása, ahol csak egy vállalat jöhet számba, mint egyedüli termelő, ahol kísérleti szállításról van szó, vagy amikor a szállítással kapcso latosan az országban hiányzó ter­melési, esetleg gyártási ág volna bevezethető, amikor a szállitás ér­téké 2500 pengőnél kisebb, amikor a munka végzése előrelátható nem volt, de végrehajtása halaszthatat­lan és végül pedig, ha a munkaal­kalom a kisipar vagy háziipar termelő szövetkezeteinek volna fenn tartandó. Részletesen szabályozza a tervezet a pályázat kiirását, a hir­detes alakját, tartalmát, továbbá a szállítási és munkafeltételeket és az ajánlati mintát. A bánatpénz intézményét a terve­zet fenntartja, összegét 250000 P-t meg nem haladó szállításnál az ér­ték 2 százalékában (eddig 5 szá­zalék), azonfelül pedig a különbö­zetre az érték I százalékában maxi­málja. Nincs helye a bánatpénz kö­vetelésének a kisiparosokat érdekló szállításnál, ha a munka értéke 1 5 ezer pengő alatt marad, vagy ha a bánatpénz nem tenne többet 300 pengőnél. A bánatpénz elsősorban készpénzben, vagy 15000 P erejéig elismert pénzintézeti betétkönyvvel tehető le. Külön ki kell emelnünk, h 0gv több előterjesztünk eredményeké­pen a tervezet 27-ik szakasza ugy rendelkezik, hogy a «letett bánat­pénzek azoknak, kiknek ajánlata el nem fogadtatott hivatalból, tehát a fél külön kérelme nélkül, azonnal visszautalványozandók.» Az ajánlatok odaítélése felett szak bizottság dönt, mely legalább 5 tag

Next

/
Oldalképek
Tartalom