Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-31 / 74. szám

1929. március 31. JsÍYÍRYIDÉK. 241 egyházi erdőnek minden kisrészét ismerte. Magában sétált, ez volt a legszórakóztatóbb társasága, de ha akadt sétapartnere —f talán Péchy Gyula tudna erről, akkoi ő volt a szóvivő, mert neki mindig volt - mondanivalója. És hogy tudott reprezentálni! Igazi ur, szeretetreméltó és tekintélyes; ked ves humoru és nagy komolyságu, szelid és erélyes. Ur, aki nem dáridózott, hanem fiait, ha jutalmat érdemeltek: külföldi útra, Párisba, Németországba küldötte, ő tudta, hogy mi az prtékes a magyarban, de azt is, hogy tanulni lehet a némettől, aki talán nem is olyan »huncut«. Konzervatív, mert nem ült fel akármilyen nyugati uj eszmének, de értékelte azt, ami megszívlelendő és hasznos jő onnan. Grandseiguer és finom, mint egy francia márki. Izzó magyarságú — nyugati kulturáltsággal. Ez a typus nincs többé, vele együtt tünt el. Milyen nagy kár! A »Nyirvidék Albuma« rendkívül érdekes, mert régi alakokat állit elénk, régi tiszteieteket elevenít fel. — H.M — A Közszállitás Szabályzat reformja előtt A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi és ipar kamarának megküidötte az u] szabályzat tervezetet véleményezés végett A kézmüvesiparosság többször kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy az ezelőtt megalkotott Közszállitási Szabályzatot módosítsák. A módosítást kívánók kivétel nélkül elismerték azt, hogy a Közszállitási Szabályzat alapelvei helyesek, mert hiszen a Közszállitási Szabályzat a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907:111. t. c. rendelkezéseinek érvényesülése érdekében készült s megalkotásának célja az volt, hogy a magyar iparosság számára biztosítsa a köz részére történő szállításokat. A végrehajtás során azonban, különösen a háború után, (amikor pedig a közszállitásoknak fokozott jelentősége elvitathatatlan a háború előtti időkével szemben) a szankciók szigorítása érdekében, továbbá számos kisebb-nagyobb módositás érdekében mutatkoztak mindig erősebben bizonyos kívánságok, amelyek sajtóban, gyűléseken, érdekképviseleti felterjesztésekben keresték a maguk érvényesülését. A debreceni kereskedelmi és iparkamara elnöksége a kézmüiparosság szóbanforgó érdekeire tekintettel az 1928. évi október hó 27-én" tartott ipartestületi kamarakerületi értekezlet napirendjére tűzte ki a Közszállitási Szabályzat reformjának kérdését s az értekezlet akkor kimondta, hogy »szükségesnek tartja a Közszállitási Szabályzat részletes átdolgozását, Megállapította a kamara iparos érdekeltsége azonban azt is, hogy egy ilyen részletes átdolgozás hosszabb idő alatt lehetséges, s addig, mig ez megtörténik a kirívóbb sérelmek sürgős orvoslása iránt külön intézkedés történjék. A sürgős orvoslást igénylő sérelmeket az alábbiakban jelölte meg a Kamara iparos érdekeltsége A pályázati hirdetmény megjelenése és a pályázat beadásának hatáuideje között nem mindig áll elegendő idő rendelkezésre, kivána tos azért, hogy a pályázati határidők mindenkor ugy állapitassanak meg, hogy a palyázati hirdetmény közzétételétől számítva, a pályázat benyújtásáig legalább 14 nap álljon rendelkezésre. Rendkívül fontos a bánatpénz és óvadék letételére, összegére és kezelésére és visszautalására vonatkozó kívánság. A bánatpénz minimális legyen, sőt általánosan ismert, megbízható pályázók mentesittessenek a bánatpénz letétele alól. A bánatpénzek soronkivül utaltassanak vissza. Kapcsolatos ezzei az a kívánság is, hogy a szállított munkák átvétele és elszámolása késedelem nélkül történ jék meg, s ugyancsak késedelem nélkül történjék a kifizetés és óvadék visszautalása. A közszállitások megpályázásához szükséges nyomtatványok díjtalanul bocsáttassanak az iparosság rendelkezésére, mert ezáltal lehetővé tétetik, hogy a közmunkákra minél nagyobb számban pályázzanak, ami fontos közérdek is, mert igy van legjobban biztosítva, hogy a közmunka minél jobb és jutányosabb áru legyen. Bélyegilletéket pedig csupán az az egyén legyen köteles fizetni, aki a munkát tényleg el is nyeri. A kézmüiparosok kívánják, hogy a munkát annak nagyságának megfelelően 15, 30 illetőleg 60 nap alatt vegyék át és a leszámolás történjék meg. A betegségi, balesetbiztosítást szabályzó 1927. évi XXI. t. 7194 paragrafának gyakorlati alkalmazását, illetőleg az a kívánsága az iparosoknak, hogy az a 1;

; zonyitvány, amellyel betegsegélyző és baleseti járulék kifizetését igazolják és amelyet a közszállitási pályázatokhoz csatolni kell, soronkivül és költségmentesen állittassék ki részükre. Ne történhessék meg az, hogy a pályázni akaró a bizonyítvány késedelmes ^uniDiiijHyuiiiiflisuiiyiiii !iirii3niitt»HfimttiiifEinuiii«iii)CHi0WiiHini!!iiii!iiifiiHiriyiiiuiiUK^ DUNLOP pneumatik és FAG.golyós-és gorgösesapágyak raktáron 3 = JÁRAY ERYIK mezőgazdasági- és kereskedelmi irodája | Nyiregyháza, Széchenyi-út 14. sz. — Telefon: 507. 1 Iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiii mii BETONT, FALAT, TALAJVÍZ, NEDVE//ÉG, /AVAK ELLEN. lOR/ZÁRAZ H ELYI/ÉGEKET TEREMT Gyártja:„BIBER-MÜVEK KÁTRÁNYiPARt fVTBUDAPE/T. V. Vilmos-cr^rzár-úi ZZ Kapható Nyíregyházán is a „BlBER"plüvek R.-T. viszonteladónál., -u kiállítása folytán a pályázati határidőből kiessen. Kéri a kézmüiparosság, hogy a szállításra kiirt munka szabatosan, pontosan, szak szerűen és a szakmai követelményeknek megfelelően kerüljön kiírásra. Olyan legyen a kiirás, hogy minden félreértést és tévedést kizárjon. A helyi ipar fokozott védelembe részesüljön s tétessék megfontolás tárgyává egy közszállitási tanácsnak esetleges felállítása. Az odaítélés ellen előterjesz tett óvások soronkivül nyerjenek elintézést s a döntés megtörténtéig a munka kivitelezése megkezdhető legyen.« Ezek voltak azok a kívánságok, amelyeket a kerületi értekezlet hangoztatott. A kereskedelmi miniszter ur az országszerte megnyilvánult óhajtásoknak engedve, kidolgoztatta a közszállitási szabályzat reformjának tervezetét és azt a kereskedelmi és iparkamarának véleménynyilvánítás végett megküidötte. Ennek a tervezetnek jellemző vonása az, hogy a régi szabályzattal szemben ujitást hoz. Bizonyos értékhatár felemeléseken, a bánatpénz enyhítésén, a Közszállitási Tárcaközi bizottság létesítésén kívül túlnyomó részben marad minden a régiben. Általános szempontból, amenynyire helyes az, hogy az alapelveket az uj szabályzat nem érinti, mert a régi szabályzat általános gazdasági, etikai, és szociális szempontból nagyban egészben megfelelő, mégis igen lényeges és a részletekre vonatkozó kívánságok kimaradtak a tervezetből, amelyek megvalósítása nélkül a szabályzat módosi tása el sem képzelhető. Mielőtt ezek ismertetésére térnénk át, nagy vonásokban ismertetjük a nyomtatásban 66 oldalt kitevő és 72 szakaszt magában foglaló tervezetet. A tervezet értelmében a szabályzat hatálya alá tartoznának mindazok az ipari, mezőgazdasági, erdészeti és bányászati szállítások és munkálatok, amelyek az állam terhére, vagy költségére teljesitendők. Nem tartoznának a terveze értelmében a kereskedelemügyi miniszter által kiadandó szabályzat hatálya alá a törvényhatóságok és községek, valamint a melléjük rendelt hivatalok, alapok, válla/atok stb. szállításai és munkálatai, melyeknek vállalatba adása iránt a belügyminiszter által kiadott külön Közszállitási Szabályzat intézkedik. A hazai ipar révén fedezetnek volna tekintendő az a munka vagy szállítás, amikor a cikket vagy a 8 munkát belföldön működő gyár, ipartelep, vagy vállalat teljesen az ország területén készítette, illetve teljesítette. A vállalatba adásnak módjai a következők volnának: Nyilvános Írásbeli versenytárgyalás, korlátolt írásbeli versenytárgyalás, végül szabadkézből való beszerzés. Az elv az lenne, hogy lehetőleg nyilvános versenytárgyalás utján adják ki a munkát, vagy ítéljék oda a szállítást. A zártkörű pályázat ott kerülne csak alkalmazásra, ahol országos érdekű vagy tudományos, illetőleg művészi értékű munka végzéséről volna szó, ahol tehát a korlátlan verseny megokolatlan, sőt veszélyes volna, továbbá akkor, amikor a szállítandó cikket legfeljebb öt belföldi vállalat gyártja, vagy az első nyilvános versenytárgyalás sikertelen volt, vagy végül a szállítás, illetőleg munka értéke 6000 pengő alatt marad. Szabadkézből történnék a beszerzés vagy a munka ki adása, ahol csak egy vállalat jöhet számba, mint egyedüli termelő, ahol kísérleti szállításról van szó, vagy amikor a szállítással kapcso latosan az országban hiányzó termelési, esetleg gyártási ág volna bevezethető, amikor a szállitás értéké 2500 pengőnél kisebb, amikor a munka végzése előrelátható nem volt, de végrehajtása halaszthatatlan és végül pedig, ha a munkaalkalom a kisipar vagy háziipar termelő szövetkezeteinek volna fenn tartandó. Részletesen szabályozza a tervezet a pályázat kiirását, a hirdetes alakját, tartalmát, továbbá a szállítási és munkafeltételeket és az ajánlati mintát. A bánatpénz intézményét a tervezet fenntartja, összegét 250000 P-t meg nem haladó szállításnál az érték 2 százalékában (eddig 5 százalék), azonfelül pedig a különbözetre az érték I százalékában maximálja. Nincs helye a bánatpénz követelésének a kisiparosokat érdekló szállításnál, ha a munka értéke 1 5 ezer pengő alatt marad, vagy ha a bánatpénz nem tenne többet 300 pengőnél. A bánatpénz elsősorban készpénzben, vagy 15000 P erejéig elismert pénzintézeti betétkönyvvel tehető le. Külön ki kell emelnünk, h

0gv több előterjesztünk eredményeképen a tervezet 27-ik szakasza ugy rendelkezik, hogy a «letett bánatpénzek azoknak, kiknek ajánlata el nem fogadtatott hivatalból, tehát a fél külön kérelme nélkül, azonnal visszautalványozandók.» Az ajánlatok odaítélése felett szak bizottság dönt, mely legalább 5 tag